Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörébe eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában és a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy Tihany községben a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület):

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) megállapított ellátások mellett a saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat határozzon meg,

b) ha a jogszabály másként nem rendelkezik, e rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait, és

c) szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed Tihany község közigazgatási területén élő

a) Tihanyban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) az Szt. 3. § (1) b)-d) pontjában, valamint 3. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 6. §-ában meghatározott személyekre, és

c) a Gyvt. 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

3. Értelmező rendelkezés

3. § E rendelet által használt fogalmak értelmezését az Szt. 4. §-ában foglaltak alapján kell alkalmazni.

4. Hatásköri rendelkezések

4. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását – kivétel születési támogatás, oktatási támogatás, 5.000,- Ft vagy az alatti összegű települési támogatás - Tihany Község Önkormányzat Szociális Bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza.

   (2) A Képviselő-testület a születési támogatás, az oktatási támogatás és az 5.000,- Ft vagy az alatti összegű települési támogatás, megállapításával kapcsolatos hatáskörök gyakorlását Tihany Község Önkormányzat Polgármesterére (a továbbiakban: Polgármester) ruházza át. A Polgármester települési támogatást e rendeletben foglaltak alkalmazásával egy jogosultnak évente maximum három alkalommal adhat.

(3) A jelen rendeletben szabályozott ellátások tekintetében a döntés előkészítés, illetve a végrehajtás a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő feladata.

(4) A Bizottság és a Polgármester határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a fellebbezést a Hivatalban lehet benyújtani.

(5) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a Bizottság elnöke és a Polgármester negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Szt. 5-9. §-a határozza meg.

(2) Az eljárást

a) kérelemre, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(3) E rendelet alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatványok a Hivatalban igényelhetők.

(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(5) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

6. § (1) A jövedelemtől függő szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és családja vagyoni és jövedelmi helyzetéről nyilatkozni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, a munkáltató által kiállított igazolás,

b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjszelvény,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által lezárt adóévről kiállított igazolás, vagy az őstermelő írásos nyilatkozata,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén, a lezárt adóévről a NAV által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény vagy az érintett nyilatkozata,

g) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, vagy

h) az a)-g) pontba nem tartalmazó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolást (pl. azt megállapító határozat)

(3) E rendeletben foglalt szociális juttatások iránti kérelem esetén a jövedelem számítására és a jogosultság elbírálására az Szt. 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(4) A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy – kivételes esetekben – büntetőjogi nyilatkozat alapján kell megállapítani.

7. § A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tenni.

8. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a kérelmező nyilatkozata alapján utalással, vagy készpénzben történő kifizetéssel történik a házipénztárból.

(2) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírása szerint történik.

(3) Rendkívüli élethelyzetben az ellátás kifizetését azonnal elrendelheti a Bizottság vagy a Polgármester.

6. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

9. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése tekintetében a Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése szempontjából súlyosan veszélyezteti a kötelezett személy megélhetését a visszafizetés, amennyiben a családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

7. Ellátások formái

10. § Az Önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésre, pótlására a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

a) települési támogatás,

c) születési támogatás,

d) oktatási támogatás, és

f) rendszeres nevelési segély.

8. Települési támogatás

11. § (1) A Bizottság, ill. a Polgármester a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többlet kiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A Képviselő-testület a települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem teljesülése esetén a Jegyző - az elvégzendő    tevékenységek konkrét megjelölésével - értesíti a Bizottságot, ill. a Polgármestert.

(5) A Képviselő-testület a települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként az ellátás jogosultja számára szükség esetén előírhatja, hogy köteles együttműködni a Hivatallal, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Balatonfüredi Kirendeltségével.

12. §  (1) A települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) általános eseti települési támogatás,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított eseti települési támogatás,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás;

b) rendszeres települési támogatás:

   ba) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított rendszeres települési támogatás,

   bb) hozzátartozó ápolására megállapított települési támogatás,

   bc) lakásfenntartásra tekintettel megállapított települési támogatás;

c) rendkívüli települési támogatás,

d) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás.

(2) Az (1) bekezdés aa) és ab) pontjában szereplő támogatási formák esetén adható támogatás együttes összege nem haladhatja meg jogosultanként az évi 150.00,- Ft-ot.

(3) A (2) bekezdése szerinti maximális támogatási keretbe a szociális rászorulók részére történő tűzifa támogatásról szóló rendelet alapján odaítélt támogatás és a polgármester által megállapított települési támogatás is beleszámítandó.

13. § (1) Általános eseti települési támogatásra jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át nem haladja meg.

 (2) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti települési támogatás összege maximum 50.000 Ft.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti települési támogatásra való rászorultságát.

14. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel eseti települési támogatásra jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át nem haladja meg.

 (2) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

 (3) Ha a kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapításra irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni.

15. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, lehet megállapítani, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.

A temetési segély abban az esetben nyújtható, ha az elhunyt és a temettető is Tihanyban állandó lakcímmel rendelkezik és az eltemettető életvitelszerűen Tihanyban is tartózkodik.

(2) Az elhunyt eltemettetéséről a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt személyek kötelesek gondoskodni.

(3) A temetési költségekre tekintettel települési támogatás kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni utólagos megtérítésére a temetést követő 60 napon belül.

(4) A támogatás összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–50 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000 Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatás határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(8) A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

(9) A temetési költségek finanszírozása érdekében települési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

16. § (1) Rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A tartós létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell:

      a) gyógyszerköltségekre tekintettel benyújtott rendszeres települési támogatás kérelem esetén az orvos által leigazolt számlákkal

      b) hozzátartozó ápolására benyújtott települési támogatás kérelem esetén az orvosi szakvéleményével

      c) lakásfenntartásra tekintettel benyújtott települési támogatás kérelem esetén a rezsiköltséget igazoló számlák benyújtásával

(3) A rendszeres települési támogatás összege havonta maximum bruttó 25.000,- Ft

(4) Rendszeres önkormányzati segélyt 6 hónapnál hosszabb időtartamra nem lehet megállapítani. A jogosult a támogatásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni.

 17.§ Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb három alkalommal jövedelemi helyzetre való tekintet nélkül is megállapítható eseti települési támogatás. Ebben az esetben az eseti támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

18. § (1) Települési támogatást kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %- és 300 % közé esik, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 120.000 Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

19. § Települési támogatást kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

20. § (1) Települési támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen

a)Erzsébet utalvány,

aa) Közfoglalkoztatottak „munkaösztönzést célzó” étkezési utalvány juttatása,

b) élelmiszer,

c) tüzelőanyag,

d) tankönyv és tanszervásárlás támogatása,

e) tandíjtámogatás,

f) közüzemi díjak kifizetése,

g) gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás, és

h) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(2) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról határozatban rendelkezni kell.

21. § (1) Teljes munkaidőben (mértéke napi 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztatott valamennyi közfoglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló részére havi 6.000,-Ft értékű Erzsébet utalván formájában nyújtott étkezési támogatás adható.

(2) Az utalvány a tört hónapban a húsz, illetve az azt meghaladó napokra jár.

(3) A tárgyi havi aktuális időszakban munkából való igazolatlan távolmaradás esetén a 20.§ (1) bekezdés  aa) pontja szerinti támogatása  nem adható.

(4) Táppénzes időszakra a közfoglalkoztatott étkezési utalványra jogosult.

(5) Nem állapítható meg étkezési támogatás annak a személynek, aki már jogosultságot szerzett egyéb étkezési támogatásra.

22. § A települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból eljárás megindítását követő 15 napon belül – kivétel a 15. § (5) bekezdése és a 16. § (8) bekezdése esetén - határozatban dönt a Bizottság, ill. a Polgármester.

9. Születési támogatás

23. § (1) A Polgármester a gyermek születését követően - a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett - egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesíti a kérelmező szülőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 800 %-át nem haladja meg.

A születési támogatás összege az első gyermek után 100.000,- Ft, a második gyermek után 120.000,- Ft, a harmadik gyermek után 180.000,- Ft, a negyedik gyermek után 200.000,- Ft, és minden további születésnél 20.000,- Ft-tal nő a támogatás mértéke.

(2) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülők valamelyike, illetve a gyermekét egyedül nevelő anya a szülés napját megelőző 3 hónapban a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezzen, és életvitelszerűen Tihanyban tartózkodjon.

(3) A támogatás a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a születést követő 60 napon belül igényelhető.

(4) A Polgármester a támogatás megállapításáról és a kifizetés módjáról határozatban dönt.

10. Oktatási támogatás

24.§ (1) A Polgármester az életvitelszerűen Tihanyban lakó, és tihanyi állandó lakcímmel rendelkező lakosoknak, akik általános iskolában, középfokú oktatási intézményben, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, - a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett - tanulmányaik támogatására tanévenként oktatási támogatást állapít meg, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 800 %-át nem haladja meg. Támogatásra az a tanuló is jogosult, aki tanulmányai miatt nem tartózkodik életvitelszerűen Tihanyban.

(2) Az oktatási támogatás mértéke:

a) a tihanyi általános iskolában tanulók könyvköltségeit az Önkormányzat 50%-ban átvállalja,

b) középfokú oktatási intézményben: 30.000,- Ft/év,

c) felsőfokú oktatási intézményben: 30.000,- Ft/félév.

(3) A közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére a támogatás oktatási típusonként és évfolyamonként csak egyszer állapítható meg az első diploma megszerzéséig. A támogatás a mellékletben szereplő formanyomtatványon, az iskolalátogatási igazolás benyújtásával kérhető a közép- és felsőfokú oktatásban részesülők részéről. Az iskolalátogatási igazolás a közép és felsőfokú intézményben tanulók esetében a tanév első félévére minden év október 31-ig, a felsőfokú intézményben tanulók esetében a második félévre szóló igazolás március 31-ig terjesztető be a hivatalhoz.

(4) Az igazolás alapján a Polgármester határozatban állapítja a támogatást, és december 20-ig, ill. május 20-ig gondoskodik a támogatás kifizetéséről.

(5) Felsőfokú oktatási intézményben amennyiben a tanuló önhibájából félévet ismétel, nem jogosult a támogatásra, illetve amennyiben önhibájából időközben abbahagyja tanulmányait, a jogosulatlanná váló támogatást, köteles visszafizetni.

11. Rendszeres nevelési segély

25. § (1) A szociális Bizottság a szülő kérésére rendszeres nevelési segélyt állapíthat meg, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülő, és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozók jövedelmének együttes összegéből kiszámított egy főre jutó jövedelme – önhibájukon kívül – nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, és emiatt a gyermek fejlődése veszélyben van.

(2) Kivételesen akkor is megállapítható a rendszeres nevelési segély az egyedülálló, a fiatal házas, a 3 vagy több gyermeket nevelő szülők esetében, ha az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem éri el.

(3) A rendszeres nevelési segély legalacsonyabb összege havonta és gyermekenként 5.000.- Ft.

(4) A szülő és más tartásra köteles hozzátartozó jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A rendszeres nevelési segélyben részesített körülményeiben bekövetkezett változás esetén a rendszeres nevelési segély összege módosítható, ill. a segélyezés megszüntethető.

(5) A rendszeres nevelési segélyt a határozat jogerőre emelkedésétől számított hónap első napjától kezdve havonta egy alakalommal kell folyósítani.

(6) A rendszeres nevelési segély a nagykorúság elérése után is, - 25. életév betöltéséig – folyósítható addig az időpontig, ameddig a segélyezett nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll.

(7) Ha a segélyezett tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, ill. a kiskorú segélyezett házasságot kötött, a rendszeres nevelési segély folyósítását meg kell szüntetni. A törvényes képviselő, ill. a nagykorú segélyezett a körülményeket köteles bejelenteni.

(8) Ha a törvényes képviselő vagy a segélyezett a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettséget elmulasztja, az önkormányzat kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére. E kötelezéstől az önkormányzat különösen méltányolandó esetben eltekinthet.

(9) A rendszeres nevelési segélyt minden évben felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző készíti elő.

(10) A rendszeres nevelési segély folyósítását azonnal meg kell szünteti, ha a segélyben részesülő gyermek szülője munkanélküli és a szülő nem működik együtt a Munkaügyi Hivatallal, indokolatlanul megtagadja a közhasznú munkavégzést, vagy közösségi munkavégzést.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

12. Köztemetés

26.§ (1) A Bizottság részben vagy egészben mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A létfenntartás veszélyeztetésének minősülő körülmény, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

(3) A költségek megfizetésére indokolt esetben kérelemre, legfeljebb 6 havi kamatmentes részletfizetés engedélyezhető.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

13. Személyes gondoskodások formái

27. § (1) Az önkormányzat által nyújtott személyes gondoskodás formái:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) időskorúak nappali ellátása,

f) fogyatékosok nappali ellátása,

g) gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés a) pontban meghatározott szolgáltatást önállóan, b)-g) pontokban meghatározott szolgáltatásokat a Balatonfüred Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) által látja el, társulási megállapodás alapján.

14. Étkeztetés

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 75 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 70 évet,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, és

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az Tihany község közigazgatási területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

29. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Hivatal közreműködésével látja el.

 (2) A szociális étkeztetés kérelemre állapítható meg. A kérelmet a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja rendszeres havi jövedelméről szóló igazolást, valamint a 28. § (2) bekezdésében meghatározott igazolásokat és egyben nyilatkozni kell a kérelmező étkeztetési körülményeiről.

(3) A szociális étkeztetés térítési díját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. A jogosult által fizetendő térítési díj nem haladhatja meg a jövedelmének 25 %-át. A Bizottság méltányosságból térítésmentesen is nyújthat támogatást.

(4) A térítési díj fizetésére kötelezett, a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a háromgyermekes családban, a gyermekek étkezési térítési díjához az állami normatív támogatáson felül + 25% térítési díj támogatást kap.

(5) A térítési díj fizetésére kötelezett, a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén négy vagy négynél több gyermekes családban, a gyermekek étkezési térítési díjához az állami normatív támogatáson felül + 50% térítési díj támogatást kap.

 (6) A (4)-(5) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben adható, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 800 %-át nem haladja meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezés

30. § Jelen rendelet rendelkezéseit a 2015. március 1. után indult ügyek elbírálásánál kell alkalmazni.

31. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

32. § A rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 18/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet.

                         Tósoki Imre                                                               Németh Tünde

                        polgármester                                                                     jegyző

Kihirdetve: Tihany, 2015. február 18.

                                                                                  Németh Tünde

                                                                                        jegyző