Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában valamint 134/E §-ában kapottt felhatalmazás alapján és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. valamint 8. a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza az önkormányzat által szociális rászorultság alapján pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének  módját, feltételeit és kifizetésének, folyósításának szabályait.

2.  A rendelet hatálya

2. §

A rendelet   hatálya  kiterjed a  Szt. 3.§ -ában meghatározottak alapján:

a)  lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) bevándoroltakra és letelepedettekre;

c) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

e) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás, étkezés, szállás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

3. Hatásköri  szabályok

3. §

Hatásköri szabályok

 (1) Kisgyőr Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott

a.) rendkívüli települési támogatás megállapításáról,

b) köztemetés elrendeléséről

c) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítéséről,

szóló hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

Az a) pont esetében a polgármester az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján dönt.

(2) Kisgyőr Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott  rendszeres települési támogatások megállapításáról szóló hatáskörének gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

4. Eljárási  szabályok

4. §

 (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatalban kell előterjeszteni

 (3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg ha a becsatolt igazolások és nyilatkozatok ezt lehetővé teszik, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. §

 (1) A pénzbeni és természetbeni ellátásoknál az igénylő jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot köteles benyújtani saját magára és családjában vagy háztartásában élő személyekre vonatkozóan.

 (2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek  a következők lehetnek:

1. munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap   nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás,
2. álláskeresési járadékban vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőknél a megállapító határozat másolata és az utolsó  havi csekkszelvény vagy bankkivonat
3. nyugdíjak, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a tárgyhavi, vagy az előző havi szelvény és nyugdíjas igazolvány illetve az éves nyugdíjösszesítő másolata
4. vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozat a nem lezárt év havi nettó jövedelmének átlagáról,
5. egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a havi átlagos nettó jövedelemről,
6. tartásdíj esetében a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy a gyermektartás mértékét is tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó  átvételi elismervénye, vagy postai feladóvevénye.

 (3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a  Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek tovább a Magyar Államkincstár által folyósított ellátásokról. (GYES, GYET, családi pótlék, iskoláztatási támogatás)

 (4)  Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

 (5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(6)  Ha a döntésre jogosult szerv a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja akkor a NAV vagy az illetékes önkormányzati adóhatóság megkeresésével állapítja meg a forgalmi értéket.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kel hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet és a vállalkozásból származó jövedelmet amennyiben a vállalkozás megszűnt.

(8) Gyógyszertámogatás megállapításához a (2) bekezdésben meghatározottakon túl lezárt borítékban  háziorvosi igazolást is mellékelni kell a kérelmező rendszeres gyógyszer szükségletéről.

  (9) Temetési támogatás megállapításához a kérelmező nevére kiállított eredeti temetési számlát, és az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot is be kell csatolni.

6. §

(1) A döntésre jogosult  döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint indokolt esetben környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal köztisztviselője útján gondoskodik. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a környezettanulmány elkészítéséről a Szociális Intézmény vezetője intézkedik.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült melyhez készült környezettanulmány és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

5. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

7. §

(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Kérelemre a polgármester a visszafizetésre részletfizetést  engedélyezhet, illetve méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti a visszafizetést amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot. A részletfizetés időtartama maximum 6 hónap, de nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

6. Települési lakásfenntartási  támogatás

9. §

(1) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére az általuk  lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

 (2 Települési lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, az egyedül élő nyugdíjasok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona.

Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával egyezik meg.

(3) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Amennyiben a háztartás

a) (3) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) – e) pontjában meghatározott tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(c) Amennyiben a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, és a nevelőszülőt – él, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében a lakhatáshoz elismert havi költség az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.-Ft.

(6) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás havi összege

a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b)  a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500,- forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni

 (8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatást 1 év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(10) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. E támogatás tekintetében a lakásba bejelentett lakcímmel rendelkező minden személyt a háztartás tagjának kell tekinteni. Amennyiben valakinek több lakcíme van nyilatkoznia kell, hogy mely lakcímen él életvitelszerűen. A jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit külön lakásnak kell tekinteni.

(11) A lakásban élő személyek számát és adatait a Hivatal népességnyilvántartója a címnyilvántartásban ellenőrzi és a kinyomtatott adatokat a szociális ügyintéző részére átadja.

 (12) Nem jogosult települési lakásfenntartási  támogatásra, aki Sztv. 38. §-ának 2015. II. 28-ig hatályos rendelkezéseiben szabályozott normatív lakásfenntartási támogatásban részesül

10. §

1. A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként kerül megállapítása.
2. A támogatás kifizetését  a villany, gáz, ivóvíz vagy szemétszállítás költségeire a kérelmező által első helyen megjelölt közszolgáltató számlájára történő utalással kell teljesíteni.
3. A támogatást az ügyfél kérésére több szolgáltató részére megosztva is lehet utalni.
4. Amennyiben  a kérelmezőnek vagy a háztartása egyetlen tagjának sincs áram, víz vagy gázszolgáltatóval szerződése, a támogatást a kötelezően igénybe vett szemétszállítás költségeire kell átutalni a közszolgáltató számlájára, a maradékot készpénzben kell kifizetni.
5. A kérelemhez a rendelet 5. §-ában foglaltakon túl csatolni kell a kérelmező nevére szóló közüzemi számla másolatát valamint a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot.
   

8. Gyógyszertámogatás

11. §

   (1)  Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 230 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási szerv által igazolt havi gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át.

   (2)  A támogatás havi  mértéke az egészségbiztosítási szerv által igazolt gyógyszerköltség 50 %-a de maximum havi 5.000,- Ft.

   (3) A támogatást 1 év időtartamra kell megállapítani, melynek kezdő időpontja a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1. napja.

   (4) A támogatást minden hónap 5. napjáig készpénzben kell kifizetni. Az első kifizetést követő további kifizetés feltétele, hogy a jogosult az előző havi támogatás felhasználását a saját nevére kiállított számlákkal igazolja.

   (5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az aki az Sztv. 50. §-a alapján közgyógyellátásra jogosult.

   (6) A kérelemhez mellékelni kell a Járási Hivatal 3 hónapnál nem régebbi határozatát a közgyógyellátási jogosultság elutasításáról, vagy az igazolást mely szerint az elmúlt 12 hónapon belül részére nem állapítottak meg közgyógyellátásra való jogosultságot.

9. Létfenntartási támogatás

12. §

 (1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatásban részesíthető az a személy aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartást veszélyeztető előre nem tervezhető többletkiadása keletkezik.

(2) Létfenntartás veszélyeztető élethelyzet különösen:

1. tartós betegség vagy rokkantság miatti jelentős jövedelemkiesés
2. munkahely elvesztése miatti jövedelemkiesés

c)   akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett

d) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka vagy más szerv által folyósított ellátása kifizetése a jogosultság megállapításának elbírálása miatt 1 hónapnál hosszabb ideje késik,

(3) Létfenntartás veszélyeztető többletkiadás különösen:

1. téli tüzelő beszerzése,
2. a családban betegség, kórházi ápolás miatt utazási és gyógyszerköltségek
3. közgyógyellátásban nem részesülő személyeknek gyógyászati segédeszközök, kerekesszék, speciális ágy, oxigénpalack stb. beszerzése
4. kiskorú gyermekek részére szemüvegvásárlás

e) gyermekek iskolakezdésével kapcsolatos bérletvásárlás, tanszer és ruházat beszerzése

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás vagy a gyermek családba való visszahelyezése során felmerülő anyagi problémák

 (4) Létfenntartási támogatás megállapításánál a család 1 főre számított jövedelemhatára nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élők esetén a 250%-át.

(5) Létfenntartási támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b            ) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(6) A természetben nyújtott támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány,  tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(7) A pénzben nyújtott támogatás  legkisebb összege alkalmanként nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál és  nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

 (8) A létfenntartási támogatás összege évenként és személyenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

10. Temetési támogatás

13. §

(1) Temetési támogatás adható annak a Kisgyőr község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselési a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

 (2) Temetési támogatásra  jogosult az eltemettető, ha családjában az 1 főre eső jövedelem nem éri el  az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át. .

(3) A temetési támogatás mértéke egységesen 15.000.- Ft.

11. Kamatmentes kölcsön

14. §

(1) A képviselő-testület előre nem látható rendkívüli krízishelyzet esetén pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsönt nyújt a kérelmező jövedelmétől függetlenül.

(2) Rendkívüli krízis helyzetnek minősül:

1.  közeli hozzátartozó váratlan halála,
2.  hosszantartó, legalább 2 hónapot elérő betegség, kórházi ápolás a családban,
3. elemi csapás, elemi kár,
4. a kérelmező ingatlanának, ingóságának önhibáján kívüli nagy mértékű károsodása.

(3) A kamatmentes kölcsön összegéről és a visszafizetés ütemezéséről a képviselő-testület az eset körülményeinek függvényében esetileg dönt.

12. Köztemetés

15. §

(1) Kérelemre a polgármester a Sztv. 48. §-a alapján gondoskodik a Kisgyőr közigazgatási területén elhunyt személy közközköltségen történő eltemetéséről ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésére köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Köztemetés elrendelése esetén a legolcsóbb szolgáltatást kell igénybe venni és lehetőség szerint figyelem kell venni az elhalt felekezeti hovatartozását.

3. A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését 12 havi részletben engedélyezheti, vagy a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén. Különös méltánylást érdemlő körülmény ha a kötelezett személy igazolja, hgoy családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, egyedül élők esetében a nyugdíjminimum 150 %-át.

III. fejezet

 13. Szociális  alapszolgáltatások

17. §

(1)  A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3.  jelzőrendszeres házi segítségynújtás
4. nappali ellátásként Idősek Klubja,
5. családsegítés,
6. Tanyagondnoki Szolgálat,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások közül az étkeztetést és a  nappali ellátást a Szociális Intézmény keretében, míg a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a családsegítés feladatait intézményfenntartó társulások útján, a tanyagondnoki szolgáltatást önálló tanyagondnok alkalmazásával látja el.

14. Étkeztetés

18. §

(1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorult személyeknek.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

a) a 60. életévét betöltötte, vagy

b)munkaképességét legalább 50 %-ban elveszítette, vagy

c)össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke legalább 42 %, vagy

d) fogyatékossági támogatásban részesül vagy

e) emelt összegű családi pótlékban részesülő 18 év feletti

 (3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) az étel házhozszállításával

c) a jogosult általi elvitellel.

(4) Az étkeztetést az önkormányzat az általa fenntartott Szociális Intézmény útján biztosítja.

15. Házi segítségnyújtás

19. §

A házi segítség nyújtás és jelző rendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatási feladatairól az önkormányzat  az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján gondoskdok.

16. Idősek Klubja

20.§.

(1) A Képviselő-testület a Szociális Intézmény keretében 30 fős Idősek Klubját működtet.

  (2) Kizárja az igényjogosultságot az együttélési szabályok (házirend) ismételt vagy súlyos megsértése.

17. Családsegítés

21. §

A családsegítés alapszolgáltatási feladatairól az önkormányzat az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján gondoskodik.

18. Az ellátások igénybevételének módja

22. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Szociális Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetve az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem  étkeztetésre,  vagy az idősek klubjába történő felvételre irányul.

 (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a Szociális Intézmény vezetője dönt és értesíti a kérelmezőt.

 (3) Az intézményvezetô külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést  biztosítani annak a  rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

19. Térítési díjak megállapítása

23. §

 A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjakat a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

20. Tanyagondnoki Szolgálat

24. §.

(1) Az Önkormányzat az Sztv. 60. §. (3) bekezdése alapján a Kisgyőr község közigazgatási területéhez tartozó, de Kisgyőr községtől 5 km távolságban fekvő ”Mocsolyástelep” elnevezésű egyéb belterületi lakott helyen az alapellátási feladatokat tanyagondnoki szolgáltatás keretében biztosítja.

(2) Mocsolyástelep lakosságszáma 140 fő.

(3) A tanyagondnok a Szociális Intézmény vezetőjének szakmai irányításával a kötelező alapellátási feladatok közül részt vesz az étkeztetést és a házi segítségnyújtás feladatellátásban

(4) A tanyagondnok munkáját szakmai program alapján végzi, tevékenységéről  évente számot ad a Képviselő-testületnek, illetve falugyűlés keretében Mocsolyástelep lakosságának.

(5) A Tanyagondnoki Szolgálat működésének szabályait a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.

IV. Fejezet

21. Záró rendelkezések

25. §

                     (1)Ez a rendelet 2015. március 1.  napján lép hatályba.

    (2) Hatályát veszti Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete  5/2011. (III.22.) önkormányzati rendelete

   Kékedi László Vilmos                                                                      Lőrincz Sándorné

    polgármester                                                                                           jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Kisgyőr, 2015. február 27.

                                                       Lőrincz Sándorné

                                                                   jegyző