Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)  Az önkormányzat

1. hivatalos megnevezése: Velence Város Önkormányzata;
2. székhelye: Velence, Tópart utca 26.;
3. bélyegzője: körívben „Velence Város Önkormányzata”, középen Magyarország címere;
4. jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint;
5. testületének elnevezése: Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete;
6. működési területe: Velence Város közigazgatási területe.

(2)  Az önkormányzat hivatalának

1. neve: Velence Város Polgármesteri Hivatala;
2. bélyegzője: körívben „Velence Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.

(3)  Velence Városának helyi ünnepe: augusztus 19. Velence Város Születésnapi Vígassága.

(4)  Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete „Velence Díszpolgára” címet, „Velencéért Emlékérem” kitüntető díjat, „Velence Rózsája” díjat és „Velencéért Oklevelet” adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.

(5) Velence Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

1. Athen/Agia Varvara (Görögország),
2. Ralingen (Németország),
3. Rosport (Luxemburg),
4. Round Hill (USA),

     városok önkormányzataival.

II. Fejezet

A testület működése

1. Általános szabályok

2. §

(1)  A testületet a polgármester és a megválasztott képviselők alkotják. A testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.

3. §

            A testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.​

2. A testület munkaterve

4. §

(1)   A testület féléves munkaterv alapján ülésezik.

(2)   A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé a félévet megelőző utolsó ülésen.

(3)   A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, lehetőség szerint háromhavonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4)  A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:

1. a bizottságoktól,
2. a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől.

 (5)  A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
2. a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
3. annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell,
4. a napirendhez meghívottak felsorolása, amennyiben az más, mint az állandó meghívottak köre (napirend tárgya szerint illetékes más szakember, napirend szerint érintett szervezetek vezetője),
5. a napirend előkészítőinek felsorolása.

(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a testület felhatalmazza a polgármestert.  

III. Fejezet

3. A testület üléseinek összehívása

5. §

(1)  A polgármester a testületet – a (6) bekezdés esetét kivéve – írásban hívja össze.

(2)  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a testületet az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3)  A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét,
2. ülésszak esetén annak várható időtartamát,
3. az ülés kezdési időpontját,
4. a javasolt napirendet,
5. a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.

(4)  A testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – az (5) és (6) bekezdés, valamint a 11. § esetét kivéve – az ülés előtt legalább 5 nappal papír alapon kinyomtatva kell kiküldeni a testület tagjainak.

(5)  Amennyiben valamely előterjesztés nem a meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb az ülés előtt 1 nappal el kell juttatni a bizottság tagjainak, valamint a testületi tagoknak.

(6)  A testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.

6. §

(1)  A testület ülésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az előterjesztések papír alapú megküldésével meg kell hívni:

1. a testület tagjait,
2. a jegyzőt, az aljegyzőt,
3. a város egyéni országgyűlési képviselőjét.

 (2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:

a.  a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,

b. a területileg illetékes járási hivatal vezetője,

3. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
4. a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet, intézmény vezetője,
5. a Meseliget Óvoda vezetője,
6. a Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,
7. a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola igazgatója,
8. a Velence Városi Könyvtár vezetője,
9.  a Velencei Római Katolikus Egyházközösség,
10. a Velencei Református Egyházközösség,
11.  a Velencei Hajnalpír Baptista Gyülekezet,
12.  a Velencei Polgárőr Egyesület,
13. a Velencéért Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

 4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

7. §

(1)   Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.velence.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

(2)       A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Velencei Híradó című városi lapban (a továbbiakban: városi lap), valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.​

8. §

A testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve bármely képviselő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést a napirend elfogadásakor.

5. Előterjesztések

9. §

(1)  A testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

1. Első rész:

aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;

ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést      igényelnek;

ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;

ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek           bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;

ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;

af) a határozati javaslat indokolása.

2. Második rész (határozati javaslat):

ba) egyértelműen legyen megfogalmazva;

bb) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;

bc) legyen szakszerű és végrehajtható;

bd) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;  

be) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;

bf) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

(2)  Az előterjesztések formai követelményeit a 8. melléklet tartalmazza.

(3)  A testület elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. bizottság, bizottsági elnök,
4. jegyző, aljegyző,
5.  osztályvezető,
6. mindaz, akit a testület előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.

(4)  A testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. bizottsági elnök,
4. jegyző, aljegyző,
5. mindaz, akit a testület határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.

10. §

(1) A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2)  Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a testület tagjai rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig.

Szóbeli előterjesztést tehet:

1. polgármester, alpolgármester,
2. bizottsági elnök,
3.  jegyző, aljegyző.

(3) Az előterjesztéseket – az 5. § (5)-(6) bekezdése, a szóbeli előterjesztés, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 5 nappal a testület ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés, valamint az 5. § (5)-(6) bekezdése esetében az előterjesztést – a törvényesség előzetes vizsgálata érdekében – elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a jegyzőnek.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság állásfoglalásával, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a testület elé. Ezen túlmenően az előterjesztések - amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tárgy szerint érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a testületnek.

(6) A testületi előterjesztés 2 eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.

(7) Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért - a 9. § (4) bekezdésében megjelöltek közül - ki a felelős, továbbá, hogy a végrehajtásban való közreműködés a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik.

(8) Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az 1. melléklet tartalmazza.

(9) Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

(10) Alapítói döntés esetén az előterjesztés jobb felső sarkában ezt jelezni kell.

(11) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot.

(12) Az alakuló ülésen - a (2) bekezdéstől eltérően - az alpolgármester, bizottsági tagok megválasztására szóbeli előterjesztés tehető.

11. §

Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt, vagy az a testület következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a testület határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

6. Az ülés vezetése, a vita

12. §

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.

13. §

(1)  Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

1. az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
2. közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
3. javaslatot tesz az ülés napirendjére,
4. a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet,          
5. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
6. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
7. az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület,
8. bármikor szünetet rendelhet el.

(2) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
2. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
3. rendreutasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. ismétlődő rendzavarás esetén - a testület tagja kivételével - figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
5. figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

(3) Amennyiben az elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti.

14. §

(1)  Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a testület vita nélkül dönt.ndi pontok tárgyalása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.

(3)  A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.

(2)  A nyilvános ülés kezdetén, a napire

15. §

(1) Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum egyszer 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Aki az egyszeri 5 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még egyszer 2 percben reagálhat a később elhangzottakra. Személyes érintettség esetén további 1 perces viszontválaszra van lehetősége.

(2) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét 15 perces, a képviselőket 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1) - (2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

(4) A bizottság döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.

(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg az 5 percet.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a testület vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.

(7) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.

(8)  Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, amelyet a testület szavazás nélkül vesz tudomásul.

(9)  A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(10)  Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha legalább 3 képviselő azt kezdeményezi.

16. §

            A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

7. Határozathozatal

17. §

(1)  Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a testület tagja a szavazástól tartózkodhat.

(2)  A szavazás kézfeltartással történik, az elnök a szavazatokat megszámlálja.

(3)  Ha a testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (4) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A testület a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.

(4)  A szavazás sorrendje a következő: először a bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a testület. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a testület a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.

(5)  Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.

(6) Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.

(7)  Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

(8)  A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a testület ügyrendi döntést hoz.

(9)  A testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.

(10)  A módosító indítványokról a testület szavaz. A módosító indítvány elfogadásához az eredeti határozati javaslatra előírt szavazati többség szükséges.

18. §

Az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Amennyiben a testület tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000,- Ft bírság megfizetésére köteles.

19. §

A testület által - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:

1. az önkormányzati rendelettervezetek elfogadása, valamint a rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal,
2. az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése,
3. döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
4. testületi hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
5. önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,
6. a választás, kinevezés, vezetői megbízás fogalmába nem tartozó egyéb személyi döntés
7. méltányossági döntést igénylő ügyek,
8. közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések,
9. azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
10. költségvetést érintő ügyek. 

8. Titkos és név szerinti szavazás

20. §

(1)  Titkos szavazást tarthat a testület a polgármester, vagy legalább 4 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2)  A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)  A titkos szavazás szavazólapon történik. Az alpolgármester választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.

(4)  Titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság végzi.

21. §

(1)  A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester kérésére a jegyző felolvassa a testület tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor szóban igennel vagy nemmel szavaz, vagy   tartózkodik a szavazástól.

(2) A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

9. Képviselői kérdés

22. §

(1)  A képviselői kérdés a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a testület ülésén a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.

(2)  A kérdésre adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a testület a kérdésre adott választ nem fogadja el, úgy az a tárgya szerint illetékes bizottsághoz kerül véleményezésre.

(3) A kérdés alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(4)  A kérdés tárgyának kivizsgálásába a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni. A kivizsgálással a testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, illetve az ügyben illetékes bizottság elnökét. A kérdés kivizsgálásával a testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.

(5)  A kérdésre adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni. 

23. §

(1)  Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2)  A nyilvános ülés hangfelvétele közérdekű adatnak minősül.

(3)  A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

(4)  A zárt ülés jegyzőkönyve 3, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 4 példányban készül.

(5)  A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Városi Könyvtár és a Fejér Megyei Könyvtár részére.

(6)  A jegyzőkönyveket és a hangfelvételeket tartalmazó adathordozókat, az erre a célra        rendszeresített zárható helyiségben, időbeli sorrendben kell tárolni.

11. Lakossági fórumok

24. §

(1)  A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2)  A testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:

1. közmeghallgatás,
2. a testület által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás,

 (3) A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

25. §

(1) A rendelettervezet előkészítése:

1. A testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
2. A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a testület által jóváhagyott külső szakértő is.
3. A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(2) A tervezet véleményezése:

1. A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
2. A tervezetet véleményezés céljából az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.
3. Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek.
4. A lakosság tájékoztatásának formái:

da) a tervezet közzététele a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon,

db) indokolt esetben lakossági fórum tartása.

 (3) A rendelettervezet testület elé terjesztése és elfogadása:

1. A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével - a jegyző.
2.  A jegyző az előkészítést, a hatásvizsgálatot és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a testület elé terjeszti.
3. A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, más javaslattevő esetén a testületi ülés előtt legalább 5 nappal, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek.

(4)  Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

1. az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
2. az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon, valamint a városi lapban való közzététel.

IV. Fejezet

A települési képviselő 

26. §

(1)  A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazoltan van távol a testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek vagy a jegyzőnek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Amennyiben a képviselő a naptári év egésze alatt tartott testületi ülések vagy bizottsági ülések több mint az egynegyedéről hiányzott, a testület a következő év január 1-jétől a képviselő tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti, legfeljebb 12 havi időtartamra.

(3) A képviselő a testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4)  A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5)  Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint a 9. § (3) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában meghatározott előterjesztőknél kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

V. Fejezet

A testület bizottságai

13. Bizottságok létrehozása 

27. §

(1) Velence Város Önkormányzata a következő bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (3 fő képviselő + 1 fő nem képviselő)
2. Ügyrendi Bizottság (3 fő képviselő)
3. Egészségügyi és Népjóléti Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
4. Szociális Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
5. Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság (3 fő képviselő + 1 fő nem képviselő)

(2)  A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A testület legfeljebb 1 éves időtartamra, határozattal ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés testület által történő elfogadásáig tart.

14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok

28. §

(1)  A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt, a testület tagjait, a bizottság ülése előtt legalább 3 nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.

(2) Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a bizottság képviselő tagjai közül kell elnökhelyettest választani.

(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(4)  A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.

(5) A bizottsági ülések meghívóit a polgármesteri hivatal épületében a hirdetőtáblán és a városi honlapon közzé kell tenni.

(6) A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.

(7)  A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.

(8) A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.

29. §

(1)  A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A bizottság - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.

(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3) A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvben – a bizottsági tag kérésére – rögzíteni kell a kisebbségi véleményeket.

(4)  A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(5)  Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke három havonta beszámol a testületnek.

(6) A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, valamint az előterjesztésekre vonatkozó 9 -11. §-át - a (7) - (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.

(7)  A bizottsági előterjesztéseket - a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés, valamint az 5. § (5) - (6) bekezdése kivételével - 5 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.

(8)  Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a bizottság elé.

(9) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

30. §

A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és a jelen rendelet keretei között maga állapítja meg. 

15. A bizottságok általános feladatköre

31. §

A bizottság:

a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,

b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,

c) véleményezi a más bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más testületi döntés ezt előírja,

d) szervezi és ellenőrzi a testület döntésének végrehajtását,

e) kialakítja állásfoglalását a testület által meghatározott előterjesztés esetében,

f) előkészíti azt az előterjesztést, amelynek testület elé terjesztésére attól megbízást kapott,

g) felkérés esetén véleményezi a testület felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,

h) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,

i) gyakorolja a testület által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,

j) figyelemmel kíséri az Európai Uniós tagsággal összefüggő szakterületét érintő feladatokat,

k) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,

l) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.

16. A bizottságok részletes feladatai

32. §

 A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság részletes feladatai:

1. Pénzügyi és költségvetési területen:

a)Véleményezi az éves költségvetésről, a költségvetés módosításairól és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelettervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, valamint a költségvetés végrehajtásról szóló évközi tájékoztatókat.

b)Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

c)Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az előirányzatok betartására. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását.

d)Vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás indokait és gazdasági megalapozottságát.

e)Véleményezi azokat a testületi előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak.

f)Ellenőrizheti a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos döntések megvalósítását.

 2. Gazdasági területen:

a)Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját.

b)Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntéstervezeteket.

c)Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a testület ilyen irányú döntéseivel összhangban.

d)Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit, továbbá a Velence Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulások gazdálkodását.

e)Véleményezi az önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását.

f)Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel.

g)Véleményezi – a közoktatási intézmények kivételével - az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratát.

h)Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

i)Véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén az éven túli részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését.

 3. Városfejlesztési területen:

a)Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.

b)Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat, figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét.

c)Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását.

d)Figyelemmel kíséri a városrekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlék jellegű ingatlanok hasznosítását.

e)Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat.

f)Véleményezi a testület közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseinek tervezeteit.

g)Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

h)Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását.

i)Koordinálja az idegenforgalomban résztvevők és az érintett önkormányzatok tevékenységét.

4. Környezetvédelmi területen:

a)Véleményezi a testület elé kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú előterjesztéseket.

b)Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat.

c)Véleményezi az adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot.

d)Véleményezi a testület környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.

 5. Mezőgazdasági területen:

a)Véleményezi a testület elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket.

b)Figyelemmel kíséri az állategészségügyi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását.

33. §

 Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:

1. Ügyrendi területen:

a)Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzattól való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé.

b)Indokolt esetben indítványozza a szervezeti és működési szabályzat módosítását vagy kiegészítését.

c)Ügyrendi szempontból, a jogalkotásra vonatkozó jogszabályokra figyelemmel véleményezi – a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével – az önkormányzati rendelettervezeteket.

d)Nyilvántartja és ellenőrzi a testület tagjainak, továbbá hozzátartozóiknak a vagyonnyilatkozatát. A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

e)Vizsgálja jelen rendelet alapján a képviselők testületi és bizottsági üléseken való megjelenését.

f)Véleményezi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a testületi döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos előterjesztésről.

g)Felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő jelentősebb, testület elé kerülő jogügyletekben.

h)Vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, alpolgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos testületi döntést.

i) Szükség esetén ellátja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, alpolgármester köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésével kapcsolatos teendőket.

2. Ellenőrzési területen:

a)Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő testületi előterjesztéseket.

b)Ellátja a testület által elrendelt vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat.

34. §

 Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság részletes feladatai:

a)Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját.

b)Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját.

c)Véleményezi az egészségügyi intézmények stratégiai elképzeléseit.

d)Véleményezi az egészségügyi intézmények strukturális változásait.

e)Véleményezi az önkormányzat egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban.

f)Véleményezi az egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.

g)Véleményt nyilvánít az egészségügyi tárgyú kérdésekben.

35. §

 A Szociális Bizottság részletes feladatai:

1. Szociális területen:

a)Véleményezi az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját.

b)Véleményt nyilvánít a város szociális ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről.

c)Kezdeményezi a helyi szociális jellegű támogatási rendszerek kidolgozását.

d)Véleményezi a szociális ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat.

e)Véleményezi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.

f)Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját.

g)Pályázatot írhat ki a szociális segítő tevékenységet végző civil szervezetek számára.

h)Véleményt nyilvánít a szociális tárgyú kérdésekben.

Dönt az önkormányzati segélyek kiutalásáról, ennek megfelelően:

1. Dönt rendkívüli települési támogatás megállapításáról,
2. Dönt rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítéléséről,
3. Dönt temetési támogatás megállapításáról,
4. Dönt lakhatási támogatás odaítéléséről,
5. Dönt gyermekétkeztetési támogatásokról,
6. Dönt gyógyszertámogatásról.
7. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, ennek megfelelően:

ga) házi segítségnyújtásról,

gb) szociális étkeztetésről,

gc) szociális alapellátás térítési díjának mérsékléséről, rendezéséről,

gd) szociálisan rászorult gyermekek intézményi térítési díjának átvállalásáról.

8. Javaslatot tesz a Velence Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézmények érdekképviseleti fórumaiba a fenntartó szervezetet képviselők személyére.
9. Évenként értékeli a Velence Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai munkáját.

2. Lakásügyi területen

a)Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját.

b)Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben.

c)Véleményezi a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint annak módosításai tervezetét.

d)Véleményt nyilvánít lakásügyi kérdésekben.

36. §

A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság részletes feladatai:

1.       Előkészíti az ágazat fejlesztését segítő pályázatok benyújtását, véleményezi az intézmények által készített és önrész biztosítását igénylő pályázatokat és javaslatot tesz az önrész biztosítására.

2.       Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.

3.       Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére.

4.       Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási, közművelődési és sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.

5.       Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására.

6.       Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítését.

7.       Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira.

8.       Véleményezi az önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények működtetését érintő oktatásszakmai döntéseket.

9.       Kialakítja álláspontját a kormányhivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában.

10.       Véleményt nyilvánít a helyi hagyományok ápolásáról, az értéktár fejlesztéséről.

11.       Véleményezi a köznevelési, közművelődési, kulturális intézmények közalkalmazotti létszáma módosítására vonatkozó előterjesztéseket.

12.       Koordinálja a művelődéssel, közoktatással, sporttal és civil szerveződésekkel kapcsolatos városi érdekek feltárását.

13.       Véleményezi a köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

14.       Figyelemmel kíséri és támogatja Velence Város fiataljainak, különös tekintettel a valamely területen kimagasló eredményt felmutató kulturális előmenetelét.

15.       Javaslatot tesz a közterületek földrajzi nevének megállapítására és megváltoztatására.

16.       _„Velence^” név használatával kapcsolatos kérelmeket döntésre előkészíti.

17.       Ellátja a Velence Települési Értéktárával kapcsolatos feladatokat.

18.       Javaslatot tesz a helyi önkormányzati díjak odaítélésére.

19.       Koordinálja a Nemzeti ünnepek megszervezésével járó feladatokat.

20.       Véleményezi a köznevelési intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, előkészíti a szükséges fenntartói döntéseket

21.       Véleményezi a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet

22.       Véleményezi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét.

23.       Véleményezi az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötendő köznevelési szerződés megkötését.

24.       Véleményezi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkatervét

25.       Véleményezi a köznevelési intézményekre vonatkozó éves ellenőrzési tervet.

26.       Véleményezi a Sportkoncepcióban és Sporttámogatási Rendszerben meghatározott témaköröket.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

17. A polgármester

37. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)  A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 4. melléklet tartalmazza.

(3)  A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.

 (4)  A polgármester javaslatot tesz a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának emelésére, természetbeni juttatásának módosítására.

18. Az alpolgármester

38. §

(1)  A testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörét a polgármester határozza meg.

(2)  Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 4. melléklet tartalmazza.

(3)  Az alpolgármestert feladatellátása során hivatali munkarend nem köti.

19. A jegyző, az aljegyző

39. §

A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként

1. gondoskodik a testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
2. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. előterjeszti a testület elé az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
4. tanácskozási joggal részt vesz a testület és bizottságai ülésein,
5. jelzi a testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
6. törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
7. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről, aláírja a jegyzőkönyveket, valamint a rendeleteket,
8. gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről és végrehajtásuk biztosításáról, rendszeresen tájékoztatja a testületet és a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
9. részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról,
10. választási időszakban ellátja választási iroda vezetői feladatait, gondoskodik a választások törvényes lebonyolításáról,
11. jogi véleményt ad az önkormányzatot érintő, előkészítés alatt álló szabályzatokról, elemzésekről, jogszabály-tervezetekről,
12. gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek folyamatos aktualizálásáról.

40. §

Az aljegyző

1. helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,
2. részt vesz a testület elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában,
3. ellátja a választási irodavezető-helyettesi feladatokat.

41. §

(1)   A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2)       A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.

(3)       Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(4)       A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet, szervezeti felépítését és organogramját a 3. melléklet tartalmazza. 

(5)    A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

(6)    A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az Ügyrend tartalmazza.​

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

42. §

(1)  Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni

1. a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét,
2. az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.

43. §

(1)  A testület a költségvetési rendelet kapcsán először határozattal elfogadja a költségvetési koncepciót, majd a koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester és a jegyző együttesen terjeszti a testület elé.

(2) A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.

(3)  A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester és a jegyző terjeszti a testület elé.

(4) A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

44. §

(1) Ez a rendelet 2015. szeptember 25. napján lép hatályba.

(2)  A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: A zárt ülés tartásához szükséges „nyilatkozat” szövege, amennyiben az ügyben az Mötv. szerint kérelemre zárt ülést kell tartani

2. melléklet: A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje

3. melléklet: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása, organogramja

4. melléklet:  A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló rendelkezések

5. melléklet:  Velence Város Önkormányzat bizottságainak nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok

6. melléklet:  Velence Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok

7. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai

8. melléklet: Az előterjesztések formai követelményeit tartalmazó iratminták

(3)  A szervezeti és működési szabályzat függelékei:

1.    függelék:  Velence Város Önkormányzatának tagjai, tisztségviselői

2.    függelék:  Velence Város Önkormányzat bizottságainak névsora

(4)  Jelen rendelet megalkotásával hatályát veszti a Velence Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (VII. 21.), a 21/2014. (X.28.) önkormányzati rendelet, az 1/2015.(II.02.) rendelet, a 7/2015.(IV. 23.) önkormányzati rendelet.

                      Koszti András                                                             Dr. Szvercsák Szilvia

                       polgármester                                                                          jegyző