Boda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 10. 22

Boda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2024.10.22.

Boda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2010.(Vl.03.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Boda község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

Kötelező és irányadó szabályozási elemek

2. § (1) A helyi építési szabályzat (HÉSZ) előírásai és a szabályozási terv (SZT) szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek.

(2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei a következők:

a) irányadó telekhatár

b) megszüntető jel

c) helyi művi értékek

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:

a) A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után - jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

b) Hírközlési magas létesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 16. § (4)

bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

c) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

d) Mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, államigazgatási eljárás keretében történhet. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

(4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:

a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.

(5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

Szabályozási elemek értelmezése

3. § (1) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén

az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(2) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi

mérete.

(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:

a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti elõírások szerinti fő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az

adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(4) Az építési övezeti és övezeti előírásokat új építés esetén kell érvényesíteni. Az egyes építési övezetekben, övezetekben betartandó előírásoktól kialakultan eltérő esetekben a következők szerint kell eljárni:

a) Telekterület

Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő területû építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás betartásával beépíthető.

b) Utcai telekszélesség

Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő utcai szélességű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás és a tűzrendészeti elõírások betartásával beépíthető.

c) Beépítési mód

Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet.

d) Beépítettség

Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

e) Építménymagasság

Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó építménymagasság megtartható, de bővítés, valamint bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.

f) Zöldfelületi mutató

Az építési övezeti előírásokban szereplő értéket a kialakult beépítettség miatt el nem érő zöldfelület megtartható, de tovább nem csökkenthető.

(5) Az „építménymagasság” fogalom értelmezése

Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

Építési engedélyezés általános szabályai

4. § (1) Állattartó építmény építésekor a vonatkozó külön jogszabályok, valamint a jelen rendelet 2.sz. függelékében meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geo technikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geo technikai állapotot a geo technikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

(3) A szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások, árkok medertengelyétől, és a V-3 övezeti jellel jelölt tavak partjától számított 30-30 m-es területsáv, valamint a Kke jelű övezet jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geo technikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geo technikai állapotot a geo technikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvízállás) a figyelembevételével.

(4) Az építési engedélyezési eljárás során tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények építési engedélyezési terveihez, Kke jelű különleges területen bármilyen épület építési engedélyezési tervéhez a tájba illesztés igazolására külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell csatolni.”

II. Fejezet

EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános elõírások

5. § (1)¹

(2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 9 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

b)Az építési telek a) pontban rögzített területsávján túl tervezett udvari épületek, épületszárnyak a nyugati oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

(3)²

Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó elõírások

6. §³

lll. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

A belterületi határvonal

7. § (1) A település területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók.

(2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.

(3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

A beépítésre szánt és nem szánt területek

8. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit

különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit

különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem

minősülő területekre osztja.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a) lakóterület

aa) falusias lakóterület,

b) gazdasági terület

ba) kereskedelmi, szolgáltató terület,

bb) ipari terület,

c) különleges terület

ca) temetkezési célra,

cb) idegenforgalmi célra.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) különleges beépítésre nem szánt terület

fa) sportolási célra,

fb) kutatási célra,

fc) egyéb, helyi sajátosságot hordozó funkció elhelyezése céljára.

Közterületek kialakítása és használata

9. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2)⁴

lV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

Általános elõírások

10. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építés hidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geo technikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos

ingatlanok alá.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK

Falusias lakóterület - Lf

11. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások

a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a keletkező szennyvíz elhelyezése a szennyvízcsatorna kiépítéséig egyedi szennyvízkezeléssel oldandó meg. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély

megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(5)⁵

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

12. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el

(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások

a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély

megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(5)⁶

13. § (1) A ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások

a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a keletkező

szennyvíz elhelyezése a szennyvízcsatorna kiépítéséig egyedi szennyvízkezeléssel oldandó meg. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a z 5. melléklet tartalmazza.

(5) ⁷

14. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt terület felhasználású területtől eltérnek.

(2) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület

15. § (1) A település közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területei az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2)⁸

(3) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó elõírások

a) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elõírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

b) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

c) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

d) ⁹

(4) ¹⁰

(5) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület - Z

16. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).

(2)¹¹

(3) Építési szabályok

a)Az övezetben az OTÉK 27. § szerinti építmények helyezhetők el.

b) Épület elhelyezésének feltételei:

ba) legalább 1500 m2 telekterület

bb)2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve

bc) legfeljebb 4,00 m építménymagasság

bd)5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert

(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

(5) ¹²

Erdőterület - E

17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” jelű erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b) ¹³

c) ¹⁴

ca) az épület földszintes legyen

cb) legnagyobb épületmagasság 7,0 m

d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da) legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db) ¹⁵

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben

a) Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

Mezőgazdasági terület

18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természet közeli állapotú biotóp sávok) megtartandók.

(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület - Mk

19. § (1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az „Mk” jelű övezet

a) Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m. Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, de legfeljebb 2000 m2 területű, és legalább 18 m széles legyen.

b) Az övezetben a 720-1500 m2 területű telken szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág

esetén legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), az 1500 m2-t meghaladó területű telken fenti, továbbá gyep művelési ágak esetén 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető. Lakóépület az OTÉK szerinti paraméterek teljesülése esetén építhető.

c) Az övezetben bármilyen építmény a b) pont és az OTÉK 33. §-ban felsoroltak

figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca) Az épületeket szabadon állóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján a megközelítő út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb) ¹⁶

cc) ¹⁷

cd) ¹⁸

d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.

(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

(4) A területen meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.

Általános mezőgazdasági terület - Má

20. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Szántó művelési ágú területen betartandó elõírások

a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba)Az épületeket szabadon állóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bb) ¹⁹

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

bd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.

(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások

a) A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.

b) Telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet.

c) Építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.”

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 21. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b) ²⁰

Vízgazdálkodási terület - V

21. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízműterületek).

(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár elhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl.: szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő elõírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

b) legfeljebb 5% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)²¹

e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen építmény a külön jogszabályokban rögzítettek szerint helyezhető el.

Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk

22. § A rendelet hatálya alá tartozó különleges beépítésre nem szánt területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kulturális örökségvédelem

23. § (1)²²

(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az 1. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

Az élővilág, a táj és a természet védelme

24. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)²³

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas

létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illőrendezéséről.

(2) A település területén található országos védettséget élvező természeti értékek listáját a

HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a) Védett természeti területen (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.

b) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és

Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

c) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen az Országos Területrendezési

Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

(3) ²⁴

(4) A település területén található helyi védettséget élvezőtermészeti értékek listáját a HÉSZ

5. sz. függeléke sorolja fel. A területen betartandó előírásokról külön önkormányzati rendelet gondoskodik.

(5) ²⁵

„A környezet védelme

25. §

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 6. függelék tartalmazza)

(1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Tűzvédelmi rendelkezések

26. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

27. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó elõírások

28. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ és az SZT

keretein belül az építési törvény 17. § - ában felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)Településrendezési kötelezések a1) Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3.sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

a2) Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

V. FEJEZEZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

29. § (1) Ez a rendelet 2016. január 16. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 4/2010. (VI.03.) a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni

Boda, 2015.december 16.

Kovács Győző sk. Magdó Szilárd sk.

polgármester jegyző

Záradék: A rendelet Boda községben 2016. január 16. napján kihirdetésre került.

Boda, 2016.január 16.

Papp Gizella

Jogi osztályvezető

1. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELY ÉS KÖRNYEZETE

1. Várhegy

Érintett helyrajzi számok: 086/2-3., 092/4-5.

2. Temetői-dűlő

Érintett helyrajzi számok: 026/3-8.

3. Halas-tó

Érintett helyrajzi számok: 037/1., 041/1., 171/2-7., 068/24-27.

4. Pusztaszentegyház

Érintett helyrajzi számok: 071/9-10., 091.

RÉGÉSZETI ÉRDEKÛ TERÜLET

(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)

1. Õr-hegy

2. Csontavas

3. Hamvas-domb

4. Ó-temetõ

2. melléklet

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGÛ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET – Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet

086/2, 086/3, 016 hrsz.

NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE

086/1, 086/2, 086/3, 016 hrsz.

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

Boda területét a DD-KTVF-tõl kapott adatszolgáltatás alapján magterület és ökológiai folyosó területe érinti.

Lehatárolás a szabályozási terven fenti adatszolgáltatás alapján.

3. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

3.1 Az „Lf-1” jelű építési övezet (a történetileg kialakult utcák)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	720 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	14 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 450 m2
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m
11.legkisebb zöldfelület	40%

3.2 Az „Lf-2” jelű építési övezet

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	800 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	17 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában 5 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	6 m
11.legkisebb zöldfelület	40%

3.3 Az „Lf-3” jelű építési övezet

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, 1 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	600 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	10 m
5.beépítési mód	zártsorú
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	6 m
11.legkisebb zöldfelület	40%

4. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN

4.1 „Gksz” jelű építési övezet

1.legkisebb telekterület	1500 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 7,50 m
6.legkisebb előkert	5 m
7.legkisebb oldalkert	6 m
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	20%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés építhető

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN

5.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

1.legkisebb telekterület	1500 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3,beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	50%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 8,50 m
6.legkisebb előkert	5 m
7.legkisebb oldalkert	6 m
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	25%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető

6. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN

6.1 A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra

1.közművesítettség	legalább részleges közművesítettség
2.legkisebb telekterület	kialakult
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	10%
5.legnagyobb építménymagasság	4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja)

6.legkisebb előkert	0 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	40% a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
10.utcai kerítés	épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepíthető

6.2 A „Kid” jelű különleges terület idegenforgalmi célra

1.közművesítettség	legalább részleges közművesítettség
2.legkisebb telekterület	2500 m2
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	20%, de épületenként legfeljebb 300 m2 beépített alapterület
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,50 m
6.legkisebb előkert	10 m
7.legkisebb oldalkert	10 m
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	50%
10.utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élő sövény telepítendő

7. melléklet

A KÖZÚTI HÁLÓZAT ELEMEI

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége (m)
1.	Bükkösd és a 6. sz. út felé vezető új összekötő út	KÖu-1	22 m
2.	66108 j. út	KÖu-1	meglévő (12-22 m)
3.	Mélységi kutatólaboratórium megközelítő útja Mezőgazdasági utak	KÖu-2 KÖu-2	14 m meglévő (szélesítés esetén min. 10 m)
4.	Petőfi S. u. (66108 j.út.)	KÖu-3	meglévő (12-18 m)
5.	Tervezett kiszolgáló utak	KÖu-4	10-12 m
6.	Meglévő kiszolgáló utak	KÖu-4	meglévő 5-28 m

8. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEN

8.1 A „Kks” jelű különleges terület sportolási célra

1.legkisebb telekterület	2500 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	2%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 4,50 m
5.legkisebb előkert	5 m
6.legkisebb oldalkert	5 m
7.legkisebb hátsókert	5 m
8.legkisebb zöldfelület	80%

8.2 A „Kkl” jelű különleges terület kutatási célra

1.legkisebb telekterület	10.000 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	2%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 5,50 m
5.legkisebb előkert	10 m
6.legkisebb oldalkert	10 m
7.legkisebb hátsókert	10 m
8.legkisebb zöldfelület	80%

8.3 A „Kke” jelű különleges terület egyéb célra, ahol a telek elenyésző hányadának beépítésével, a természeti környezet megőrzésével lakóépület és kiszolgáló épületei építhetők.

1.lakásszám	legfeljebb 3 db
2.legkisebb telekterület	10.000 m2
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	2%, de épületenként legfeljebb 160 m2 beépített alapterület
5.legnagyobb építménymagasság	5,00 m
6.legkisebb előkert	szabályozási terv szerint
7.legkisebb oldalkert	szabályozási terv szerint
8.legkisebb hátsókert	szabályozási terv szerint
9.legkisebb zöldfelület és vízfelület összesen	80%, építés esetén a telekre számított biológiai aktivitás érték az építés előtti állapothoz képest nem csökkenhet
10.épületek kialakítására vonatkozó megkötések	Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
11.kerítés	A telek legfeljebb 1,80 m magasságú élő sövénnyel, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítéssel keríthető el.
12.telken belüli utak kialakítása	A telken belüli utakat teljes vastagságukban víz- és légáteresztő burkolattal kell ellátni.

1. függelék

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK ²⁶

2. függelék

ÁLLATTARTÁSI SZABÁLYOK

1. Haszonállatnak minősül minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.

2. Haszonállatok csoportosítása:

a) nagy haszonállat: ló,szarvasmarha, szamár, póniló, öszvér, bivaly

b) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb stb.)

c) prémes állat: nutria, pézsma, stb.

d) méh

e)kedvtelésbõl tartott állatoknak minõsülnek mindazon állatok, melyek nem jövedelemszerzést szolgálnak (eb, macska, díszmadár, díszhal, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér stb.)

3. Az állattartásra szolgáló építmény elhelyezésére és kialakítására vonatkozó elõírások

a)Az építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerû használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

b)Állattartó építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló

homlokzatán nyílás nem létesíthetõ.

c)A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett,

szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.

d)védőtávolságok

	Melléképület, -építmény védõtávolsága		Trágya- és trágyalétároló védõtávolsága
	nagy haszonállat	kis haszonállat
	tartására szolgáló építmény esetén
Lakó- és utcai épülettõl	10 m 10 db felett 15 m	6 m 20 db felett 10 m	15 m
Ásott kúttól	15 m	10 m	15 m
Fúrt kúttól	5 m	5 m	10 m
Csatlakozó vízvezetéktõl	2 m	2 m	5 m
Vízvezetéktõl, kerti csaptól	-	-	10 m

3. függelék

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a következõ területeken:

Lf-2 és Lf-3 jelû építési övezetekben

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendõ beültetési kötelezettséget ír elõ:

Minden újonnan beépítésre kerülõ gazdasági területen fekvõ ingatlanon. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítõ központ területén.

4. függelék

ÜLTETÉSI SZABÁLYOK ²⁷

5. függelék

HELYI VÉDETTSÉGÛ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

035 hrsz. – aleurit kõzetkibúvást bemutató infopark és környezete

6. függelék

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK (1) Általános követelmények

a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.

c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

Boda településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.

9. melléklet a 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez²⁸

10. melléklet a 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez²⁹

A 3/2019.(III.2) önkormányzati rendelet 42.§-a hatályon kívül helyezte.