1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata.

(2)¹ Az önkormányzat székhelye: 8105 Pétfürdő, Berhidai út. 6/C.

(3)² Az önkormányzat működési területe: Pétfürdő nagyközség közigazgatási területe.

2. §³ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A képviselő-testület üléseit a székhelyén, valamint a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár 8105 Pétfürdő, Hősök tere 5. szám alatti épületében tartja.

2/A. §⁴ Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és az önkormányzat részvételével működő társulások.

2/B. §⁵ (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület által létrehozott önálló polgármesteri hivatal látja el.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Pétfürdői Polgármesteri Hivatal.

(3) A polgármesteri hivatal székhelye: 8105 Pétfürdő, Berhidai út. 6/C.

2/C. §⁶ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében a következő társulásokban vesz részt:

2/D. §⁷ (1) Az önkormányzat jelképei:

(2) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

2/E. §⁸ (1) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről külön önkormányzati rendeletek rendelkeznek.

2/F. §⁹ (1) Az önkormányzat ingyenes közéleti lapja: a Pétfürdői Krónika.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.petfurdo.hu.

2/G. §¹⁰ (1) Az önkormányzat intézményei:

(2) A önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság: „Pétkomm” Pétfürdői Kommunális és Szolgáltató Kft (8105 Pétfürdő, Berhidai út 2.).”

3. § Az önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenység keretében ellátott feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását az e rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

4. § A képviselő-testület önként vállalt feladatainak felsorolását az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

5. § A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

5/A. §¹¹ (1) Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt az SZMSZ 3. mellékletében felsorolt rendeletekben foglaltaktól eltérően – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénynek a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályokról szóló rendelkezéseinek megfelelően – valamennyi átruházott képviselő-testületi hatáskört a polgármester gyakorolja, kivéve, ha felsőbb szintű jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a polgármester a döntések meghozatala előtt – az azonnali döntést igénylő ügyek kivételével - interaktív kommunikációt lehetővé tévő információ-technikát alkalmazva, online konferencia megtartásával konzultálhat a képviselő-testület tagjaival. Az alkalmazható technikák különösen: Microsoft Teams program, Google Meet szolgáltatás igénybevétele.

(3) A polgármester az online konferenciát e-mail útján, legkésőbb az azt megelőző 24. óráig hívja össze.

(4) Az online konferencia 16.00 órára hívható össze, melyen a képviselők és a jegyző részvétele nem kötelező.

(5) Az online konferencián kialakított vélemények a polgármestert a döntések meghozatala során nem kötik.

(6) A veszélyhelyzet ideje alatt

6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti (a továbbiakban: rendes) ülést és rendkívüli testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület a június 30. és augusztus 1. közötti időszakban rendes ülést nem tart.

7. § A képviselő-testület alakuló ülésén:

8. § A képviselő-testület alakuló ülésén – vagy az alakuló ülésen meghozott döntésétől függően – az azt követő harminc napon belül tartandó ülésén

9. § (1) A képviselő-testület ülése általában minden hónap utolsó csütörtöki napján,16.00 órakor kezdődik. Az ülésszakokra elfogadott munkaterv írja elő a kötelezően megtartandó ülések számát – mely évente hatnál kevesebb nem lehet – és várható időpontját.

(2) Az őszi-téli ülésszak augusztus 1-től következő év január 31-ig, a tavaszi-nyári ülésszak február 1-től június 30-ig tart.

(3) A képviselő-testület az ülésszak utolsó ülésnapján határoz a következő ülésszak munkatervének elfogadásáról, kivéve a választási ciklus utolsó ülésnapját.

10. §¹² A munkatervnek tartalmaznia kell:

11. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervben nem szereplő időpontban is indokolt esetben összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) az arra vonatkozó indítvány benyújtására jogosultként meghatározottak, valamint a könyvvizsgáló – az összehívás indokát megjelölve – indítványozza.

(3)¹³

(4)¹⁴ A települési képviselők által rendkívüli ülés összehívására benyújtott indítvány érvényességéhez a Mötv. 44. §-ának alkalmazásával legalább 2 fő képviselő aláírása szükséges.

(5)¹⁵ A (2) bekezdés szerinti indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról a Mötv. 44. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(6)¹⁶

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

13. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, az ülésnap kezdési időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót az előzetes napirendi javaslattal, a napirendek írásos anyagaival együtt kell elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón kézbesíteni. Az előzetesen kézbesíthető zárt ülési anyagokat papír alapon kell megküldeni.

(2)¹⁷ A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 6 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legkésőbb 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát és a településen működő szervezeteket

(4) A képviselő-testület ülésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell hívni

(5) A képviselő-testület ülésére az adott napirendi pont tárgyalására a napirendi pontban érintettet tanácskozási joggal részt venni jogosult személyként kell meghívni.

(6) A jegyző és a bizottságok nem képviselő tagjai elektronikus formában valamennyi írásos előterjesztést megkapják, a többi meghívott részére csak annak a napirendnek az írásos anyagát kell megküldeni, amely napirendben érintettek.

14. § (1) Az ülés vezetését a polgármester, akadályoztatás esetén az alpolgármester végzi.

(2) Amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van a már összehívott képviselő-testület ülésének vezetésében, a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el az elnöki teendőket.

(3) Amennyiben az ülés elnökével szemben kizárási ok merül fel, az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

15. § (1) Az elnök

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

16. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, az ülés munkáját nem zavarhatja.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyző helyettesítését ellátó és a jegyzőkönyvet vezető köztisztviselő, továbbá meghívással a könyvvizsgáló, a tárgyban érintett és a tárgy szakértője vesz részt.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén

17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek szót adhat:

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontja szerinti szó megadásáról vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

18. § (1) Napirend előtti felszólalásra írásban bármely képviselő kérhet engedélyt az elnöktől. A felszólalás tárgyának megnevezését az ülés megnyitása előtt legalább fél órával át kell adni az elnöknek.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az engedély megadásáról a képviselő-testület vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 2 percig tarthat.

(4) A napirend előtti felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat 1-1 percre szót. A napirend előtti felszólalás vonatkozásában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

19. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a napirend során a rendeletek után tárgyalja a képviselő-testület. A határidőre végre nem hajtott határozatokról – a felelősök meghallgatása után – a képviselő-testület külön dönt.

(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása után a polgármester beszámol az előző ülés óta eltelt eseményekről és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

20. § (1) Az elnök a napirendi pont megvitatása során a szót sorrendben

(2) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét és az (1) bekezdésben foglaltakat – az elnök határozza meg.

21. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség biztosítását, illetve helyreállítását.

(3) Ha a határozatképességet biztosítani, illetve helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az elmaradt napirendeket a következő rendes ülésen kell előterjeszteni.

(4) Ha a jelenlévő képviselő nem kíván szavazni, szándékát a szavazás megkezdése előtt az ülés elnökénél köteles bejelenteni.

(5) A jelenlévő, de nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

22. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(3)¹⁹ A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(4) A képviselő-testület a már elfogadott napirend napirendi pontjai sorrendjének megváltoztatásáról alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(5) A képviselők a vegyes ügyek keretében önkormányzati ügyekben kérdést tehetnek fel, véleményt nyilváníthatnak, tájékoztatást adhatnak és bejelentéssel élhetnek.

23. § (1) A meghívó kézbesítése után a polgármester, illetve az ülés elnöke a napirendi javaslatot csak sürgősségi indoklással egészítheti ki, melynek napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirend megállapítása előtt, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítésről szóló értesítést, valamint az új, írásos előterjesztést a képviselő-testület ülésének kezdete előtt legalább 24 órával meg kell küldeni a képviselőknek. Szóbeli kiegészítésre csak azonnali intézkedést igénylő ügyekben van lehetőség.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely képviselő indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület -- az elhalasztás szükségességének indokolását követően -- vita nélkül határoz, egyidejűleg meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

24. § (1) A napirendet úgy kell megállapítani, hogy az ülésnap időtartama a hét órát ne haladja meg.

(2) Ha az ülésnap időtartama az (1) bekezdésben foglalt időtartamot meghaladja, a képviselő-testület a következő napirendi pont megvitatása előtt vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt arról, hogy az ülésnapon még mely napirendi pontokat tárgyalja meg.

(3) Az ülés elnöke az ülésnapon legalább kétóránként, minimum 10 perc időtartamra szünetet rendel el. Amennyiben a tárgyalás menete indokolja, több alkalommal, rövidebb időtartamú szünet is elrendelhető.

25. § (1) Az SZMSZ 11. § (1) bekezdése szerint összehívott rendkívüli ülésen csak a kiküldött meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

(2) Az SZMSZ 11. § (2) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(3) A napirendi javaslat beterjesztéséről a képviselő-testület elnöke gondoskodik, a 11. § (4) bekezdésében meghatározott indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

26. § (1)²⁰ A sürgősségi indítványt, javaslatot írásban, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napig, a polgármesternél lehet benyújtani és indoklással kell ellátni. Sürgősségi ügynek minősül minden olyan ügy,

(2)²¹ A képviselő-testületi ülés hetében ülésező bizottság a bizottsági ülésen elfogadott sürgősségi javaslatot a képviselő-testület ülésének megkezdése előtt legalább fél órával, írásban nyújthatja be. Írásban benyújtott javaslatnak minősül az is, ha a bizottsági ülésről készült, a polgármesternek átadott jegyzőkönyv vagy emlékeztető a sürgősség indokát, a Képviselő-testület által elfogadni kért határozati javaslatot és annak indoklását tartalmazza. Ebben az esetben a bizottság elnöke a napirend elfogadása előtt jelezni köteles, hogy a vegyes ügyek keretében kéri a bizottság sürgősségi javaslatának tárgyalását.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt indítványok napirendre vételét az indoklás szóbeli ismertetése után a testület alakszerű határozathozatal nélkül fogadja el.

27. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztéseket írásban, a polgármesternél kell benyújtani a képviselő-testület ülése előtt 8 nappal.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőt követően előterjesztés kizárólag sürgősségi javaslattal együtt nyújtható be.

(4) Az előterjesztés tartalmazza:

28. § (1)²² Előterjesztést a polgármester, a bizottságok, a képviselő önállóan vagy több képviselő közösen, a jegyző, valamint a könyvvizsgáló nyújthat be.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyben – a bizottság nevében – a bizottság elnöke nyújtja be az előterjesztést.

29. § (1) A képviselői indítvány olyan előterjesztés, melyet egy képviselő önállóan vagy több képviselő közösen nyújt be.

(2) A képviselői indítványokra az előterjesztésre vonatkozó szabályokat – a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(3) A képviselői indítványt írásban, a polgármesternél kell benyújtani a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal, ezen időpontot követően az már csak kizárólag sürgősségi javaslattal együtt nyújtható be.

(4) Az elektronikus úton megküldött képviselői indítvány kinyomtatott, eredeti példányát valamennyi előterjesztő sajátkezű aláírásával látja el legkésőbb az ülés kezdetéig.

(5) A közösen benyújtott képviselő indítvány előkészítése érdekében az érintett képviselők munkacsoportot hozhatnak létre, mely nem minősül az önkormányzat szervének. A munkacsoportra működésének rendjét maga határozza meg.

(6) A munkacsoport tagjai nem végezhetnek olyan tevékenységet, mely összetéveszthető a képviselő-testület hivatalos tevékenységével.

30. § (1) Az előterjesztői határozati javaslathoz a képviselők és a bizottságok írásbeli és szóbeli módosító javaslatot, ajánlást tehetnek.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztett határozati javaslathoz, ajánláshoz a vita bezárásáig lehet módosító javaslatot tenni.

(3) A javaslatnak, ajánlásnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie.

(4) A bizottsági ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

31. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor, 1 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Amennyiben az ügyrendi kérdésben az elnök a szót megtagadja, a szó megadásáról a képviselő-testület vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

32. § A képviselőnek személyes megtámadtatás okán 1 percre szót kell adni. E hozzászólás során a tárgyalt napirenddel kapcsolatos véleménynyilvánításnak nincs helye.

33. § (1) A képviselő

(2) A magyarázat kérést (interpellációt) írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellálót megilleti az írásbeli beterjesztés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra az interpelláltnak a testületi ülésen érdemi választ kell adnia.

(5) Az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. A képviselő részére írásban megküldött választ a következő testületi ülésen szóban is ismertetni kell.

(6) Az interpelláló a válasz megadásakor – a (5) bekezdés szerinti esetben a válasz képviselő-testület előtti ismertetésekor – nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(7) Az interpelláló a válasz elutasítására vonatkozó nyilatkozata előtt maximum 2 percben indokolhatja állásfoglalását.

(8) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válaszról a képviselő-testület határoz.

34. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor a szót kérő egy felszólalási ideje legfeljebb 3 perc.

(2) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 1 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Amennyiben az elnök az engedélyt megtagadja, annak megadásáról a képviselő-testület vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(3) Az előterjesztő vagy az ügy előadója korlátozás nélkül szólhat hozzá.

(4) A jegyzőnek a jogszerűség érdekében szükséges jelzései, a könyvvizsgálónak véleménye kifejtésére szót kell adni.

35. § (1) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a módosító javaslatot annak benyújtója a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügy előterjesztése nem vonható vissza.

(3) Az előterjesztő a vita bezárása előtt nyilatkozhat arról, hogy a módosító javaslatot elfogadja.

(4)²⁴

36. § Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület határoz. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, ezzel egyidejűleg meghatározza a tárgyalás új időpontját.

37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita és alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(3) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt utolsóként 2 percben felszólalhat.

38. § A képviselő-testület ülésén a képviselő – a napirendek megtárgyalása után – önkormányzati ügyekben a napirendhez nem kapcsolódóan is kérhet

39. § (1) A képviselő a Mötv-ben és önkormányzati rendeletekben biztosított jogait úgy gyakorolhatja, kötelezettségeit úgy köteles teljesíteni, hogy közben képviselőtársát annak jogai gyakorlásában és kötelezettségei teljesítésében ne akadályozza.

(2) A képviselőnek tartózkodnia kell minden cselekménytől, mely az ülések rendjét megzavarja.

(3) A képviselő felszólalása során a sértő, durva kifejezések használatát kerülni köteles és tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely a képviselő-testület tekintélyét sérti.

(4) A képviselő köteles

40. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót.

41. § Azt, aki az ülés helyiségében az ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.

42. § Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – az SZMSZ-ben meghatározott – intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

43. § (1) A nyilvános ülésen jelen lévő állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra egy órán belül folytatódik. Ha az ülést folytatni ekként nem lehetséges, az elnök a 21. §.(3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

44. § Ha valamely képviselő felszólalása során sértő, durva kifejezést használ, különösen ha azzal a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy az SZMSZ-nek a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja.

45. § (1) A nyílt szavazás történhet

(2) A képviselők szavazhatnak igennel, nemmel, vagy tartózkodhatnak.

46. § (1) A Mötv-ben foglaltakon túl az ülés elnöke névszerinti szavazást rendel el bármelyik képviselő indítványára, ha azt a jelenlevő képviselők legalább 1/3-a támogatja.

(2) Az indítvány támogatásáról a képviselő-testület alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők – a jegyző vagy megbízottja által felolvasott – ábécé szerinti sorrendben, szóbeli nyilatkozattal szavaznak.

(4)²⁵ Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyv a szavazás eredménye mellett a személyenkénti szavazatokat is tartalmazza.

47. § (1) A titkos szavazásról – a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben – a képviselő-testület vita nélkül, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(2) A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok elkészítéséről, a titkos szavazás lebonyolításról, a törvényes feltételek biztosításáról, a titkos szavazatok számlálásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

48. § (1) Amennyiben a képviselő, illetve bizottsági tag az Mötv-ben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a bejelentést elmulasztó adott ülésre eső tiszteletdíjának 25 %-át megvonja.

(2) A tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület alakszerű határozatot hoz.

49. § (1) Az ülés elnöke a vita lezárása után a napirendi ponthoz előterjesztett javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.

(2) A képviselő-testület a szavazás során előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő előterjesztői javaslat egészéről dönt.

(3) Ha az előterjesztői javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, a szavazás során a módosító javaslatok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

(4) Ha az előterjesztő a javaslatot módosította vagy a módosító javaslatot befogadta, bármely képviselő javaslatára az előterjesztői javaslat eredeti változatát is szavazásra kell bocsátani.

(5) Ha a képviselő-testület az előterjesztésről határozatot nem hoz, az ülés elnöke:

50. § (1) A beszámolót és a jelentést elfogadásra javasoltnak kell tekinteni, ha az előterjesztés ettől eltérő tartalmú határozati javaslatot nem tartalmaz.

(2) A tájékoztató tudomásulvételéről akkor kell határozatot hozni, ha azt az előterjesztő kéri.

51. § (1) A szavazás eredményének megállapításakor ki kell mondani, hogy a határozathozatal során mely – a képviselő-testület tanácskozásán egyébként jelenlévő – képviselő nem szavazott.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(3) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.

52. § (1)²⁶ Határozathozatalnak – kivéve a napirend meghatározása során a zárt ülés elrendelését – a napirendi tanácskozás során van helye.

(2) Az előterjesztett határozati javaslathoz módosító javaslatot vagy a napirend tárgyalása során új határozati javaslatot a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett határozati javaslatot egyértelműen, pontosan kell megfogalmazni.

(3) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

53. § A képviselő-testület határozatainak meghozatalához általában egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározottakon túl:

54. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A polgármester a határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen jelentést tesz.

(3) A jelentéseket a határozat számának megjelölésével, a határozat rendelkezésének rövid összefoglalásával kell megszövegezni. A jelentésben be kell számolni a végrehajtás eredményéről és szükséges mértékben a módjáról is.

(4) Amennyiben a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(5) A határozatok nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(6) A határozatot legkésőbb a jegyzőkönyv elkészültekor a jegyző juttatja el a végrehajtásért felelősnek.

55. § (1)²⁹

(2) Alakszerű határozathozatal nélküli döntések esetében a szavazatarányokat kell a döntés lényegével együtt a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) Az érdemi döntést megelőző közbenső döntések esetében csak a döntési javaslatok elutasításáról kell alakszerű határozatot hozni, a közbenső döntésekkel elfogadott javaslatok beépülnek a vita lezárása után szavazásra bocsátott határozati javaslatba.

56. § (1)³⁰ A rendelet alkotásáról, az abban szabályozandó kérdésekről és annak előkészítéséről a képviselő-testület a rendeletalkotás tárgyának a munkatervébe történő felvételével vagy – a már hatályos rendelet módosításának kivételével – külön alakszerű határozattal dönt.

(2) Korábban önkormányzati rendelettel nem szabályozott tárgykörben történő rendeletalkotásról döntés esetén az abban szabályozandó kérdéseket az előkészítő részére minden esetben képviselő-testületi határozatban kell rögzíteni.

(3) A polgármester gondoskodik a rendelet tervezetnek a képviselőkhöz és az érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

57. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző annak elfogadását követő 15 napon belül, de legkésőbb a rendelet hatályba lépését megelőző napig gondoskodik.

(2) A rendeletet kihirdetésének a rendelet teljes szövegének a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése minősül. A kifüggesztés időtartama minimum 30 nap.

(3) A rendelet kihirdetését követő 5 munkanapon belül azt az (1) bekezdésben meghatározott időtartamra

(4) A rendelet számát, tárgyát és a teljes szöveg közzététele helyét közölni kell a Péti Közösségi Televízió képújságában a rendelet kihirdetését követő 5 napon belül, valamint a Pétfürdői Krónika következő számában.

58. § Az önkormányzat rendeleteinek egységes szerkezetű, hatályosított szövegét a Nemzeti Jogszabálytárban történő publikáláson túl, azzal egyidejűleg a jegyző az önkormányzat honlapján is köteles közzétenni.

59. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

60. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe, valamint a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár nyilvános könyvtári olvasó helyiségében, azok ott történő elhelyezése után.

(2)³¹ A jegyző a képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit 5 éven keresztül megjelenteti az önkormányzati honlapon.

61. § (1) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülés.

(2) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 8 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Közösségi Televízió képújságjában, valamint plakátok kihelyezésével kell meghirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson felmerült kérdéseket a polgármester, a jegyző vagy megbízottja lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.

(5) A közmeghallgatáson felmerült, egyeztetések nélkül meg nem válaszolható bonyolultabb ügyekben a választ – amennyiben elérhetőségét közölte – a kérdés feltevőjének írásban kell megküldeni és azt a Pétfürdői Krónika következő számában is közzé kell tenni.

(6) A közérdekű javaslatokról a polgármester részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség. A közérdekű javaslat kapcsán az arra vonatkozó törvényi előírások szerint kell eljárni.

62. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok (állampolgárok közösségi rendezvényei, lakossági érdekegyeztető fórumok) szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a közösségek számára helyi közügyekben

(2) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek, a településen működő egyéni vállalkozók, vállalkozások vezetői érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, azokban az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak, együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

62/A. § (1) A településen zajló műszaki, építési tárgyú beruházások, felújítások megkezdése előtt legalább 7 nappal a polgármesteri hivatal tájékoztatja a lakosságot, valamint a képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait az elvégzendő munkáról, annak helyszínéről, a munkavégzés kezdetéről, várható befejezéséről, valamint költségvonzatáról.

(2) A településen történő műszaki, építési tárgyú munkaterület bejárásra, felmérésre, munkaterület, - átadásra a képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai meghívást kapnak.

(3) A tájékoztatás, meghívás módjai:

63. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az állandó bizottságoknak legalább 3, de legfeljebb 7 tagja van.

64. §³³ (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottságok működésére, jogaira és kötelezettségeire az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottság munkájában megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, szakértőként tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A szakértőként közreműködő szakember a munkájáért díjazást csak abban az esetben kérhet, ha szakértőként az önkormányzattal a feladatra megbízási vagy vállalkozási szerződést kötött.

65. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3)³⁴ A bizottság - az önkormányzati képviselő tagjai közül - a bizottság elnökének javaslatára alelnököt választhat.

(3a)³⁵ A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a megválasztott alelnök vezeti a bizottság ülését, valamint gondoskodik a bizottság által meghozott döntések kiadmányozásáról. Az alelnök a bizottsági elnök akadályoztatásának időtartama alatt halaszthatatlan esetben a bizottság ülésének összehívására is jogosult.

(3b)³⁶ A bizottsági elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén, vagy ha a bizottság nem választ alelnököt, az alelnöki feladatokat a bizottság képviselő tagjai közül a korelnök látja el.

(4) A bizottság tagjai közül visszavonásig vagy alkalmanként kijelöli azt a személyt, aki az elnök mellett aláírja a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet.

66. § (1) A bizottságot a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke képviseli.

(2) A bizottságok működésére az SZMSZ-nek a képviselő-testület működésére, ülésére és a képviselő-testületi ülés rendjének biztosítására vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testületi ülést előkészítő bizottsági ülésről – a bizottság álláspontjának a képviselő-testületi ülésen történő ismertetése érdekében – az ülést követő napon emlékeztető is készül. Az emlékeztető az elfogadott bizottsági javaslatokat és elfogadásuk arányát, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

67. § (1) A bizottságok

(2) A bizottságok a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat ellátása során

68. § (1) A Humán Bizottság feladata különösen

(2) A Humán Bizottság feladata továbbá közreműködés

69. § (1) A Pénzügyi Bizottság feladata különösen

(2) A Pénzügyi Bizottság ellátja a polgármesteri, képviselői, nem képviselő bizottsági tagi vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.

(3) A Pénzügyi Bizottság Mötv-ben meghatározott kiemelt feladataira tekintettel a képviselő-testület nem hozhat döntést az alábbi előterjesztésekben, amennyiben a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta:

70. § A Településfejlesztési Bizottság feladata különösen

71. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

(4) A polgármester két ülés közötti időszakban – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

72. § A jegyzőnek a képviselő-testület és szervei működésével kapcsolatos általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

73. § (1) A jegyző a tudomására jutást követően azonnal jelezni köteles a a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2)³⁷ A beszámolókat, tájékoztatókat kivéve előzetes jegyzői kontroll nélkül előterjesztés nem terjeszthető be a képviselő-testület elé. A polgármester a beérkezett önálló képviselői indítványokat haladéktalanul köteles a jegyzőnek az előzetes jegyzői kontroll elvégzésére átadni, aki a kontrollt az átadást követő egy munkanapon belül köteles elvégezni.

(3) A jegyző az ülésen szóban előterjesztett módosító vagy új döntési javaslat elhangzásakor is jelezni köteles – amennyiben ez a tény hosszabb utánjárás nélkül megállapítható – ha a javaslat elfogadása esetén a döntés jogszabálysértő lenne.

74. § (1) A képviselő-testület nem biztosítja határozatlan időre aljegyző kinevezésének lehetőségét.

(2) A jegyzőt távollétében a polgármesteri hivatal hatósági³⁸ feladatot ellátó szervezeti egységének vezetője helyettesíti. A tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – ugyancsak ő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a polgármester köteles hat hónapon belül a pályázati eljárást lefolytatni és kinevezni az új jegyzőt.

(4) Amennyiben a pályázati eljárás hat hónapon belül nem vezet eredményre vagy a jegyző akadályoztatása hat hónapon túli, a polgármester haladéktalanul köteles a kormányhivatal vezetőjénél a Mötv. 82. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes hatályú kinevezést kezdeményezni.

76. §⁴⁰ (1) Az egységes hivatal az alábbi szervezeti tagoltságban működik:

(2) A Hatósági és a Pénzügyi Csoport élén osztályvezetői besorolású csoportvezetők állnak, az Önkormányzati és Titkársági Csoportot a jegyző vezeti.

77. § (1) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfőn 9.30 – 11.30-óráig és 12.30 - 16.15 óráig,

szerdán 8.00 - 11.30-óráig és 12.30 - 16.15 óráig,

pénteken 8.00 – 12.00 óráig.

(2) Az egyes munkaszüneti napok körül megváltozott munkarendre tekintettel a jegyző – a lakosság megfelelő tájékoztatása mellett – esetenként az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő ügyfélfogadási időpontokat is megállapíthat, azonban kéthetes időtartam figyelembe vételével az ügyfélfogadásra fordított idő nem csökkenhet.

77/A. §⁴¹ A polgármesteri hivatal köztisztviselői számára július 1-je, a Közszolgálati Tisztviselők Napja, munkaszüneti nap.

79. § (1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.

(3) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban.

(4) A költségvetés előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről a jegyző gondoskodik.

80. § (1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.

(2) A zárszámadás előterjesztésére és előkészítésére a 79. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

81. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint alkotja meg, illetve vizsgálja felül gazdasági programját.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület a gazdasági program képviselő-testületi tárgyalása és elfogadása után a lakosságot közmeghallgatáson tájékoztatja.

(4)⁴⁴

82. § Az önkormányzati vagyonra vonatkozó részletes előírásokat az önkormányzat külön rendelete szabályozza.

83. § (1) Az önkormányzat a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények és gazdasági társasága működésének, gazdálkodásának belső ellenőrzését a polgármesteri hivatal által megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

(2)⁴⁵ A jegyző a következő évi ellenőrzési tervet legkésőbb a képviselő-testület december havi rendes ülésére köteles beterjeszteni.

(3) Az éves ellenőrzési jelentést a zárszámadáshoz kapcsolódóan kell a képviselő-testület elé jóváhagyásra beterjeszteni, mellyel egyidejűleg a jegyző által működtetett belső kontrollok hatályosulásáról is tájékoztatást kell adni.

84. § (1) A Pénzügyi Bizottság ellenőrzési feladatait a Mötv. 120. §-ában foglaltak szerint látja el.

(2) A Pénzügyi Bizottság szükség szerint tarthat az önkormányzatnál, intézményeinél és gazdasági társaságánál működési, gazdálkodási és pénzügyi ellenőrző vizsgálatot és tesz javaslatot az esetleg felmerülő és feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

85. § A képviselő testületi és bizottsági munkában való részvétele miatt kieső jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg.

86. § (1) A képviselő-testület a képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai számára a 4. melléklet szerinti mértékű tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A tiszteletdíjak kifizetése a tárgyhót követő hónap 15 napjáig történik.

(3) A képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjai minden év január 30-ig nyilatkoznak a tiszteletdíjuk felvételének módjáról.

87. §⁴⁶ (1) A bizottság elnöke a polgármesternél, a bizottság tagjai a bizottság elnökénél távolmaradása okát az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni.

(2) A települési képviselő, a bizottsági tag munkaterv szerinti ülésről egy naptári évben három alkalommal történő hiányzása nem jár tiszteletdíj elvonással. A negyedik hiányzási alkalom után, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat, az adott ülésre járó tiszteletdíjat meg kell vonni.

(3) Amennyiben a települési képviselő, a bizottsági tag

(4) A (3) bekezdés szerinti hiányzás igazolására okirat, kórházi igazolás vagy hatósági idézés bemutatása szükséges.

(5) A bizottsági vagy képviselő-testületi ülésről történő 30 percet meghaladó késés esetén hiányzást kell megállapítani, mely a 2. § szerinti hiányzások számába beleszámít.

(6) A több jogcímen történő csökkentés együttes mértéke eredményezheti a képviselő teljes havi tiszteletdíjának megvonását is.

88. § E rendelet alkalmazásában:

89. § Ez a rendelet 2015. május hó 1. napján lép hatályba.