Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015.(X.1.) önkormányzati rendelete
NAGYKÖRŰ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő – testületének egységes szerkezetbe foglalt 2/2013.(I.24.) rendelete Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 10. 01- 2019. 12. 30Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015.(X.1.) önkormányzati rendelete
NAGYKÖRŰ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő – testületének egységes szerkezetbe foglalt 2/2013.(I.24.) rendelete Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-10-01-tól 2019-12-31-ig
NAGYKÖRŰ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Képviselő – testületének
egységes szerkezetbe foglalt
2/2013.(I.24.)
rendelete
Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §
Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nagykörű Községi Önkormányzat
Az önkormányzat székhelye: 5065 Nagykörű Május 1 út 1. szám
Működési területe: Nagykörű község közigazgatási területe
A képviselő-testület hivatalának neve: Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
3.§
Az önkormányzat a helyi kitüntetések és díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.
2. Nagykörű Községi Önkormányzat
Képviselő-testületének feladata, hatásköre
4. §
(1) Az önkormányzat kötelező feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.
(2) Az önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b.) nem tartozik más szervek kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelező feladat- és hatáskörök ellátását,
d.) az ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a jegyző véleményét ki kell kérni.
Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt létrehozható ideiglenes bizottság, igénybe vehető külső szakértők közreműködése.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást
meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
5. §
(1)A hatáskör átruházásának szabályaira, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörére a Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2)[1]A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit e rendeletben foglaltak, vagy más rendeletben adott felhatalmazás alapján a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára, jegyzőre ruházhatja.
- [2]A bizottságokra átruházott feladat és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület összehívása, működése
6. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülésre a Mötv. rendelkezései irányadóak.
(4)[3] A képviselő-testület munkaterv szerint tartja üléseit, amelyet lehetőleg a hónap utolsó szerdájára kell összehívni.
- [4]A testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőző 5. napig megkapják. A kézbesítés hivatali kézbesítő útján történik. A rendes Képviselő-testületi ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén, az ülést megelőző 5 nappal kell kifüggeszteni.
A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a tárgyalandó napirendet, előterjesztést annak előterjesztőivel,
c) az előterjesztést előzetesen tárgyalt bizottságok megjelölését,
d) a meghívó keltezését,
e) az összehívó aláírását,
f) az ülés formáját, alakuló, rendes, rendkívüli.
A nyílt testületi ülés teljes anyagát a Közzétételi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően
kell közzétenni.
(6)[5] Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető, és bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. Az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó előterjesztéseket legkésőbb az ülésen kell megismertetni a képviselőkkel. Amennyiben az ülés összehívását a képviselők egynegyede, vagy bizottság indítványozza, azt a polgármester 8 napon belül köteles összehívni.
(7) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt közzé kell tenni.
(8)[6] A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a jegyzőt,
2.a helyi párt- és civil szervezetek vezetőit,
3.a napirend előterjesztőjét,
4.a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5.azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
6.akit a polgármester megjelöl.
(9)[7] Rendkívüli esetben a tárgyalandó naprend megjelölésével, legkésőbb az ülés napján, telefonon is összehívható a Képviselő-testület ülése. Ez esetben ezt a tényt a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
6/A. §[8]
(1) A Képviselő-testület ülésén szavazati és tanácskozási jog illeti meg a polgármestert és a Képviselő-testület tagjait.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzati intézmények vezetőit,
c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen tárgyalt érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan a (1)-(2) bekezdésben felsoroltakon túl a Képviselő-testületi-ülésre a napirendhez meghívottakat.
4. Munkaterv
7. §
(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
2. közmeghallgatás időpontja, napirendje,
2. az előkészítésben résztvevők megjelölése,
4. a napirend előterjesztőjének megjelölése,
5. az előterjesztések elkészítésének határidői,
6. a meghívottak felsorolása.
(4)[9] A Képviselő-testület megválasztásának évében a munkaterv a gazdasági programmal együtt is előterjeszthető.
(5)[10] A munkaterv összeállítására vonatkozó javaslatokat legkésőbb a munkaterv beterjesztését megelőzően 15 nappal lehet benyújtani.
(6)[11] A munkaterv összeállítására javaslatot tehet
a) a Képviselő-testület tagja,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.
(7)[12] A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevő személyeknek.
5. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
8. §
(1)[13] A zárt ülés elrendelésére Mötv. rendelkezései irányadóak. A tárgyalt napirendben érintett személy 4. melléklet szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívása és vezetése az Ügyrendi Bizottság elnökének feladata.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a.) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltak szerint történt,
b.) megállapítja az ülés határozatképességét,
c.) előterjeszti az ülés napirendjét,
d.) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e.) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(4)A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(5)[14]A Képviselő-testületi ülés közben az ülés vezetője által megállapított határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a polgármester a Képviselő-testület ülését az eredeti napirendi javaslattal, vagy határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívja.
6. Az előterjesztés
9. §
(1) Előterjesztésnek minősül a napirendre felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést főszabályként írásban kell benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Írásos előterjesztést kell készíteni:
1. az át nem ruházható hatáskörbe tartozó,
2. a PTK-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek tárgyalására.
(4) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:
a.) Az előterjesztés felépítése:
1. a tárgy pontos meghatározása,
2. az előkészítésben résztvevők /bizottságok, személyek/ megnevezése,
3. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt annak végrehajtása,
4. az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,
5. mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
b.) Az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, amelynek:
1. szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
2.törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
3. ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
4.rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése),
5.meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
6. meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt felelősökkel együtt feltüntetni.
Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölést kell alkalmazni.
(5)[15]Az írásbeli előterjesztést a (6) bekezdésben foglaltak kivétellel legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 8. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni elektronikus formában, aki azt törvényességi szempontból felülvizsgálja és előkészíti a Képviselő-testület ülésére.
(6) [16]Az (5) bekezdésben meghatározott leadási határidőt követően beérkezett anyag Képviselő-testületi ülésen történő megtárgyalásának feltétele
a)a jogszabályban előírt határidő mulasztás elkerülése miatt,
b)önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c)azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(7)[17]Szóbeli előterjesztés megtárgyalásáról a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Képviselő-testület dönt. A szóbeli előterjesztés határozati javaslatát jegyzőkönyvbe kell venni és írásba kell foglalni.
(8)[18]A (6) és (7) bekezdés szerint előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(9) [19]Az önkormányzati költségvetési, a rendészeti vagy a közigazgatási szerv vezetője, valamint a polgármester által felkért előterjesztő előterjesztése esetén a jegyző és az illetékes ügyintéző felelős azért, hogy az előterjesztés ezen szabályozás szerinti tartalommal és formában, az előírt határidőben postázásra kész állapotban készüljön el.
7. A tanácskozás rendje, szavazás
10.§
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a.)a napirend előadója a vita előtt a napirendet szóban kiegészíti,
b.)az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tesznek fel, amelyre az előadó köteles választ adni.
(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A napirend előadója illetve bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel alakszerű határozat nélkül határoz.
10/A. §[20]
(1)A Képviselő-testület határozatát egyszerű szavazattöbbséggel nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.
(2) A szavazástól való tartózkodás is a szavazatszámlálás során az előterjesztés elutasításának minősül.
(3) Szavazategyenlőség esetén úgy kell tekinteni, hogy a Képviselő-testület nem fogadta el az előterjesztést.
(4) A képviselő a Képviselő-testületi döntéshozatalából történő kizárására és a Képviselő-testület határozatképessége szempontjából az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A döntési javaslat elfogadásához egyszerű többség, vagy minősített többség szavazata szükséges az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően. Ennek hiányában a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.
(6) Minősített többség szükséges:
a) az önkormányzati képviselő kizárásához,
b) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
c) a képviselői megbízatás megszüntetéséről való döntéshez,
d) titkos szavazás elrendeléséhez,
e) a zárt ülés elrendeléséhez,
f) jogszabályban meghatározott esetekben.
11. §
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító javaslatokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
a.) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
c.)döntés elnapolásáról
d.)a téma napirendről történő levételéről.
(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el, ha:
a.) azt bármelyik képviselő indítványozza,
b .) azt a polgármester kéri,
c.) település jogi státuszát érintő ügyeknél.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(4) A név szerinti szavazás lebonyolítása úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy " nem " -mel szavaznak.
(5) A név szerinti szavazásra vonatkozó hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.
(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(8) [21]A titkos szavazás lebonyolítása úgy történik, hogy a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, a titkos szavazás lebonyolításáról és a szavazatok számlálásáról. A bizottság a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készt. A bizottság a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.
12. §
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
......./20.... /........hó ....... nap / számú határozat.
Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni
a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
12/A. §
Az az önkormányzati képviselő akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen
érinti, köteles bejelenteni személyes érintettségét. A bejelentés elmulasztása esetén a
képviselő-testület a képviselőt a döntéshozatalból kizárja.
8. A tanácskozás rendjének fenntartása
13. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonja tőle a szót,
b.) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
c.) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel - felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3)A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(4)[22] A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a polgármester dönthet minden olyan ügyben, amelyekben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.
(5)[23] A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a polgármester dönthet a két ülésszak között felmerülő minden olyan halaszthatatlan ügyben, amely a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
9. A jegyzőkönyv
14.§
(1) A képviselő-testület dönthet szószerinti jegyzőkönyv készítéséről.
(2) [24]A nyílt testületi ülésről 3 példányban, a zárt testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, a jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló KIM rendelet rendelkezéseinek megfelelően továbbítja.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) [25]A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.. rendelkezésein kívül
a) két ülés közötti tájékoztatót,
b)a jegyzőkönyvvezető nevét,
c)elhangzott kérdéseket, interpellációkat.
A jegyzőkönyv szükség szerint tartalmazza a polgármester intézkedéseit, amelyeket a rend
fenntartása érdekében tesz, valamint minden olyan egyéb tényt, amely a Képviselő-testület
döntésének alapjául szolgálhat.
(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) [26]A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az ülés jegyzőkönyvét a közös önkormányzati hivatalban, a hivatalos honlapon és a könyvtárban tekinthetik meg.
10. Az önkormányzati rendeletalkotás
15. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
1. a települési képviselők,
2. az önkormányzati bizottságok elnökei,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
4. a település társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezeteinek vezetői,
5. önkormányzati társulás tagjai.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a.)képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg.
b.) a tervezetet a jegyző készíti el. Az előkészítésbe bevonja a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, ideiglenes bizottságot, szükség szerint külső szakértőt.
(3) A tervezet véleményezése:
a.)Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
Az elemzés forrásai:
1. a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
2. a lakossági közvélemény kutatás.
b.)A tervezetet megvitatás céljából az érintett bizottság elé kell terjeszteni. A bizottság ülésére szükség szerint más, külső szakembereket is meg lehet hívni.
c.)A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsát.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése:
a.) a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira,
b.)a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá,
c.)az önkormányzati rendeletek szerkesztésére és jelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.
16. §
(1) Az önkormányzati rendeletet és a normatív határozatot a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről és normatív határozatokról.
(3)[27]A Képviselő-testület által megalkotott, aláírt és kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul, de legkésőbb az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló KIM rendelet rendelkezéseinek megfelelően megküldi. A rendeletet Nagykörű Község honlapján is közzé kell tenni.
(4)[28]A kihirdetett önkormányzati rendelet helyesbítését az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló KIM rendelet rendelkezéseinek megfelelően a jegyző készíti el. A helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
17. §
(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(2) A jegyző 2 évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít, s azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(3)[29]
11. A települési képviselő
18. §
(1)[30] A települési képviselők jogaira és kötelezettségeire a Mötv., valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(2) A képviselők névsorát és lakcímét a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) [31]A képviselő köteles tevékenységét a település egészének érdekeit figyelembe véve ellátni, döntéseit legjobb belátása szerint meghozni.
(4) [32]Amennyiben a képviselő a Képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, úgy ezt a tényt a polgármesternek köteles az ülés megkezdését megelőzően bejelenteni és távolmaradását indokolni.
(5) [33]A képviselő főbb kötelezettségei:
a) részvétel a Képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján részvétel a Képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll;
e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel;
f) személyes érintettség bejelentése;
g) a Képviselő-testület és a bizottságok működésére vonatkozó szabályok betartása.
12. A képviselő-testület bizottságai
19. §
(1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
1. Szociális Bizottság 5 tagú
2. Ügyrendi Bizottság 3 tagú
3. Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság 5 tagú
(2) [34]A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságok tagjait, nevét, létszámát, a bizottság tagjait, a feladat- és hatásköreit, megbízatásának időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) A bizottságok megnevezését, tagjainak névsorát a 3. számú függelék, az egyes bizottságok által ellátandó részletes feladatok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
19/A. §[35]
(1) A Képviselő-testület bizottságának működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, benne foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a bizottságok maguk gondoskodnak üléseik napirendjeinek tervszerű összeállításáról. A bizottsági munkaterv elsősorban a Képviselő-testület munkatervéből adódó feladatokat rögzíti, mely alapján a bizottságok legkésőbb minden év első ülésén önmaguk határozzák meg saját éves munkaterveiket. A bizottságok munkaterveit a bizottsági elnökök terjesztik elő.
(3) A Képviselő-testület munkatevében is meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek a bizottság véleményével együtt nyújthatók be a Képviselő-testületnek. Az előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a Képviselő-testület ülésén.
(4) A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely kérdés megtárgyalására, amelyet a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülésén a tárgyalandó napirendek közé felvesz. A bizottság ezen ülésére az indítványozó képviselőt is meg kell hívni.
(5) A bizottsági ülések összehívására, az ülés menetére, a tanácskozás rendjére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel határoz. A bizottság döntéseiről az elnök ad tájékoztatást a Képviselő-testület és mások számára.
(7) Több bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásának szükségessége esetén a bizottságok együttes ülést is tarthatnak, melynek időpontjában, helyében és napirendjében, továbbá tanácskozási joggal felruházott meghívottjainak személyében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.
(8) Az együttes ülés vezetésének rendjéről és a szavazás módjáról a bizottságok elnökeinek közös javaslata alapján, az ülésen résztvevő bizottsági tagok közösen döntenek. Együttes ülés esetén a határozatképességet az érintett bizottságok vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.
(9) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. Az előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a Képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A bizottságok működésének főbb szabályai
20. §
(1)A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az elnök köteles összehívni:
a.) a képviselő-testület döntése alapján,
b.) a polgármester indítványára.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság zárt ülést tart a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(7) A bizottság a tevékenységéről kétévenként beszámol a képviselő-testületnek.
13. Polgármester
21. §[36]
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester feladataira, jogosítványaira a Mötv. rendelkezési irányadóak.
(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem dönthet. A polgármester a költségvetési évben, bruttó 1.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a soron következő testületi ülésen a képviselőket tájékoztatni köteles.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) figyelemmel kíséri a törvény által kötelezően létrehozandó és jelen rendeletben meghatározott bizottságok munkáját, döntéshozatali eljárását, gyakorolja az Mötv. rendelkezései szerinti jogait,
b) indítványozhatja a bizottságok összehívását.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei kivételével döntést hozhat a Képviselő-testület ülésen történő tájékoztatása mellett.
(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
14. Alpolgármester
22. §
(1) Az alpolgármester feladataira, jogosítványaira a Mötv. rendelkezési irányadóak.
(2) [37]A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére kettő alpolgármestert választ. A két alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3)[38] A polgármester helyettesítésére a Képviselő-testületi üléssel kapcsolatos feladatokat ellátó alpolgármester a helyettesítés során, Képviselő-testületi üléssel kapcsolatosan felmerülő feladatokat végzi.
(4)[39]Az másik alpolgármester megbízás útján a polgármester irányításával és utasításai alapján látja el feladatait, erről a polgármesternek beszámol.
15. Jegyző
23. §
(1)A jegyző kinevezésére, feladataira, a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségeire a Mötv. rendelkezési irányadóak.
(2)[40] [41]A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület egyetértésével a polgármester – legfeljebb hat hónap időtartamra – helyettesítő jegyzőt bíz meg, vagy a jegyzői feladatokat a jegyzőre irányuló képesítési előírásoknak megfelelő ügyintéző látja el.
(3) [42]A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá előkészíti, ellenőrzi a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
a) ellátja a Képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) évente beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,
c) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) vezeti és naprakészen tartja a rendeletek és határozatok nyilvántartását,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) ellátja a közterület-felügyeletről szóló rendeletben meghatározott feladatokat.
„23/A. §[43]
(1) A Képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételről az együttműködés, formájáról és módjáról döntését megelőzően a feladat ellátására, financiális hozzájárulása, teljesítőképességének felmérését követően a hozzájárulást költségvetési rendeletében biztosítva dönt.
(2) A Képviselő-testület döntése alapján létrehozott társulás munkáját a Képviselő-testület beszámoló útján felügyeli és ellenőrzi. Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a feladatellátás módját másképpen kívánja ellátni, a társulásról szóló megállapodás megszüntetésére kiválással kezdeményezi.
16. Közös önkormányzati hivatal
24. §
[44](1) Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal néven Hunyadfalva, Csataszög és Nagykörű önkormányzatai közös önkormányzati hivatalt működtetnek az önkormányzatok működésével, valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására,
[45](2) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket Hunyadfalva, Csataszög és Nagykörű községi önkormányzatai éves költségvetésükben határozzák meg.
(3) A közös önkormányzati hivatal ügyrendjét a 2. számú melléklete rögzíti.
17. Közmeghallgatás, falugyűlés
25. §
(1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblán kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.
(3) [46]A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórum megtartásának tervét a Képviselő- testület határozza meg, lehetőleg munkatervének elfogadásakor.
26. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés fontosabb szabályai:
a.)a gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblán kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább öt nappal,
b.)a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt,
c.)a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) [47]A helyi népszavazás, kezdeményezés eljárására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadó.
18. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
27. §
(1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőrzés útján gondoskodik, melyet szerződés alapján erre szakosodott vállalkozó vagy gazdasági társaság lát el.
(2) A közös önkormányzati hivatalnál a jegyző gondoskodik a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről.
(3)[48]A Képviselő-testület az egyes kötelező feladatainak és kötelező közszolgáltatások ellátására külön törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján intézményt, gazdasági társaságot alapíthat.
27/A. §[49]
A Polgármesteri Hivatal biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket. Az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésről szóló megállapodást 5. melléklet tartalmazza.
19. Záró rendelkezések
28. §
(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. február 1. napján lép hatályba.
(2)Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2003. (III. 20.) számú rendelet.
29. § [50]
(1) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A bizottságok általános és sajátos feladatai
b) 2. melléklet: A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje
c) 3. melléklet: Felülvizsgálati lap
d) 4. melléklet: Nyilatkozat zárt ülés tartásának kéréséről
e) 5. melléklet: Együttműködési megállapodás Nagykörűi Községi Önkormányzat és a Nagykörűi Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzata között.
(2) A rendelet függelékei:
a) 1. függelék: hatályon kívül helyezve.
b) 2. függelék: Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestületének névsora és lakcíme
c) 3. függelék: Nagykörűi Képviselő-testület állandó bizottságai tagjának a névsora.
Dr. Veres Nándor Dr. Varga Zoltán
polgármester jegyző
1. számú melléklet
I.
A bizottságok általános feladatai
1. A bizottságok – feladatkörükben – előkészítik a testület elé kerülő döntéseket, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
2. Folyamatosan feldolgozzák – a jegyző tájékoztatása alapján – a működési körükbe tartozó jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket és határozatokat.
3. Részt vesznek a korábbi testületi döntések (rendeletek és határozatok) felülvizsgálatában; indítványozhatják azok módosítását, hatályon kívül helyezését.
4. Munkájukról meghatározott módon, de legalább kétévenként beszámolnak a képviselő-testületnek.
II.
A bizottságok sajátos feladatai
Ügyrendi Bizottság
1. Közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat, az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, végrehajtásuk ellenőrzésében; javaslatot tesz azok módosítására.
2. Részt vesz a közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódásának, működési rendjének (munkarendjének ) kidolgozásában.
3. Véleményezi a képviselő-testület hatáskör gyakorlása átruházására irányuló előterjesztést, valamint a munkatervben megjelölt egyedi előterjesztéseket.
4. Elvégzi a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
5. Ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a képviselő-testülethez és a bizottságok tevékenységéhez kapcsolódó munkáját.
6. Véleményezi az önkormányzati intézmények alapítására, tevékenységük módosítására, megszüntetésükre irányuló tervezeteket, valamint a vezetői megbízásokra tett javaslatot.
7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
8. Vizsgálja és ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket és vizsgálja a képviselői összeférhetetlenséget.
Szociális Bizottság
1. Figyelemmel kíséri a település területén az egészségügyi és szociális ellátottság helyzetét, véleményezi a testület ilyen tárgyú előterjesztéseit.
2. Elemzi a munkanélküliségből, a foglalkoztatási feszültségekből eredő szociális gondokat, javaslatot dolgoz ki a megoldásukat segítő eszközrendszerre.
3. Figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét, különös tekintettel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra.
4. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság
- Figyelemmel kíséri a település területén az oktatási, közművelődési, sport, idegenforgalmi ellátottság helyzetét, véleményezi a testület ilyen tárgyú előterjesztéseit.
- Elemzi az oktatás, közművelődési sport, idegenforgalom területén felmerülő problémákat, javaslatot dolgoz ki a megoldásukat segítő eszközrendszerre.
- Tervezi és szervezi a település kulturális, sport- és idegenforgalmi rendezvényeit.
4. Munkaterv-tervezetet véleményez tárgyévi önkormányzati valamint települési rendezvények tekintetében.[51]
5. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
2. számú melléklet[52]
A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
Ü G Y R E N D J E
I.
A közös önkormányzati hivatal jogállása
1./ Megnevezése: Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal)
2./ Székhelye: 5065 Nagykörű, Május 1. u. 1.
Kirendeltségek:
5053 Hunyadfalva, Árpád u. 12.
5064 Csataszög, Szebb élet u. 42.
3./ A közös önkormányzati hivatal Hunyadfalva, Csataszög és Nagykörű képviselő-testületei által létrehozott egységes önkormányzati szerv, amely a jegyző vezetésével látja el feladatát.
3.1. A közös önkormányzati hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetője: a jegyző.
4./ A közös önkormányzati hivatal tevékenységi köre:
a.)a képviselőtestületek, a bizottságok és a polgármesterek munkájának segítése, szervezése, koordinálása,
b.)a döntési hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése,
c.)a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése,
d.)a képviselőtestületek vagy a polgármesterek által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.
II.
A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése
1./ A közös önkormányzati hivatal az alábbi létszámmal látja el faladatait:
- 1 fő jegyző
Székhelyén: 4 fő pénzügyi előadó, 3 fő igazgatási előadó.
A csataszögi kirendeltségen:1 fő igazgatási előadó.
III.
A közös önkormányzati hivatal irányítása
1./ A székhely település polgármestere a képviselő-testületek döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt.
2./ A polgármestert távollétében az alpolgármester, a Szervezeti és Működési Szabályzatban
meghatározottak szerint helyettesíti.
IV.
A közös önkormányzati hivatal vezetése
1./ A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, vezetői jogkörében eljárva:
-gondoskodik a közös önkormányzati hivatal munkájának megszervezéséről, amelynek során közvetlenül utasítja a közös önkormányzati hivatal dolgozóit,
-biztosítja a közös önkormányzati hivatal feladatai ellátásához szükséges személyi feltételeket,
-meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét,
-a közös önkormányzati hivatal költségvetésével gazdálkodva biztosítja a működéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket,
-gondoskodik a köztisztviselői állomány továbbképzéséről,
-gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében,
-gondoskodik a közszolgálati nyilvántartás vezetéséről, a személyes adatok védelméről,
-a testületi munka hatékonysága érdekében együttműködik a bizottságok elnökeivel.
1.1.A jegyző távollétében vagy akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot az azzal esetileg megbízott köztisztviselőgyakorolja.
2./ Az érintett ügyintézők a testületi munka hatékonysága érdekében együttműködnek a bizottsági elnökökkel, részt vesznek a képviselőtestület és az illetékes bizottságok ülésén és gondoskodnak a hozzájuk tartozó bizottságok adminisztrációs ügyeinek ellátásáról.
3./ A közös önkormányzati hivatal minden köztisztviselője vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.
V.
A közös önkormányzati hivatal működése
1.1.A közös önkormányzati hivatal munkarendje:
Hétfő: 7,30 órától 16 óráig
Kedd: 7,30 órától 16 óráig
Szerda: 7,30 órától 16 óráig
Csütörtök: 7,30 órától 16 óráig
Péntek: 7,30 órától 13 óráig
1.2.Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 8.00-tól 15.00-ig
Kedd: az ügyfélfogadás szünetel
Szerda: 8.00-tól 16.00-ig
Csütörtök: az ügyfélfogadás szünetel
Péntek: 8.00-tól 12.00-ig
12.00-tól 13.00-ig az ügyfélfogadás szünetel.
Hunyadfalván, munkanapokon a polgármester 8.00-tól 11.00-ig tart ügyfélfogadást.
Csataszögön hétfőtől csütörtökig 08.00-tól 15.00-ig, pénteken 08.00-tól 12.00-ig van ügyfélfogadás, 12.00-tól 13.00-ig az ügyfélfogadás szünetel.
2./ A helyettesítés rendje:
A közös önkormányzati hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
3./ Az ügyiratkezelés és a kiadmányozás rendje:
3.1. A közös önkormányzati hivatal ügyiratkezelését az Iratkezelési Szabályzat szabályozza.
3.2. A Kiadmányozás rendje:
a.)főszabályként a hatáskörüknek megfelelően a kiadmányozási jogot a polgármesterek és a jegyző gyakorolják,
b.)kiadmányozási jog illeti meg az ügyintézőket:
-hivatalon belüli intézkedés során,
-az anyakönyvvezetőt saját hatáskörében.
4./ A bélyegző használata:
4.1. A közös önkormányzati hivatal a következő feliratú bélyegzőket használja:
Az Önkormányzatok és szervei hivatalos bélyegzői
Leírás Lenyomata
1. Az Önkormányzat kör alakú pecsétjén
középen a Magyar Köztársaság címere
van, a köríven pedig a következő felirat:
„Nagykörű Községi Önkormányzat”
2.Az Önkormányzat hosszú pecsétje az alábbi felirattal:
Nagykörű Községi Önkormányzat
5065 Nagykörű Május 1 út 1.”
3. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat:
„Polgármester Nagykörű”
4. A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar
Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat:
„Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
5065 Nagykörű Május 1 út 1.”
5. A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal hosszú pecsétje az alábbi felirattal:
„Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
5065 Nagykörű Május 1 út 1.”
6. A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
hivatalában használt egyéb hivatalos bélyegzők:
Kör alakú bélyegző, közepén Nagykörű címerével,
a köríven az alábbi felirattal:
„NAGYKÖRŰ KÖZSÉG PECSÉTJE”
Az anyakönyvvezető által használt hivatalos
kör alakú bélyegző, közepén a Magyar Köz-
társaság címerével, a köríven az alábbi
felirattal:
„Anyakönyvvezető Nagykörű„
A csataszögi kirendeltségen használt pecsétek:
1. Az Önkormányzat kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven
pedig a következő felirat:
„Községi Önkormányzat Csataszög „
1.1. Az Önkormányzat kör alakú pecsétjén középen a település címere van a köríven pedig
a következő felirat:
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
Csataszög Községi Önkormányzat
2. Az Önkormányzat hosszú pecsétje az alábbi felirattal:
Községi Önkormányzat
5064 Csataszög, Szebb Élet út 42.
Tel/Fax: 56/499-593
Adószám: 15413941-2-16
3. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a
köríven pedig a következő felirat:
Polgármester Csataszög
4. A csataszögi kirendeltség hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere
van, a köríven pedig a következő felirat:
Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
Csataszögi Kirendeltsége
5. A csataszögi kirendeltség hosszú pecsétje az alábbi felirattal:
Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
Csataszögi Kirendeltsége
5064 Csataszög Szebb Élet út 42.,
A hunyadfalvi kirendeltségen használt pecsétek:
1. Az Önkormányzat kör alakú pecsétjén
középen a Magyarország címere
van, a köríven pedig a következő felirat:
„Községi Önkormányzat Hunyadfalva”
2. Az Önkormányzat hosszú pecsétje az
alábbi felirattal:
„Községi Önkormányzat
5063 Hunyadfalva Árpád út 12.”
3. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven
pedig a következő felirat:
„Hunyadfalva Község Polgármestere”
4. A hunyadfalvai kirendeltség hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:
„Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
Hunyadfalvai Kirendeltsége”
4.2. A használatra az ügyintézőnek kiadott bélyegzőkről Nagykörűben Szántainé Kiss Andrea köztisztviselő nyilvántartást vezet. A nyilvántartó a bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni kötelesek.
4.3. A használatra átvett bélyegzők jogszerű használatáért a bélyegzőt kezelő ügyintéző anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelőséggel tartozik.
A bélyegzőért felelős a használatra történő átvételkor a bélyegzőlenyomat mellett a
következő szövegű nyilatkozatot írja alá:
„Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre
átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelennek kezébe ne kerüljön.
A bélyegzőt csak a hivatal céljaira, rendeltetésének megfelelően használom.”
4.4. Ha a bélyegzőfelelős a rábízott bélyegzőt elveszti, erről a jegyzőnek azonnal köteles
írásban jelentést tenni. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó
felelősségét megvizsgálni. A jegyző a felelősség megállapításától függetlenül haladék-
lanul intézkedik a bélyegző érvénytelenítéséről.
4.5. Az elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a nyilvántartást vezető ügyintézőnek vissza kell adni, aki selejtezési eljárást (levéltárnak átadás vagy megsemmisítés) elvégzi és az erről készült jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként megőrzi.
4.6. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő munkaviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevőnek
nyilatkozaton igazolni kell.
3.sz. melléklet[53]
Felülvizsgálati lap
Az önkormányzati rendelet:
…...................................................................................................................................................
A) Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye:
B) Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésének szükségessége, a hatályon kívül helyezés elmaradásának várható következménye:
C) Az önkormányzati rendelet módosításának szükségessége, annak elmaradásának várható következménye:
Képviselő-testületi ülés időpontja:
Nagykörű, 20... ….................hó...........nap.
felülvizsgálatot végző jegyző
4.sz.melléklet[54]
„Nyilatkozat zárt ülés tartásának kéréséről
N Y I L A T K O Z A T
Alulírott ……………………………………………………………………………… (név)
…………………………………………………………………….…(lakcím) sz. alatti lakos
…....................................................................................................................................-ként
…...................................................................................................................szóló anyagomat
Nagykörű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete/ Nagykörű Községi Önkormányzata Képviselő-testületének ……………………………………….. Bizottsága a személyemet érintő ügyet *kérem/nem kérem zárt ülésen tárgyalja.
Nagykörű, 2…….. év …………. hó ……. nap
………………………………
aláírás
*a tárgyalás formája aláhúzandó”
5.sz.melléklet[55]
„Együttműködési megállapodás Nagykörűi Községi Önkormányzat és a Nagykörűi Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzata között.”
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről: Nagykörű Község Önkormányzata (képviseli: dr. Veres Nándor polgármester, székhely: Nagykörű Május 1 út 1., továbbiakban: Önkormányzat)
másrészről: Nagykörű Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseli Nagy Elemér elnök, székhely: Nagykörű Május 1 út 1., továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)
harmadrészről: Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal (képviseli: dr. Varga Zoltán jegyző, székhely: Nagykörű Május 1 út 1., továbbiakban: Hivatal) között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel:
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX . törvény 80. §-a alapján az Önkormányzat és az RNÖ együttműködési szabályait a Hivatal közreműködésével – az alábbi megállapodásban rögzítik:
A megállapodás jogi háttérszabályai:
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.,
- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv.,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv.,
- a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,
- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet.
A Nagykörű Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat vállalja, hogy a takarékosság elve mentén működik és gazdálkodik.
Nemzetiségi Önkormányzat működése,
személyi, tárgyi feltételek biztosítása
Az Önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök függvényében biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
- Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez és üléseinek megtartásához szükséges helyiségeket a Nagykörű Május 1 út 1. sz. alatti épületében.
- Az Önkormányzat – a Hivatalon keresztül – biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges személyi feltételeket, melynek keretében:
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vállalja, hogy igény felmerülése esetén, az elvégzendő feladat előtt legalább 8 nappal, részletes leírással, írásban, közvetlenül a jegyzőnél vagy az általa kijelölt személyen keresztül kezdeményezi a konkrét feladat ellátási igényét;
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tudomásul veszi, hogy a Hivatal munkatársának közreműködését csak a jegyzőn vagy az általa jogosult személyen keresztül jogosult igénybe venni;
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tudomásul veszi, hogy irreális, lehetetlen, ellentmondó, jogszabály vagy szerződés ellenes igényét a jegyző vagy az általa kijelölt személy elutasítja; ide tartozik az az eset, mikor a Nemzetiségi Önkormányzat saját felróható magatartása miatt a rendelkezésre álló kapacitása nem megfelelő alkalmazása következtében kényszerül többlet személyi igényre.
- Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi feltételeket, melynek keretében:
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vállalja, hogy a meglévő tárgyi feltételeken felüli többlet igényét a feladat ellátása előtt legalább 8 nappal, részletes leírással, írásban a Hivatalnál közvetlenül vagy az általa megjelölt személyen keresztül kezdeményezi. A többletigényt a jegyző hagyja jóvá;
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tudomásul veszi, hogy irreális, lehetetlen, ellentmondó igényét a jegyző elutasítja; idetartozik az az eset mikor a Nemzetiségi Önkormányzat saját felróható magatartása következtében kényszerül többlet tárgyi igényre.
- Az Önkormányzat – a Hivatalon keresztül – biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítését, ideértve a Nemzetiségi Önkormányzat testületi döntéseinek és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, melyre a vonatkozó részletszabályokat az alábbiak állapítják meg:
- A döntéstervezet , előterjesztés elkészítése után az anyagokat az elnöki egyeztetést követően, a jegyzőhöz vagy az általa kijelölt személyhez el kell juttatni.
- A döntéstervezetet, előterjesztést a Hivatal belső nyilvántartásba veszi.
- A nyilvántartást követően történhet meg a döntéstervezet, előterjesztés törvényességi vizsgálata a jegyző által.
- A végleges döntéstervezet, előterjesztés iktatásáról és az előterjesztés postázásáról – elnöki jóváhagyást követően – a jegyző gondoskodik.
- A testületi üléseken a jegyző részt vesz.
- A testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet a jegyző vagy a jegyző által kijelölt személy ellenőrzi.
- A végleges jegyzőkönyv iktatásáról a hivatal gondoskodik.
- A jegyzőkönyvet, az elnöki jóváhagyást követően az elnök megküldi a megyei kormányhivatalnak valamint a jegyzőnek.
- Az önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, működéssel, gazdálkodással kapcsolatos iratkezelési feladatok ellátását (a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó), melynek keretében:
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vállalja, hogy a működését, gazdálkodását érintő döntések meghozatalát megelőzően legalább 15 nappal írásbeli egyeztetést folytat le a jegyzővel vagy az általa kijelölt személlyel,
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vállalja, hogy a működését, gazdálkodását érintő kötelezettségvállalást egyeztetés nélkül nem vállal, ellenkező esetben annak kockázatát maga ill. a Nemzetiségi Önkormányzat viseli,
- a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tudomásul veszi, hogy irreális, lehetetlen, ellentmondó, jogszabály vagy szerződés ellenes működést vagy gazdálkodást a jegyző vagy az általa kijelölt személy elutasítja és a szükséges intézkedéseket megteszi,
- a jegyző vagy az általa kijelölt személy gondoskodik olyan egyedi nyilvántartási rendszer kialakításáról, és folyamatos üzemeltetéséről, amelyen keresztül a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó számviteli dokumentumok iktatásával szemben támasztott jogszabályi követelményeknek megfelelő iratkezelés megvalósuljon.
II.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése előkészítésének, megalkotásának és elfogadásának rendje
- A költségvetés koncepció elkészítése
A jegyző vagy az általa kijelölt személy minden év október 1-ig, választások évében október 15.-éig a költségvetési koncepció összeállítása kapcsán áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kiadásait és bevételi forrásait.
A jegyző vagy az általa kijelölt személy által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az elnök legkésőbb október 31-ig benyújtja a Nemzeti Önkormányzat Képviselő-testületének.
A koncepciót a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, ütemezéséről.
- A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatainak elkészítése
A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző vagy az általa kijelölt személyen keresztül folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni. A jegyző vagy az általa kijelölt személy közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatban elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.
Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzatnak nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás összegét.
- A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Ha a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.
- Információszolgáltatás a költségvetésről
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt úgy szolgáltat, hogy a jegyző vagy az általa kijelölt személyen keresztül a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
- A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat a naptári évről december 31.-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót készít a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának első féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg ¾ éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását valamint a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.
Az elnök a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a jegyző vagy az általa kijelölt személy útján az önkormányzatnak a beszámolási kötelezettségek teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről.
III.
A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának a rendje, a kötelezettségvállalás
- Költségvetési határozat végrehajtása
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatalon keresztül látja el. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés jelen megállapodás mellékletét képező aláírási címpéldány szerint történik.
A kötelezettségvállalás dokumentumainak az elkészítése a szerződéskötés, kifizetés ellenjegyzést követően integrált számítástechnikai rendszer segítségével történik. A jegyző vagy az általa kijelölt személyen keresztül biztosítja az ehhez szükséges technikai feltételeket.
- Kötelezettségvállalás rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) az elnök, távollétében vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén az elnökhelyettes jogosult.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.
A kötelezettségvállalást meg kell előznie az ellenjegyzésnek, mely - a kötelezettségvállalás alapdokumentumán történő „ellenjegyző „ aláírást jelenti. _a kötelezettségvállalás jelen megállapodásban rögzítettek szerint válik érvényessé. Az ellenjegyzéskor a jogosult a kötelezettségvállalás alapdokumentumának minden példányát oldalankénti szignójával köteles ellátni. Kötelezettségvállalás csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet.
- Ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás valamint az utalvány ellenjegyzését a jegyző vagy a jegyző által kijelölt személy végzi. Az ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.
A kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének az aláírása megadását megelőzően ellenőriznie kell, hogy:
- a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, illetve befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet;
- a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
- a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
A felsoroltak ellenőrzése a kötelezettségvállalás alapdokumentumán szereplő
„ellenjegyző” aláírásával együtt érvényes, melyet pénzügyi kontroll előz meg.
Kötelezettségvállalás ellenjegyzése az erre jogosult személynek a kötelezettség-
vállalás valamennyi eredeti alapdokumentumán, az „ellenjegyző” szó és dátum
feltüntetésével történő aláírását jelenti, vagy az utalványon illetve iktatott
bizonylat kötelezettségvállaláson a pénzügyi ellenjegyző helyen történő aláírás.
A kötelezettségvállalás ellenjegyzését – ugyanazon gazdasági eseményre
vonatkozóan - azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási,
érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy,
aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
- Teljesítés igazolása
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A teljesítés igazolására az elnök, távollétében vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén az elnökhelyettes jogosult.
- Érvényesítés
Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló törvény, az államháztartási számviteli kormányrendelet és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Ha az érvényesítő jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
Az érvényesítést a jegyző vagy a jegyző által kijelölt személy végzi.
- Utalványozás
A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) az elnök, távollétében vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén az elnökhelyettes jogosult.
Utalványozni csak érvényesítés után lehet.
Pénzügyi teljesítésre az utalványozást követően kerülhet sor.
- Pénztár
A Nemzetiségi Önkormányzat pénztárt nem működtet, készpénzes kiadásaihoz Nemzetiségi Önkormányzat előlegként CIB Bank ZRT-nél vezetett elszámolási számlájáról vehet fel készpénzt. A pénzfelvétel napját megelőzően 3 nappal korábban a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köteles a pénzfelvétel iránti igényét a jegyző részére írásban megküldeni, melynek tartalmaznia kell a készpénzfelhasználás okát. A jegyző vagy az általa megbízott személy ellenjegyzést követően a készpénzfelvételre jogosító engedély kiállításáról köteles gondoskodni. A kiállított engedéllyel készpénzt az elszámolási számláról az elnök vagy általa írásban megbízott személy vehet fel. A Hivatal a felvett készpénz összeget előlegként tartja nyilván, melyre az előleg elszámolás szabályai vonatkoznak. Az elnök a felvett előleg összegével a jegyzőnél vagy a jegyző által megbízott személynél köteles számlákkal elszámolni az előleg felvételének napjától számított 30 napon belül.
Előleget egy személy vehet fel, melyről tárgyév első napján az elnök rendelkezik (az elnök jelöli ki rendelkező levélben). Csak az a személy jelölhető ki, aki a Nemzetiségi Önkormányzat feladatellátásában részt vesz, egyéb esetben az elnök jogosult előleget felvenni.
- Összeférhetetlenség
A kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra jogosult és teljesítést igazoló személlyel.
Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
A kötelezettségvállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról jelen megállapodás melléklete szerint naprakész nyilvántartást vezet.
IV.
A Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmáról
A Nemzetiségi Önkormányzat adószáma: 15577616-1-16
A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 577610
A Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlaszáma: 10700309-67183542-51100005.
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmi számlájához kapcsolódó tranzakció – külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott fenti pénzforgalmi számlán bonyolódik.
A Nemzetiségi Önkormányzat működésének Önkormányzattól eredő támogatását a Nemzetiségi Önkormányzat a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott összegben átutalással kapja meg, míg a központi költségvetés támogatás a Nemzetiségi Önkormányzat számlájára érkezik.
V.
Vagyoni és számviteli nyilvántartás, az adatszolgáltatás rendje
A jegyző az általa kijelölt személyen keresztül a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében az elnök a felelős.
VI.
Vegyes rendelkezések
- A Nemzetiségi Önkormányzat vállalja, hogy elektronikus formában a Hivatal részére eljuttatja a testületi üléseire állandó meghívottak névsorát, elektronikus címmel.
- A Nemzetiségi Önkormányzat törekszik lehetővé tenni az anyagok elektronikus elküldésének lehetőségét.
- A Hivatal vállalja, hogy az önkormányzat honlapján lehetővé teszi, hogy a képviselők és az érdeklődők a nemzetiségi előterjesztéseket, határozatokat, jegyzőkönyveket megismerjék.
- A Hivatal vállalja, hogy kialakít egy olyan belső nyilvántartási rendszert, mely a Hivatalba érkezett döntés-tervezetekről, előterjesztésekről tartalmaz adatokat.
- A Hivatal vállalja, hogy kialakít egy olyan belső nyilvántartási rendszert, mely a Nemzetiségi Önkormányzat működéséről, gazdálkodásának adatairól, rendelkezésre álló forrásokról, felhasználásokról részletes kimutatást tartalmaz.
- A jegyző részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
- Galsi Ferencné a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának felügyeletéért felelős személy.
- A Jegyző a Hivatal által biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését.
- Az önkormányzat, a feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése érdekében, mindenkori költségvetésében a Nemzetiségi Önkormányzatnak költségvetési támogatást biztosít. A támogatás felhasználásáról a Nemzetiségi Önkormányzat köteles december 30-ig elszámolást benyújtani az önkormányzatnak. Feladatellátáshoz kapcsolódó költség alatt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában meghatározott fogalom értendő. Az átállásból adódó esetleges költségek a Nemzetiségi Önkormányzatot terhelik.
- Felek vállalják, hogy jelen megállapodást minden év január 31. napjáig, általános és időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják.
- Felek megállapodnak abban, hogy az általuk jelen szerződés tárgyában 2012. 05. 21-én kötött együttműködési megállapodást jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg közös megegyezéssel megszüntetik.
Nagykörű, 2014. november 26.
Nagykörű Község Önkormányzata Nagykörű Községi Roma Nemzetiségi
Önkormányzat
Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal”
1. számú függelék[56]
2. számú függelék[57]
Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestületének
névsora és lakcíme
1. | dr. Veres Nándor polgármester | Nagykörű Hunyadi út 54. |
2. | Balázs József képviselő | Nagykörű Templom tér 3. |
3. | Barát József képviselő | Nagykörű Zrínyi út 5. |
4. | Galsi Zoltán képviselő | Nagykörű Rákóczi út 48. |
5. | Kiss Ferenc képviselő | Nagykörű Dózsa Gy. út 23. |
6. | Marsi Istvánné képviselő | Nagykörű Táncsics út 6. |
7. | Pravda Julianna képviselő | Nagykörű Dózsa Gy. út 8. |
3. számú függelék[58]
A Nagykörűi képviselő-testület állandó bizottságai
I. A bizottságok megnevezése, tagjaik névsora
Ügyrendi Bizottság
1. bizottsági elnök: Kiss Ferenc
2. bizottsági tag: Pravda Julianna
3. bizottsági tag: Makk József
,
Szociális Bizottság
1.elnök: Kiss Ferenc
2. bizottsági tag: Balázs József
3. bizottsági tag: Galsi Zoltán
4. bizottsági tag: Póta Lászlóné
5. bizottsági tag: Bolla Kálmánné
Kulturális, sport és idegenforgalmi bizottság
1.elnök: Galsi Zoltán ,
2. bizottsági tag: Balázs József
3. bizottsági tag: Pravda Julianna
4. bizottsági tag: Lipták Péter
5. bizottsági tag: Nagy Elemér