Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete annak érdekében, hogy erősítse a fegyelmezett, átlátható, kiszámítható és hosszútávon fenntartható költségvetési gazdálkodást és segítse a költségvetési tervezés, illetve a zárszámadás előkészítésének folyamatát, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1)     A rendelet hatálya kiterjed Törökbálint Város Önkormányzat képviselő-testületére, bizottságaira, a Polgármesteri Hivatalra, és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre (intézményekre).

(2)     E rendelet előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. §

(1)     E rendelet alkalmazásában:

a)           adósságot keletkeztető ügylet: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.

b)           céltartalék: olyan, a költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban a költségvetési kiadási előirányzat felhasználásának cím, alcím szerinti megoszlása a költségvetési rendelet elfogadásakor még nem ismert.

c)           kiadási főösszeg, bevételi főösszeg: az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kiadásainak, illetve bevételeinek összevont, az egymás közötti tervezett, illetve tényleges pénzforgalomból adódó halmozódásokat nem tartalmazó (konszolidált) összege.

d)          költségvetési hiány belső finanszírozása: a költségvetési hiány korábbiakban betétként elhelyezett szabad pénzeszközök visszavonásával, költségvetési maradvánnyal, vagy vállalkozási maradvánnyal történő finanszírozása;

e)           költségvetési hiány külső finanszírozása: a költségvetési hiány belső finanszírozásnak nem minősülő finanszírozási bevételekkel történő finanszírozása;

f)           működési hiány: külső finanszírozású működési célú költségvetési hiány;

g)           szerkezeti rend: az a struktúra, amelyben a költségvetés bevételeit és kiadásait a költségvetési rendeletben szerepeltetni kell;

h)           tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési rendelet a költségvetési tételek részletes felosztását tartalmazza.

2. A költségvetés tervezésének eljárásrendje

3. §

(1)     A jegyző tárgyévet megelőző év augusztus-31-éig kidolgozza és valamennyi érintett szervezet, szervezeti egység részére eljuttatja a költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit (a továbbiakban: tervezési körirat), így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti tervezési köriratnak megfelelően a költségvetési tervezés során valamennyi érintett szervezet, szervezeti egység köteles együttműködni, a szükséges adatszolgáltatásokat az előírt határidőre és tartalommal teljesíteni.

(3)     A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig abban az esetben is köteles benyújtani a képviselő-testületnek, ha azt jogszabály nem írja elő.

(4)     A költségvetési koncepció benyújtásával egyidejűleg a polgármester köteles előterjeszteni azokat a határozati javaslatokat, amelyek a 4. § (1)-(4) bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükségesek.

4. §

(1)     A költségvetési rendelet-tervezetet az alábbi – egyenlegekre vonatkozó – követelmények figyelembevételével kell összeállítani:

a)           működési hiány nem tervezhető;

b)           a működési költségvetés belső finanszírozása kizárólag a tartalékok (általános tartalék, céltartalékok) előirányzataihoz kapcsolódhat;

c)           a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások tételeit úgy kell megtervezni, hogy

- biztosítsa a költségvetésben tervezett beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások teljesítését, továbbá

- fedezetet képezzen a tárgyévet követő költségvetési év első negyedévi működési célú finanszírozási igényéhez.

(2)     Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelményektől átmenetileg el lehet térni azzal, hogy az eltérést a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor szövegesen indokolni szükséges.

(3)     A költségvetési rendeletben az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék nem lehet kevesebb a kiadási főösszeg 0,3%-ánál és nem lehet több a kiadási főösszeg 3%-ánál. A felhasználás részletes szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza azzal, hogy annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben.

(4)     Amennyiben az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekhez kapcsolódó, devizában elszámolt kötelezettségekkel rendelkezik, kötelező a költségvetési rendeletben az árfolyam-kockázatra tartalékot képezni.

(5)     A jogszabályban előírtakon túl a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor

a)           külön is be kell mutatni a belső finanszírozási források (költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, betétként elhelyezett szabad pénzeszközök visszavonása) várható mértékének kalkulációját,

b)           tájékoztatást kell adni a tárgyévet megelőző évről áthúzódó kötelezettségek várható nagyságáról;

c)           ismertetni kell a kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok elkülönítésének alapjául szolgáló elveket.

3. A költségvetés szerkezeti rendje,
a kötelezően elkészítendő mellékletek struktúrája

5. §

(1)     A költségvetési rendeletben önálló címként kell szerepeltetni Törökbálint Város Önkormányzatát, mint törzskönyvi jogi személyt, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerveket. A költségvetési rendeletben szereplő címek címrendet alkotnak, amelynek módosítása a Képviselő-testület jogkörébe tartozik. Amennyiben a tárgyévi költségvetés javasolt címrendje a tárgyévet megelőző évi címrendtől eltér, az eltérést a költségvetés előkészítésekor külön is indokolni kell.

(2)     Az elkülönített önkormányzati pénzalapokat Törökbálint Város Önkormányzata címen belül alaponként külön-külön alcímként kell kezelni.

(3)     A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek a költségvetésben együttesen is alkothatnak címet. Ilyen esetben a vonatkozó címen belül a költségvetési szerveket külön-külön alcímként kell szerepeltetni.

(4)     A költségvetési rendelet kötelezően elkészítendő mellékleteinek struktúráját áttekinthető és érthető formában, az alábbi követelményeknek megfelelően kell kialakítani:

a)           a jogszabályban előírt valamennyi tartalmi elemet az előírt tagolásban tartalmazzon;

b)           címenként, azon belül alcímenként megállapíthatók legyenek a bevételek forrásonként és feladatonként, a kiadások jogcímenként és feladatonként.

(5)     A bevételek és a kiadások feladatonként – kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok – címenként, az alábbi szempontok figyelembevételével kell bemutatni:

a)           a feladatokhoz kapcsolódó kiadásokat kiemelt előirányzatonkénti bontásban kell szerepeltetni,

b)           a feladatokhoz kapcsolódó bevételeket úgy kell megjeleníteni, hogy abból megállapítható legyen a központi támogatások, a saját bevételek, a belső finanszírozási forrás és a szükséges önkormányzati hozzájárulás (intézményfinanszírozás) mértéke.

4. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályok

6. §

(1)     A költségvetési rendeletben az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási jogköröket úgy kell kialakítani, hogy

a)           .a jogosultak köre, a jogosultság terjedelme (az érintett előirányzatok és az értékhatár) egyértelműen megállapítható legyen;

b)           biztosítsa a költségvetés végrehajtása során – a Képviselő-testület rendszeres tájékoztatása mellett – a kellő rugalmasságot;

c)           védje a működési költségvetés egyensúlyát, biztosítsa a folyamatos, zavartalan feladatellátás pénzügyi feltételeit.

 (2)    A költségvetési rendelet lehetővé teheti, hogy meghatározott értékhatárig a költségvetési szervek a bevételi előirányzataikat meghaladóan befolyt saját bevételeiket saját hatáskörben felhasználhassák. Amennyiben ezt a költségvetési rendelet lehetővé teszi, a többletbevétel felhasználása tartós kötelezettségvállalással nem járhat.

7. §

(1)     Az Önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek az alábbi jogcímek készpénzben történő teljesítésére igényelheti készpénz felvételét a fizetési számláról és teljesítheti azokat készpénzben:

a)           a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b)           az egységes rovatrend K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt előirányzaton belüli rovatokon elszámolandó kiadások,

c)           az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d)           az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e)           az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értékhatárt meg nem haladó kiadások,

f)           a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

g)           az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek.

(2)     Különös méltánylást érdemlő esetben az Önkormányzat kiadásai tekintetében a polgármester, az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek kiadásai tekintetében a költségvetési szerv vezetője előzetes írásbeli engedélyével ötszázezer forint értékhatárt meg nem haladó kiadás az (1) bekezdésben nem szereplő egyéb jogcímen is kifizethető.

5. A zárszámadással kapcsolatos egyes szabályok

8. §

(1)     A zárszámadási rendelet előkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokat a jegyző által előírt tartalommal és határidő betartásával a megkeresett szervezeteknek, szervezeti egységeknek teljesíteni kell.

(2)     A zárszámadási rendelet kötelezően elkészítendő mellékleteinek struktúrája tekintetében e rendelet 5. § (1)-(5) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3)     A zárszámadással egyidejűleg esedékes maradvány elszámolás során a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványból az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket nem illeti meg

            a)         a végleges feladatelmaradás miatt fel nem használt összeg,

b)           a központi támogatások jogosultságot meghaladó összege,

c)           az önkormányzat költségvetéséből alábbi célokra rendelkezésre bocsátott támogatás fel nem használt összege:

ca)  a közüzemi díjak kiadásainak előirányzat-maradványa,

cb)  a karbantartási feladatok kiadásainak előirányzat-maradványa,

cc)  az élelmezési feladatok kiadásainak előirányzat-maradványa,

cd)  az ellátottak juttatásai előirányzat-maradványa,

ce)  a céljelleggel biztosított személyi juttatások (jutalomkiegészítés, eseti keresetkiegészítés, bérfejlesztés) és azok járulékainak maradványa,

d)           az év közben engedélyezett létszámnövekedéshez juttatott előirányzat-növekményből fel nem használt összeg,

e)           a személyi juttatások közterhei maradványának azon része, mely nem kapcsolódik személyi juttatásokra jóváhagyott pénzmaradványhoz,

f)           a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

g)           a költségvetési szervek többletbevételéből képződött maradvány, amennyiben a maradvány felülvizsgálata során az eredeti bevételi előirányzat alultervezettsége állapítható meg.

6. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.