Gulács község képviselő testületének 2/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete
Cím nélküli
Hatályos: 2019. 04. 10Gulács község képviselő testületének 2/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete
Gulács Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
1.Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
2. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gulacs.hu
2. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
3. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt települési támogatások elbírálásának jogkörét.
A Képviselő-testület működése
4. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével az egy hónap időtartamot meghaladó távollét.
5. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a Községháza épületében (4842 Gulács, , Rákóczi u.12. szám ) tartja.
(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
6. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés
a) tervezett időpontját,
b) helyszínét,
c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,
(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal a helyi hirdetőtáblán közzé teszi.
(3) Az ülésre meg kell hívni:
a) A képviselő-testület tagjait,
b) A polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, aljegyzőt,
c) Az érintett témák képviselőit,
d) A napirend kapcsán érintett intézményvezetőket.
7. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.
(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 8 napon belüli időpontra hívja össze.
(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.
(4) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók. A tájékoztatót – halaszthatatlan döntést kivéve - legalább 48 órával az ülés előtt közzé kell tenni.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 48 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.
(6) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
a) önkormányzat érdekében
b) soron kívüli döntést igénylő ügy esetén
8. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
9. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
10. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,
i) bezárja az ülést.
4.A tanácskozás rendje
11. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
e) módosító javaslatok megtétele;
f) döntés a módosító javaslatokról;
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplődöntési javaslatról.
(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja – az ülésvezető szavazásra bocsátja.
(6) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(7) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére a szükséges felvilágosítás mértékéig.
12. § (1) A hozzászólás a jelzések sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) Az ülésvezető a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
c) ha a hozzászólás más személyek becsületének csorbítására alkalmas.
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja.
5.Az előterjesztések
13. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester
b) képviselő-testület tagja
c) jegyző, aljegyző
d) intézményvezető
(3) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések
b) pénzügyi tárgyú előterjesztések
c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések
(8) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(9) A rendelet-tervezetet a hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
6.Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
14. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele
c) alpolgármester választása titkos szavazással, szükség szerint zárt ülésen
15. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(2) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(3) Titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság szavazólapok kiosztásával, a szavazatok leadásával és a végén a szavazási eredmény kihirdetésével látják el a feladatot.
(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.
(6) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.
16. § (1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a közlések sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(4) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:
a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,
b) indokolt önkormányzati érdek miatt.
17. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:
18. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon történő közzététellel hirdeti ki.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely évszámmal és folyamatos sorszámozással van ellátva.
(3) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
a) A határozat megjelölése tartalmazza:
b) a Képviselő-testület megnevezését,
c) a „határozata” kifejezést
d) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
e) a határozat címét.
(4) Példa a határozat megjelölésére:
8.A jegyzőkönyv
19. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
(3) A jegyzőkönyv a jegyzőnél, munkaidőben tekinthető meg.
9.A közmeghallgatás
20. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 15 nappal az önkormányzat hirdetőtábláin és a honlapon közzéteszi.
(3) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivételt képez a Közmeghallgatás helye, mert azt a Képviselő-testület a Művelődési Házban tartja.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
10.A Polgármester jogállása, feladatai
21. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
22. § A polgármester feladatai:
11.Alpolgármester
23. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert, választ.
(2) A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, Képviselő-testületet tájékoztatja.
24. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester
a) törvény által előírt kötelezettség,
b) nyomós önkormányzati érdekű ügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, az önkormányzat szempontjából előnyös ügyben döntést hozhat.
25. § (1) A képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott összegű keretet, biztosit a polgármester részére.
(2) A keret az alább felsorolt feladatokra használható fel:
12.A Bizottság jogállása feladatai
26. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságok hozza létre:
13.Bizottsági működés főbb szabályai
27. § (1) A bizottság nem képviselő tagjának eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottság munkájában a nem képviselő bizottsági tag csak eskütétel után vehet részt.
(2) A bizottság szervezeti és működési rendjüket – saját SZMSZ – maga állapítja meg.
(3) A bizottság az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozza meg.
(4) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 5 munkanapon belül le legyen adva.
(5) A bizottság a bizottsági elnök állandó helyettesítésére, az elnök munkájának segítése céljából alelnököt választ.
28. § (1) a feladatkörüket érintő rendelkezések tekintetében véleményezik a gazdasági program, a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet-tervezet, a féléves beszámoló, az éves beszámoló, valamint a költségvetési módosítások előterjesztéseit;
(2) véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;
(3) elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;
(4) ) a Képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni;
15.Ügyrendi Bizottság feladatai
29. § (1) A képviselői összeférhetetlenség , valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok
16. Pénzügyi Bizottság feladatai
30. §
17.Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
31. § (1) A Hivatal Kirendeltségét a jegyző vezeti.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
32. § (1) Előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
(2) Törvényességi észrevételt tehet, ha törvénysértést észlel.
(3) Gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azokat a polgármesterrel együtt aláírja.
(4) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a munkáját érintő jogszabályváltozásról.
(5) Elvégzi a Tarpai Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ben meghatározott feladatait.
19.A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
33. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző 2 nappal korábban a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
34. § (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban: Mötv.) 32. §, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény határozza meg.
(2) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, aljegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.
(3) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a KÖH biztosítja.
(4) A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A polgármester, az alpolgármester és a képviselők, valamint a nem képviselő alpolgármester esküjének szövegét a Mötv. törvény tartalmazza.
35. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat -és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhet.
(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen, ülésenként legfeljebb 15 perc időtartamban foglalkozik. A 15 perces időtartam lejárta miatt elmaradt interpelláció/k/ a következő rendes ülésen tűzhetők napirendre, amennyiben azt az interpelláló képviselő – a Képviselő-testületi ülésen tett szóbeli nyilatkozatával – napirenden kívánja tartani.
(3) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.
(5) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az interpellációra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc.
(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.
(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(8) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.
(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.
20.Képviselői kérdés
36. § (1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, az állandó bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől, aljegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.
(3) A képviselői kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
37. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján
a) eskü letételének hiánya miatt,
b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
c) a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt
legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja, három igazolatlan hiányzás után.
(1) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 30%-ban csökkenti.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 5 havi időtartamra 30%-ban csökkenti.
A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai
38. § (1) Az Önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a Képviselő-testület a megérkezését követő ülésén dönt.
(2) Az Önkormányzat a RNÖ részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Községház épületében biztosit helyiséget. A RNÖ a biztositott helyiséget ingyenesen használhatja, a rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.
(3) Az Önkormányzat a Önkormányzati Hivatal útján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat részére a képviselő-testületi ülések előkészítésében, a testületi döntések előkészítésében, a döntéshozatalhoz kapcsolódó sokszorosítási, postázási feladatok ellátásában, valamint a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásában.
(4) A jegyző, aljegyző az önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a rendelet 2015. február 23. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Gulács Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007.(IV.25.) önkormányzati rendelete, valamint Gulács Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról