Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (V.27.) önkormányzati rendelete

A Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat tulajdonában lévőbérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól  szóló 16/2007. (IV.19.)  önkormányzati rendelet módosításáról

BELVÁROS-LIPÓTVÁROS, BUDAPEST, FŐVÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ALAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRE, VALAMINT AZ ELIDEGENÍTÉSÜKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOKRÓLSZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY 3 §-ÁBAN KAPOTT FELHATALMAZÁS ALAPJÁN AZ ALAPTÖRVÉNY32. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN A  MAGYARORSZÁG HELYI ÖNKORMÁNYZATAIRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CLXXXIX.TÖRVÉNY 13. § (1) BEKEZDÉS 9. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT FELADATKÖRBEN ELJÁRVA A KÖVETKEZŐKET RENDELI EL:

1.§

Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 16/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban:Rendelet)

 A Rendelet 2. § -a kiegészül az alábbi bekezdéssekkel:

(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, csak olyan helyiség jelölhető ki elidegenítésre, amelyre vonatkozóan a kijelölés időpontját megelőző fél éves folyamatos bérleti jogviszony áll fenn.

(6) Az elidegenítésre kijelölésre irányuló eljárás a Kt. döntése vagy bérlő által benyújtott vételi kérelem alapján indul.

(7) A bérlő a kérelmet az alábbi feltételekkel nyújthatja be:

a) igazolja, hogy a bérlőnek valamint mindazoknak a gazdasági társaságoknak, amelyekben a bérlő, bármely ügyvezetője, vagy többségi befolyással (Ptk. 8:2. §) rendelkező tulajdonosa többségi befolyással rendelkezik, a vételi kérelem benyújtásának időpontját megelőző egy évben, illetve amennyiben az alapítás ezen időszaknál rövidebb időn belül történt, úgy az alapítás óta a székhely szerint illetékes önkormányzati, illetve állami adóhatóság hatáskörébe tartozó lejárt köztartozása nincs,

b) igazolja, hogy a helyiség tekintetében a vételi kérelem benyújtásának időpontjában közüzemi, illetve bérleti díjtartozása nincs,

c) folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén csatolni kell a cégbíróságra benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is,

d) amennyiben a bérlő jogi személy, a bérlő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 1) pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, és e jogszabályhely ba) alpontja alapján tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tesz,

e) amennyiben a hivatkozott jogszabályoknak alanya, a bérlő megfelel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

f) amennyiben a bérlő jogi személy, a bérlő nem áll végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és vele szemben végrehajtási eljárás nincsen folyamatban,

g) a bérlő gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban  -öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el.

(8) A (7) bekezdés a)-g) pontja szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat a vételi kérelemhez mellékelni kell, e körben hiánypótlásnak helye nincs.

(9) A (7) bekezdés d)-g) pontja szerinti nyilatkozatokat közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni.

(10) A vételi kérelem a Kt. döntéséig, de legfeljebb hatvan napig érvényes.

(11) Azon helyiségek esetében, amelyek bérlőitől a Zrt. illetve jogelődje akár az 519/1995. (VI. 23.) KT határozat, akár a 402/2004. (V. 13.) KT. határozat szerint emelt bérleti díj megfizetését sikertelenül igényelte, vételi kérelem nem nyújtható be.

2.§

A Rendelet 7. §  helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) Az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogát az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával gyakorolhatja. A határidőt a Bizottság indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbíthatja. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén ezen a határidőn belül kell:

1. az eladási ajánlatban közölt feltételek szerinti, a hatályos jogszabályok szerint az adásvételi szerződésre megszabott alakban kiállított jognyilatkozatot az eladási ajánlatban megjelölt Letéteményes ügyvédhez eljuttatni, a személyazonosság igazolásával és az aláírási jogosultág igazolásával egyetemben, továbbá
2. az eladási ajánlatban közölt vételárat a Letéteményes ügyvédnél letétbe helyezni, és
3. igazolni, hogy az elővásárlási jogával élni kívánó bérlőnek bérleti díj vagy közüzemi díj vagy a TV. 89. § (4) bekezdésében rögzített tartozása nincs.

(2) A határidő jogvesztő.

(3) Az elővásárlási jognak Ptk. 6:202. § alapján történő átruházására esetén a kijelölt vevőre a 2. § (7) bekezdésének a) és c-g) pontjaiban írottak alkalmazandók.

3.§

A Rendelet 14. §  helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § (1) Ha a bérelt helyiséget a bérlő vagy más elővásárlásra jogosult vásárolja meg egy évnél rövidebb bérleti jogviszony fennállását követően, a vételár a helyiség forgalmi értéke.  Ha a bérelt helyiséget a bérlő több mint egy éve folyamatosan fennálló bérleti jogviszonyt követően vásárolja meg vagy a helyiség vonatkozásában az arra jogosult jelen rendelet hatálybalépését megelőzően vételi kérelmet nyújtott be, a vételár a helyiség forgalmi értékének 70 %-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételár mértékének megállapítása szempontjából a helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről szóló döntés időpontja az irányadó.

(3) A vételárat egy összegben kell megfizetni.

(4) Pályázat esetén a vételár a legmagasabb összegű ajánlat.

(5) A vételár e jogszabályban meghatározott kivételeken kívül - nem csökkenthető.

4. §

A Rendelet 16. § (1) bekezdése hatályát veszti.

Záró rendelkezések

5. §

1. Ez Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

    Szentgyörgyvölgyi Péter                                                   Dr. SélleyZoltán       polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. május 27. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.

Dr. Sélley Zoltán

jegyző

I N D O K L Á S

A képviselő testület részről felmerült az igény a Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat tulajdonában lévőbérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól  szóló 16/2007. (IV.19.)  önkormányzati rendelet módosítására a megalkotása óta az életviszonyokban bekövetkezett változások nyomán felmerült igényeknek megfelelően tekintettel az időközbeni jogszabály változásokra is.  Mint ahogy az a konkrét módosításnál is kiderül, a legutóbbi módosításhoz képest hatályba lépett a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, mely az értékesítés során az átláthatóság érdekében a vevővel szemben is megfogalmaz számos kritériumot. Az Önkormányzatnak ugyan nem lenne kötelező ezeket a változtatásokat átvenni, ugyanakkor az Önkormányzat részéről is megfogalmazódott már évekkel ezelőtt az az igény, hogy lehetőség szerint csak átlátható szervezetnek minősülő gazdálkodó szervezetekkel hozzon létre szerződést. Most a rendelet módosítása viszont kötelezővé teszi ezen szempontok alkalmazását.

Ennek megfelelően az rendelet módosításának egyes szakaszok szerinti indokolása az alábbiak szerint alakul:

1. §R. 2. § (5) bekezdéséhez:

A kor igényének megfelelően a jogszabályhely rendelkezése módosítást illetve kiegészítést igényelt, mert az eddigi szabályozás szerint aki bérlővé vált valamely önkormányzati tulajdonban álló helyiségben, akár már a jogviszonyának keletkezését követő napon benyújthatott vételi kérelmet és ezt a rendelet lehetővé is tette. A módosítás a bérlőt továbbra sem köti meg, hogy ilyen irányú kérelmet fogalmazzon meg, ugyanakkor a Kt. és az illetékes Kt. bizottságok által a jövőben csak olyan helyiség jelölhető ki elidegenítésre, amelyre vonatkozóan a kijelölés időpontját megelőző fél éves folyamatos bérleti jogviszony áll fenn. A módosítás ennek megfelelően a Kt. és az illetékes Kt. bizottságoknak fogalmaz meg tilalmat, ugyanakkor egységesíti is az elidegenítési eljárást.

A R. 2. § (6)-(11) bekezdései részben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvényben megfogalmazottak alapján tartalmazzák azon személyi és tárgyi feltételeket, amelyeknek a vételi kérelmet előterjesztő bérlőknek meg kell felelniük, valamint a vételi kérelem elbírálásának részletes szabályait. Ezen feltételek bevezetése a jövőben számos olyan szempont vizsgálatát jelenti, amit korábban nem követelt meg az Önkormányzat, ugyanakkor olyan szempontok kerülnek megfogalmazásra, amire az utóbbi időben a helyi közösségben is felmerült a társadalmi igény.

2. § R. 7. §-ához:

Az elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályozása szintén az átláthatóság és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében tartalmaz szigorítást illetve egyértelműsítést, valamint utal arra, hogy amennyiben a Ptk. alapján az elővásárlási jog jogosultja ezen jogát átruházza, úgy a kijelölt vevőnek is meg kell felelnie azon személyi feltételeknek, amelyeknek az eredeti jogosultnak is meg kellett felelnie.

3. § R. 14. §-ához:

A R. 14. §-ának módosításakor három fő szempontot lett figyelembe véve a módosítás során:

• egyszerűsödjön és egyértelműbbé váljon a jogszabály értelmezése,
• az eddigi a), b), és c) pontokban foglaltak átfogóan és azonos szinten legyenek szabályozva, amit az is indokol, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon tekintetében a jövőben már nem indokolt különbséget tenni azon okból, hogy ki, mikor és milyen jogcímen lett az ingatlan használója vagy bérlője,
• egyben sokkal szigorúbb feltételek érvényesüljenek a kedvezmények mértéke, illetve annak igénybevétele körében.

A javaslat szerint egyszerűsítést jelent a módosítás a tekintetben, hogy bármely bérlő kérheti a megállapított kedvezmény alkalmazását függetlenül a korábbi jogviszonya keletkezésének idejétől vagy jogcímétől, mert egy éves folyamatos jogviszony megléte után nyílik meg a jogi lehetőség a 30%-al csökkentett vételár alkalmazására. Ugyanakkor egyértelműen szigorítást jelent, hogy amíg a bérleti jogviszony nem éri el az egy év időtartamot, addig csak az értékbecslő által meghatározott forgalmi értéken értékesíthető az ingatlan.

4. § R. 16. § (1) bekezdéséhez:

A R. 16. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges, mivel az Önkormányzat a helyiségek elidegenítését áfakörön kívül végzi. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86 § (1) bekezdésének j) és k) pontjaiban megfogalmazott termékértékesítések mentesek az adó alól, így ezen jogszabályhely 2008-tól az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján nem értelmezhető. Az Önkormányzat a 2007. évi CXXVII. törvény 88 § (1) bekezdés a) pontjában írtakkal nem élt, vagyis nem tette adókötelessé a jelen rendelet hatálya alá tartozó értékesítéseket, így a rendelet ezen bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges a megváltozott törvényi szabályozások okán.

5. § Záró rendelkezések