Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti- és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 79.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat működési területe: Egyházasdengeleg község közigazgatási területe.

2. § Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatali feladatait a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal (3041 Héhalom, Petőfi út 1.) látja el.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendeletben állapítja meg.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkothat.

5. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők névjegyzékét, a bizottsági tagok névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

6. §.(1) Az önkormányzat lapja: DENGELEG, mely időszaki kiadvány.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.

(3) Az önkormányzat lapja legalább évi 6 alkalommal jelenik meg, mely tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

8. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatot látja el: falugondnoki szolgálat, családsegítés

9. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Nógrád Megye Önkormányzatával,

b) Héhalom Község Önkormányzatával,

c) Erdőkürt Község Önkormányzatával

d) Palotás Község Önkormányzatával,

e) Egyházasdengelegi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal,

f) Egyházasdengelegi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal,

g) Dél-Nógrádi önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés keretében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként (valamint szükség szerint) tájékoztatni a képviselő-testületet.

10. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

11. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről beszámol a képviselő-testületnek.

12. § A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) vagyonértékesítés,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

13. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

14. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott munkaterv tartalmazza. A munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év február 15-ig, a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző bevonásával – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

15. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

17. § A képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

18. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A képviselő kérésére elektronikusan e-mail címére is meg kell küldeni a meghívót és az ülés írásbeli anyagát.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a munkatervben szereplő napirendek esetében az írásos előterjesztéseket. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben a határozati javaslat kiküldése is elegendő.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal napirenddel érintett dolgozójának,

d) helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökének,

e) előterjesztőknek,

akiket az ülés összehívója megjelöl.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása lehetőség szerint a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó elterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

22. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve közzététel a község honlapján.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

23. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása,

j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

Határozatképesség megállapítása

24. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

25. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

26. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni.

(5) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(6) A képviselő-testület vita nélkül határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben. A zárt ülést elrendelő döntésében rögzíteni köteles, hogy mi az üzleti érdek, melynek alapján a zárt ülés megtartását rendelte el.

Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

30. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

31. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

32. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges

a) a Mötv. 50. §-ában foglaltak esetében, valamint

b) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

33. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők több mint egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti.

34. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

35. § Az e rendelet 26–34. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

A felvilágosítás – kérés szabályai

36. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

Az előterjesztés

37. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére lehetőség szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

38. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

39. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 38–39. §-ában, valamint a 40. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

A határozati javaslat

40. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

41. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

42. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A határozatok jelölése, nyilvántartása

43. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) számú határozata.

44. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatok nyilvántartása sorszám szerint történik.

(2) A határozatok kihirdetésére a 45. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Rendeletalkotás

45. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai

a) kötelező jelleggel az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve a község honlapján,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

bb) helyi sajtóban való közzététel.

Rendeletek jelölése, nyilvántartása

46. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével történik.

(3) A képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

Az önkormányzati rendeletek előzetes és utólagos hatásvizsgálata

47. §. (1) A rendelet megalkotása során a képviselő-testület kérésére a jegyző előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetéhez a jegyző indokolt esetben indokolást köteles csatolni, melyet a rendelet-tervezet megküldésével egyidejűleg, az előterjesztés mellékleteként megküld a képviselő-testületi tagok részére, melyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(3) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását és szükség szerint lefolytatja utólagos hatásvizsgálatukat, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai

48. § (1) A képviselő-testület elé kerülő rendelet- tervezetek – társadalmi részvétel keretében történő- véleményezésében részt vehetnek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek.

(2) A rendelet-tervezetek véleményezése kiterjed a szöveg szerinti rendelettervezetre, annak indokolására és az ahhoz fűzött hatástanulmányra is.

(3) A polgármester és a jegyző egyetértése alapján véleményezésre lehet bocsátani a rendelettervezet koncepcióját is.

(4) Nem kell véleményezésre bocsátani:

a) a költségvetés és a költségvetés végrehajtásáról,

b) a szervezet és intézmény alapításáról szóló,

c) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos,

d) az intézményekben fizetendő ellátásokhoz kapcsolódó díjakról, térítési díjakról,

e) a költségvetési és zárszámadási rendelet tartalmának meghatározására vonatkozó,

f) a képviselő-testületi tagjainak juttatásáról,

g) a közös hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról

szóló rendeletek tervezetét.

(5) Nem bocsátható véleményezésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek  védelmét veszélyeztetné.

(6) Nem kell véleményezésre bocsátani a rendelettervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(7) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel az alábbi eljárás szerint valósul meg:

a) az előterjesztő a szöveg szerinti rendelettervezetet, annak indokolását, és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a képviselő-testület elé való terjesztést 15 nappal megelőzően a település honlapján közzéteszi.

b) az előterjesztő saját döntése alapján közvetlen egyeztetés céljából a szöveg szerinti rendelettervezetet, annak indokolását, és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a testület elé terjesztést 15 nappal megelőzően közvetlenül megküldheti az önkormányzat saját intézményének, a nemzetiségi önkormányzatnak, civil szervezeteknek vagy más szervezeteknek.

c) az előterjesztő a képviselő-testület elé kerülő rendelettervezet előterjesztésében összefoglalót ad a társadalmi részvétel eredményeként tett észrevételekről. Az előterjesztésben ki kell térni a leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint a szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetésére, az elutasított vélemények esetében az elutasítás rövid szakmai, jogi indokolására.

(8) A társadalmi részvétel keretében történő rendelettervezetek véleményezésének technikai feltételeit különösen a honlap karbantartását az önkormányzat biztosítja

A rend fenntartása

49. § (1) A Képviselő-testület ülésén a polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása. Ennek érdekében a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazása és megjegyzése miatt,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén, a figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és- vita nélkül - dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozásban.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a polgármester a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarásnál pedig kötelezheti őket a terem elhagyására is.

(3) Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakítja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

4. A jegyzőkönyv

50. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Ebből:

a) Az eredeti példányt a jegyző kezeli.

b) Egyik példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és tárolásra.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

A települési képviselő

51. § A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen az Mötv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint esküt tesz.

52. § Az önkormányzati képviselő – a Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

53. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetési rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatását méltatlanság esetén meg kell szüntetni.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

54. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság 3 fővel.

(3) A bizottság által ellátandó feladatok:

a) vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok,

b) titkos szavazás lebonyolítása,

c) összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek

(4) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6) Az Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg

a) polgármestert,

b) alpolgármestert,

c) jegyzőt.

55. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

56. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni kormányhivatalnak.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

57. § A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

58. § (1) A polgármester a Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) részt vesz a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatainak meghatározásában,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) fogadóórát tart,

f) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: péntek 8 – 9 óráig.

Az alpolgármester

59. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról szükség szerint beszámol a polgármesternek.

(3) Az alpolgármester feladatai – jellegüket tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek, részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(4) Az alpolgármester fogadónapja: minden hónap első hétfőjén 18-19 óráig.

A jegyző

60.§ A jegyző ellátja a Mötv-ben, az SZMSZ-ben és egyéb jogszabályokban foglalt feladatait. A jegyzőt igazgatási előadó helyettesíti.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

61. § A Möt. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört az Egyházasdengeleg Község Önkormányzatával és Erdőkürt Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 3041 Héhalom, Petőfi út 1.)(továbbiakban: Hivatal) látja el.

A Hivatal szervezetéről és működéséről külön szabályzat rendelkezik.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

Helyi népszavazás

62. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény, vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 10%-a kezdeményezte.

Lakossági fórumok

63. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a községháza hirdetőtábláján hirdetmény kifüggesztésével a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében- az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a községháza hirdetőtábláján hirdetmény kifüggesztésével a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

b) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a hivatal dolgozóit.

c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

IX. Fejezet

A társulások

64. § A képviselő-testület az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt a Mötv-ben meghatározottak szerint.

X. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

65. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a) Svagor Egyesület,

b) Faluvédő Egyesület,

c) Erős Vár Alapítvány,

XI. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

66. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

67. §. (1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési év lezárását követően zárszámadási rendeletet kell alkotni.

(3) A költségvetést és a zárszámadást a jegyző készíti elő, és azokat a polgármester nyújtja be a képviselő-testület részére.

(4) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

XIII.

Vagyonnyilatkozat

68. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapíthat meg.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2011. (VII. 19) önkormányzati rendelet.