Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott, a helyi sajátosságoknak megfelelő, érintett államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelő, ott szereplő partnerek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

1. Fejezet
   

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Paloznak község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Paloznak területe).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni és mindezekre hatósági engedélyt adni, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és mellékletei, Paloznak helyi építési szabályzata és szabályozási terve, valamint az egyéb általános érvényű törvényi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad.

(3) Paloznak helyi építési szabályzata és annak mellékletét képező Sz-1-4 jelű tervlapok együtt alkalmazandóak. 

2. Szabályozási elemek

2.§

(1) Kötelező szabályozási elemek a következőek:

a) közigazgatási terület és határa,

b) meglévő megmaradó közterületi telekhatár, a kialakult és az új közterületeknél tervezett szabályozási vonal,

c) építési övezet, övezet határa és jele,

d) az építési hely,

e) sajátos jogintézmények határvonalai,

f) kötelező fásítás,

g) védő és védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,

h) helyi értékvédelmi terület határa és arra vonatkozó előírások, és

i) kilátás és látványvédelemre vonatkozó előírások.

(2) A tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az építési szabályzat módosításával lehetséges. A terven jelölt egyéb elemek irányadónak tekintendők.

3. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Beültetési kötelezettség: a telken a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben növényzet telepítendő. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos fák telepítendők. A használatba vételi engedély megkéréséig a növénytelepítés a 1. függelék alapján elvégzendő. A telepítendő honos fajok listáját az 1. Függelék 4. pontja tartalmazza.

2. Cégér: üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíktól tartószerkezettel eltartott, gyalogos felületekről az épülethez képest oldal irányból látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenységet jelképesen ábrázoló tárgy.

3. Címtábla: üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíkra rögzített, gyalogos felületekről az épülethez képest szemből látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenységet jelképesen ábrázoló tárgy.

4. Kialakult állapotra vonatkozó övezeti előírások, K jelölések magyarázata:

a) Kialakítható legkisebb telek; kialakult teleknagyság K jelölés: minden kialakult telek az övezeti előírásoknak megfelelően, beépíthető, de az előírt méreteknél kisebb telek beépítési szándékkal nem osztható meg. Telekrendezés, telekosztás után kialakuló telkeknek meg kell felelnie a teleknagyság, telekszélesség és mélységre előírt métereknek.

b) Beépítési mód, kialakult beépítési mód K jelölés: a meglévő épület beépítéséhez igazodó beépítés. A mai törvényi előírások szellemében csak oldalhatáron, szabadonálló és zártsorú beépítés, valamint csoport házas szabadonálló beépítési forma írható elő. A falu történelmi kialakulása során több hátsókert, oldalkert is beépült úgy, hogy a mai előírásokkal nem definiálható. Ezen beépítési formák betartását szolgálja a kialakult beépítési mód megengedése. Ezek a házak helyben megtarthatók, átépíthetők.

c) Beépítési százalék, kialakult beépítési százalék K jelölés: megengedése esetén a meglévő beépítésnek megfelelő épület megtartható, átépíthető. Ha kisebb a beépítettség a megengedett beépítési százalékra előírtaknál, akkor a beépítettség a megengedett mértékig növelhető. Amennyiben nagyobb, helyben megtartható.

d) Legnagyobb építménymagasság, kialakult beépítési magasság K jelölés: meglévőt adottságnak kell tekinteni. Az épület átépítése, hozzáépítése esetén a meglévőhöz kell illeszkedni. A telken a régi épülettől független, új létesítmény(ek) építése esetén a megadott értékek szerint kell a beépítési magasságra vonatkozó előírást megtartani. 

5. Látványvédelmi zóna: a szabályozási terven, a telken telekterület részeként jelölt közterület melletti 10 méteres sávban – a kilátás megőrzése miatt – be nem építhető terület. A látványvédelmi zónaként jelölt sáv 1/3-ánál nagyobb szélességét érintően a telken épület nem helyezhető el, lombos fa – alacsonyra metszett (max. 3 m) gyümölcsfák kivételével nem ültethető. A meglévő épületek a látványvédelmi zónaként jelölt területen belül magassági irányban nem bővíthetők.

6. Melléképület: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges, a főfunkciót kiegészítő, és a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület (pl.: gazdasági épület, nyári konyha, pince).

7. Telken belül megőrzendő növényzet: a telekrészen épületet elhelyezni nem lehet, a meglévő értékes növényzet megtartandó. I osztályú szőlőkataszteri terület esetén a meglévő növényzet szőlőtelepítéssel helyettesíthető.

4. Sajátos jogintézmények

4.§

Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

a) elővásárlási jog, mely érinti a Szabályozási terven jelölt, közcélok megvalósítása érdekében lehatárolt telekrészeket, melyeket értékesíteni Paloznak Község Önkormányzata és a közcélt megvalósítani szándékozó állami szerv megkérdezése és a tulajdon megszerzéséről lemondó nyilatkozata után lehet, és

b) közterület alakítási terv, mely alapján a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni. 

5. Az építés feltételei

5.§

(1) Az építési helyen túl nyúló, meglévő, építési nyilvántartásban feltüntetett épületek közül azok építhetők át vagy bővíthetők, melyek az építési helyre vonatkozó előírások kivételével a többi jelenlegi előírásoknak megfelelően épültek és azok betartásával építhetők át. Azokat az épületeket, amelyek nem felelnek meg a jelen rendelkezéseknek, nem lehet bővíteni vagy elbontás után újraépíteni csak az övezetre vonatkozó előírások figyelembe vételével lehet.

(2) Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet (pl.: felújítást, bővítést, korszerűsítést, átalakítást), ha a jelen szabályozási előírásokban foglaltaknak megfelelnek, vagy az építési tevékenységgel az elérhető.

(3) Használatba vételi engedély az építési engedélyben kikötött módon csak a kiszolgáló utak rendelkezésre állása, a megfelelő közművek bekötése, valamint legalább a közút kezelője által elfogadott, burkolatalap szintjéig történt útkiépítés, és a minimálisan szükséges zöldfelület létrehozása, a növények telepítése után kérhető.

(4) Beépítésre szánt területen az alap közművesítés az ivóvíz, szennyvíz, villanyvezeték megléte és az ingatlan rákötése a gerincvezetékekre. 

(5)   Beépítésre nem szánt területen a közművesítés minimális szintje a vezetékes ivóvíz, a villany és szennyvízkezelés megléte.

(6)   A telken belül kijelölt zöldfelület kialakítási javaslat területén településképi védelem érdekében a meglévő értékes növényzet, nádas és mezsgyék megtartandók. A fás szárú növényzet honos növényfajokkal, nagy lombkoronájú fákkal egészítendő ki.

6. A telekalakítás általános szabályai

6.§

(1) A Szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A Szabályozási terven jelölt telekalakítások abban az esetben is engedélyezhetők, ha eltérnek az övezetben előírt minimális telekméretek egyik paraméterétől, de a zárvány telkek kialakulását megakadályozzák.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetben előírt telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembe vételével lehet.

(4) A belterületen kialakult, de nem védett telekszerkezeten belül a telekösszevonás, telekhatár rendezés legfeljebb a szomszédos két telket érinthet, de legfeljebb 45, 0 m-es utcai telekszélesség esetén engedélyezhető.

(5) Nyeles telek a területen újonnan nem alakítható ki.

(6) A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek megközelíthetőségét magánúttal kell biztosítani.

(7) A településszerkezeti védelem alatt álló településrészben, az „Ófalu” területén a telkek tovább nem oszthatók, nem vonhatók össze.

(8) A minimális teleknagyságot el nem érő telkek összevonása - az védelemre javasolt „Ófalu” kivételével, ahol a telekstruktúra is a védelem tárgya - lehetséges, ha ezzel kedvezőbb teleknagyság jön létre.

(9) A beépítésre szánt övezetekben a kialakítható legkisebb teleknagyság háromszorosánál nagyobb telek nem alakítható ki.

7. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

7.§

(1) Az építési engedélyhez szükséges településképi véleményezési eljárásról, valamint a településképi bejelentési eljárásról az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben rendelkezik.

(2) A település területén az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, és az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Mobil- és konténerházak, lakóautók a településen nem helyezhetők el.

(3) Az előkertet a kialakult állapotok szerint kell megállapítani, 3-3 szomszédos telken álló főépülethez igazodva. Az építési engedélyben az elhelyezést helyszínrajzon igazolni kell. Amennyiben a kialakult állapot nem értelmezhető, az előkert mértéke 5 m.

(4) A meglévő üres telkek abban az esetben építhetők be, ha a telek szélessége az építési helyen belül legalább 14 m.

(5) Oldalkert szélessége

a) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 4,0 méter; vagy

b) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, fejlesztési területeken és a kertes övezetekben új építés esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,0 méternek kell lennie.

(6) A hátsókert mélysége

a) 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,

b) 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,

c) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen,

d) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő.

(7) Az oldalkert, hátsókert méreteit a helyi értékvédelmi területen a kialakult beépítés megőrzése miatt tűzvédelmi szakvélemény alapján kell megállapítani.

(8) A tájkarakter védelme érdekében Paloznak közigazgatási területén

a) ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körüli közvetlen környezet 5 m szélességet követően a rendezett terep (járda) a termett talajhoz (eredeti terepszinthez) képest legfeljebb 1 m bevágással vagy töltéssel létesíthető, és

b) faház megjelenésű épület és építmény nem engedélyezhető. Lambéria, faburkolat legfeljebb a homlokzati felület 40%-a lehet.

(9) A település közigazgatási területén szélkerék semmilyen méretben nem létesíthető.

(10) 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló 4 parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

(11) Paloznak közigazgatási területén a rendezési terv felülvizsgálatából következő útkiszabályzások esetén – amennyiben a kiszabályzás előtt az ingatlan nagysága megfelelt a beépíthetőség feltételének, és amennyiben a kiszabályozás folytán a területe a beépíthetőség nagyságát nem éri el – az ingatlan beépíthetőségi lehetősége továbbra is megtartható a beépítési százalék és az övezeti előírások alapján.

(12) Kerítések építésére vonatkozó szabály, hogy

a) a település közigazgatási területén a közterület felöl, valamint közösségi területhasználatú telekkel közös oldalsó és hátsó telekhatárnál balesetet, sérülést okozó kerítés lezárás (pl.: szögesdrót, törtüveg) nem engedélyezhető. A tervezett és jelenlegi belterületen belül a szomszédos telekhatáron létesítendő kerítés lábazati, tömör része maximum 0,8 m magas lehet,

b) az „Ófaluban”, a helyi értékvédelmi területen a meglévő, - a Helyi értékvédelmi kataszterben szereplő – tömör, kőkerítések megtartandók. Új kőkerítés maximális magassága 1,50 m. Kizárólag helyi és környékbeli kőből kell kivitelezni. /Szőlősi terméskő, vagy Almádi vörös-kő/,

c) az „Ófaluban”, a helyi értékvédelmi területen kívül, a belterületen a kerítések az utcafronton legfeljebb 50 %-ban áttört kivitelűek lehetnek. A kerítések legmagasabb pontja, az utcai szinthez viszonyítva sem lehet 1,80 m-nél magasabb. A betonból, zsalukőből készülő kerítések felülete kizárólag vakoltan elfogadható, azon kőlapburkolat, ragasztott téglaburkolat nem engedélyezhető, és

d) a külterületen szőlő, gyümölcsös táblák között csak dróthálóra futatott növényzettel (pl. szőlő) takart vadvédelmi kerítés, sövény létesíthető. Az utcai fronton, a kilátást nem zavaró kerítés cs ak a településképi eljárást lefolytatása után, a helyi szokásokhoz igazodó módon, természetes anyagból építhető.

(13) Garázsok elhelyezésére vonatkozó előírás, hogy - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - a garázsépületet a főépülettel egy tömegben az épület előtt, az előkert betartásával és a lakóépület tömege mögött a főépület tömegéhez igazodóan lehet elhelyezni.

(14) Engedélyhez nem kötött kerti építmény az építési helyen belül ingatlanonként 1 db létesíthető, a megengedett a beépítési százalék betartása mellett.

(15) Korlátozások:

a) földfeletti gáztartály a település területén nem létesíthető,

b) a település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető és

c) a település közigazgatási területén a meglévő földdel borított pincék megtartandók.

II. Fejezet

Paloznak közigazgatási területének felhasználása

8. Övezetek és építési övezetek

8.§

(1) Paloznak beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

(2) A Paloznak beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

III. Fejezet 

Beépítésre szánt területek

9. Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások

9. §

(1) A terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékénél a telekterület 10%-ával lehet több.

(2) A telkeken lévő földdel takart pincék megőrzendők, a kialakult, 30 m²-nél nem nagyobb pince a beépítési %-ba nem számítandó bele. Amennyiben a pincéket földtakarás és növényzet borítja, területük a telekre előírt minimális zöldfelületi arányba is beszámítható.

(3) Építészeti kialakításra vonatkozó előírás, hogy

a) az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodóan, magastetős lehet, kialakult manzárd felújítható, újraépíthető (pl.: Pongrácz villa), új manzárd tető nem létesíthető,

b) a kialakult beépítettségű területrészeknél a tetőformálás az utcában kialakult jelleghez illeszkedő lehet, a 2-2 szomszédos épülettel együtt utcaképi jelleggel megrajzoltan vagy fotóba illesztetten kell bemutatni és az építési engedélyezési kérelemhez kell csatolni. Az épület tetőhajlásszöge legfeljebb 42° lehet,

c) az oromfal jellegű tetőkiemelések szélessége legfeljebb 6,0 m lehet. Az álló tetőablakok felületeinek összessége nem haladhatja meg a homlokzati hossz 1/3-t,

d) az épületek homlokzatán az építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető, természetes anyagokat (tégla, kő, vakolat, nád, cserép, fa) kell használni. Az épületeken műanyag nyílászárók, látszó beton felületek, csillogó fémfedés nem alkalmazhatók,

e) új melléképület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítéseknél a beépítésnek megfelelő oldalon, a telekhatártól legfeljebb 0,5 m-es csorgóközzel az oldalhatárra helyezendő el, és

f) a lakóépülettől különálló melléképület (pl.: gazdasági épület, nyári konyha, pince) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(4) Új pincét földdel fedetten kell kialakítani. Oromfalán, homlokzatképző felületein használható anyagok a látszó kőfelület, vakolt egyéb falazatú falszakasz, és faanyagú nyílászárók.

(5) Környezetalakítási követelmény, hogy

a) telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 1 m távolságra lehet. Az út és a telekhatár közötti sávot legalább 1,0 m magasra növő sövénnyel, cserjesorral kell betelepíteni,

b) új támfal legfeljebb 1,75 m magas lehet, mely kőből, vagy kőburkolattal borított módon építhető. Egyes támfallépcsők között legalább 1,0 m széles növényzettel betelepített zöldsávval valósítható meg. Meglévő 1,75 m-nél magasabb támfalak felújíthatók, újraépíthetők, és

c) a közterületen a felszíni vizek elvezetésének módját -– legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően -– a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. 

10. Falusias lakóterületek  

10. §

(1) A falusias lakóterületeken az alábbi rendeltetésű főépületek helyezhetők el:

a) legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület,

b) egészségügyi-, szociális épület,

c)a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

d) szálláshely-szolgáltató épület vagy épületrész, legfeljebb 4 vendégszobával, vagy

e) a lakófunkció mellett mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület.

(2) Az építési telken 1 db főépület és további 1 db melléképület létesíthető, kialakult esetben az ezeken felüli jogszerűen létesített épületek megőrizhetők, felújíthatók.

(3) A 900 m²-t meghaladó telekterületnél legfeljebb 50 m²-es úszómedence.

(4) Az Lf-1 övezetekben az új lakóépületek csak „hosszházas”, vagy „hajlított házas” beépítési forma szerintiek lehetnek úgy, hogy a melléképületek az adott oldalhatáron közvetlenül csatlakoztathatók legyenek. A kialakult építési vonalhoz illeszkedően kell az épületet elhelyezni. Szabadonálló beépítési mód kialakult esetben, vagy 18 m-nél szélesebb telken alkalmazható.

(5) Az Lf-1 övezetekben az épületek a hosszanti tömegirányokkal párhuzamos, nyeregtetővel fedhetők le. Az épületek utcai homlokzatán erkély, loggia nem létesíthető.

(6) Lf-1 övezetekben a telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület az építési hely szélén, vagy végén is elhelyezhető a következők szerint:

a) a meglévő melléképület (gazdasági) felhasználásakor a kialakult beépítettségű lakóterületeknél állattartó épület vagy épületrész legfeljebb nettó 30,0 m²-es területtel helyezhető el,

b) a különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani, és

c) biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(7) Az Lf-1 övezetben a településkép védelme érdekében a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők és akár elbonthatók, újjáépíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített, újjáépített épület az övezeti előírásoknak megfelelően kizárólag függőleges irányba bővíthetők.

(8) Az Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 övezetekben oldalhatáronálló és szabadonálló beépítési mód a kialakult esetekben megtartható, új épület építésekor szabadon álló beépítési mód 18 méternél szélesebb telek esetén engedélyezhető.

(9) Az Lf-4, Lf-5 övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő.

(10) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(11) Az övezetekben a tetőgerinc legmagasabb pontja a homlokzat-magasság felett 4,0 méter lehet.

11. Vegyes terület, településközponti övezetek

11. §

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

c)kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

d) lakóépületek, és

e) játszókertek.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén - hely hiányában - a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.

(4) Beépítés

a) az előkert esetén: a kialakult előkert nélküli, vagy előkertes beépítésnél az illeszkedés elvét kell alkalmazni. Az új épületnek a szomszédos 3-3 épület által meghatározott építési vonalra illeszkedőnek kell lennie.

b) az oldalkert esetén: az oldalkert az oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkerti homlokzatra számított tényleges épületmagasság, de legalább 4 m, szabadon álló beépítésnél legalább 3,0 m.

c) a hátsókert esetén: a hátsókertnek 25 m feletti telekmélység esetén legalább 6,0 m-nek kell lennie, 25 m alatti telekmélység esetén az épület(ek) kiépíthetők tűzfalképzéssel a hátsó telekhatárig.

d) terep alatti beépítés esetén: a terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékével lehet megegyező.

(5) A Vt övezetben a településkép védelme érdekében, a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők és akár elbonthatók, újjáépíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített, újjáépített épület az övezeti előírásoknak megfelelően kizárólag függőleges irányba bővíthető.

(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni, és a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs).

b) Lakófunkciót és az azt kiegészítő funkciókat befogadó épület utcafronti szélessége legfeljebb 8,0 m széles lehet, egyéb kialakult funkciót befogadó épület esetén (pl.: igazgatási, szakrális, egészségügyi stb.) a kialakult traktus mélysége megőrizendő, újraépíthető.

c) Kerítés építésére a lakóövezetekben meghatározott elvek alkalmazandók. 

(7) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következő táblázat tartalmazza:

(8) A Vt-4 jelű építési övezetben a meglévő épület a szomszédos épületektől való OTÉK által előírt min. távolság megtartásával a beépítési százalék mértékéig bővíthető. Új épület az építéshelyen belül, jobb oldalhatáron állóan helyezhető el, a meglévő épülettel egy tömegben.

12. Gazdasági terület - Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz-1)

12.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban olyan, környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyekben a környezetet zavaró zaj, szag, légszennyezés, és szennyvíz a megengedett mértéken felül nem keletkezik.

(2) Az övezetben a lakóterületre megfogalmazott építészeti, kerítésépítési és környezetalakítási elvek alkalmazandók.

(3) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírások előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

13. Üdülőterület,

Üdülőházas övezet (Üü)

13.§

(1) Az üdülőházas területen több üdülőegységet magába foglaló, üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

14. Hétvégi házas övezete (Üh)

14.§

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Hétvégi házas övezetben

a) telkenként legfeljebb 1db üdülőépület építhető,

b) új épület elhelyezésekor 25 m széles, vagy annál keskenyebb telek esetén oldalhatáron álló beépítési mód, 25,0m-nél szélesebb telek esetén szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el épületek,

c) az épületek csak magastetővel építhetők, tető hajlásszöge 35°-42° között változhat. A gerinc irányának az épület hossztengelyével párhuzamosnak kell lennie. A lejtő felöli homlokzaton teljes két szint és oromfalas megjelenés nem engedélyezhető, és

d) a magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, cserép, nád, fa,) alkalmazhatók. A kerítés építésénél a lakóterületre megfogalmazott elvek alkalmazandók.

(3) Környezetalakítási követelmény, hogy a telkek minden 100 m²-re után 1 db lombos fa elültetése szükséges. A telepítendő honos fajok listáját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(4) Az Üh övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő.

(5) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 

(6) Az övezetben az új főépület legmagasabb pontja tervezett épület homlokzat magassága felett legfeljebb 3,5 m lehet.

15. Különleges területek építési övezetei

15.§

(1) Építészeti megjelenésre vonatkozó előírás, hogy

a) az épület(ek) magastetővel építhetők. A tetőhajlásszöge 35°-45° között változhat. A magastetős épületrészek völgy felöli, illetve utcafronti szélessége legfeljebb 12 m lehet,

b) a magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, agyag, cserép, réz, cink, fa) alkalmazhatók, és

c) az övezetekben csak kertépítészeti terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani.

(2) K-te jelű övezet a meglévő temető övezete, amelyben

a) a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (pl.: ravatalozó, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. Az övezetben szolgálati lakás és kripta nem létesíthető,

b) a temető rendezését, felújítását, átalakítását kertépítészeti terv alapján lehet megvalósítani,

c) a telekhatár mentén a kialakult adottságok figyelembe vételével 5,0m széles sávban beültetési kötelezettség keretében kétszintű növényzet telepítendő (cserje és lombkorona szint),

d) a sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 60%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni,

e) a temetőben, annak minden 200 m² után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni,

f) a temető telkétől a megtartandó védőtávolság 25,0 m. A védőtávolságon belül új építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható, és

g) a szükséges méretű, fásított parkoló a Szabályozási terven jelölt területen alakítandó ki.

(3) A K-kem jelű övezet a meglévő, kialakult Mandel Kemping övezete. A kemping területén kereskedelmi szálláshely, kiszolgáló szociális, vendéglátó és kulturális, közösségi épületek és egy szolgálati lakás létesíthető.

(4) A K-kem övezetben a településkép védelme érdekében, a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített épületek az övezeti előírásoknak megfelelően kizárólag függőleges irányba bővíthetők

(5) A K-ke jelű övezet a vízparti kemping övezete, ahol csak a funkcióhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. A meglévő beépítettség nem növelhető. A megengedett építmény magasság 4,0 m.

(6) A K-ke övezetben a településkép védelme érdekében, a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített épületek az övezeti előírásoknak megfelelően kizárólag függőleges irányba bővíthetők.

(7) Különleges övezetekre vonatkozó előírások az alábbiak: 

IV. Fejezet

Paloznak beépítésre nem szánt területei

16. Mezőgazdasági területek övezetei

(Má-1; Má-2; Má-3; Má-3K; Má-4; Mák)

(Mk-1; Mk-1*, Mk-2; Mk-2*)

16. §

(1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a Szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má), és

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).

(2) Az épületek homlokzati megjelenésének gazdasági jelleget, hagyományos arányrendszert kell tükröznie. Tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tetőnek a gerincre nézve szimmetrikus hajlásszögűnek kell lennie, a hajlásszöge 35-42° között változhat. Mezőgazdasági övezetben épületen kívül, fürdésre alkalmas, burkolt medence nem építhető.

(3) Általános és kertes mezőgazdasági területen az ingatlanokon egy épület létesíthető. Új földdel fedett, földalatti pincék épülettől függetlenül nem létesíthető.

(4) Eső és tűzi-víz tároló kizárólag terepszint alatt (földdel fedve) helyezhető el.

(5) A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, vagy erdő létesíthető.

(6) Az általános és kertes mezőgazdasági területen, a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített épületek az övezeti előírásoknak megfelelően kizárólag függőleges irányba bővíthetők. 

17. Általános mezőgazdasági terület (Má)

17. §

(1) Az általános mezőgazdasági területbe Paloznakon az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas területek, és az egyéb gyep területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító épületek létesíthetők, ahol

a) az építménymagasság a 3,1 métert, a lejtő felöli homlokzat átlagos magassága az 5,0 métert nem haladhatja meg. Az épület legmagasabb pontja az övezetben engedélyezett építmény magasságnál legfeljebb 4 méterrel lehet nagyobb,

b) az épületek a telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el, és

c) a kerítés csak áttört jellegű lehet, legfeljebb 1,5-es magassággal.

(3) Az „Má-1” jelű mezőgazdasági területen – szőlőkataszter I. osztályú terület, ahol a szőlőkultúra és a tájjelleg védelmében – kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény esetén építhető legalább 2 ha nagyságú területre szőlőművelést, -feldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület, családi pincészet, ahol

a) a beépítettség mértéke max. 2,0 %, a terepszint alatti beépítés max. 5,0%,

b) a beépített földfelszíni területen az épület bruttó földszinti alapterülete max. 300 m² lehet, és

c) a kialakult földrészletek tovább nem oszthatók.

(4) Az „Má-2” jelű szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény esetén építhető legalább 2 ha nagyságú területre szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület, ahol

a) a beépítettség mértéke 2 %, a terepszint alatti beépítés max. 3,0%,

b) a beépített földfelszíni területen az épület bruttó földszinti alapterülete max. 800 m² lehet, és

c) a kialakult földrészletek 5000 m²-nél kisebb telekre nem oszthatók.

(5) Az „Má-3” jelű mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Az övezetben 1 ha-nál kisebb földrészlet – osztással – nem alakítható ki.

(6) Az „Má-3K” jelű mezőgazdasági terület a község komposztáló telepének elhelyezésére szolgál. Az övezetben épület nem helyezhető el.

(7) Az „Má-4” jelű mezőgazdasági területen kizárólag gyep művelési ág esetén, 5ha-nál nagyobb telken hagyományos állattartó épület építhető. Lakófunkció a beépíthető terület 50%-án engedélyezhető. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg.

(8) Az „Mák” jelű mezőgazdasági területen a kialakult beépítés nem növelhető, építési engedély legalább meglévő gyümölcsös művelési ág esetén adható.

18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk-1; Mk-1*, Mk-2; Mk-2*)

18. §

(1) Paloznakon a kertes mezőgazdasági terület, részben a kisüzemi jellegű termelés, és a saját ellátást szolgáló kertészkedés kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységének helyszíne.

(2) A kertes mezőgazdasági területeken a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló épületek és építmények, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el az övezeti paramétereknek megfelelően.

(3) Az épületek köré - a táji megjelenést javítandó – legalább 2 db nagyméretű gyümölcsfát kell ültetni.

(4) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági területeken az épületek az úttal határos telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el.

(5) Az „Mk”-jelű kertes mezőgazdasági területen – szőlőkataszter I. osztályú területen – a (2) bekezdésben felsorolt épület elhelyezésének feltételei az alábbiak:

(6) Az Mk-1 -jelű és az Mk-1*-gal jelölt kertes mezőgazdasági területen

a) az épület bruttó földszinti alapterülete max. 100 m2, a terepszint alatti beépítés 5%, max. 150 m2 lehet, és

b) a beépíthető legkisebb telek 1500 m2.

(7) Az „Mk-1*”-gal jelölt területen a 298/2 hrsz-ú úttól délre lévő ingatlanok nem beépíthetők. Ezen övezet szőlővel művelt telkeinek építési lehetősége a 298/2 hrsz-ú út feletti telkeken biztosítható, amennyiben a telkek azonos tulajdonban vannak és a két telek az építés feltételeit (szőlőművelés, nagyság, szélesség) együtt teljesíti.

(8) Az „Mk-2” és a „Mk-2*”-gal jelölt kertes mezőgazdasági területen az épület bruttó földszinti alapterülete max. 100 m², a terepszint alatti beépítés 5 %, max. 150 m2 lehet.

(9) Az Mk-2 övezetben a beépíthető legkisebb telek 2600 m².

(10) Az „Mk-2*”-gal jelölt kertes mezőgazdasági területen a 3000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén a megengedett épületnagyság területének 50%-ig lakófunkció is elhelyezhető.

(11) A kertes mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő - ahol falfelület és nyílászárók aránya legfeljebb 60%:40%-, a táj jellegét erősítő, gazdagító épületek létesíthetők, kizárólag hagyományos építőanyagok felhasználásával (kő, tégla, fa legfeljebb homlokzati felület 40%-án, cserép, nád). Önálló gépkocsi tároló (garázs), tetőtérben erkély, loggia építése, nem megengedett. A hagyományos, terepszinthez kapcsolódó tornác, kódis-állás jellegű elem építhető, a védett, vagy védelemre javasolt épületeknél kialakult arányrendszerek követésével. Fedett, vagy nyitott, szabadtéri, fürdésre alkalmas medence nem építhető.

(12) Az épületeknek magas-, nyeregtetős kialakításúnak kell lennie (tető hajlásszög 35-42° közötti), és a 6 méter traktus szélességig az épület völgy felöli homlokzatán, a helyi hagyományokat követő az oromfalat kell elhelyezni. 

19. Zöldterületek (Z/1; Z/2; Zsp)

19. §

(1) A zöldterületeken elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(2) A tájkarakter megőrzése érdekében a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítése javasolt az 1. függelék szerint.

(3) A település zöldfelületeinek védelme érdekében zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből, abban az esetben engedélyezhető, ha azt

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély elhárítása, vagy

c) közegészségügyi szempontok indokolják.

(4) Az eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell.

(5) A „Zsp” jelű sport övezetben elhelyezhetők

a) a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő- létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), szálláshely, szolgáltató funkciók, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

b)sportpályák, és

c) területhasználatához szükséges fásított parkolók.

(6) A „Z” és „Zsp” jelű zöldterületekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

20. Erdőterületek

20.§

(1) A védelmi erdő „Ev” jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. Építmények a távközlési magas építmény, adótorony, antenna kivételével, ha az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.

(2) A védelmi erdőterületeken bánya nem nyitható, az erdőkben természetszerű, az erdők rendeltetését (pl.: természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben végezhető, de nagysága az 1 ha-t nem haladhatja meg.

(3) Az „Ek” jelű közjóléti erdőben 10 ha-nál nagyobb telken lehetséges legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép) elhelyezése. Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet. 

(4) Az „Ev” és „Ek” övezetben a településkép védelme érdekében, a jelen szabályozás hatálybalépésekor a már meglévő, és jogszerűen létesült épületek helyükön akkor is felújíthatók, korszerűsíthetők, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak. A helyükön felújított, korszerűsített épületek nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányban.

21. Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb)

21. §

(1) A Különleges beépítésre nem szánt övezetben a lakóterületre megfogalmazott építészeti és környezetalakítási elvek alkalmazandók.

(2) A Kb-tu jelű övezetben szállás, vendéglátás, sport, rekreáció céljára helyezhetők el építmények. Az övezetben kialakítható legnagyobb beépítés 2%, legfeljebb 300 m ². Legkisebb kialakítható telek 5000 m². A maximális épületmagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság 3,6 m. A telken belül a nádas terület megőrzendő, a terep felszín a mai nádassal borított telekrészig rendezhető. Új növények telepítésénél az 1. függelék szerinti honos növényfajok alkalmazhatók. Az övezetben a telkek nem keríthetők be. 

22. Vízgazdálkodási területek (Váv)

22. §

(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a Balaton vízmedre és parti sávja, a patakok, felszíni vizek medre és parti sávja.

(2) A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal, horgászattal, kikötőkkel, és a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai és a Balaton parti sávjában a vízpart-rehabilitációs terv szabályozása szerint.

23. Természetközeli területek (Tt)

23. §

A természetközeli területekhez a településen az időszakosan vízzel is borított nádasok (Tt-iv), nádasok (Tk-ná) és mocsaras területek (Tk-mo) tartoznak. Az övezetekben épületet elhelyezni nem szabad, a művelési ágnak megfelelően kell fenntartani.

24. Közutakra vonatkozó általános előírások

24. §

(1) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el.

(2) Az országos közutak védőtávolsága a külterületi szakaszon az úttengelytől mért főútvonal esetén 100-100 m, mellékút esetén 50-50 m.

(3) Országos közutak belterületi szakasza melletti építési telkek kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói funkciójú beépítéséhez közútkezelői és közlekedés hatósági hozzájárulás szükséges.

(4) Országos közutak esetében közművek – külterületi szakasz esetén általánosan az út területén kívül (burkolt felület, padka) - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el.

(5) Helyi közutak esetében külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg. Sarokteleknél a saroktól számított 10-10 m-es távolságon belül, belátást zavaró, új kerítés szakasz (pl.: tömör, sövény) nem létesíthető.

(6) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak. Külterületen magánút min. 4 m szélességgel alakítható ki.

25. Közlekedési és közmű elhelyezési terület,

közlekedés általános előírásai

25.§

(1) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartásra kerülnek.

(3) A 71. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút.

(4) A 73. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút.

(5) A 7221. számú országos közút belterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút, külterületi szakaszának hálózati szerepe összekötőút.

(6) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút:

a) Balatoni utca

b) Fő utca

c) Tódi utca és

d) Vörösparti sor.

(7) A helyi közúthálózat, gyűjtő-utak, kerékpárutak, gyalogutak közé nem tartozó elemeinek, hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút.

(8) Belterületen közműhálózatok csak az útépítési tervek figyelembevételével épülhetnek.

(9) Az országos főutak külterületi szakaszán új, közvetlen az ingatlan kiszolgálását biztosító útcsatlakozás, kapubehajtó csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető.

(10) Beépítésre nem szánt területeken, amennyiben az ingatlanok kiszolgálását biztosító helyi közút vagy magánút kétirányú közlekedésre nem alkalmas, és az ingatlanok határán kerítés (kapu) épül; azt úgy kell kialakítani, hogy a kikerülés lehetőségét a közforgalom számára biztosítsa.

26. Közúti közlekedési területek (KÖu, KÖu-É)

26.§

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közúthálózati elemek, azok csomópontjai, kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-É jelű közlekedési övezetben a közlekedési területek kiszolgálását, utas tájékoztatást szolgáló épület, vendéglátó, turisztikai létesítmény helyezhető el. Az épület beépített alapterülete legfeljebb 50 m ² lehet, építmény magasság 3,0 méter.

27. Kötöttpályás közlekedési területek (KÖk)

27.§

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, egyéb közlekedési pályák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények lehelyezésére szolgál.

(2) Az országos közforgalmú vasút szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a MÁV Zrt. és a közlekedési hatóság hozzájárulásával lehet. 

28. Parkolás általános előírásai

28.§

(1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket, várakozó (parkoló) helyeket és rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, és mennyiségben kell biztosítani.

(2) Csónakkikötő minden második hajóállása után egy parkolóhelyet kell biztosítani, mely 500 m-es gyaloglási távolságon belül, közterületen, vagy más építési telken alakítható ki.

29. Közművesítés általános előírásai

29. §

(1) A beépítésre szánt területeken új épületek, építési engedélyhez kötött megvalósítások kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába történő bekötése biztosított.

(2) A település vízellátását két nyomászónával kell biztosítani.

(3) Új épületnél házi vízbekötést csak a szennyvízcsatornára való rákötés esetén, szennyvízcsatornával el nem látott területen vízzáró szennyvíztároló megléte esetén szabad létesíteni.

(4) A felszíni vízelvezetés rendszerét vízrendezési tanulmány alapján ütemezetten kell megoldani, a 8,0m, vagy 8,0m-nél keskenyebb közterületeken zárt rendszerű csapadékcsatorna alkalmazásával.

(5) A 20KV-os villamos energia ellátó hálózat továbbépítését földkábellel kell megoldani.

(6) A meglévő kisfeszültségű, közvilágítási és hírközlő hálózatott közös, földfeletti tartószerkezeten kell elhelyezni. Fejlesztési területek új hálózatait földalatti kábelhálózattal kell megvalósítani.

(7) A közigazgatási területen a falukép védelmének érdekében 10 m-nél magasabb torony, távközlési, műsorszóró műszaki létesítmény nem helyezhető el. 

30. A közművekre vonatkozó előírások

30. §

(1) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(2) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre és a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(3) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett.

(4) A megvalósításra kerülő új létesítményeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Részleges közművesített a terület, ha a villamos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi szennyvíztárolóban történik.

(5) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(6) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz kizárólag földkábellel, önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(7) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(8) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy a 10m-nél szélesebb utcákban az egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. 

31. Vízellátás

31. §

(1) A beépített és a beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2) Beépítésre szánt területen házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.

(3) Beépítésre nem szánt területen a házi vízbekötés csak vízzáró szennyvíztároló, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence magvalósítását követően létesíthető.

(4) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell.

(5) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(6) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni.

32. Szennyvízelvezetés

32. §

(1) Paloznak meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvízcsatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni.

(2) A település területén a szennyvizek talajban történő elszikkasztása szigorúan tilos.

(3) Új létesítményre – a település belterületén a szennyvízcsatornával ellátott ingatlan esetén – építési engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötéssel adható.

(4) A nem csatornázott területeken új házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó magvalósítását követően engedélyezhető.

(5) A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat.

(6) Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni.

33. Felszíni és csapadékvíz elvezetés

33.§

(1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését részletes tervezés alapján, zárt csatornahálózat, nyílt csapadékvíz-elvezető árok vagy folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A hordalékfogó és az árvízcsúcs csökkentő „Nádas-tó” kotrását és a 71. sz. főút alatti áteresz tisztítását elő kell irányozni.

(5) A terület délnyugati részének vízelvezetésére a volt fűzfasori árkot helyre kell állítani.

34. Villamosenergia-hálózatok

34.§

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások biztonsági övezettel rendelkeznek. Hálózatbővítést földkábel kiépítésével kell megoldani.

35. Távközlési hálózatok

35.§

(1) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és új csőhálózat vagy földkábel kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.

(2) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

(3) A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

(4) Nyilvános távbeszélő állomást középületek közterületi frontján kell megvalósítani.

(5) Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások, vagy adótornyok a belterület közterületein nem helyezhetők el.

36. Gázvezeték hálózatok

36. §

(1) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(3) Égéstermék elvezetésére külső homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

V. Fejezet

Épített értékek, táj- és természetvédelem

37. Építészeti értékek és történelmi beépítés védelme

37. §

(1) A védett műemléki épületeket, a helyi építészeti védelemre javasolt értékeket, a régészeti lelőhelyeket, a régészeti érdekeltségű területet, a műemléki környezetet, a helyi értékvédelmi területet a szabályozási terv külön jelkulccsal tünteti fel.

(2) A Helyi értékvédelmi terület közterület és telek struktúrája, beépítése és egyedi épületei Paloznak történelmi hagyományainak hordozói, a falu identitásának megőrzése szempontjából megőrzendők.

(3) A Helyi értékvédelmi területen belül a kialakult telekstruktúra és beépítés megtartandó.

(4) A Helyi értékvédelmi területen belül az egyedi beépítés megtartása érdekében a beépített hátsókertek, a megfelelő oldalkert távolság megtartása nélküli épületek, tűzvédelmi engedélyező hatóság jóváhagyó véleményével eredeti helyükön felújíthatók, átépíthetők. A hagyományos beépítés jellegének erősítése érdekében az értékvédelmi területen belül, tűzvédelmi engedélyező hatóság jóváhagyó véleményével a régi beépítési struktúrát őrző beépítés építhető.

(5) A Helyi értékvédelmi területen belül a közterületen környezetalakítási-terv készítése szükséges a közlekedési- és közműlétesítmény, valamint a zöldfelületek kialakításához, utcabútorok, közvilágítás elhelyezéséhez.

(6) A Helyi értékvédelmi területen belül a közterületen csak természetes anyagú gyalogos felületek alakíthatók ki. Légkábel és tartóoszlop átépítés után nem tartható meg, felszíni közmű létesítmény (hírközlési elosztó ház, tűzcsap, transzformátor nem helyezhető el. A szükséges közlekedési és közműlétesítmények a hely szelleméhez igazodó kivitelben egyéb épített létesítménnyel együtt építhetők ki (kerítés, kerti bútor, szobor, kútház, stb.)

(7) A helyi építészeti értékek állaga, beépítési struktúrája megóvandó, utcai homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(8) Az egyedi helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a) felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni. Bővítés esetén sem lehet a népi építészetben kialakult traktus mélységektől eltérni,

b) a helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia,

c) az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma konvektor, külső szerelt-kémény),

d) a védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el,

e) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó, és

f) védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető. 

(9) A Nagyhegyen lévő, az egykori szőlőművelésre emlékeztető kőbástyák és mikro teraszok – mint történelmi tájelem – védendők.

38. Régészet

38. §

(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében az illetékes szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges.

(2) Régészeti érintettségű mezőgazdasági és erdő területen, a jelenlegi állapot megváltoztatása előtt (pl.: művelési ág váltás, szőlő vagy fák telepítése, bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka, építés) a régészeti feltárást biztosítani kell.

(3) A nagy felületeket érintő beruházások előtt régészeti örökségvédelemmel foglalkozó, illetékes államigazgatási szervet értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

39. Általános táji és természeti értékek védelme

39. §

(1) Paloznak területén a tájképet, az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

(2) Külterületen az új utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali, tájhonos, területre jellemző fajokból álló fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. A javasolt fajok listáját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Paloznak Balaton-parti külterületén a vízgazdálkodási övezetbe sorolt területen a vízpartrehabilitációs tervben szereplő övezetek és építményeken kívül kizárólag nádas, gyep, valamint erdőművelési ágú területhasználat engedélyezhető.

(4) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők.

(5) A település üzemeltetéséhez szükséges telephely, a komposzttelep a 0707 hrsz-ú területen helyezhető el. A telek határán többszintű növényzetből álló, min. 10 méter széles takarófásítás szükséges és a komposztanyag az árok partjától legkevesebb 25 m távolságban helyezhető el.

(6) Natura 2000 Természetmegőrzési területek és az Országos ökológiai hálózat területére a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok betartandók, ezek értelmében a természeti és táji értékeket veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

(7) A település területén található – ex lege védett – források környezetének karbantartásáról gondoskodnia kell a terület tulajdonosának.

(8) A Szabályozási terven jelölt Tájképvédelmi területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozói előírásai érvényesek.

VI. Fejezet

Környezetvédelem

40. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

40. §

(1) Paloznak fokozottan érzékeny karsztos, vagy kiemelten érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, vagy technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.

(2) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Balaton és a felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, vagy a talaj állapotát szennyezik.

(3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökológiai rendszereinek (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

41. Levegőtisztaság-védelem

41. §

(1) Paloznak, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tervezett területe, és mint üdülő- település, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.

(2) Védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a megfelelő kibocsátási határértéket teljesíti.

(3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.

42. A termőföld védelme

42. §

(1) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(2) Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) Feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Az eróziónak kitett területeken talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell a termőtalaj lemosódását megakadályozni.

43. A zaj elleni védelem

43. §

(1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az üdülőterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(2) Zajt, rezgést okozó létesítmény kizárólag akkor üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az üdülőterületre előírt érvényes határértékeket nem haladja meg.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

44. Védőterületek, védőtávolságok

44. §

(1) Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete országos mellékutak mentén az út tengelyétől mért 50-50 m.

(2) Közművek védőtávolságára, védőterületére vonatkozó szabály, hogy

a) közterületi szennyvíz átemelők lakóépülettől mérten, 25 m távolságon belül nem telepíthetők,

b) az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot szabadon fenn kell tartani,

c) gázfogadó állomás részére r=10 m védőtávolságot szabadon kell hagyni, és

d) nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 m-es védőtávolságát és a középnyomású gázhálózat 4-4m-es védőtávolságát biztosítani kell.

(3) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a Balaton partjától 1000 méteren belül, és a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők.

(4) Vízparti területek – 50 méter széles sávban – és a mély fekvésű vizenyős területek vízgazdálkodási övezetek.

(5) Ivóvízvezeték védőtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig - 3,0 m.

(6) A szennyvízcsatornák védőtávolsága épület alapjától

a) gravitációs csatorna esetén 3,0 m, vagy

b) nyomóvezeték esetén – NA 300 mm-ig - 3,0 m.

(7) Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon

a) a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért

aa) külterületeken 5,0 – 5,0 m-es és

ab) belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es

függőleges síkokig terjed, és

b) a tengelyvonaltól mért

ba) külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m-ig és

bb) belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 – 3,5 m-ig

terjed ki.

(8) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet 2,0 – 2,0 m.

(9) Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.

(10) A föld alatti 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(11) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(12) Távközlési hálózatok esetében

a) a föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres, vagy

b) a föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres

távolságú függőleges síkokig terjed.

(13) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) nagyközép nyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m,

b) középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m, és

c) gáznyomás szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

45.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követően 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Paloznak Község Önkormányzata Képviselő- testületének a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló 1/2006. (I.20.) önkormányzati rendelete a mellékletét képező Szabályozási tervlapokkal és a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 2/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(4) A rendelet 1. mellékletét képezik az SZT jelű M=1:4000 léptékű belterületi szabályozási tervlapok, a 2. mellékletét képezi a külterületi M=1:10000 léptékű SZT2 jelű szabályozási tervlap.

(5) E rendelet az 1. és 2. mellékletébe foglalt SZT és SZT2 jelű tervlapokkal együtt érvényes.