Mártély Község Önkormányzat Képviselő Testületének 12/2015. (IX.23.) önkormányzati Rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 09. 24- 2016. 10. 31Mártély Község Önkormányzat Képviselő Testületének 12/2015. (IX.23.) önkormányzati Rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-09-24-tól 2016-10-31-ig
Mártély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározottfeladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mártély Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6636 Mártély, Rákóczi tér 1.
(3) Az önkormányzat működési területe: Mártély község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat jogi személy.
(5) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(8) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására külön rendeletet alkot.
(9) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal/Polgármesteri Hivatal).
2. §
Az önkormányzat önként vállalt feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 6. számú függeléke tartalmazza. Az önkormányzat az önként vállalt feladatait a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően látja el.
II. fejezet
A képviselő-testület működése
3. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, akik közül 1 fő polgármester, 6 fő települési képviselő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző.
4. §
(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója évente egy alkalommal írásban beszámol a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület ülései, munkaterve
5. §
(1) A képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint évente legalább tíz ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló -, rendes -, rendkívüli - és ünnepi ülést tart.
(3) Amennyiben a képviselő-testületnek haladéktalanul dönteni kell hatáskörébe tartozó ügyben, úgy a rendkívüli ülés összehívható távbeszélő útján.
6. §
(1) A képviselő-testület félévenként jóváhagyott, féléves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv előkészítése, képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata. A polgármester a tervezet előkészítéséhez javaslatot kérhet a képviselőktől, a bizottságok elnökeitől, társadalmi szervektől, közszolgáltatást nyújtó szervezetektől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a hivatal tevékenységével kapcsolatosan a jegyzőtől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját legalább hónap megjelölésével,
b) a napirendi pontokat és előadóit,
c) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
d) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, amelyhez bizottsági állásfoglalás, véleményezés szükséges,
e) a napirendek előkészítésében résztvevőket,
f) az ülésre tanácskozási joggal meghívottakat,
g) a községben működő civil szervezetek felsorolását.
(4) A munkatervben szereplő napirendek, ülések időpontjait a képviselő-testület határozatával módosíthatja.
(5) A munkatervet a képviselőknek, valamint az állandó meghívottaknak meg kell küldeni. Egy példányát a községi könyvtárban kell elhelyezni, ahol az érdeklődő állampolgárok megtekinthetik.
Előterjesztések
7. §
(1) Előterjesztés a munkatervben szereplő napirend és az egyéb – munkatervben nem szereplő – előterjesztés, a képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyek tárgyalása ugyancsak előterjesztés keretében történik.
(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a bizottságok elnökei
d) a jegyző illetve
e) a közös önkormányzati hivatal téma szerinti előadója,
(4) Az előterjesztés írásban, sürgős esetben, kivételesen szóban terjeszthető a képviselő-testület elé.
(5) Az írásbeli előterjesztést a polgármesternél kell benyújtani olyan időpontban, hogy a képviselőknek és az ülésre meghívottaknak az SZMSZ-ben meghatározott időpontban kiadható legyen.
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztés testületi ülésen történő kiosztását.
(7) Az írásbeli előterjesztés:
a) első részében meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményei), a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
b) a második részben a határozati javaslatot.
(8) A szóbeli előterjesztésnek tartalmazni kell a (7) bekezdésben foglaltakat.
(9) A rendszeresen nagyobb számban előforduló hatósági ügyeknél (segélyezések) a határozati javaslat előterjesztése mellőzhető. Az írásbeli előterjesztés elkészítése és a testületi ülés előtt érkezett segélykérelmek szóbeli előterjesztésére is sor kerülhet a mielőbbi elbírálás érdekében, amennyiben a kivizsgálás, előkészítés lehetséges.
8. §
(1) A munkaterv szerinti napirendi pontokra vonatkozó írásbeli előterjesztések főbb elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, előterjesztő megnevezése,
b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor mikor és milyen döntés született,
c) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
d) a vonatkozó jogszabályi előírások,
e) határozati javaslat, esetleges alternatív javaslatok,
f) végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,
g) végrehajtási határidő megjelölése, amennyiben a testület arra igényt tart, úgy a beszámolási határidő.
(2) Nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek, például tudomásulvételt tartalmazók, ténymegállapítók.
Az ülések összehívása
9. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.
(2) A képviselők az ülés előtt legalább 4 nappal korábban kapják meg a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előadóit.
(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket.
(5) A meghívót a polgármester írja alá.
(6) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgárok és civil szervezetek részvételi lehetőségét jelenti, ezért az ülés időpontját és helyét a napirendek feltüntetésével a település hirdetőtábláján és a község hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(7) Az ülésen megjelent állampolgárok, továbbá - a Mötv. 53. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a helyi civil szervezetek tevékenységi körükkel összefüggésben, név, téma, illetve napirend megjelölésével felszólalási jegyet nyújthatnak be.
(8) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. Személyi ügyek tárgyalásakor csak abban az esetben tartható zárt ülés, ha az érintett ezt kéri.
Titkos szavazás
10. §
(1) Az Mötv 74. §-ában foglaltaknak megfelelően az alpolgármester megválasztása titkos szavazással, minősített többséggel történik.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság települési képviselő tagjai bonyolítják le. Munkájukat a jegyző segíti.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét.
(4) Amennyiben a titkos szavazás során szavazategyenlőség van, akkor szünet (szünetek) elrendelésével mindaddig ismételni kell a szavazást, amíg a szavazati arány meg nem változik.
A sürgősségi indítvány
11. §
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben – legkésőbb a testület ülését megelőző nap 12 órájáig – a sürgősség tényének megindokolásával döntési javaslatot is tartalmazó – sürgősségi indítvány terjeszthető be a polgármesterhez.
(2) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Elutasítás esetén az indítvány a testület soron következő ülésének napirendjére kerül.
(3) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő, a bizottság elnöke jogosult.
(4) Napirendre kell tűzni a sürgősségi indítványt, ha azt a képviselők több mint ¼-e, vagy bizottság elnöke terjesztette elő.
Állandó meghívottak, tanácskozási jog
12. §
(1) A képviselő-testület ülésén a jegyző hivatalból állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. Köteles a jogszabálysértő javaslatok, döntések esetén jelzéssel élni, ebben az esetben szót kell adni a jegyzőnek.
(2) Állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a térség országgyűlési képviselője.
(3) Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá:
a) közös önkormányzati hivatal szakelőadói,
b) a napirend előadója és a napirendhez munkaterv szerint meghívottak,
c) a bizottságok nem képviselő tagjai,
d) önkormányzati intézmények vezetői,
e) a napirend szerint érintett civil szervezetek képviselőit
(4) A testületi ülésről – meghívó megküldésével – tájékoztatást kapnak a munkatervbe foglalt szomszédos települések rádió, televízió és lapszerkesztőségei.
(5) A meghívó és a munkatervben szereplő napirendek írásbeli előterjesztéseit a községi könyvtár részére egy példányban meg kell küldeni az érdeklődő lakosok tájékoztatása érdekében.
Az ülés vezetése
13. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.
(2) Az ülés megnyitása után – a jelenléti ív alapján – a polgármester megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kísér és határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést bezárja. A napirenden szereplő, meg nem tárgyalt előterjesztéseket - azok ismételt kiküldése nélkül – a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjébe kell felvenni.
(3) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.
(4) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
14. §
(1) A napirend elfogadása után a polgármester:
a) előterjesztésenként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát, azonban a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni,
b) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel, javaslatokkal és megállapítja a szavazás eredményét,
c) a napirendi pontok tárgyalását követően előterjeszti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, továbbá tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) biztosítja a képviselők interpellációs jogát,
e) berekeszti az ülést.
(2) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal megjelenteknek a rendelet 9. § (7) bekezdése alapján.
(3) A napirend előadója szóbeli kiegészítést tehet, majd a feltett kérdésekre megadja a választ.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselők javaslatot tehetnek. A képviselő-testület ebben vita és külön határozathozatal nélkül dönt, egyszerű szótöbbséggel.
Az ülés rendjének fenntartása
15. §
(1) A testületi ülés rendjéért a polgármester felelős, de azt elősegíteni minden résztvevő feladata.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében:
a) felhívhatja a hozzászólót, hogy ne térjen el a tárgyalt témától,
b) figyelmeztetheti azt, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) kezdeményezheti, hogy a résztvevőt a testület kizárja és kötelezze a terem elhagyására, melyről a testület minősített többséggel határoz.
Határozathozatal
16. §
(1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Az egyszerű szótöbbség a határozatképes ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen”, illetve „nem” szavazatát jelenti.
(2) Minősített többségű szavazat szükséges:
a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben,
b) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez.
(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
A kizárás
17. §
(1) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy közeli hozzátartozója
a) a képviselő-testület döntése kedvezményezettjeként érintett, továbbá ha
b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának megszerzésében érdekelt, vagy
c) a képviselő-testület által megkötött vállalkozási, megbízási szerződés alanyaként szerepel, illetve
d) a képviselő-testület által meghozott személyi döntésben érdekelt.
(2) Amennyiben a kizárás a polgármestert érinti, úgy az adott döntés meghozatalakor az alpolgármester, mindkettőjük érintettsége esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke helyettesíti.
(3) Amennyiben valamely képviselő elmulasztja bejelenti a személyes érintettségét, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A szavazás
18. §
(1) A határozathozatal szavazással, általában kézfelemeléssel történik.
(2) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” szavazatok számával.
(3) Név szerinti szavazást rendelhet el a képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára.
(4) Az indítványról a testület az előterjesztő indokolása után vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a levezető elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
Kérdés, interpelláció
19. §
(1) A képviselők a kérdéseiket, interpellációikat az ülésen a napirendek tárgyalását követően mondják el.
(2) A testületi ülést 8 nappal megelőzően benyújtott kérdésre, interpellációra, lehetőleg az ülésen választ kell adni.
(3) A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt. Ha a választ az interpelláló elfogadja, akkor a képviselő-testület határozatot nem hoz, amennyiben pedig nem fogadja el, úgy határozattal intézkedik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a válasz azonnal megadható, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ kell adni, amelyet minden képviselőnek meg kell küldeni. Annak elfogadásáról a (3) bekezdés szerint kell intézkedni.
A testületi ülés jegyzőkönyve
20. §
(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv közokirat, elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent, továbbá külön-külön a távolmaradásuk okát bejelentő (igazoltan távollévő) és az azt elmulasztó (igazolatlanul távollévő) képviselők nevét, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők, meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
c) a javasolt, tárgyalt és elfogadott napirendet,
c) az előterjesztéseket
d) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli kiegészítésének rövid tartalmát, a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdés és hozzászólás lényegét,
e) a szóban vagy írásban előterjesztett határozati javaslatok pontos tartalmát,
e) döntésenként a döntéshozatalban részvevők számát,
f) a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét, és kizárásnak indokát,
i) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
j) a szavazás számszerű eredményét és a határozatok szó szerinti szövegét,
k) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, az arra adott válaszokat, határozatokat, rendeleteket.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a jelenléti ívet, majd mindkét példányhoz a meghívót, az írásbeli előterjesztéseket, elfogadott határozatokat és rendeleteket (kivéve, ha a határozat illetve a rendelet teljes szövegét a jegyzőkönyv tartalmazza).
(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A jegyzőkönyv eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban marad és azt hivatalos időben – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül az erre kijelölt elektronikus felületen megküldi a Csongrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének.
(8) A zárt ülésen hozott képviselőtestületi döntések is nyilvánosak.
képviselő-testület rendeletei
21. §
(1) Az önkormányzat a megszűnt tanács jogutódja, így a korábban alkotott rendeletek mindaddig hatályban maradnak, míg felülvizsgálatukat követően a képviselő-testület hatályon kívül nem helyezi.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) települési-képviselő,
c) képviselőtestület bizottsága, elnöke útján,
d) jegyző.
(3) A rendeletalkotásra vonatkozó javaslatot a polgármesternél kell benyújtani. A rendeletre vonatkozó előterjesztést a képviselőtestület köteles 60 napon belül érdemben elbírálni.
(4) A rendelettervezet elkészítésére a képviselő-testület a jegyzőt, a képviselő-testület bizottságát megbízhatja, erre külön szakértőt is felkérhet.
(5) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
(6) A rendeletek a hirdetőtáblán való kihirdetést követő napon lépnek hatályba. A bizottságok elnökei részére a rendeleteket elektronikus úton meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(7) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően haladéktalanul fel kell tölteni a Rendelettárba. A Rendelettárba történő feltöltéssel az önkormányzat eleget tesz a kormányhivatal felé fennálló közzétételi kötelezettségének.
(8) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
(9) A rendeletet, alkalmazása végett, az érintett szervekhez egy példányban meg kell küldeni.
(10) A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit. A felülvizsgálat elsősorban a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelésre irányul. A szükséges módosításokat a polgármester terjeszti elő. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy módosításra nincs szükség, arról a polgármester a fenti határidőn belül tájékoztatja a képviselő-testületet.
(11) A Képviselő-testület rendeleteit minden naptári év elejétől folyamatosan kell számozni.
(12) A rendeletmódosítás közzétételét követő 2 munkanapon belül a jegyző köteles annak egységes szerkezetbe foglalt változatát az önkormányzat honlapján elérhetővé tenni.
A rendeletek és határozatok jelölése
22. §
(1) Az önkormányzati rendeleteket, határozatokat a naptári év elejétől kezdődően emelkedő sorszámmal, évszámmal kell ellátni és a következők szerint jelölni:
a) Mártély Községi Önkormányzat Képviselő Testületének …../…..(hó, nap) önkormányzati rendelete
b) Mártély Községi Önkormányzat Képviselő Testületének …../…..(hó, nap ) határozat.
(2) A határozatokról nyilvántartás kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
Lakossági fórumok
23. §
(1) A lakossági fórumok a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.
(2) Lakossági fórumok: falugyűlés, közmeghallgatás, népszavazás, népi kezdeményezés.
(3) A falugyűlésről, közmeghallgatásról továbbá a közmeghallgatással egybekötött falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Amennyiben a közmeghallgatásra testületi ülés keretében kerül sor, úgy azt testületi ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A falugyűlésről, közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre értelemszerűen alkalmazni kell a 20. § vonatkozó rendelkezéseit.
Falugyűlés
24. §
(1) A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség számára jelentős kérdéseket.
(2) A falugyűlés tartásáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt, melynek során meghatározza időpontját és témáját.
(3) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatja a faluközösséget a helyi önkormányzat munkájáról, a község fejlesztésére vonatkozó tervekről és azok megvalósításáról. Véleményt kér az önkormányzat középtávú tervének, költségvetésének előkészítéséhez, véleményt és javaslatot kér a község általános rendezési tervének elkészítéséhez.
Közmeghallgatás
25. §
(1) A képviselő-testület a Mötv.-ben foglaltak alapján évi 1 alkalommal közmeghallgatást tart, eltérő határozat hiányában a munkatervben kell megállapítani, hogy az adott időszakban kíván-e a képviselő-testület közmeghallgatást tartani. A közmeghallgatás napirendjét, napirendjeit a közmeghallgatást megelőző, rendes képviselő-testületiülésen meg kell határozni.
(2) A közmeghallgatás témájának, időpontjának közzétételéről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) A közmeghallgatáson a személyesen megjelenő állampolgár szóban, élő televíziós közvetítés esetén a lakosság, telefonon és elektronikus úton is felteheti közérdekű kérdéseit, javaslatait. A közmeghallgatást mindaddig folytatni kell, amíg a résztvevők közérdekű kérdés vagy javaslat megtétele érdekében kérnek szót.
III. fejezet
A képviselő-testület bizottságai, általános rendelkezések
26. §
(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
b) Ifjúsági és Népjóléti Bizottság.
(2) A képviselő-testület egyes feladatok ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
(3) Az állandó bizottság megbízatása a képviselő-testület mandátumának lejártáig, az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat ellátásáig szól.
(4) A bizottság nem képviselő tagjára javaslatot tehet a polgármester, a képviselő, valamint az állami, társadalmi szervek vezetői. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet maga a bizottság is.
(5) A bizottságok külső – nem képviselő – tagjait a bizottsági munkája során a képviselőkkel azonos jogok illetik meg.
(6) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a képviselő-testület hivatala látja el.
(7) A bizottságot elnöke hívja össze. Kötelező a bizottság összehívása, ha azt a polgármester indítványozza.
(8) A bizottság munkatervét és működésének részletes szabályait maga határozza meg.
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
27. §
(1) A bizottság létszáma 5 fő, amelyből 3 fő települési képviselő, egyikük az elnök és 2fő nem képviselő.
(2) A bizottság:
a) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,
b) a helyi adó megállapításáról szóló, továbbá az egyes lakossági szolgáltatások díjait megállapító rendelet tervezeteket véleményezi,
c) véleményezi az intézmény alapítására, megszüntetésére, társulásba való belépésre, abból kilépésre vonatkozató javaslatot,
d) a képviselő-testület felkérésére, ill. saját elhatározása (munkaterve) alapján ellenőrzi az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, részt vesz a leltározásokban,
e) javaslatot tesz a képviselő-testület felé a tisztségviselők tekintetében:
- a polgármester bérfejlesztésére,
- az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározására,
- jutalmazásukra,
f) ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyekkel a képviselő-testület külön megbízza, ill. a bizottságra átruházza,
g) ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és vizsgálatával kapcsolatos teendőket.
h) a Mötv. 38. § (4) bekezdésnek megfelelően ellátja a képviselők az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre vonatkozó nyilvántartásának vezetését.
Ifjúsági és Népjóléti Bizottság
28. §
(1) A bizottság létszáma 5 fő, amelyből 3 fő települési képviselő, egyikük az elnök és 2 fő nem képviselő.
(2) A bizottság feladatköre: szociális segélykérelmek, valamennyi testületi hatáskörbe tarozó szociális tárgyú kérelmek, ügyek testületi ülés előtti véleményezése, testület részére a bizottság javaslatának kialakítása.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza az Ifjúsági és Népjóléti Bizottságot, hogy két ülés között, amennyiben olyan szociális segélykérelem kerül benyújtásra, amelyben haladéktalanul döntést kell hozni, e döntést meghozza, amelyről a soron következő ülésen köteles tájékoztatást adni.
(4) Az ifjúság szórakozásával kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslattevő.
Ideiglenes (eseti) bizottság
29. §
(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét, a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
IV. fejezet
Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
A polgármester
30. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester akadályoztatása, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester helyettesítésére a polgármester által az Mötv. 74.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megbízott alpolgármester jogosult.
(3) Az alpolgármester feladataira vonatkozó, a törvényben nem szabályozott hatás- és feladatköröket a polgármester határozza meg.
(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor vagy a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén, az alpolgármester ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
(5) Az Mötv-ben meghatározottakon kívül főbb feladatai:
- az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
- településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése,
- települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,
- együttműködés a társadalmi szervezetekkel és egyéb szervekkel,
- kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, intézményekkel,
- kapcsolattartás az önkormányzat testvértelepüléseivel.
(6) A polgármester részére jutalmat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapíthatja meg.
Alpolgármester
31. §
(1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki a képviselő-testület tagja.
Jegyző
32. §
(1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét, az Mötv. 83. § c) pontjában foglaltaknak megfelelően a székhelytelepülés polgármestere nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A jegyzőt az aljegyző, a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Iroda vezetője helyettesíti.
Akadályoztatásuk esetén a jegyző, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 251.§ rendelkezésének megfelelően helyettesíthető.
(3) A jegyző feladatai az önkormányzati testület működésével összefüggésben különösen:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, amennyiben azt észleli, hogy azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak köteles jelezni.
b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,
d) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik azok kihirdetéséről és a képviselő-testület általános érvényű határozatainak közzétételéről.
Aljegyző
33. §
(1) A Polgármesteri Hivatalban a jegyző mellett aljegyző segíti a jegyzőt munkájában, a jegyző által meghatározott munkamegosztásnak megfelelően.
V. fejezet
A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat gazdálkodása
Polgármesteri Hivatal
34. §
A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, közös önkormányzati hivatalt hozott létre Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel. A közös hivatalra vonatkozóan külön megállapodásban foglaltak az irányadóak.
Az önkormányzat gazdálkodása
35. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként a polgármesteri hivatal látja el.
(3) A polgármesteri hivatal látja el az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervei pénzügyi-gazdasági feladatait.
(4) Az önkormányzat költségvetési szerveinek belső ellenőrzése kötelezően ellátandó feladat, melyet a képviselő-testület közös önkormányzati hivatalában működő, önálló Belső-ellenőrzési iroda munkatársai látják el.
VI. fejezet
BELSŐ ELLENŐRZÉS
36. §
(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(2) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(4) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatát a közös önkormányzati hivatalon belüli és közvetlenül a jegyzőhöz rendelt szervezeti egységével, a Belső Ellenőrzési Iroda Belső Ellenőrzési Csoportja által bonyolítja le, amely szervezeti egységet a Belső Ellenőrzési Vezető, mint irodavezető irányít.
(5) A Belső Ellenőrzési Csoport a feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzataés a belső ellenőrzési szabályzat előírásainak megfelelően köteles ellátni.
(6) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.
(7) A Belső Ellenőrzési Csoport a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő.
(8) Az önkormányzat Belső Ellenőrzési Csoportja:
a) ellenőrzést végez a képviselőtestület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,
b) ellenőrzést végezhet az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.
(9) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg - a Képviselő-testület elé terjeszti.
(10) A Belső Ellenőrzési Csoport ellátja Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulásban résztvevő és az azt igénybe vevő önkormányzatokban és intézményeikben a belső ellenőrzési feladatokat.
(11) Az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat törvényi felhatalmazás alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
37. §
(1) Ezen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2014. (XI. 26.) önkormányzati. rendelet.
(3) Az SZMSZ függelékei:
- számú függelék: A képviselők névsora
- számú függelék: A képviselő-testület bizottságai tagjainak névsora
- számú függelék: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, ügyfélfogadási rendje
- számú függelék: A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályai
- számú függelék: Mártély Község Önkormányzatának önként vállalt feladatai
- számú függelék: Mártély Község Önkormányzatának kormányzati funkciói
- számú függelék: Mártélyi székhelyű civil szervezetek
Borsos József Dr. Korsós Ágnes
polgármester címzetes főjegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetése megtörtént.
Mártély, 2015. szeptember 23.
Dr. Korsós Ágnes
címzetes főjegyző