Nyíradony Város Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 16. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt hatáskörében eljárva, a  h

ulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33 - 45. §-aiban  (a továbbiakban: Hgt.) . §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §.

/1/ A rendeletet hatálya Nyíradony város közigazgatási területén a település belterületére,

Szakolykert, Aradványpuszta egyéb belterületre,  Tamásipuszta  és Nyestekert külterületi lakott helyekre, mint települési szilárd hulladék közszolgáltatásba bevont területekre terjed ki. Az előzőekben fel nem sorolt közigazgatási területéhez tartozó külterületi lakott helyek vonatkozásában a rendelet települési szilárd hulladék közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket a közszolgáltatás feltételeinek hiánya miatt nem kell alkalmazni.

/2/ A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint attól is, hogy magyar vagy Európai Unió tagállamának polgára vagy ott bejegyzett jogi személy-e (a továbbiakban: a Ht. szerint: ingatlanhasználó)

/3/ Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §.

/1/ Nyíradony Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelésiközszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

/2/ A közszolgáltatás kiterjed a települési vegyes és másodlagos hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, kereskedelmére és közvetítésére.

/3/ A település közigazgatási területén a rendelet 1. §-a (1.) bekezdésében meghatározott

közigazgatási területen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a város képviselő-testülete – mint tulajdonos – által a közszolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés alapján a 2019. december 31-ig a Debreceni Hulladék Közszolgáltatási Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, István ut 136. szám alatti gazdálkodó szervezet  (továbbiakban: közszolgáltató).

/4/ A közszolgáltató a megkötött közszolgáltatási szerződést az Országos Környezetvédelmi

Információs Rendszer felületén köteles hozzáférhetővé tenni.

Értelmező rendelkezés

3. §.

E rendelet alkalmazásában:

1. Háztartási  hulladék alatt: a   Hulladékról szóló 2012.évi  CLXXXV. törvény (továbbiakban:Ht.) 2. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni,
2. Lomhulladék: alatt  a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 39. pontjában használt fogalom meghatározást,.
3. Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék :. Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 22. pontjában használt fogalom meghatározást, 
4. Ingatlanhasználó : Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 34. pontjában használt fogalom meghatározást,..
5. Hulladékkezelő telep: a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,,.
6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 19. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,,.
7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,.
8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.
9. Hulladékgazdálkodási tevékenység: Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 26. pontjában használt fogalom meghatározást, valamint a 385/2014.(XII.31) Korm. számú rendeletben foglalt fogalom meghatározások..
10. Gyűjtés: Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 17. pontjában használt fogalom meghatározást,.
11. Gyűjtő: Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 17.a. pontjában használt fogalom meghatározást,.
12. Közszolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, közszolgáltató, amely megfelel a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt fogalom meghatározásnak.
13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.
14. A közszolgáltatáson a másodlagos hulladék, zöldhulladék fogalom meghatározáson a 385/2014.(XII.31.) Korm. számú rendeletben használt fogalmakat kell érteni és a rendelet végrehajtása során ennek megfelelően alkalmazni.

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. §.

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt a képviselő-testület által alapított és 100 %-ban önkormányzati tulajdonú Nyíradony Vagyonkezelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., másrészt az érintett ingatlanhasználó kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlanhasználó feladatai

5. §.

/1/ Az ingatlanhasználó a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával

kapcsolatos feladatai:

1. az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 (tíz) méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése: ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,
2. az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,
3. a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,
4. az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

/2/ Az ingatlanhasználó a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd     hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtő edénybe vagy más     gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

6. §.

Az ingatlanhasználónak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

1. a település központjában (belvárosban) folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,
2. az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,
3. mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,
4. a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,
5. bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7. §.

/1/ Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti

járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. Az ingatlanhasználó kereskedő köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

/2/ Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 (hét) óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

8. §.

/1/ Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az

árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

/2/ Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

9. §.

/1/ A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m² /n; több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

/2/ Klorid tartalmú vegyszer használata alul- és felüljáró felületén, zöldterületen, díszburkolattal ellátott területen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

/3/ Hórakást tilos elhelyezni:

1. útkereszteződésben,
2. útburkolati jelen,
3. járdasziget és járda közé,
4. tömegközlekedésre szolgáló jármű megállójánál,
5. kapubejárat elé,

f)

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10. §.

/1/ Tilos

1. az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
2. a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet, a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
3. a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,
4. a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

/2/ Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa, sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. §.

/1/ Az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás

igénybevételének ténye hozza létre.

/2/ A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

/3/ A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet melléklete tartalmazza.

12. §.

/1/ Az ingatlanhasználó a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a köz-

szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

/2/ Az igénybe veendő gyűjtőedények típusai és a gyűjtőedényekben elhelyezhető települési

szilárd hulladékok súlyának felső határa:

60 literes gyűjtőedény                             18 kg.   

                  80 literes gyűjtőedény                             24 kg.

                110 literes gyűjtőedény                             40 kg.

                            120 literes gyűjtőedény                             45 kg.

                240 literes gyűjtőedény                             90 kg.

                770 literes gyűjtőedény                           320 kg.

                          1100 literes gyűjtőedény                           450 kg.

                       5 m³  gyűjtőedény                          2000 kg.

/3/ A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként 4                    liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

/4/  Az ingatlanhasználó köteles elkülönítetten – a közszolgáltató által e célra ingyenesen rendelkezésre                 bocsátott - zsákokban a papír. és a műanyag és fémhulladékot gyűjteni, melyet a közszolgáltató azok                 megtelte és kihelyezése esetén havonta egy alkalommal kötelesek díjmenetesen elszállítani.

/5/ A zsákok pótlásáról a közszolgáltató ingatlanonként - a kihelyezett zsákok darabszámának figyelembe               vételével – ingyenesen köteles gondoskodni.

/6/ A szelektív hulladékgyűjtés biztosítása érdekében a közszolgáltató az önkormányzat által kijelölt                        hulladékgyűjtő szigeteken az üveghulladék gyűjtésére e célra rendszeresített konténereket köteles                      biztosítani, s azok megtelte esetén ürítésükről és pótlásukról rendszeresen gondoskodni.

/7/ A közszolgáltatásba be nem vont külterületi lakott helyeken a háztartási hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltató              köteles 1100 literes hulladékgyűjtő edényzetet rendszeresíteni és annak folyamatos – közszolgáltatáshoz hasonló        módon történő – ürítéséről gondoskodni. A konténereket olyan védett közterületen kell elhelyezni, mely lehetővé            teszi az összegyűlt hulladék megőrzését.

 /8/ Tamásipuszta –Nyestekert, külterületen az ingatlanok közszolgáltatásba vonása a közszolgáltató által e              célra rendszeresített zsákoknak az ingatlanhasználó részére történő értékesítésével történik. A hulladékkal           telt zsákoknak az e célra létrehozott gyűjtőpontra történő kiszállításáról az ingatlan használója köteles               gondoskodni.  A gyűjtőpontról a zsákokban tárolt hulladék elszállítása az aradványpusztai településrészen         történő lakossági kommunális hulladék gyűjtésére kijelölt napon hetente történik.

13. §.

A lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, társasház, gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt – a 14. §-ban meghatározott tartalmú – szerződés megkötésével jön létre.

14. §.

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai, 

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a                          közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) a társasházi szerződés esetén a lakások száma,

h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

i) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

m) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. §.

/1/ Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési

szilárdhulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításával gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget alacsony szinten tartani,

b) a települési vegyes hulladékot és újrahasznosítható hulladékokként műanyag, papír-, fémhulladéknak elkülönített

   gyűjtésének biztosításával, valamint az üveghulladék gyűjtő szigetre történő kiszállításával a gondoskodni, –

    különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni.  A

    gyűjtés és tárolás során megfelelő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi

    épségét, egészségét és jó körérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a

    növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,

c) az ingatlanán keletkező települési vegyes hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást

    igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási

    díjat megfizetni.

/2/ Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás

igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tény keletkezését követő 30 (harminc) napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

/3/ Nem terheli az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében,

ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

/4/ Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 (három) nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az 

addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni.

/5/ Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott 

gyűjtőedény  űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a /4/ bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtő edényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.

/6/ Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési vegyes hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg 

gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési vegyes hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást is igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának /2/ bekezdése szerint nem gondoskodott.

/7/ A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra

való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. §.

/1/ Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles

elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

/2/ Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket, valamint a közszolgáltató által rendelkezésre 

bocsátott zsákokat a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban,  a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

/3/ A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében

– lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

/4/ A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

/5/ A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat

baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

17. §.

/1/ Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról,

rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

/2/ Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

/3/ Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

18. §.

/1/ A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó helyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

/2/ A települési vegyes hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

19. §.

      /1/ A szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék

mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére a rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni. Az edényzetért havi bérleti díjat kell fizetni.

/2/ A gyűjtőedény a szolgáltatótól - a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft közreműködésével - megvásárolható vagy bérbe vehető.

/3/ A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

20. §.

/1/ A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

/2/ A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

/3/ A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

21. §.

/1/ A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente 1 (egy)

alkalommal – április első hetében vagy szeptember második hetében – a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

/2/ A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

/3/ A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

/4/ Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogos

forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

22. §.

/1/ A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie. Az egységnyi díjtételek díját a rendelet melléklete tartalmazza.

/2/ A közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület a közszolgáltatásért felelős miniszter hatósági díjának megállapítása időpontjáig terjedő időszakra e rendeletben foglalt melléklet szerint állapítja meg.

/3./ A közszolgáltatási díj megfizetéséhez a képviselő-testület a szociálisan ráutalt családok, személyek részére az önkormányzat települési támogatási kerete terhére támogatást adhat. A támogatás összege a fizetendő szolgáltatási díj 100 %-ig is terjedhet.

23. §.

/1/ A közszolgáltatási díjat a szolgáltató havonta (kéthavonta, negyedévente stb.) számlázza

 ki.

/2/ Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján – a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében – a számla kézhezvételekor (a kézhezvételétől számított 15 napon belül) köteles megfizetni. A közszolgáltatási díj számlázásával és díjbeszedésével kapcsolatos feladatok ellátására a közszolgáltató a város önkormányzata által kijelölt: Nyíradony Vagyonkezelő Kft-vel külön megállapodást köthet. A vegyes hulladék zsákban történő elszállításához vásárolt zsákok esetében annak vételára tartalmazza a közszolgáltatás díját is.  E rendelkezés nem vonatkozik a szelektív hulladék gyűjtéséhez biztosított  zsákokra, melyeket a közszolgáltató ingyenesen köteles az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani.

/3/ Aki a települési vegyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

/4/ Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a

közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.

24. §.

/1/ A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára

behajtható köztartozásnak minősül.

/2/ A díjhátralék keletkezését követő 30 (harminc) napon belül a szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.

/3/ A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a szolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot az önkormányzaton keresztül kijelölt szervezetétől igényelheti. A közszolgáltató a díjhátralék behajtása érdekében más végrehajtási intézkedést is köteles megtenni, s azt  az -önkormányzat felé  az önkormányzattal szembeni igény érvényesítése esetén -  felhívásra igazolni.

A közszolgáltatás szünetelése

25. §.

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

26 §.

/1/ A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

/2/ A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 (harminc) nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

/3/ Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

/4/ Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

27. §.

/1/ Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági

tevékenységével összefüggésben keletkezett települési vegyes hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

//2/ Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

/3/ Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési vegyes hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

/4/ Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékénak mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni.

Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

28. §.

/1/ A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari,

kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési  hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére; nem terjed ki továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. §-a /1/ bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

/2/ A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más

módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

/3/ Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője,

birtokosa:

1. a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
2. az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

/4/ Az /1/ bekezdésben megjelölt hulladékot a Debreceni  Regionális Szilárdhulladék Lerakó

telepre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

/5/ Az ingatlantulajdonos jogosult az /1/ bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése,

elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.

29. §.

/1/ A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a

szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

/2/ Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet,

saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

30. §.

/1/ Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a

szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésről.

/2/ Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

31. §.

/1/ A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében

meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 (huszonnégy) órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

/2/ A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és gyalogosforgalom biztonságát

nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

1. főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
2. tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,
3. egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 (nyolc) órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

32. §

/1/ Ez a rendelet 2015.április 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Nyíradony Város

 Önkormányzata 18/2013.(XII.19.) számú rendelete.

/2/ Kihirdetéséről a helyben szokásos módon – a Ligetaljai Hírmondóban történő

ismertetéssel, valamint a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel – a jegyző gondoskodik.

/3./ A rendeletben meghatározott közszolgáltatási díj fizetéssel kapcsolatos kötelezettségek a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlan tulajdonost 2015. január 01-től terheli.

Nyíradony, 2015. március 25.

Kondásné Erdei Mária                                                                                                                   Benő János

     polgármester                                                                                                                                  jegyző