VERPELÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Szervezeti és Működési Szabályzata

VERPELÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

12/2015.(VIII.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Verpelét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

 (1) A helyi önkormányzati jogok gyakorlásának szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozza.

(2) Az önkormányzat megnevezése: Verpelét Város Önkormányzata

(3) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u. 73.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Verpelét város közigazgatási területe.

2.§

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

(2) A címer és a zászló használatát önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

(1)Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 5. melléklet tartalmazza.

(2)Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai és az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják, terjesztéséről az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(3)Az önkormányzat lapja időszakos lap. A/4-es oldalon jelenik meg, amely tartalmazza a lakosság széles körét érintő képviselő-testületi döntéseket és a helyi közérdekű információkat.

(4)A lapot évfolyamonként le kell fűzni, lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó munkákhoz.

2. Az önkormányzati jogok

4.§

(1) A helyi közügyek és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a lakossággal való együttműködéshez, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához az önkormányzat megteremti a szervezeti és személyi feltételeket.

(2) Önkormányzati döntést hozhat:

1. a helyi népszavazás,
2. a képviselő-testület,
3. a képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben:

            ca) a polgármester

            cb) a jegyző

            cc), a Pénzügyi Bizottság

                        cd) Szociális és Egészségügyi Bizottság

                        ce) a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság

3. Együttműködés

5.§

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – társulást hoz létre, melyen keresztül gyakorolja az alapítói jogokat.

4. A települési önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

(1) Verpelét Város Önkormányzat gondoskodik a Mötv.13. §-ában szabályozott önkormányzati feladatok ellátásáról.

(2) Közfeladat önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeként a képviselő-testület elé kerülő, Pénzügyi Bizottság által is jóváhagyott javaslatnak tartalmaznia kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat, annak igazolását, hogy az önként vállalt feladat nem veszélyezteti a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(3) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik velük, ingyenes helyiséghasználatot, költségvetési lehetőségeitől függően anyagi támogatást biztosít számukra. Ennek keretében az éves munkaterv megküldésével tanácskozási jogot biztosít a következő önszerveződő közösségek vezetőinek a képviselő-testület nyilvános ülésein:

1. Összefogás Verpelétért Egyesület
2. Verpeléti Horgászegyesület
3. Verpeléti Sportegyesület
4. Verpeléti Polgárőrség
5. Bem József Nyugállományú Honvédek Klubja
6. Verpeléti Vadásztársaság
7. Tűzoltó Egyesület
8. Jégvirág Nyugdíjas Klub Egyesület

5. A képviselő-testület kizárólagos hatásköre

7.§

(1) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket Mötv. 42. §-a szabályozza.

(2) A képviselő-testületi hatáskörök a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre való átruházása önkormányzati rendeletben történhet, mely hatáskör tovább nem ruházható.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő soros ülésen beszámol.

6. A képviselő-testület működése

8.§

(1) A képviselő-testület 7 főből tevődik össze, melynek a polgármester is tagja, a határozatképesség, működés és döntéshozatal szempontjából a polgármester képviselőnek tekintendő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha az önkormányzati képviselőnek az ülésen több mint fele, legalább 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

7. A gazdasági program és az éves munkaterv

9.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó gazdasági programját (a továbbiakban: ciklusprogram).

(2) A ciklusprogram tervezetének a képviselők javaslatának figyelembe vételével történő elkészítéséről és elfogadásra a Testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

(4) A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó éves munkaterv.

(5) A munkaterv elkészítése előtt legalább 8 nappal a polgármester javaslatot kér a képviselőktől, az intézmények vezetőitől, településen működő társadalmi szervezetektől.

(6) A beérkezett javaslatok, kötelező feladatok és a ciklusprogram figyelembevételével a jegyző által összeállított éves munkatervet jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az év utolsó soros ülésén.

(7) Az éves munkaterv tartalmazza:

1. az évente tartandó tervezett képviselő-testületi ülések számának meghatározását,
2. adott ülésen tárgyalandó tervezett napirendeket,
3. közmeghallgatások, lakossági fórumok, települési ünnepségek rendezését.

(8) Az elfogadott munkatervet 15 napon belül ki kell függeszteni az önkormányzati hivatali hirdetőtáblán és fel kell tenni a település honlapjára is.

8. A képviselő-testület ülései

10.§

(1) A képviselő-testület a feladat és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott számú, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A soros ülések időpontja a hónap utolsó hetének csütörtöki munkanapján 16.00 óra, a napirendeket úgy kell összeállítani, hogy az ülés 21.00 óránál lehetőleg tovább ne tartson.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) 15 napon belüli időpontra a képviselők egynegyedének, a bizottságának vagy kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát is tartalmazó indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, mikor a képviselő-testület döntésére a munkatervben meghatározott soros üléseken kívül egyéb okokból halaszthatatlanul szükség van.

9. A képviselő-testületi ülések összehívása

11.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.

(3) A képviselőknek a soros ülések előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a meghívót és az előterjesztéseket, ettől eltérni hivatali leterheltség és kellő információk hiánya esetén a polgármester előzetes engedélyével és a képviselők egyidejű tájékoztatása mellett lehet. A tíz oldalnál hosszabb terjedelmű előterjesztéseket nem kötelező kéziratban kiküldeni, azok elektronikus dokumentumként is eljuttathatók a meghívottak részére.

(4) A képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell az ülés soros vagy rendkívüli ülés jellegét, helyét, kezdési időpontját, a munkaterv szerinti és javasolt egyéb napirendeket, előadókat, az esetleges bizottsági véleményezést.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. döntési joggal a települési képviselőket,
2. tanácskozási joggal:

                 ba) a jegyzőt, napirenddel kapcsolatos illetékes előadót

                 bb) az intézményvezetőket az intézményt érintő napirendhez.

(6) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Az ettől eltérő helyen tartandó, kihelyezett testületi ülés helyszínére a meghívottak figyelmét külön fel kell hívni.

12.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor köteles összehívni, ha a 10. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az ülés összehívásra jogosult személy a 10. § (4) bekezdés b) pontja esetében saját maga dönti el.

(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a soros ülésekhez hasonlóan írásos

meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(5) Rendkívül indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon, e-mailen keresztül történő és személyes meghívással, erre az ülés megnyitásakor a jegyzőkönyvben utalni kell.

(6) A szóbeli meghívás esetében is lehetőség szerint biztosítani kell legalább 1 nappal előbb az előterjesztések a meghívottakhoz történő eljuttatatását.

(7) A képviselő-testület üléseiről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell, melynek formái:

1. a meghívó és az éves munkaterv kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
2. a könyvtárban elhelyezett éves munkaterv,
3. az éves munkaterv és a soros ülések meghívójának a település honlapra történő

feltétele.

4. hangos hírmondó

10. A képviselő-testület ülésének vezetése

13.§

(1) A képviselő-testület ülését főszabályként a polgármester vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja az ülés határozatképességét,
2. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta a képviselő-testület nevében tett intézkedéseiről,
3. javaslatot tesz az ülés napirendjére,
4. megítéli az ülés nyílt vagy zárt jellegét a jegyző szakmai véleményét figyelembe véve, a kötelező zárt ülés tényét bejelenti, a lehetséges zárt ülés tartását megszavaztatja,
5. a képviselő-testület tagjainak napirend előtti felszólalását biztosítja legfeljebb 3 percben,
6. napirendként:

fa) a vitát levezeti, kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra a szót megadja, a vitát összefoglalja,

   fb) az indítványokat szavazásra felteszi,

         fc) a határozati javaslatokat szavaztatja,

         fd) a szavazás eredményét számszerűen megállapítja,

   fe) a napirend tárgyában hozott döntést kihirdeti,

7. időszerű kérdésekről tájékoztatást ad,
8. tájékoztatást ad a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
9. szükség szerint rendfenntartási intézkedést tesz,
10. az ülést bezárja.

(3) Sürgősségi indítvány tárgyalását kezdeményezheti:

1. az önkormányzat bizottsága,
2. bármelyik képviselő,
3. a jegyző, akadályoztatása esetén aljegyző, továbbá ha az aljegyző is akadályoztatva van akkor a hatósági osztályvezető
4. a polgármester ellenjegyzésével az intézményvezető.

(4) A sürgősségi indítványt rövid indokolással, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

14.§

(1) A képviselő-testület ülése fő szabályként nyilvános. Az ülésen megjelenő érdeklődők a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A polgármester a testületi ülésen megjelent meghívottak és az érdeklődők részére a képviselő-testület tagjainak hozzászólása után, de a vita lezárása előtt egy napirendi pontnál egy ízben maximum 2 perc időtartamban adhat szót a tárgyalt napirendhez kapcsolódó hozzászólásra. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

15.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart Mötv. 46 § (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt ügyekben, esetekben.

(2) A képviselő-testület Mötv. 46 § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben zárt ülés tartását határozhatja el.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell, a testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett szakértő vesz részt.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

16.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, melynek során

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
2. rendre utasítja azt a személyt, aki a figyelmeztetés ellenére nem hagy fel a kifogásolt magatartásával, illetőleg azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
3. tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
4. az ülés elhagyására kötelezi azt a rendre utasított személyt, aki a tárgyalás zavarását nem hagyja abba. A teremből való kiutasítás a képviselőkre és a jegyzőre nem vonatkozhat.

(2) A képviselők és az ülésen részt vevők mobiltelefonjaikat a tanácskozás ideje alatt lenémított állapotban kötelesek tartani annak érdekében, hogy az ülés rendjét ne zavarják.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat

visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. Napirendek tárgyalása, a vita és a döntéshozatal

17.§

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét.

(6) A vita lezárása után, a szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet és ismerteti a határozati javaslatot, jelzi, ha a döntés minősített többséget igénylő.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás szerinti, az utolsó javaslattól kezdve visszafelé sorrendben, a módosító javaslatok el nem fogadása esetén az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület.

(8) Az egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához a jelen levő önkormányzati képviselők több mint a felének, a minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 4 képviselő igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(9) A minősített többséget igénylő döntéseket a Mötv. 50. §-a szabályozza.

(10) A képviselő-testület döntéshozatalából kizáró okokat és a kizárás szabályait Mötv. 49 § (1) bekezdése szabályozza.

(11) Amennyiben a képviselő kötelezettsége ellenére nem jelenti be a személyes érintettségét és erről a Képviselő-testület 1 hónapon belül tudomást szerez és kizárja a képviselőt a döntéshozatalból, abban az esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogosulatlanul történt szavazással elfogadott határozatot visszavonva a szavazást a kizárt képviselő nélkül meg kell ismételni.

18.§

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, a polgármester szavazásra felkérését követően kézfelemeléssel hozza, melyeket a jegyző számol meg és ismerteti a szavazatok számát, jelzi, hogy az a döntés elfogadásához elegendő számú-e.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára valamint a Mötv. 48.§ (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazást tart.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a határozati javaslatot is tartalmazó a név szerinti szavazásra külön készített névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát aláírásával hitelesíti.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdés értelmében az Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként egyszerű többséggel dönt.

(5) Titkos szavazás tartása az Mötv. 74.§ (1) bekezdése értelmében kötelező az alpolgármester megválasztásának döntéshozatalakor.

(6) A titkos szavazás lebonyolításáról a képviselő-testület tagjai sorából 3 fős – egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot. A technikai lebonyolításért a jegyző felel. A titkos szavazás szavazólappal történik, melyet 6 hónapig kell megőrizni.

(7) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, kétség esetén bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismétlés szükségességét a polgármester dönti el a jegyző véleményének figyelembe vételével.

(8) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít

13. A felvilágosítás-kérés szabályai

19.§

(1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést előzetesen a polgármesternél, lehetőleg az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását, melyet egy ideiglenesen létrehozott bizottság végez.

14. Előterjesztés

20.§

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az előzmények ismertetésével.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt a 11. § (3) bekezdése szerint meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben, továbbá az egyebek napirendi ponton belüli kisebb jelentőségű ügyekben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztést kell készíteni a következő ügyekben:

1. önkormányzati rendelet-tervezet,
2. szervezeti és működési rend kialakítása és megváltoztatása,
3. költségvetés, költségvetés módosítása, zárszámadás,
4. intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
5. helyi népszavazás kiírása,
6. lakossági fórumok és közmeghallgatás anyaga,
7. önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
8. éves munkaterv,
9. hitelfelvétel,
10. valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
11. társulások létrehozása, csatlakozás hozzájuk, társulásból való kilépés,
12. lejárt határidejű határozatok végrehajtása.

5. Az írásos előterjesztések elkészítésének határideje: az ülést megelőző 5. nap.

(6) A határozati javaslatot akkor is be kell írásban nyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor, kivéve az „egyebek” napirend keretében ismertetett kisebb jelentőségű ügyek, amelyek esetében elegendő, ha a jegyző a határozati javaslat szövegét a szavazást megelőzően felolvassa.

(7) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

1. Első rész tartalma: a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született. Az előkészítésben résztvevők megnevezése. A meghozandó döntés indokainak bemutatása.

2. Második rész tartalma: határozati javaslat, mely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása. A végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése és határidők megjelölése.

(8) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) A jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

15. Határozati javaslat

21.§

(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után szavazásra feltett, a jegyző által ismertetett javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

1. a határozat szövege,
2. a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
3. a határozat végrehajtásának időpontja.

16. A képviselő-testület döntései

22.§

(1) A képviselő-testület döntései: határozat, rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de határozathozatal nélkül szavaz:

1. a napirend meghatározásáról,
2. a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
3. a tájékoztatók tudomásul vételéről,
4. a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

17. A képviselő-testület határozatai

23.§

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, hó, nap megjelöléssel.

(3) A határozatok jelölése a következő formában történik:

Verpelét Város Önkormányzat Képviselő-testületének ......../…....év (........ hó ... nap) határozata, melyben a hónap számozása római számmal, a többi számozás arab számmal történik.

(4) A hatósági osztályvezető gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek és módosításainak sorszám és tárgy szerinti nyilvántartásáról, valamint az egységes szerkezetbe foglalásukról.

(5) A normatív határozatok közzétételét a jegyző a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint végzi.

18. Az önkormányzati rendelet

24.§

(1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, vagy törvényi felhatalmazás alapján alkot.

(2) Nem kötelezően elfogadandó önkormányzati rendelet alkotását a képviselő, a bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A rendelet-tervezetről folytatott vita lezárása után először a módosító javaslatokról kell külön-külön minősített többséggel, majd az egész módosítással egybefoglalt tervezetről dönteni.

(4) A rendelet-tervezet indokolással ellátott, szakszerű, a jogszabály szerkesztési előírások szerinti alakszerűségnek is megfelelő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő, a nem kötelező pénzügyi-gazdálkodási beszámolókhoz kapcsolódó rendelet-tervezete lakossági véleményeztetését is elhatározhatja. Ennek módja legalább 15 napra a települési honlapon és a hivatali hirdetőtáblán a rendelet-tervezet közzététele.

(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző, továbbá ha az aljegyző is akadályoztatva van akkor a hatósági osztályvezető az elfogadást követő napon kihirdeti, közzéteszi a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint 15 napon belül közzéteszi az önkormányzat honlapján.

(7) Helyben szokásos módnak minősül a rendeletnek az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára legalább 3 hónapra történő kihelyezése.

(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) Az önkormányzati rendelet a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel történt kihirdetésének időpontját év, hó, nap megjelöléssel.

(10) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Verpelét Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../…...év. (..... hó ... nap) önkormányzati rendelete majd a rendelet tárgya, melyben a hónap számozása római számmal, a többi számozás arab számmal történik.

(11) A hatósági osztályvezető gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek és módosításainak sorszám és tárgy szerinti nyilvántartásáról, valamint az egységes szerkezetbe foglalásukról.

(12) Az önkormányzati rendelet helyesbítésének szabályait a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.

19. A jegyzőkönyv

25.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi előírások szerint készül.

(3) A jegyzőkönyv közokirat, annak elkészítéséről a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző, továbbá ha az aljegyző is akadályoztatva van akkor a hatósági osztályvezető gondoskodik.

(4) A tárgyalt napirendeknél legalább az ülésen elhangzottak lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére az általa felolvasott, a jegyzőkönyv-vezetőnek az ülésen átadott írásbeli hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(5) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hozott döntést és hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak a szavazástól.

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. az írásos előterjesztéseket,
4. a képviselők kérése alapján a képviselői indítványokat, hozzászólásokat.

(7) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvének utolsó oldalát a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni törvényességi ellenőrzésre, ezt követően tájékoztatásul felteszi a nyilvános ülés jegyzőkönyvét a városi honlapra.

(9) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(10) A jegyzőkönyvek megtekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A hitelesített jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben.

(11) A képviselő-testület nyilvános ülései eredeti jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.     A másolati jegyzőkönyvek 1-1 példánya a szétbonthatóságot megakadályozandó módon mellékleteivel összetűzve irattárba kerül.

(12) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel is készül, melyet a hitelesített jegyzőkönyv megküldéséig tárolni kell.

20. A települési képviselő megbízatása

26.§

(1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt, vagy választása szerint fogadalmat tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A képviselő az eskü, vagy fogadalom letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(4) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(5) A (4) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

21. A települési képviselő feladatai

27.§

(1) A települési képviselő feladatait, jogait és kötelezettségeit a Mötv.32.-34. §-a szabályozza.

(2) A települési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

22. A képviselők képzése

28.§

(1) A képviselők feladataik eredményes ellátása érdekében történő képzéséről a képviselő-testület gondoskodik.

23. A képviselői megbízatás megszűnése

29.§

(1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik a Mötv.29. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.

24. Összeférhetetlenség és a méltatlanság

30.§

1. A települési önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat a Mötv.37.-38. §-a szabályozza.

25. A képviselő-testület bizottsága

31.§

1. A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

2. A Képviselő-testület állandó bizottságai:
   1. Pénzügyi Bizottság
   2. Szociális és Egészségügyi Bizottság.
   3. Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

3. A Képviselő-testület ideiglenes bizottsága: Szavazatszámláló Bizottság

4. A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság, mely ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, a képviselő-testület összeférhetetlenségi és méltatlansági döntései előkészítésével kapcsolatos feladatokat is.

5. A Bizottságok tagjainak névsorát, a bizottságok feladatait, a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. A Pénzügyi Bizottság a Képviselő-testület által elfogadott testületi éves munkatervben megjelölt ülésekhez kapcsolódóan a képviselő-testületi ülés napján, azt megelőző 1 órával, illetve a rendkívüli ülések napirendjéhez igazodóan szükség szerint ülésezik.

7. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

8. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

9. A bizottság ülése fő szabály szerint nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

10. A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

11. A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Mötv. 60. §-ában szabályozott eltéréssel.

12. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet az utolsó oldalán a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

13. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az önkormányzati hivatal látja el.

26. A polgármester

32.§

(1) Verpelét településen a polgármester főállásban látja el feladatát.

(2) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv. 72. §-a szabályozza.

(3) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. Az önkormányzati hivatal tevékenységét a létrehozására kötött Megállapodás, a Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az Ügyrend alapján végzi.

(4) A polgármester Mötv. 67. §-a szerinti feladatain túl:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
2. képviseli az önkormányzatot;
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
4. fogadó órát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak.
6. szükség esetén döntést hozhat a költségvetési általános tartalék 10 %-os mértékének felhasználásáról, mely döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

(5) A polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartott képviselő-testületi döntések ismételt megtárgyaltatásával kapcsolatos jogát a Mötv.68. § (1) bekezdése szabályozza.

(6) A Képviselő-testületről a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

27. Az alpolgármester

33.§

(1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a Mötv. 74.-75. §-ában meghatározott módon alpolgármestert választ.

(2) Verpelét településen az alpolgármestert a megválasztott képviselők közül választja a képviselő-testület, nem képviselő alpolgármesteri tisztséget nem hoz létre.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester részére a képviselő-testület nyilvános ülésen a Mötv. 80. § (2) bekezdése szerint, a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 70-90 %-a közötti összegű tiszteletdíjat állapít meg, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

28. A jegyző/aljegyző

34.§

(1) Verpelét város Polgármestere a Mötv. 82.-83. §-a szerinti szabályoknak megfelelően pályázat alapján jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti az önkormányzatok közös hivatalát.

(3) A jegyző feladat és hatásköréről a Mötv.81. § (3) bekezdése rendelkezik.

(4) A jegyző helyettesítésére aljegyzőt neveznek ki, a jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző 1 hónapot meghaladó, tartós akadályoztatása esetén.

(5) A képviselő-testületi ülésen történő részvételében akadályoztatása esetén a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, amennyiben az aljegyző akadályoztatva van, a hatósági osztályvezető látja el feladatát.

(6) A jegyző éves beszámolója a közös önkormányzati hivatal munkájáról a képviselő-testületek lehetőleg együttes ülésén történik.

(7) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(8) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti Verpelét településen minden héten keddi, csütörtöki napon 7.30-16.00 óra között, Feldebrői Kirendeltségen minden héten keddi napon 7.30- 13.00 óra, szerdai napon 13.00-16.00 óra között, Tarnaszentmária településen minden héten szerdán 9.00-12.00 óra között ügyfélfogadást tart.

(9) A jegyző a képviselő-testület tevékenységével összefüggő feladatkörében:

1. előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
4. törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
5. gondoskodik a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyvei elkészítéséről,
6. tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(10) A jegyző egyéb feladatai:

1. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
2. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
4. szervezi az önkormányzati hivatal felvilágosító munkáját,
5. ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
6. véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármester, alpolgármester és a képviselők kérésére önkormányzati ügyhöz kapcsolódó jogértelmezési kérdésekben,
7. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

h)gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.

(11) A köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához a Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján a polgármesterek egyetértése szükséges.

(12). A tízezer főnél kevesebb lélekszámú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki, melyre a jegyző kinevezésének szabályai az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül. A jegyzőre és az aljegyzőre egyaránt alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

29. A közös önkormányzati hivatal

35.§

(1) Verpelét, Tarnaszentmária, Feldebrő településen az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat 2013. január 1-től a Verpelét Nagyközségi Polgármesteri Hivatala és a Domoszló, Kisnána, Vécs és Feldebrő Községek Körjegyzőség jogutódjaként létrehozott Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal által látja el.

(2) A közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás és kiválás szabályait Mötv. 85. §-a szabályozza.

(3) A közös önkormányzati hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését Verpelét, Tarnaszentmária, Feldebrő települések polgármesterei együttesen végzik.

(4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét meghatározó Ügyrendet a társult képviselő-testületek fogadják el, módosítása is csak a három képviselő-testület külön-külön határozatával lehetséges. Az Ügyrend a rendelet 4. melléklete.

(5) A polgármester a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó valamennyi előterjesztést a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

30. Helyi népszavazás

36.§

1. A helyi népszavazási aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási bizottsághoz.
2. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha nem felel meg a helyi népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, továbbá rendeltetésével egyértelműen ellentéte vagy a 2013. évi CCXXXVIII. tv. 35.§ 36.§ és a 38.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.
3. A polgármester a népszavazásra vonatkozó kezdeményezésről haladéktalanul köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.
4. A helyi népszavazás lebonyolítására a választásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénynek a választási szervekről és a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

31. A közmeghallgatás

37.§

(1) A Mötv. 54. §-a szerinti évente egyszeri, kötelező közmeghallgatást a képviselő-testület a zárszámadás elfogadását megelőzően tartja.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

1. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek, melyekre a közmeghallgatáson szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni az Mötv. 54.§ értelmében.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejétől, a tárgyalásra kerülő napirendekről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint szórólapokon, plakátokon értesíteni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

3. A közmeghallgatást, mint képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, azon a képviselő-testület tagjainak határozatképes számban jelen kell lenniük.

4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)       Közmeghallgatást kell tartani:

a) a város általános rendezési tervéről,

b) nagyobb arányú területrendezésről,

c) a város környezetvédelmi és természetvédelmi programjáról,

d) ha a képviselő-testület közmeghallgatás tartását rendeli el.

(4) A közmeghallgatáson egy személy egyszer, legfeljebb 10 perc időtartamban szólalhat fel.

(5) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson kell válaszolni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

32. Lakossági fórum

38.§

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése, érdekében lakossági fórumot tarthat a város lakossága, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az érintett lakossági rétegek részére.

(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések megválaszolásáról, javaslatok rögzítéséről.

(3) A lakossági fórum összehívása és megtartása során a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) A fórum fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve, hangos hírmondó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
2. A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.

(5)A lakossági fórumról jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik

33. A társulások

39.§

1. Az önkormányzati társulásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat Mötv. IV. fejezete tartalmazza.

2. Verpelét Város Önkormányzata köznevelési feladatai hatékonyabb ellátása érdekében 2014. január 1. napjától kezdődően Feldebrő és Tarnaszentmária községekkel együtt óvodai intézményfenntartó társulást működtet Verpelét, Feldebrő Tarnaszentmária Óvodafenntartó Társulás néven.

3. Verpelét Város Önkormányzata a Képviselő-testület minősített többségű döntésével, a polgármester - vagy delegálása esetén az alpolgármester- útján részt vesz az önkormányzatok által létrehozott társulások munkájában szociális, gyermekjóléti, ügyeleti feladatai hatékonyabb ellátása érdekében.

4.  Verpelét Város Önkormányzat által alapított társulások:

1. Tarna-menti Központi Orvosi Ügyeleti Társulás
2. Verpeléti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulás
3. Verpelét-Feldebrő-Tarnaszentmária Óvodafenntartó Társulás

34. Az önkormányzat gazdasági alapjai

40.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vagyonrendeletet alkot, vagyonát elektronikus kataszteri nyilvántartásban tartja nyilván.

(2) A vagyonrendeletben szabályozza az önkormányzat a törzsvagyon, ezen belül a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, és a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, az üzleti vagyon körét és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásban, de felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a lakosságot az éves költségvetését is ismertető lakossági fórumon, illetőleg a helyi önkormányzati lapban.

(5) Az önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó szabályozást Mötv. 116. §-a állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül fogadja el megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot.

(7) A gazdasági program tartalmazza:

1. a fejlesztési elképzeléseket,
2. a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
3. a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
4. az adópolitika célkitűzéseit,
5. az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

35. Az önkormányzat költségvetése

41.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét, a féléves, az I.-III. negyedéves tájékoztatót, valamint a zárszámadás tervezetét a központi előírásoknak megfelelően a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A költségvetésben a biztonságos gazdálkodás érdekében legalább 1% tartalékot kell képezni.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és módosításáról rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt, a tájékoztatót határozattal fogadja el.

36. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

42.§

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelősségét a Mötv. 115. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei Mötv. 112. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint terhelik az önkormányzatot.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a gazdálkodási szabályok betartásával saját hatáskörében döntsön, melyről a képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(4) Az önkormányzat, valamint a Verpeléti Gyöngyszem Óvoda és intézményfenntartó társulása, a Tarna-menti Központi Orvosi Ügyeleti Társulás, a Verpeléti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulás gazdálkodási feladatait a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Továbbá ellátja a Verpelét Város Önkormányzat által működtetett intézmények gazdálkodását is. (Verpeléti Alapszolgáltatási Központ, Verpeléti Gyermek és Szociális Étkeztetés, Verpeléti Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár)

(5) A Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el az alábbi feladatokat:

1. az előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételét,
3. megigényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
5. biztosítja az önkormányzat az önkormányzat költségvetési-, és pénzügyi számviteli szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
6. elkészíti az önkormányzat és intézménye éves vagyonleltárát,
7. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézménye működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

6. Az önkormányzatok társulása által fenntartott köznevelési intézmény, a Verpeléti Gyöngyszem Óvoda önálló számlával rendelkezik, a Társulástól kapott finanszírozását havonta a szükséges mértékben utalja a Verpelét Város Önkormányzat.
7. Az önkormányzat intézményei önállóan működő intézmények. Verpelét Város Önkormányzata biztosítja a működésükhöz szükséges finanszírozást.

43. §

(1) Az önkormányzat alapfeladatait az alábbi kormányzati funkciókon látja el:

A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása:   

 841105    „Helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége”                

A költségvetési szerv közfeladata és alaptevékenysége, államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölése:

(2) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

37. Az önkormányzat ellenőrzése

44.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

       (2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság, a Mötv. 120. §-ában szabályozott belső ellenőrzéssel biztosítja, az Mötv. 119.§ -a értelmében a belső ellenőrzés biztosított, melyet az önkormányzat külső szakértő bevonásával végzi.

(3) A képviselő-testület az előző év december 31-ig jóváhagyja a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet. A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület gazdálkodásának és intézményének belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőrrel, a Költségvetés Ellenőr Kft. megbízása útján gondoskodik.

(5) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló (zárszámadás), I.-III. negyedéves tájékoztató és koncepció tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem megtartását.

45. §

 Az önkormányzat törvényességi felügyeletét a Heves Megyei Kormányhivatal látja el a Mötv. 132.-142. §- ában meghatározottak szerint.

38. A közterületek elnevezésének és a házszámozás rendje

46.§

(1) A Képviselő-testület a közterület elnevezését, átnevezését megelőzően - a Mötv. 14. § (2) bekezdése szabályozására is figyelemmel- a döntéshozatalhoz előzetesen névre szóló levélben kikéri az utcabeli lakosság, vagy tér elnevezése esetén szórólapozással a teljes lakosság, a helyi önkormányzati képviselők, az intézményvezetők, a településen működő társadalmi szervezetek véleményét és a Pénzügyi Bizottság javaslatát.

(2) A településen hiányzó házszámokat az utcában kialakult számozás folytatásával, szükség esetén      „/” jelezéssel és az Abc nagy betűivel vagy számozással megkülönböztetve, új utca létesülése esetén pedig a szomszédos utcák házszámozási rendjét figyelembe véve a jegyző állapítja meg.

39. A nemzetiségi önkormányzatok

47.§

(1) A nemzetiségi törvény (Nek.tv.) alapján, Verpelét városban közvetlen módon egy helyi nemzetiségi önkormányzat alakult: a Verpeléti Roma Nemzetiségi Önkormányzat

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat alapvető feladata: Verpelét városban élő roma nemzetiség érdekeinek védelme és képviselete a (Nek.tv.) és az önkormányzat által megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával, a nemzetiségi önkormányzatnak átadott vagyon, illetve költségvetési források felhasználásával.

(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörben határozzák meg:

a) a nemzetiségi törvényben szabályozottak szerint az önkormányzat vagyonán belül részükre elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetést, zárszámadást, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási vezetőjéhez, amelyben:

a) tájékoztatást kérhetnek,

b) javaslatot tehetnek,

c) intézkedést kezdeményezhetnek,

d) kifogással élhetnek az intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont – a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni.

(6) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési Önkormányzat döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(7) A települési Önkormányzat által létrehozott Hivatal a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – köteles a nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni.

(8) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat munkáját a következő módon segíti:

a) helyiséget biztosít a nemzetiségi önkormányzati ülések, a fogadóórák és a nemzetiségi önkormányzat által szervezett közmeghallgatás számára,

b) a nemzetiségi önkormányzati ülések meghívóit, írásos előterjesztéseit sokszorosítja és eljuttatja a címzettekhez,

c) a Hivatalban rendelkezésre álló, a nemzetiséggel kapcsolatos információkat, adatokat a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja,

d) a jegyző szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzati döntések előkészítéséhez, a nemzetiséget érintő jogszabályokról tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot,

e) a jegyző gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveinek elkészítéséről, határozatainak közzétételéről, amennyiben erre igény tartanak,

f) éves költségvetés tervezetének előkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében,

g) a költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében szabályzatok készítésével,

h) éves költségvetési zárszámadás elkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében,

39. Záró rendelkezések

48.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2) Hatályát veszti Verpelét Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014.(II.26.) önkormányzati rendelete.

k.m.f.

Farkas Sándor  s.k.                                                                                    Kiszály Mária s.k.

                         polgármester                                                                                          aljegyző

ZÁRADÉK:

A rendeletet 2015.augusztus 27. napján kihirdettem.

                                                                                               Kiszály Mária s.k.

                                                                                                   aljegyző