Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében és 132.§ (4) bekezdés g) pontjában, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik

   a)     Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakbanT: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek és megfelelnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3.§ (1)–(4a) bekezdésében előírtaknak, vagy

   b)     az Sztv.6. §-a vagy 7.§ (1) bekezdése alapján ellátásra jogosultak.

2. §

E rendelet hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

   a)     pénzbeli szociális ellátások:

aa) lakhatási támogatás,

ab) gondozási támogatás,

ac) hátralékkezelési támogatás,

ad) rendkívüli települési támogatás,

ae) gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás.

   b)     természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

bb) köztemetés,

bc) fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása,

bd) gyógyszerutalvány,

be) lakbértámogatás,

bf) ünnepekhez kapcsolódó támogatás.

2. Értelmező rendelkezések

3. §

(1) Az Önkormányzat közigazgatási területén az elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

   a)     egy személy lakik, 45 nm,

   b)     két személy lakik, 55 nm,

   c)      három személy lakik, 65 nm,

   d)     négy személy lakik, 75 nm,

   e)     négy személynél több lakik, úgy a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm-rel növekszik,

de minden esetben legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) E rendelet alkalmazása során:

   a)     ápolásra szoruló beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

aa) étkezni, vagy

ab) tisztálkodni, vagy

ac) öltözködni, vagy

ad) illemhelyet használni, vagy

ae) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, vagy

af) mindennapi életvitelhez szükséges cselekményeket (bevásárlás, mosás, takarítás) ellátni,

   b)     elemi kár: a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetésszerű használatát akadályozó köztudomású, vagy okirattal igazolt károsodás (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, ár- és belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),

   c)      fogyatékos:

ca) az Sztv. 37.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségkárosodott személy,

cb) az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül,

cc) a rokkantsági járadékos,

cd) aki rokkantsági ellátásban részesül,

ce) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

cf) aki 2011. december 31-e előtt I., II. vagy III. csoportú rokkantsága alapján részesült nyugellátásban és 2012. január 1-jét követően részére öregségi nyugdíjat folyósítanak,

   d)     gondozási támogatás: az Sztv. 45.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás,

   e)     hátralékkezelési támogatás: az Sztv. 45.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

   f)      lakhatási támogatás: az Sztv. 45.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

   g)     törlesztési képesség: az adós háztartásában élők havi összes bevételének és az általuk lakott lakást terhelő kiadásoknak a különbözete Ftban meghatározva.

4. §

(1) Ahol e rendelet méltányossági döntési jogosultságot biztosít, a döntés meghozatala előtt különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

   a)     az érintett és családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a család egy főre jutó havi jövedelmének összegét,

   b)     az érintett és családja korát, egészségi állapotát, fogyatékosságát, egyéb személyi körülményeit,

   c)      az érintett lakásban az egy ott lakó személyre jutó lakásterület nagyságát,

   d)     az érintett által a tárgyévben igénybe vett szociális ellátásokat.

(2) Ha e rendelet vagy más jogszabály méltányosság gyakorlását lehetővé teszi, a hatáskör gyakorlója a méltányossági jogkörét az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében az e célra meghatározott keretösszeg erejéig gyakorolhatja.

II. Fejezet

Eljárási szabályok

3. Általános eljárási és hatásköri szabályok

5. §

Az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül megküldött önkormányzati intézkedés kivételével, érdemi ügyintézés elektronikus formában nem történhet. E rendelkezés nem zárja ki az elektronikus úton történő általános jellegű (személyes adatot, valamint konkrét támogatásra vonatkozó adatot nem tartalmazó) tájékoztatás nyújtását.

6. §

A Képviselő-testület — ha e rendelet eltérően nem rendelkezik vagy törvény a hatáskör átruházását kizárja – az e rendeletben szabályozott hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

4. A szociális ellátások közös szabályai

7. §

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell személyesen benyújtani, vagy a Polgármesteri Hivatal címére postai úton eljuttatni.

(2) Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez - ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogosultság megállapításához, illetve a jogosultság fennállásának időszakonkénti felülvizsgálatához (a továbbiakban együtt: kérelem) szükséges:

   a)     a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai (lakhatási támogatás és a lakbértámogatás esetében a kérelmező és a háztartásában élők) rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolások,

   b)     vállalkozó, társas vállalkozás vezető tisztségviselője esetében, az állami adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolás, valamint nyilatkozat (könyvelő által kiállított) a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelméről,

   c)      nyilatkozat a kérelmező és családja, valamint az életvitelszerűen együttlakó személyek számáról, és családi állásáról,

   d)     a 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolás,

   e)     hajléktalan személy esetén nyilatkozat a tényleges tartózkodási helyről,

   f)      jövedelemmel nem rendelkező személyek esetén Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központ „Hatósági Bizonyítvány” igazolása, hogy a kérelmező regisztrált álláskereső,

   g)     alkalmi munka esetén nyilatkozat, az alkalmi munkáért kapott díjazásról,

   h)     a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozat és igazolás.

8. §

A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

9. §

(1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetében a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét (a továbbiakban együtt: megtérítendő ellátás) - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

   a)     elengedheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) kétszeresét,

   b)     legfeljebb 50 %-kal csökkentheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum ötszörösét.

(2) A kötelezett kérelmére, a polgármester legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a megtérítendő ellátás egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a kötelezett megélhetése súlyosan veszélyeztetett, ha a kötelezett személy családjának egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.

(4) A megtérítendő ellátás visszafizetésére kötelezett személy esetében, a határozat jogerőre emelkedését követően – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet hatálya alá tartozó ellátás ismételten csak akkor állapítható meg, ha

   a)     a kötelezett tartozását kiegyenlítette, vagy

   b)     a tartozása behajthatatlan és a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számítva 36 hónap eltelt.

(5) Amennyiben a kötelezett részére a megtérítendő ellátásokra vonatkozóan részletfizetési megállapodás került megállapításra, a részletfizetés ideje alatt részesülhet az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásokban.

10. §

(1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli szociális ellátásokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – postai úton, vagy folyószámlára történő utalással kell teljesíteni.

(2) A pénzbeli ellátás abban az esetben fizethető ki házipénztárból, ha a kérelmező a megállapító határozat keltétől számított 15 napon belül nem kapta meg az adott hónapra megállapított pénzbeli ellátást, vagy a kérelmező családjában váratlan megbetegedés, azonnali kórházi kezelés, vagy kiskorú gyermekek egészségét veszélyeztető élethelyzet lépett fel.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben kivételesen az ellátás a kérelem benyújtását és elbírálását követően, azonnal kifizethető.

(4)  Havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás és lakbértámogatás a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra, természetbeni szociális ellátás formájában kerül utalásra.

(5) Havi rendszerességgel nyújtott hátralékkezelési támogatás a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra, természetbeni szociális ellátás formájában kerül utalásra, amennyiben a jogosult a 30. § (3) bekezdés b) pontja szerint igazolja, hogy aktuális havi részleteit és az esedékes szolgáltatási díjakat teljesítette.

(6) A havi rendszerességgel adott lakbértámogatás minden hónap 5. napjáig kerül utalásra.

(7) A havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás elsősorban a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően, havonta minden hónap 5. napjáig – kerül utalásra.

III. Fejezet

A pénzbeli szociális ellátások

5. Települési támogatás

11. §

(1)             Ha a települési támogatásra jogosult személy lakcíme a támogatás folyósításának ideje alatt megváltozik, a települési támogatást a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2)             A települési támogatásra jogosult halála esetén, a támogatást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni és a megállapított összeget a jogosult részére folyósítani. A fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel.

(3)             A havi rendszerességgel folyósított települési támogatás megszüntetése esetén, a támogatásra való jogosultságot és az ellátás folyósítását a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

6. Lakhatási támogatás

12. §

Lakhatási támogatásban részesül az a kérelmező, akinek a lakása után fizetendő közös költség, lakbér-, különszolgáltatási- és közszolgáltatási díj összege meghaladja a háztartásának havi nettó összjövedelme 35%-át, és az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

   a)     saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

   b)     más tulajdonában álló lakásban bérlőként vagy haszonélvezeti jog jogosultjaként,

   c)      lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó használatra jogosultként,

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

13. §

(1) Lakhatási támogatás egy hónapra megállapítható összege, a kérelmező háztartásában egy főre jutó jövedelem és a 3.§ (1) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra. A támogatás összege

   a)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, 5.000,- Ft,

   b)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, 4.500,- Ft,

   c)      amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, 3.500,- Ft,

   d)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, 2.500,- Ft.

(2) Amennyiben a lakott lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a támogatás összege az (1) bekezdésben maghatározott támogatási összeg és a lakott lakás alapterületének hányadosa, szorozva a 3.§ (1) bekezdés szerinti elismert lakásnagysággal.

(3) A támogatás

 a)          áram díjához,

b)             vízdíjhoz,

c)            a gázfogyasztás díjához,

d)            a távhőszolgáltatási díjhoz,

e)            a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,

f)             a lakbérhez,

g)            a közös költséghez, és

h)           a tüzelőanyag költségeihez

állapítható meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

14. §

(1)             A hátralékkezelési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt lakhatási támogatásra jogosult.

(2)             Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(3)             Lakhatási támogatás legfeljebb 12 hónapra állapítható meg.

(4)             Lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani a jogosult részére. A támogatás folyósítása – a 15.§-ban foglalt eset kivételével - a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(5)             Lakhatási támogatásra való jogosultság esetén a jogosultság feltétele, hogy a támogatás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A jogosult ennek keretében köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda

a)    tisztán tartására,

b)    az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, higiénikus állapotának biztosítására.

(6)         Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség betartására a Polgármester – határidő tűzésével – felszólíthatja a jogosultat.

15. §

(1) A 13.§ (2) bekezdés h) pontja szerinti támogatás fa- és szén tüzelőanyag vásárlásához nyújtható.

(2) A tüzelőanyag költségeihez nyújtott lakhatási támogatás összege a 13.§ (1) bekezdés szerint megállapított összeg hatszorosa, de legfeljebb a vásárlást igazoló számla végösszege.

(3) A (2) bekezdés szerint számított lakhatási támogatást egy összegben kell folyósítani a kérelmező részére, azzal hogy egy éven belül csak két alkalommal állapítható meg támogatás tüzelőanyag költségeihez.

16. §

Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

17. §

(1) Nem állapítható meg lakhatási támogatás, ha

   a)     a támogatással érintett közüzemi díj, lakbér számla valamelyike nem a kérelmező nevére szól,

   b)     a hátralékkezelési támogatásra jogosult már rendelkezik megállapított lakhatási támogatással,

   c)      a lakhatási támogatás iránti kérelem elutasításra, vagy a megállapított lakhatási támogatás megszüntetésre került, a megszüntető döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül kivéve, ha

ca)      a kérelmező részéről az Önkormányzat közigazgatási területen belüli lakcímváltozás történt, vagy

cb)      a kérelmező elveszítette a munkahelyét,

cc)       közeli hozzátartozója elhunyt és eltemettetéséről gondoskodott, vagy erre köteles volt,

   d)     a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy vagyonnal rendelkezik.

          (2) Meg kell szüntetni a lakhatási támogatást, amennyiben

   a)     a jogosult az Sztv. 9.§-ában foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

   b)     a jogosult a 14.§ (5) bekezdésben foglalt feltételnek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(3) A kérelemhez – a 7.§ (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – mellékelni kell:

   a)     a kérelem alapjául szolgáló lakásban, az ott lakás jogcímét igazoló okiratot (adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti szerződés),

   b)     a kérelem beadását megelőzően kelt – 30 napnál nem régebbi -, közüzemi díjra, vagy lakbérre vonatkozó számlákat, igazolásokat (a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti-, magánbérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez kapcsolódó igazolás),

   c)      közös képviselő nyilatkozatát arról, hogy kérelmező közös mérővel rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozóan, és az ezzel összefüggő adatokról (ügyfél-azonosító, fogyasztási hely azonosító),

   d)     vagyonnyilatkozatot a háztartás tagjainak vagyonáról.

7. Gondozási támogatás

18. §

(1)             Kérelmére, gondozási támogatásban részesül az az Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személy (a továbbiakban: ápoló),

a)      aki – az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és itt élő – 18. életévét betöltött ápolásra szoruló beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, és

b)      rendszeres pénzellátásban nem részesül, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.

(2)             Az ápoló számára egyidejűleg csak egy gondozási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg gondozási támogatás.

19. §

Gondozási támogatás egy hónapra járó összege: 20.000,-Ft.

20. §

(1)             A támogatás folyósításának feltétele, hogy az ápoló eleget tesz a (2) bekezdésben foglalt ápolási kötelezettségeinek.

(2)         Az ápoló kötelezettsége különösen:

   a)     gondoskodik az ápolt jogszerű lakhatási lehetőségéről,

   b)     rendeltetésszerű használatra alkalmas lakhatást biztosít az ápoltnak, ügyel közvetlen lakókörnyezete rendezettségére, higiéniájára,

   c)      legalább napi háromszori étkezést biztosít,

   d)     tájékoztatja az egészségi állapotában beállt változásáról az ápolt kezelőorvosát,

   e)     gondoskodik a gyógyszerrel való ellátásáról és a szükséges ápolási eszközökről,

   f)      az ápolt felügyeletének a szükséges mértékben történő ellátása, vagy akadályoztatása esetén gondoskodás a helyettesítésről.

(3)             A gondozási támogatás megállapításához a kérelem benyújtását követően – elsősorban a gondozásra szoruló beteg körülményeinek, valamint az ápoló és a gondozásra szoruló beteg kapcsolatának tisztázásához – környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány felvétele a támogatás folyósításának ideje alatt bármikor megismételhető, ha az ápolási, gondozási tevékenység, vagy egyéb jogosultsági körülmény tekintetében kétely merül fel.

21. §

(1) Gondozási támogatás 12 hónapra állapítható meg.

(2) A gondozási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) A támogatásra való jogosultságot – amennyiben arra okot adó körülmény felmerül – a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor felül lehet vizsgálni.

22. §

(1) Nem állapítható meg gondozási támogatás, ha

   a)     a gondozásra szoruló beteg öröklési-, életjáradéki-, vagy tartási szerződéssel rendelkezik,

   b)     a környezettanulmány, vagy orvosi szakvélemény alapján, a 3.§ (2) bekezdés a) pont aa)-af) alpontjai közül legalább kettő nem áll fenn,

   c)      a Kormányhivatal Járási Hivatala kérelmező részére, vagy a gondozásra szoruló beteg tekintetében alanyi jogon járó ápolási díjat állapított meg,

   d)     az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

   e)     az ápoló vagy az ápolt felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha az ápolt felsőoktatási intézmény látogatása csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

   f)      az ápoló nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytat,

   g)     az ápoló keresőtevékenységet folytat.

(2) A támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

   a)     az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

   b)     az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

   c)      az ápolt személy meghal,

   d)     az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

   e)     a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást bármelyik fél akadályozza,

   f)      az ápoló vagy az ápolt a környezettanulmány készítésének megkísérlésekor – legfeljebb három alkalommal nem található az ápolás helyszínéül szolgáló lakásban és akadályoztatását a környezettanulmány utolsó megkísérlését követő 15 napon belül nem igazolja,

   g)     az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) Amennyiben a támogatás a (2) bekezdés b), vagy e) pontja alapján szűnik meg, úgy a megszüntető döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem lehet ismételten gondozási támogatást megállapítani.

23. §

A kérelemhez – a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – mellékelni kell:

   a)     háziorvosi vagy szakorvosi igazolást a 3.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti állapot fennállásáról,

   b)     nyilatkozatot az ápolási tevékenység végzésének helyéről.

 8. Hátralékkezelési támogatás

24. §

(1) Az Önkormányzat hátralékkezelési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt,

   a)     akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum a 200%-át, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 250%-át,

   b)     akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer Ft-ot,

   c)      tartozása legalább – a kérelem benyújtásához viszonyítva – három hónapja fennáll, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

   d)     akinek a háztartásában élők vagyona nem haladja meg a nyugdíjminimum 100-szorosát,

feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Hátralékkezelési támogatásban az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

   a)     saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

   b)     más tulajdonában álló lakásban bérlőként vagy haszonélvezeti jog jogosultjaként, vagy

   c)      lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó használatra jogosultként,

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

25. §

Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

26. §

Ezen alcím alkalmazásában adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a)    vezetékes gázdíjtartozás,

b)    áramdíjtartozás,

c)    távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d)    víz és csatornahasználati díjtartozás,

e)    lakbérhátralék és a különszolgáltatások díjában megjelenő távhő-szolgáltatási, valamint víz és csatornahasználati díjtartozás, és

f)     közös költség hátralék.

27. §

Hátralékkezelési támogatás megállapítása esetén a jogosult

   a)     hátralékkezelési tanácsadásban, és

   b)     az adósságkövetelés jogosultjának folyósítandó ellátásban

részesül.

28. §

(1) A hátralékkezelési támogatásba bevonható adósság felső határa 500.000,-Ft.

(2) A hátralékkezelési támogatás mértéke a hátralékkezelésbe bevont adósság 75%-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti fennmaradó összeget az adós köteles önrészként, a szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás alapján legalább 6 havi, de legfeljebb 18 havi egyenlő részletekben megfizetni.

29. §

(1) A hátralékkezelési támogatás 28.§ (3) bekezdése szerinti időtartama indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. A hátralékkezelési támogatás időtartama abban az esetben hosszabbítató meg, ha

   a)     az adós, vagy háztartásának tagja munkahelyét elvesztette,

   b)     az adós, vagy háztartásának tagja legalább három hónapot betegállományban tölt,

   c)      az adósnak gyermeke születik,       

 d)     az adós közeli hozzátartozója meghal.

(2) Hátralékkezelési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani a jogosult részére. A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell megállapítani, aminek a folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a hátralékkezelési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ebben az esetben arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

30. §

(1) Hátralékkezelési támogatás esetén, az adósnak hátralékkezelési tanácsadáson kell részt vennie.

(2) A hátralékkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat teljesíti az Önkormányzat és a Szociális Intézmény (továbbiakban: SZI) közötti megállapodás alapján.

(3) A (7) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meg kell határozni a támogatott és a szolgálat közötti együttműködés rendjét az alábbiak szerint:

   a)     a támogatott köteles a tanácsadáson és a számára megjelölt hátralékkezelési programon részt venni,

   b)     a támogatott havi rendszerességgel köteles igazolni, hogy a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségének eleget tett.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel elmulasztása esetén a Családsegítő Szolgálat haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot.

(5) A tanácsadó véleményének kialakításához a kérelmező lakhatási körülményeit a helyszínen megvizsgálja. Nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező által benyújtott jövedelemigazolások alapján, a támogató – a kérelmező rosszhiszemű magatartása, vagy törlesztési képességének hiánya miatt – az adósságcsökkentési támogatás elutasítására tesz javaslatot.

(6) A tanácsadónak a támogatás megállapítására, illetve elutasítására vonatkozó javaslata a kérelem mellékletét képezi.

(7) A hátralékkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

   a)     tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,

   b)     az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelésre,

   c)      az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,

   d)     a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,

   e)     szükség esetén kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(8) A hátralékkezelési támogatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

   a)     hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

   b)     aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,

   c)      havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

31. §

(1) Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás annak a személynek, akinek

   a)     a 26.§-ban meghatározott adósság típusokon kívül is van egyéb lakással, lakhatásával összefüggésben keletkezett olyan adóssága, mely esetben az adósságok együttes összege meghaladja a 800.000,-Ft-ot,

   b)     törlesztési képessége nem elegendő az e rendelet alapján megállapítható önrész vállalásához.

(2) Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás, illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha az adós

   a)     a díjtartozása fennmaradó összegére (önrészére) a Családsegítő Szolgálattal, valamint az érintett szolgáltatókkal nem köt megállapodást, és a részletfizetési-, valamint Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodás egy példányát a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az Önkormányzathoz nem nyújtja be,

   b)     a hátralékkezelési támogatás időtartama alatt a lakásbérleti jogviszonya felmondásra kerül, vagy

   c)      magántulajdonú lakása esetében a hátralékkezelési támogatás alá vont lakása a támogatás megállapítását követően, annak időtartama alatt elidegenítésre kerül.

(3) A hátralékkezelési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, illetve a támogatott a kapott támogatást köteles visszafizetni az Önkormányzat részére, amennyiben

   a)     az általa vállalt törlesztés legalább két havi részletét nem teljesíti,

   b)     a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

   c)      a szolgáltató arról tájékoztatja az Önkormányzatot, hogy a jogosult a szolgáltató felé fennálló aktuális havi fizetési kötelezettségeit - legalább két hónapja - nem teljesítette a hátralékkezelési támogatás időtartama alatt.

32. §

(1) Hátralékkezelési támogatás ugyanazon személy vagy háztartás tagjának – ugyanazon lakásra – a támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(2) A 31.§ (3) bekezdés szerinti megszüntetés esetén, ugyanazon személy vagy háztartás tagjának a megszüntetést követő 48 hónapon belül nem állapítható meg ismételten hátralékkezelési támogatás.

33. §

Az önkormányzat a lakhatást veszélyeztető mértékű adósság felhalmozódásának elkerülése céljából a követelés jogosultjával megállapodást köthet, melynek keretében - az adós írásbeli beleegyezése esetén - a követelés jogosultja az adós lakóhelye szerint illetékes települési Önkormányzatot félévente tájékoztatja a legalább háromhavi tartozást felhalmozó adósokról.

34. §

(1) Az, akinek

   a)     a 26.§-ban meghatározott hátralékokra vonatkozó éves elszámoló számlájával összefüggésben keletkezett hátraléka, ha a számla összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, vagy

   b)     vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében, ha a díjak összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át,

egy összegű hátralékkezelési támogatásban részesíthető.

(2) Szolgáltató részéről kibocsátott elszámoló számla esetén, a hátralékkezelési támogatás mértéke a tartozás 60%-a.

(3) A szolgáltatás ki- és visszakapcsolási díjra vonatkozóan, a hátralékkezelési támogatás mértéke a ki- és visszakapcsolás díjának 70%-a.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hátralékkezelési támogatás esetén a jogosult köteles a követelés jogosultjának egy összegben befizetni a részére megállapított önrészt, és ezt 15 napon belül bemutatni az Önkormányzatnak. A támogatás csak az igazolás bemutatása után folyósítható. A folyósítás közvetlenül a szolgáltató részére történik.

 (5) Kizárólag az e § alapján megállapított hátralékkezelési támogatás esetén az adósnak nem kell hátralékkezelési megállapodást kötnie és a 30.§ (5) bekezdés szerinti környezettanulmány is mellőzhető.

35. §

(1) A hátralékkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

   a)     a kérelmezőnek a tartozást nyilvántartó szolgáltatónál történő azonosítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot (nyilvántartási szám, ügyfél-azonosító),

   b)     a lakás fenntartásához kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítéséről – hátralék esetén az adósság összegéről és annak keletkezési idejéről – szóló 15 napnál nem régebbi keltezésű igazolásokat az alábbi szolgáltatásokról (díjakról vagy adósság jogcíméről, összegéről):

ba) vezetékes gázdíj,

bb) áramdíj,

bc) távhő-szolgáltatási díj,

bd) lakbér- és külön szolgáltatások díja,

be) víz- és csatornahasználati díj,

bf) központi fűtési díj,

bg) közös költség,

bh) szemétszállítási díj,

   c)      tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot igazoló tulajdoni lapot, vagy lakásbérleti szerződést,

   d)     elszámoló számlát, vagy szolgáltatás ki- és visszakapcsolás díjának szolgáltató általi igazolását,

   e)     a Családsegítő Szolgálat tanácsadójának javaslatát lezárt borítékban.

(2) A hátralékkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell:

   a)     a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

   b)     a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

   c)      arról, hogy vállalja a hátralékkezelésbe bevont adósság és az Önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését,

   d)     arról, hogy vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

9. Rendkívüli települési támogatás

36. §

(1)         Rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

   a)     egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 225%-át,

   b)     2 fős család esetében a nyugdíjminimum 175%-át,

   c)      3 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 150%-át.

(2)         Ha a kérelmező fogyatékos személy vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá, ha a kérelmező vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 25%-ával emelkedik.

(3)         Ha a kérelmező elhunyt egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, testvére, házastárs egyenes ágbeli rokona, vagy más közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti és nem igényel szociális temetést, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 100%-ával emelkedik.

(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb két alkalommal rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum négyszeresét, ha olyan azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetbe kerül, amit nem képes önerőből megoldani.

(5) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb két alkalommal, jövedelmi helyzetétől függetlenül, rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt, akit elemi kár ért, vagy a sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján egy család részére évente legfeljebb a nyugdíjminimum 200%-áig adható rendkívüli települési támogatás.

(7) A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre, vagy szabálysértésre történő hivatkozással akkor állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett. Amennyiben a hatóság az eljárást bűncselekmény vagy szabálysértés hiányában szünteti meg, úgy az rendkívüli települési támogatást vissza kell fizetni.

37. §

(1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000,- Ftnál, azonban az egy család részére évente megállapítható rendkívüli települési támogatások együttes összege (a továbbiakban: segélykeret),

   a)     amennyiben a családban fogyatékos személy él, vagy a családban házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, időskorúak járadékában részesülő személy él, a nyugdíjminimum 350%-át,

   b)     az a) pontban nem említett esetekben a nyugdíjminimum 220%-át

nem haladhatja meg.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott segélykeretet a polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(3) Az Sztv. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított rendkívüli települési támogatásokat a segélykeret összegébe együttesen bele kell számítani. Egy családnak minősülő közeli hozzátartozók közül egy hónapban csak egy személy részére lehet rendkívüli települési támogatást megállapítani.

(4) Ha a kérelmező 36.§ (3) bekezdése szerinti elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, és a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, a segélykeret az (5) bekezdés szerint megállapított segély összegével, de évente legfeljebb a Fővárosi Temetkezési Zrt. által meghatározott – a szociális temetés kivételével – legolcsóbb temetés (a továbbiakban: legolcsóbb temetés) költségeinek 100%-ával túlléphető.

(5) A 36. § (3) bekezdése szerinti elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege megállapítható a legolcsóbb temetés költségeinek

   a)             50%-áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét,

   b)             30%-áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg annak 150%-át,

   c)             25%-áig, az a)-b) pontokban nem szabályozott esetekben.

(6) Az (5) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a temetés összköltsége nem haladja meg a legolcsóbb temetés költségének a kétszeresét.

(7) A 36.§ (5) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatást nem kell a segélykeret összegébe beszámítani.

38. §

A 36. és 37.§-ban foglaltakon túlmenően a Bizottság a polgármester javaslata alapján, különösen indokolt esetben, méltányosságból, évente legfeljebb egy alkalommal a nyugdíjminimum kétszeresét meghaladó összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.

39. §

(1) A rendkívüli települési támogatás megállapításához a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell

a) a 36.§ (3) bekezdése szerinti támogatás megállapításához három hónapnál nem régebbi temetési számlákat,

b) a 36.§ (4) bekezdése szerinti támogatás megállapításához az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetet igazoló iratokat.

(2) A 36.§ (5) bekezdése szerinti támogatás megállapításához – amennyiben a kérelmező rendelkezik biztosítással - a biztosítótársaság jegyzőkövének másolatát, vagy a feljelentés vagy rendőrségi (szabálysértési hatósági) jegyzőkönyv másolatát kell csatolni.

40. §

 (1) A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatás szolgáltatók, valamint a kérelmező kérésére intézmények részére is átutalható.

(2) A 36.§ (4) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 15 napon belül a jogosult igazolni köteles annak felhasználását.

41. §

(1) A 37.§ (1) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatáskeret összegét legfeljebb fél éves bontásban, időarányosan kell megállapítani.

(2) Tervezett rendkívüli települési támogatás elsősorban annak állapítható meg, aki egészségkárosodás jogcímén egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatásban, időskorúak járadékában vagy öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Rendkívüli települési támogatás havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

42. §

(1) Rendkívüli települési támogatás kivételesen, halasztást nem tűrő esetben a 7.§ (2) bekezdésében és a 39.§-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása nélkül is megállapítható, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napban

   a)             elveszítette a munkahelyét,

   b)             elveszítette lakhatását,

   c)             közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, vagy erre köteles, vagy

   d)             gyermeket szült és igazolja, hogy a segély a gyermek hazaviteléhez szükséges költségek biztosításához indokolt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az elmaradt nyilatkozatokat és igazolásokat (mellékleteket) a kérelmező utólag — a segély megállapításától számított 15 napon belül — köteles benyújtani.

10. Gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás

43. §

(1)         A kérelmező szülő, gyermek születéséhez kapcsolódó támogatásban részesül azon gyermeke után

   a)          aki születésétől a kérelem benyújtásának időpontjáig újpesti lakóhellyel rendelkezik,      

   b)             akinek legalább az egyik szülője a gyermek születését megelőzően egy éve folyamatosan bejelentett újpesti lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, és

   c)             akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát.

(2) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként egyszeri 20.000,-Ft.

(3) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

(4) A támogatást a gyermek születését követően 180 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez – a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolni kell a gyermek (gyermekek) születési anyakönyvi kivonatát.

IV. Fejezet

A természetben nyújtott szociális ellátások

11. Köztemetés

44. §

A Bizottság az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

   a)     az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum három és félszeresét,

   b)     a kötelezettnek és családjának nincs vagyona, és

   c)      a hagyaték nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

12. Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása

45. §

(1) Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

   a)             az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásban bérlőként (bérlőtársként, társbérlőként),

   b)             a saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

   c)             lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó lakáshasználatra jogosultként, vagy

   d)             más tulajdonában álló lakásban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultjaként

lakik és önhibáján kívül lakhatási költségei megfizetésének elmulasztása miatt, jelentős adósságot halmozott fel.

(2) A támogatásban – az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is - csak az részesíthető, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

   a)     a kérelmező saját maga fogyatékosnak minősül, vagy a háztartásában fogyatékos személy él,

   b)     a kérelmező (ide értve a támogatás megállapításának alapjául szolgáló fogyatékos személyt is) a pályázati kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megszakítás nélkül életvitelszerűen, állandó jelleggel a díjhátralékkal érintett lakásban lakik,

   c)      a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át,

   d)     a kérelmező háztartásában élők vagyonának együttes forgalmi értéke nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének százszorosát,

   e)     a díjhátralék az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, a kérelmező által lakott lakásra keletkezett, és

   f)              a kérelmező vállalja, hogy a közüzemi díjakat a támogatás odaítélésétől kezdődően folyamatosan és határidőben megfizeti.

(3) A támogatás:

   a)     vezetékes gáz-, áram-, távhő- és vízszolgáltatási díjtartozás,

   b)     csatornahasználati-és szemétszállítási, kéményseprési díjtartozás,

   c)      társasházi közös költség tartozás, lakásszövetkezeti költséghátralék, és

   d)     lakbérhátralék és külön szolgáltatások díjhátraléka

kiegyenlítésére vagy törlesztésére fordítható.

46. §

(1)   A támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában és egy jogcímen állapítható meg.

(2)   A támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy igénylő részére lehet megállapítani.

(3) Bérlőtársak, illetve tulajdonostársak esetében a támogatás csak az egyik bérlő, illetve tulajdonos jogosultsága alapján állapítható meg.

(4) A támogatás odaítélésekor a kérelmező által lakott lakás nagyságát nem kell figyelembe venni.

(5) Nem részesíthető támogatásban az a kérelmező

   a)          akinek eltartásra köteles és képes hozzátartozója van, illetve aki eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján ellátásban részesül,

   b)          akinek az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik, vagy

   c)          akinek, illetve akire tekintettel az Önkormányzat a támogatást 3 éven belül már egyszer megállapította.

47. §

(1) A támogatás pályázati úton nyerhető el.

(2) A támogatás elnyerésére irányuló pályázatot a Bizottság írja ki.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)         a pályázatot kiíró nevét, elérhetőségeit,

b)         a pályázat célját,

c)         a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

d)         az egy pályázó által elnyerhető támogatás legnagyobb összegét, a támogatás időtartamát, a támogatás felhasználásának feltételeit,

e)         a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, határidejét,

f)          a pályázat lebonyolítása során irányadó határidőket,

g)         a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat,

h)        a pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztatás elérhetőségét.

(4) A pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján és a helyi sajtó útján kell közzétenni. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a honlapon való megjelenéstől számított 30 nap.

48. §

(1) A pályázati kérelmet az erre a célra rendszeresített pályázati adatlapon kell benyújtani.

(2) A pályázati kérelemhez a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően mellékelni kell:

   a)     a közüzemi szolgáltatók igazolását a díjhátralék keletkezésének időpontjáról és mértékéről,

   b)     a fogyatékosság igazolására szolgáló okiratot,

   c)      a pályázó háztartásában élők vagyonnyilatkozatát.

(3) A pályázati űrlapon a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

   a)     az önkormányzattal, vagy az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társasággal kötött lakás bérleti szerződésének másolatát, illetve magántulajdonú lakás három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát maga csatolja, vagy kéri annak hatóság általi beszerzését,

   b)     a hitelező szervezeteket felhatalmazza arra, hogy fizetési elmaradásáról az Önkormányzatot tájékoztathassák,

   c)      a háztartásban élők a pályázati kérelem benyújtását megelőző 3 évben nem részesültek ilyen támogatásban.

49. §

(1)   A pályázat elbírálásának előkészítéséről a polgármester gondoskodik. Az előkészítésbe lehetőség szerint be kell vonni az Újpesten működő fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteinek képviselőit.

(2) A hiányosan benyújtott és az e rendeletben vagy a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek meg nem felelő pályázati kérelmek nem kerülnek elbírálásra. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell. Az e bekezdés szerinti kérelmeket nem kell a Bizottság elé terjeszteni.

(3) A pályázóknál a pályázat esetleges hiányosságainak feltárása vagy ellentmondásosságának tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

50. §

(1) A pályázati kérelmeket a Bizottság bírálja el.

(2) Az elbírálás során:

   a)     előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akiknek a fizetési nehézségei valószínűsíthetően átmenetiek, vagy a támogatással tartozásait teljes egészében ki tudja egyenlíteni,

   b)     törekedni kell arra, hogy a pályázó egy adott közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozása teljes egészében kiegyenlítésre kerüljön,

   c)      előnyben kell részesíteni az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság felé fennálló tartozások rendezését,

   d)     törekedni kell arra, hogy minél több pályázó részesüljön támogatásban.

(3) A pályázat nyerteseivel az Önkormányzat támogatási szerződést köt a Bizottság döntésétől számított 60 napon belül.

(4) A támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatás melyik közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozás törlesztésére használható fel.

(5) A nyertes pályázatok, valamint a Bizottság által el nem fogadott pályázatok benyújtóit a döntésről értesíteni kell.

51. §

(1)   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmezőnek a pályázat benyújtásakor fennálló összes díjhátralékát.

(2)   A támogatás összege legfeljebb 700.000,-Ft lehet.

(3)   Az Önkormányzat a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtja.

(4)   A megállapított támogatást közvetlenül a támogatási szerződésben megjelölt közüzemi szolgáltató részére kell átutalni.

13. Gyógyszerutalvány

52. §

(1) Havi rendszeres gyógyszerszükségletei kielégítésére gyógyszerutalványban részesül az az Önkormányzat közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

   a)     egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 225%-át,

   b)     2 fős család esetében a nyugdíjminimum 175%-át,

   c)      3 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 130%-át.

(2)         Ha a kérelmező fogyatékos személy, vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá ha a kérelmező, vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 25%-ával megemelkedik.

(3) Gyógyszerutalványra jogosult az (1) bekezdéstől eltérően az, aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 75. életévét, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem - egyedül élő esetén havi jövedelme - az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(4) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelmező jövedelméből le kell vonni:

a) a gyógyszerköltségei igazolt havi összegét, vagy

b) gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz árát, de legfeljebb 30.000,-Ft-ot.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés a) és b) pontokban megjelölt költségek együttesen jelentkeznek, úgy azokat együttesen kell figyelembe venni az ott meghatározottak szerint.

(6) Közgyógyellátásra jogosultak esetében, csak a közgyógyellátásra nem beszerezhető gyógyszerekre állapítható meg gyógyszerutalvány. A közgyógyellátásra való jogosultságot és a gyógyszerszükségletet a háziorvos, vagy szakorvos köteles igazolni.

53. §

(1) A jogosult részére megállapítható gyógyszerutalvány éves keretösszege az öregségi nyugdíjminimum 150%-a.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget a Polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(3) Az Sztv. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított gyógyszerutalványt az éves keretösszegbe együttesen bele kell számítani.

(4) Indokolt esetben, az éves keretösszeg terhére, évente legfeljebb két alkalommal gyógyszerutalvány állítható ki a kérelmező akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükségletének kielégítésére is.

54. §

(1)   A gyógyszerutalvány kizárólag természetbeni ellátásként nyújtható.

(2)   A gyógyszerutalvány a kiállítás napjától számított 90 napig használható fel.

(3)   A gyógyszerutalványon fel kell tüntetni azt a lejárati dátumot, ameddig az beváltható.

55. §

A gyógyszerutalvány iránti kérelemhez – a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolni kell a kezelőorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és gyógyszerkiadásairól.

56. §

(1) A gyógyszerutalvány kizárólagosan az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be.

(2) A gyógyszertárakkal kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a gyógyszerutalvány csak a kezelőorvos igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

(3) Jogosulatlan felhasználás esetén a támogatás értékét a Ptk. szerinti kamatokkal növelten vissza kell fizetni.

14. Lakbértámogatás

57. §

(1) Lakbértámogatásra az a személy jogosult, aki az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakás bérlője, és az általa bérelt lakás után legfeljebb az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: lakbérrendelet) szerint a szociális helyzet alapján megállapított mértékű lakbért fizet, továbbá

   a)     a lakás után fizetendő lakbér összege meghaladja a háztartásának havi nettó összjövedelme 10%-át,

   b)     a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 350%-át, és

   c)      nem áll fenn vele szemben az 58.§ (1) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a lakás után fizetendő lakbér számításánál a ténylegesen fizetendő lakbért, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapítható lakbért kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a félkomfortos, komfortnélküli, vagy szükséglakás bérlője kizárólag 70. életévét betöltött személy, kérelmére, a bérleti jogviszony időtartamára, a lakbér összegével megegyező lakbértámogatás állapítható meg.

58. §

(1) Nem részesülhet lakbértámogatásban az a személy,

   a)     aki a lakbérrendelet 8.§ (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre jogosult, az 57.§ (3) bekezdés kivételével,

   b)     akinek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik,

   c)      akinek a lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn,

   d)     aki a lakását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(2)         Amennyiben ugyanaz a kérelmező egyidejűleg a lakhatási támogatás és a lakbértámogatás jogosultsági feltételeinek is megfelel, részére lakbértámogatást kell megállapítani.

59. §

(1) A lakbértámogatás egy hónapra megállapítható összege, a kérelmező háztartásában egy főre jutó jövedelem és a 3.§ (1) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra. A támogatás összege

   a)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, a lakbér 30%-a,

   b)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem, meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, a lakbér 25%-a,

   c)      amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, a lakbér 20%-a,

   d)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, a lakbér 15%-a,

   e)     amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a d) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, a lakbér 10%-a,

   f)      az a)-e) pontokban nem szabályozott esetekben a lakbér 5%-a.

(2) Amennyiben a lakott lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a támogatás összege az (1) bekezdésben maghatározott támogatási összeg és a lakott lakás alapterületének hányadosa, szorozva a 3.§ (1) bekezdés szerinti elismert lakásnagysággal.

60. §

A lakbértámogatás csak természetben nyújtható, melynek formája a támogatás összegének a lakbér beszedésére jogosult szervezet részére történő közvetlen átutalás.

61. §

(1) A lakbértámogatást 12 hónapos időtartamra, de legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamára kell megállapítani.

(2) A már megállapított lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha:

   a)     valamely kizáró feltétel bekövetkezik, vagy

   b)     a jogosult a lakbérrendelet 8.§ (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre szerzett jogosultságot.

62. §

(1) Bérlőtársak esetében, a lakbértámogatás csak az egyik bérlő részére állapítható meg. A támogatás iránti kérelmet ebben az esetben a bérlőnek és a bérlőtársnak (bérlőtársaknak) is alá kell írnia.

(2) Egy lakás vonatkozásában – ide nem értve a társbérleti lakást - a lakbértámogatás egyidejűleg csak egy jogosult részére állapítható meg.

(3) A támogatás iránti kérelemhez – a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - csatolni kell:

   a)     a ténylegesen fizetendő havi lakbér összegéről a lakbér beszedésére jogosult szervezet által kiadott  igazolást,

   b)     a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat,

   c)      az 58.§ (1) bekezdés d) pontjának fennállása esetén a lakáscsere szerződés másolatát,

   d)     felhatalmazó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a lakbér beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az Önkormányzatot tájékoztathassa.

15. Ünnepekhez kapcsolódó támogatás

63. §

A szociális ellátásban részesülő személy - egyszeri kiegészítő, ünnepekhez kapcsolódó támogatásban részesíthető, amely nem számít be a 37.§ (1) bekezdés szerinti segélykeretbe.

64. §

(1) A 63.§ szerinti támogatás kizárólag természetben nyújtható. Egy támogatott legfeljebb 10.000,-Ft értékű támogatásban részesülhet.

(2) A 63.§ szerinti támogatások mértékét, formáját és a támogatásban részesíthető személyek körét alkalmanként a Bizottság határozza meg a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg terhére.

(3) Ünnepekhez kapcsolódó támogatásban elsősorban:

a) a több gyermekes családokat,

b) az egyedül álló személyeket,

c)  az alacsony jövedelmű személyeket, és

d) a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyeket

kell részesíteni.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

16. Az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztal

65. §

(1) Az Önkormányzat az Sztv. 58/B. § (2) bekezdése alapján létrehozza az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal feladatai:

   a)     a Szolgáltatásszervezési Koncepcióban (a továbbiakban: Koncepció) meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

   b)     a Koncepció teljesítése során tapasztalt negatív jelenségek feltárása, intézkedések kezdeményezése azok kiküszöbölése érdekében,

   c)      a szociálpolitika tervezésében és megvalósításában elősegíti a testületek munkáját,

   d)     a szociálisan hátrányos csoportok élethelyzetének javítását célzó feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés.

66. §

(1) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

   a)     az Újpesti Önkormányzat Szociális Intézménye igazgatója, mint a Kerekasztal elnöke,

   b)     az Önkormányzat feladatkör szerinti alpolgármestere,

   c)      a Bizottság elnöke,

   d)     az Önkormányzat működési területén lévő, nem az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények fenntartóinak vezetői, vagy a vezető megbízottja.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tagok folyamatos nyilvántartásáról a Kerekasztal elnöke gondoskodik. Az elnök a Kerekasztal üléseire más személyeket is meghívhat, akik ott tanácskozási joggal vehetnek részt. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az Önkormányzat illetékességi területén működő ismert szociális érdekvédelmi szervezetek képviselőit.

66. §

(1) A Kerekasztal ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az elnök intézkedik. A Kerekasztal működési feltételeinek biztosításáról az elnök gondoskodik.

(2) A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada jelen van. A Kerekasztal a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A Kerekasztal a tevékenységéről évente beszámol a Bizottság részére.

(4) A működés egyéb részletes szabályait a Kerekasztal Ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el.

(5) A Kerekasztal működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

17. Hatálybalépés

67. §

(1)   Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2)   E rendelet előírásait a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

          (3) A 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekre a 2015. február 28-án hatályos a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 43/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) E rendelet előírásait, a hatályba lépését megelőzően kiírt, de még el nem bírált fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatására vonatkozó pályázat elbírálása során is alkalmazni kell.

(5) E rendelet hatályba lépését követően az Sztv. 43/B. § (1) és (3) bekezdése alapján folyósított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 15. napjáig meg kell szüntetni, és az érintetteket tájékoztatni kell az őket érintő jogszabályváltozásokról.

(6) A 2015-ben megállapított önkormányzati segélyek összegét a rendkívüli települési támogatás éves keretösszegébe bele kell számítani.

68. §

Hatályát veszti:

a)  a fűtéskorszerűsítési támogatásról szóló 20/2000. (XI.06.) önkormányzati rendelet,

b)  a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 43/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelet

c)  az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet 8.§ (1) b) pontja.

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. február 27. napján