Héreg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (I. 14.) önkormányzati rendelete
Héreg Község önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 12Héreg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (I. 14.) önkormányzati rendelete
Héreg Község önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Héreg Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Héreg Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 2832. Héreg, Fő út 84.
(3) Az önkormányzat működési területe: Héreg község közigazgatási területe
(4) Héreg Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és az államháztartási szakágazati rend szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás
2. § (1) A képviselő-testület hivatalának neve: Gyermelyi Közös önkormányzati Hivatal
(2) A Hivatal székhelye: 2821.Gyermely, Petőfi Sándor tér 1.
3. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Héreg Község Önkormányzata
b) Héreg Község Polgármestere
c) Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
d) Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal
4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Feladatok és hatáskörök
Önként vállalt feladatok
5. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(2) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
Hatáskör átruházás
6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 2. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre átruházza.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. mellékletben foglaltak szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházza. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 4. mellékletben foglaltak szerint a jegyzőre átruházza.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 5. mellékletben foglaltak szerinti társulásra átruházza.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
7. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testületi ülések hivatalos helyszíne Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Héregi Kirendeltsége. A várhatóan nagyobb lakossági érdeklődést mutató napirend tárgyalása esetén a polgármester dönthet arról, hogy esetenként a képviselő-testületi ülés hivatalos helyszíne a Jókai Mór Művelődési Ház.
Az alakuló ülés szabályai
8. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) Az eredmények ismertetése után a képviselői eskütételek és a polgármester eskütétele következnek.
9. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:
a) az alpolgármester megválasztása,
d) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
c) a bizottsági struktúra kialakítása.
A rendes ülés
10. § A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart, az ülések időpontját a képviselő-testület által meghatározott és elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
Rendkívüli ülés
11. § A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, ez esetben telefonon, elektronikus levél útján, vagy személyes meghívással is össze lehet hívni a testületi ülést, a sürgősség okát azonban ez esetben is közölni kell.
12. § (1) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) bizottság elnöke
d) jegyző, aljegyző
e) a megválasztott képviselők legalább egynegyede, azaz két fő.
Az indítvány írásban, vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.
(2)
Közmeghallgatás
13. § (1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek ill. közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
(3) A képviselő-testület a közmeghallgatást a Jókai Mór Művelődési Házban tartja.
(4) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, így annak levezetésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A képviselő-testület munkaterve
14. § (1) A munkatervet a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők:
a) az alpolgármester,
b) a települési képviselők,
c) a képviselő-testület bizottsága
d) jegyző, aljegyző
e) önkormányzati intézmények vezetői
(3) Az önkormányzati választás évében a munkatervbe kötelező felvenni a képviselő-testület önkormányzati cikluszáró beszámolóját.
(4) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 15. napjáig juttatják el a polgármesternek.
15. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.
(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve,
c) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése,
d) a közmeghallgatás időpontja.
A meghívó
16. § (1) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót papír alapon vagy elektronikus dokumentum formájában elektronikus levél útján kell megküldeni. Az elektronikus változatnak Microsoft Word, Exel, pdf, formátumúnak kell lennie.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét
b) a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának, előterjesztőjének megjelölését, és
c) az ülés típusát.
(3)1 A rendes ülés meghívóját az ülés előtt 3 nappal, az alakuló ülés meghívóját az ülés előtt 2 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap kell kézbesíteni a képviselők és a meghívottak részére.
(4) Az ülésen tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni a meghívóval.
(5) Az ülés időpontjáról a meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatást tesz közzé:
a) az önkormányzat előtti hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel,
Az ülésen résztvevő meghívottak köre:
17. § (1) A testületi ülésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a jegyző vagy az aljegyző, vagy mindkettő. Az ülésre meg kell hívni azokat a személyeket, akiknek a meghívását jogszabály vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerinti illetékes bizottságokat, önszerveződő közösségeket és személyeket
b) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem települési képviselőtagjait,
c) önkormányzati intézmények vezetőit
d) azon személyeket, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.
(3) A képviselő-testület és bizottságai ülésein, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösséget:
a) Hagyományőrző Egyesület Héreg
A képviselő-testület ülése
A képviselő-testület összehívása
18. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére a Egészségügyi és Szociális Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülést követő 8 napon belül ismételten össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők részére.
(3) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a még meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja. Ez esetben nem kell ismételten meghívót küldeni.
Az ülés vezetése
19. § (1) Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés teljes időtartam alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,
e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
f) lezárja a vitát,
g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
h) a szavazás eredményének számszerű, pontos megállapítása után a határozat kihirdetése,
i) szünet elrendelése,
j) a tanácskozás rendjének fenntartása,
k) az ülés bezárása.
(2) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető.
Az előterjesztések rendje
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Írásos előterjesztést kell készíteni:
a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.
b) önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos ügyekben,
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(5) A határozati javaslatnak:
a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,
c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket), több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
f) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.
Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölés alkalmazható a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett.
21. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(2) Az előterjesztést legkésőbb az ülés napja előtt 10 nappal le kell adni a jegyzőhöz törvényességi felülvizsgálatra.
(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi.
22. § (1) A határidőn túl leadott vagy jogsértő előterjesztések képviselő-testület elé viteléről a polgármester dönt.
(2) Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles 3 napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni.
(3) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen októl nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző véleményezi.
(5) A polgármester meghatározhatja, hogy adott tárgyban készülő előterjesztésnek a teljes szövege vagy annak csak a kivonata kerül-e a meghívóval kiküldésre.
23. § A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a) a polgármester
b) az alpolgármester,
c) jegyző, aljegyző,
d) a képviselő,
e) a képviselő-testület bizottsága.
Sürgősségi indítvány
24. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülésmeghívójában nem szerepel. A képviselő-testület egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) A sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőzően 1 nappal írásban nyújtandó be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba) polgármester,
bb) alpolgármester,
bc) bizottságok elnökei,
bd) képviselő,
be) jegyző, aljegyző.
(3) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadta el, a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikor tűzik napirendre.
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a meghívóban szereplő napirendek sorrendje után tárgyalja meg.
A tanácskozás rendje
25. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) a napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt szóbeli kiegészítést tehet, ha az új információt tartalmaz.
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
c) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha számukra a polgármester hozzászólási jogot enged.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.
(6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
Döntéshozatali eljárás
26. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat azok módosításaival együtt egyenként az utolsóként elhangzott javaslattal kezdve bocsátja szavazásra.
27. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
28. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a polgármester javaslatára – nyílt szavazással - 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket,
d) a szavazás eredményét
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A titkos szavazással hozott döntést a polgármester a nyílt ülésen kihirdeti.
29. § (1) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester betűrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester a szavazatát mindig utolsónak adja le.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. A névszerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
A képviselő-testület határozata
30. § (1) A határozatokról a jegyző évenként sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a jegyző a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek.
(3) A végrehajtásért felelős személyek lehetnek
a) polgármester
b) alpolgármester
c) a bizottság elnöke
d) jegyző
e) aljegyző
Kérdés, interpelláció
31. § (1) Kérdés és interpelláció fogalmai:
a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől
e) aljegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is a következő testületi ülésen kell dönteni.
(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Amennyiben a választ az előterjesztő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, a további vizsgálattal bizottságot kell megbízni.
(6) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelynek elvégzésével bizottságot bízhat meg. A bizottság külső szakértőket is felkérhet. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláló képviselőt.
A tanácskozás rendjének fenntartása
32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni kell a vita gyors, érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezi.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Személyes érintettség
33. § (1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve és a nyilvánosság biztosítása
34. § (1) A jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, mely elektronikus dokumentumként elektronikus úton megküldésre kerül a Kormányhivatalnak, majd ez a példány a jegyzőnél kerül évenként összefűzve tárolásra.
(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megtartásával. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(3) A jegyzőkönyvben csak a szóbeli előterjesztéssel érintett napirendi pontok tartalmát kell kivonatosan rögzíteni. Az írásos előterjesztéssel érintett napirendek tartalmát nem kell a jegyzőkönyvben körülírni.
(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, valamint a jelenléti ívet. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – csatolja a jegyzőkönyvhöz.
(5) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(6) A jegyzőkönyvet a Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.
(7) A jegyzőkönyv oldalait – a mellékletek nélkül – folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
Az önkormányzati rendeletalkotás
35. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő
d) önkormányzati bizottság elnöke
e) jegyző
f) aljegyző
(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület következő ülésén köteles előterjeszteni.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során:
a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.
b) A tervezetet a jegyző készíti el, szükség esetén az illetékes bizottság bevonásával.
(4) A rendelet-tervezet véleményezésének formái:
a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményét meg kell kérni,
b) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetét legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot hirdetmény/honlap útján tájékoztatni kell.
(5) A polgármester az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A polgármester tájékoztatni köteles a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
(6) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző a naptári év elejétől kezdődően sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
A rendelet kihirdetése
36. § (1) A rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
(3) A rendeletet a kihirdetéssel egyidejűleg a település honlapján is közzé kell tenni.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület bizottsága
37. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Szociális és Egészségügyi Bizottság
(2)2 A bizottság tagjainak száma: a Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő ebből 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő.
A bizottság feladatai
38. § A bizottság feladatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A bizottsági működés főbb szabályai
39. § (1) A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadását követően, a tárgyév január 31-ig készíti el a saját éves munkatervét.
(2) A bizottság által benyújtható, vagy a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket a bizottság feladatkörét szabályozó 3. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja hívja össze és vezeti az ülést.
(5) Az elnök köteles az ülést összehívni az alábbi esetekben:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára
(6) A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottsági ülésre szóló meghívóra és annak a bizottsági tagokhoz történő megküldésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) A bizottsági üléseire –az írásos anyagok egyidejű megküldése mellett – meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(10) A települési képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 állandó bizottság tagjává választható.
(11) A bizottság a tevékenységéről évente a képviselő-testület munkatervében meghatározott időben beszámol a képviselő-testületnek.
A polgármester, alpolgármester
40. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület a képviselők közül, a 9.§ a) pontja szerint, egy alpolgármestert választ. A polgármester tartós akadályoztatása esetén, a képviselő-testület bármikor, további egy alpolgármestert választhat. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el a feladataikat.
Jegyző, aljegyző
41. § (1) A képviselő-testület aljegyzőt alkalmaz.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi csoportvezető ügyintéző látja el.
A község helyi ünnepei
42. §
Együttműködés más szervezetekkel
43. § A képviselő-testület együttműködik:
a) a községben működő civil szervezetekkel és egyházközséggel,
b) a községben működő gazdálkodó szervezettel és vállalkozásokkal,
c) a környező települések önkormányzataival.
d) a testvértelepülésekkel: Imely, Nyírágó
Lakossági fórumok
44. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:
a) a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, a település honlapján tájékoztatást kell adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
b) a falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, aljegyzőt, az önkormányzati intézmények vezetőit.
c) a falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
45. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Héreg Község önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011.(II.15.) önkormányzati rendelet.
A 16. § (3) bekezdése a Héreg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Héreg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.