Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2015 (XI.09.) önkormányzati rendelete

Csoma község Helyi Építési Szabályzatáról szóló

7/2006.(IV.19.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Csoma Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdés valamint a 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Csoma község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006. (IV.19) számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet.)

       kiegészül a következő §-al és az azt megelőző címmel:

„27/A. §

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
3. melléklet: SZK külterületi Szabályozási terv
4. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv
5. melléklet: SZ-2 belterületi szabályozás terv”

2. § A Rendelet 3. mellékletét képező SZK jelű Külterület Szabályozási terv e rendelet 1. sz. mellékletén a
          szabályozott terület határa által jelölt részterületre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1 sz.
         melléklete szerinti részletterven meghatározott normatartalom lép.

3. § A Rendelet 11.§ (2) bekezdés helyébe az alábbi bekezdés lép:

       „(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe
       vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK-ban előírtak alapján kell biztosítani. „

4.§  A Rendelet 1. számú függeléke helyébe e rendelet Függeléke lép.

5.§  (1)  Ez a rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba.

       (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 1.§ (1) bekezdése.

Csoma, 2015. november hó 09.-én.

              Szűts András Ervin                                                       Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

                   polgármester                                                                                jegyző

Függelék

a 14/2015.(XI.09.) számú rendelethez

1. Függelék a 7/2006. (IV.19) számú önkormányzati rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

A Forster központ adatszolgáltatása (kelt 2015. július 7.-i 600/1711-2/2015. Ikt. szám) alapján

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja alapján (ERD)

Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Csoma Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006.(IV.19.) önkormányzati rendelete

 a 9/2010.(XI.16.) rendelettel, valamint a
14/2015.(XI.09.) számú önkormányzati rendelettel
egységes szerkezetbe foglalva

Csoma Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1) Hatályon kívül helyezve.¹

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek
      csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A helyi vé-
      dettség megszüntetésére vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel,- a szabályozási terv mó-
      dosítása nélkül módosíthatók. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásá-
      hoz előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét.²

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-     a település igazgatási határát,

• a belterületi határt,
• a szabályozási vonalakat,
• az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,
• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
• az építési helyet, építési határvonalat.

(7) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem

     épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor

     lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi       
     szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt szennyvíztároló létesül. Ha a szennyvízcsatorna hálózat ki
     vitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély   
     kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-   
     hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki.¹

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.

(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekmérető, vagy magasabb épület a meglévő tömegen belül átalakítható, korszerűsíthető és felújítható.²

(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló igényét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni. Közösségi létesítmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények parkolója önkormányzati rendelet alapján közterületen is megépíthető,- amennyiben az saját telken nem lenne megvalósítható, - és ahhoz a közterület kezelője, önkormányzati tulajdonban álló közterületen, a képviselő-testület hozzájárul.³

(11)  Hatályon kívül helyezve!⁴

(12)  Hatályon kívül helyezve!⁵

(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányság⁶ szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

(15) Hatályon kívül helyezve!⁷

(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény^[1] és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető.

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.   

(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, bővítésükre azonban csak a kijelölt építési helyen belül kerülhet sor.²

(21) Az építmények engedélyezése az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz mennyiség biztosítása esetén lehetséges.³

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik:

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

          BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

     Lakóterületek

 3.§.

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak építhetők.

(2) Hatályon kívül helyezve.⁴

(3) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és

     az OTÉK 1.számú melléklet 45 pontjában felsoroltak.¹

Falusias lakóterület

4.§.

(1) Új lakóház csak 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető (fémlemez fedés csak torony esetén létesíthető). A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.

(2) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a  4.§ (1) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.

(3) A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf”, melynek beépítési előírásai:

ahol „O” oldalhatáros. ²

(4) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadon álló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(5) A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb

     távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő

     csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és pár-

     kányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy

     A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb fe-

     lületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a

     magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.³

(6) Meglévő épületek, melyek építménymagassága az övezetre előírt mértéket meghaladja,- az épület építménymagasságának növelése nélkül,- korszerűsíthetők, bővíthetők, bontás esetén azonban az új épület, az övezetre meghatározott építménymagasságig építhető újjá.

(7) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(8) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(9) Hatályon kívül helyezve! ¹

(10) Hatályon kívül helyezve! ²

(11) A lakótelkek be nem építhető részén már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, új épület azonban csak a kijelölt építési helyen belül építhető.³

Gömbházas lakóterület

5.§.

1. A szabályozási terven a gömbházas lakóterület jele: „Lg”, melynek beépítési előírásai:

     ahol „SZ” szabadonálló

(2) Az -ET- jellel lehatárolt tömb beépítésére,- az építési engedély-kérelmet megelőzően,- elvi építési engedélyt kell készíteni. Ebben kell tisztázni:

• a gömbházak helyét, az alkalmazott anyagokat és szerkezeteket,
• a belső utak nyomvonalát és paramétereit,
• a tervezett létesítmények környezeti illeszkedését,
• közművesítési feltételeit,
• az ingatlanon építhető épületek számát, tömeg és homlokzatképzését.

Ezt a tervet,- jóváhagyását megelőzően,- a Somogy megyei Főépítésszel és a helyi képviselőtestülettel véleményeztetni kell.

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %. ⁴

Hétvégi házas üdülőterületek

6.§.

1. A hétvégi házas üdülőterületet a szabályozási terv „Üh”-val jelöli. A területen horgászházak, és az ezekhez kapcsolódó szociális, valamint közösségi létesítmények helyezhetők el.

2. A területre vonatkozó övezeti előírások:

3. Az épületek:
   1. 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető (fémlemez fedés csak torony esetén létesíthető). A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.

 b. falazta csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő) építhető,

c.  a falazott falazatú épületek homlokzati sima vakolattal, fehér-, tört fehér-, halványszürke-, színben készíthetők,

d.   az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető.

4. A területen különálló melléképület nem építhető.

5. A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.¹

Gazdasági területek

7.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén:

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

• Ipari terület (Gip)

kialakítására került sor.²

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában legalább 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni. A beültetési kötelezettséget az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.    

(4) Az előkertben porta építhető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

                                                                          8. §.

(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével.³

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

     ahol „SZ” szabadon álló. ⁴

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Ipari területek¹

               9.§.

(1) Az ipari funkciójú gazdasági területeken (Gip) ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek    
      helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcso-
      portosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a
      megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek.²

(2) Az ipari terület (Gip) beépítési előírásai az alábbiak:

     ahol „SZ” szabadon álló.³

(3) Hatályon kívül helyezve! ⁴

(4) A telek beépítése min. 10 m széles elő-, oldal-, és hátsókert elhagyásával lehetséges, az ettől eltérő beépítés lehetőségét a szabályozási terv tartalmazza.

(5) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható. A homlokzat színezése fehér, halvány sárga, és halvány szürke színű lehet.

(6) A telken belüli zöldfelület legalább a  telek területének 25 %-a.

Különleges területek

                                                                 10.§.

1. A különleges területek:

• a szociális otthon területe (Ksz)

• a sportterület (Ks),
• a temető (Kt) .

(2) A szociális otthon területén egészségügyi, szociális, idegenforgalmi, kulturális, kereskedelmi létesítmény, illetve szállásférőhelyek alakíthatók ki.

     A területen az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

ahol „SZ” szabadon álló.¹

(3) A sportközpont területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

      ahol „SZ” szabadon álló. ²

 (4) A temető területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények  helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

      ahol „SZ” szabadon álló.³

(5) A legkisebb zöldfelület aránya a szociális otthon területén 40%, a sportközpont területén 70%, a temető területén 80%.

       BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                               Közlekedési és közmű területek

                                                                       11.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű)
2. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26.§-ban előírtak alapján kell biztosítani.⁴

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások1 és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5) Az országos közút, és a vasútvonal védőtávolságain belüli építési hatósági eljárásokba a közlekedési szakhatóságot, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget be kell vonni, továbbá az út kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.

(6) A közlekedési területeken az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.²

(7) Az utcai fásításnál telepített fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re ültethetők

(8) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben, a Képviselőtestület egyedi szakmai és gazdasági körülményeket mérlegelő döntése esetén lehet.

  (9) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

Erdőterületek

       12.§

1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), turisztikai erdők (Et), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

2. A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

3. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

4. A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) Hatályon kívül helyezve! ³

(6) A 10 ha-t meghaladó turisztikai erdők területén 5%-os beépítéssel az erdő és a horgásztó rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximálisan 4 m-es építménymagassággal.⁴

 (7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

     Mezőgazdasági területek

            13.§.

1. A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Általános mezőgazdasági területek (Má)

• Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
• Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
• Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)
• 
  

Általános mezőgazdasági területek

                       14.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 720 m2-nél kisebb földterületen építmény nem helyezhető el. 720 és 1500 m2 közötti területnagyság esetén,- nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott terület kivételével,- 3%-os beépítettség mellett tárolás céljára szolgáló gazdasági terület építhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. 1500 m2-nél nagyobb földterületen gazdasági épület (a növénytermesztés, az állattartás, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei) 3%-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2-nél, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület helyezhető el, úgy hogy alapterülete a 3%-os beépíthetőség felét nem haladhatja meg. Az épületek legfeljebb 6 m-es építménymagassággal építhetők.¹

(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

(5) A mezőgazdasági területen kialakított birtoktest beépítésére az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdésének előírásai az irányadóak. Az épületek legfeljebb 6 m-es építménymagassággal építhetők.¹

(6) Az övezetben az épületek tájba illő módon helyezhetők el. Anyaghasználatukban elsősorban hagyományos tégla, vagy ennek megfelelő külső megjelenést biztosító szerelt falazattal, fehér, törtfehér színben. Az épületeket tetőszerkezete nyeregtető és kontyolt nyeregtető, héjazata, cserép-, grafit és zöld színű lehet. A fal és tetőszerkezeteket csillogásmentes felülettel kell kialakítani. Az épületek tömegformálásában az egyszerű, kevésbé tagolt kialakításokra kell törekedni.²

Kertes mezőgazdasági területek         

                    15.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított:

-  720 m² - nél kisebb földrészleten építmény nem helyezhető el,¹

• 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 

-  az 1500 m²-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. 

 (4) A meglévő épületek a 720 m²-1500 m²,  vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) A kertterületek tájképvédelmi területek, ahol a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

a.  gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b. a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési módszerinti, magas tetős, 35^o-45^o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők, cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával,

c.  az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal) építhető,

d.  a homlokzatok sima vakolattal, fehér-, tört fehér-, halvány szürke-, színben készíthetők,

e. a nyílászárók sötét színre pácolt, vagy mázolt fa nyílászárók lehetnek, zsalus, vagy deszkázott külső szárnyakkal,

f.   az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,

g.  különálló pince kizárólag földterítéssel, füvesítve létesíthető,

h.  különálló árnyékszék nem létesíthető.

(6) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

(7) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                      16.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

5. A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben¹ szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

17.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.                            

     Vízgazdálkodási területek

            18.§.

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

2. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.²

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők.³

¹    1993.évi XLVIII. törvény

² 46/1999.(III. 18.) számú Korm. rendelet a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról.       
     120/1999.(VIII.6.) Korm rendelet a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásáról

³    18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

19 .§.

     A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

             20.§.

(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

        a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,  

b./ megelőzze a környezetszennyezést,    

            c./ kizárja a környezetkárosítást.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban¹ meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

4. A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.²

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  

(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.

²   219/2004.(VII.21.) Korm. rend. és a 7/2005 (III.01.) KvVM rendelettel módosított  27/2004.(XII.25) KvVM rendelet

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

 (13) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(14) A  dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer  feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a

      tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

 (18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

                                                                       21.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

                                                                       22.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

      vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály alapján meg kell őrizni.¹

5. Ökológiai hálózat övezetben beépítés céljára terület nem jelölhető ki.²

Kulturális örökség védelme

                          23.§.

(1) A település műemléki értékeit, a műemléki környezeteket, nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, és régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú függeléke,-, a helyi védelem alatt álló építményeket , objektumokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Az 1. számú mellékletben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselő-testület helyi védetté nyilvánítja.³

(2) A régészeti területeken (Rny jelölt) az építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunkához a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(5)  A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékekre, azok környezetében elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan ezek védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.⁴

(6) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

     Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

4 A Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a módosításáról szóló 2005. évi LXXXIX. törvény 

c)  A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(7)  A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,- az 1.§.(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület rendelettel dönt.

(8) A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

IV.FEJEZET

       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

 Építésjogi követelmények

                                               24.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

   Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                       25.§.

1. A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.¹

2. Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

3. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

4. Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                       26.§

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

2. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, de legfeljebb annak 90%-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület hatósági határozatban dönt, az Étv előírásai figyelembevételével.¹

  Településrendezési kötelezések

                       27.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

(3) Az ingatlanok telekhatára mentén, a szabályozási tervben jelölt helyeken, - a 7.§.(3) bekezdésében szabályozott módon,- beültetési kötelezettség terheli az ingatlanokat.

„27/A. § ²

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
3. melléklet: SZK külterületi Szabályozási terv
4. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv
5. melléklet: SZ-2 belterületi szabályozás terv

                                                                VI. FEJEZET

                                                           Záró rendelkezések.

                                                                 28.§.

(1) Hatályon kívül helyezve.³

(2) E rendelet 2006. április 20.-tól lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

(3) Az alaprendelet módosításának hatályba lépése 2010. december 16., illetve 2015. november 10.napja.

(4) A rendelet 1.§ (11), (12) és (15) bekezdése, 3.§ (2), 4.§, (9), (10) bekezdése, (9).§ (3), 12.§.(5) be-
     kezdése hatályát veszti. A rendelet 1. számú melléklete e rendelet 2. számú mellékletének   
     megfelelően módosul. A rendelet 1. és 2. számú függelékkel egészül ki.

              Szüts András Ervin                             Kaposvölgyiné Dr  Hangyál Margit                                                 polgármester                                            jegyző

                                                                         1. számú melléklet

 a 14/2015.(XI.09.) számú   rendelethez

                    Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok.            

                    Nyilvántartott régészeti lelőhelyek (KÖH Nyilvántartási Iroda 600/1919/1/2010. sz. levele alapján)

2. számú melléklet

           a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                    rendelethez

                                     A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke  és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m
• 
  

2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

           3. számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez¹

SZK külterületi Szabályozási terv

           4. számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez²

SZ-1 belterületi Szabályozási terv

             5. számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez³

SZ-2 belterületi Szabályozási terv

¹ Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

² Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

³ Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

Függelék

a 14/2015.(XI.09.) számú

rendelethez

1. Függelék a 7/2006. (IV.19) számú önkormányzati rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

A Forster központ adatszolgáltatása (kelt 2015. július 7.-i 600/1711-2/2015. Ikt. szám) alapján

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja alapján (ERD)

2. sz. Függelék

a 10/2010.(XI169.) számú

rendelethez

A rendeletben hivatkozott jogszabályok

1    1993. évi XLVIII.tv a bányászatról

2    2008. évi XLVI tv. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

3    9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

4    Elektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány előírásai, Gázvezetékek mentén a   
       6/1982.(V.6.)Ip.M.

5     1993.évi XLVIII. Törvény a bányászatról

6     21/2006.(I.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek
    által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 120/1999.(VIII.6.) Korm rendelet a
    vizek és közcélú vízílétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

7  18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és
    mellékleteiről

8    21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabá-
     lyokról

9    219/2004.(VII.21.) Korm. rend. A felszín alatti vizek védelméről és a 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet
      a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolásáról

10   1994. évi LV. tv. a termőföldről

11   A Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a módosításáról szóló 2005. évi
       LXXXIX. törvény

12   1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésről