ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

2/2015. (II.27.)

önkormányzati rendelete

a települési támogatások helyi szabályozásáról

Ópályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Fejezet

A rendelet alapelve, célja, személyi hatálya, értelmező rendelkezések

1. A rendelet alapelve

1. § E rendelet alkalmazásának alapelve, hogy az önkormányzat a településen lakók részére szabályozott módon, a lakosság szükségleteihez és az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten önkormányzati finanszírozású támogatásokat nyújtson, segítve ezzel a helyben lakó személyek megélhetését.

2. A rendelet célja

2. § A rendelet célja az állami felelősségi körbe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) nevesített támogatások helyi szinten történő kiegészítése, valamint jóléti támogatások nyújtása.

3. § Az e rendeletben szabályozott támogatások biztosítása érdekében Ópályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak szerint biztosítja a szükséges pénzügyi keretet.

3. A rendelet hatálya

4. § A rendelet hatálya kiterjed Ópályi Község Önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel (több lakcím esetén életvitelszerű, tartózkodási hellyel) rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, valamint a Gyvt. 4. §-ában felsorolt személyekre, valamint a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi alapellátási Intézményi Társulás Mátészalka, Ópályi telephelyű családsegítő és gyermekjóléti szolgálatára (a továbbiakban: Családsegítő szolgálat).

5. § A rendelet hatálya nem terjed ki az 1. §-tól eltérően azon személyekre, akik esetében a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátások igényelhetők.

4. Értelmező rendelkezések

6. § Az e rendeletbe foglalt pénzbeli vagy természetbeni támogatások (a továbbiakban együtt: támogatás) szociális rászorultságtól függő, valamint jóléti települési támogatásként nyújthatók.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtása kötelező, ha

a) az e rendeletben meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll

fenn, vagy,

b) a kérelmező időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

8. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) a szociális rászorultság megítélése során a szociális hatóság az egyedülélő

kérelmező, az egy háztartásban élő kérelmező, vagy család esetén az egy

háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait vizsgálja, mely alapján

megállapítható, ha a személyek megélhetése, vagy a megélhetéshez szükséges

alapvető feltételek nem biztosítottak

b) a jóléti támogatások nyújtása jövedelemvizsgálat nélkül történik, meghatározott

élethelyzethez kötött támogatási formaként.

9. § Az e rendeletben használt fogalmak értelmezésében a Szt. és a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek fogalom meghatározása az irányadó.

2. Fejezet

Eljárási szabályok

5. Eljárási szabályok

10. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítására irányuló kérelmet az igénylő, a szülő, vagy más törvényes képviselő (továbbiakban együtt: kérelmező) a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő postai úton, vagy személyesen.

(2) A támogatások iránti eljárás kérelemre, vagy hivatalból a Gyvt. 18. § (4) bekezdésében, az Szt. 45. § (5) bekezdésében foglalt szervek, személyek és szervezetek jelzése alapján is indítható.

(3) A járási hivatal hatáskörébe tartozó kérelem a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadást tartó ügysegédnél is benyújtható, aki gondoskodik a kérelem áttételéről az illetékes járási hivatal felé.

11. § A támogatások iránti eljárás során, e rendelet rendelkezéseinek hiányában, a Szt., a Gyvt., a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) kormányrendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) kormányrendelet vonatkozó szabályai az irányadók.

12. § Az eljárás lefolytatása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

13. § Az e rendeletbe foglalt támogatások elbírálásánál az elbírálásra jogosult egyszerűsített határozatban dönt, ha a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

14. § Testületi döntést igénylő kérelem esetén, a döntést a soron következő testületi ülésen kell meghozni.

15. § A támogatásban részesített kérelmező (továbbiakban: támogatott) az ellátásra való jogosultságát érintő körülmények megváltozásáról, annak beálltától számított 15 napon belül köteles értesíteni a támogatást megállapító szervet.

16. § A szociális hatóság jogosult a jogosultság feltételeinek fennállását, a települési támogatás felhasználását alkalomszerűen, eseti vagy rendszeres jelleggel ellenőrizni támogatási formától függően, adategyeztetés, környezettanulmány keretében, továbbá az Szt., és a Gyvt. vélelmezett jövedelemszámítására vonatkozó szabályai szerint.

17. § A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatás visszafizetésére az Szt. szabályai az irányadók.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes rendelkezések

III. Fejezet

Települési támogatások formái

6. A települési támogatásokra vonatkozó közös szabályok

18. § Az e rendeletben szabályozott támogatások közül az egyedülélő, vagy az egy háztartásban élők ugyanazon évben legfeljebb három támogatási formában részesülhetnek.

19. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben a döntéshozó a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén, az ügyfél javára eltérhet.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetnek számít, ha a kérelem elutasítása

a) az egy főre jutó jövedelemhatár legfeljebb 500.- Ft-tal történő túllépése miatt, vagy

b) háromnál több támogatási forma igénybevétele miatt történt és

a jogorvoslati eljárás során, a hivatal által elvégzett környezettanulmány alapján, a támogatás megállapítása indokolt.

20. § Nem részesíthető települési támogatásban az egyedülélő, vagy az egy háztartásban élő személy, ha az egy főre jutó havi jövedelem mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400 %-át.

7. Egyszeri gyógyszertámogatás

21. § (1) Azon kérelmező részére,

a) aki alanyi, vagy normatív közgyógyellátásban nem részesülhet, mert a részére

szükséges gyógyszerek közgyógyellátásra nem adhatóak, vagy

b) gyógyszerigénye nem rendszeres,

egyszeri gyógyszertámogatás állapítható meg.

(2) Az egyszeri gyógyszertámogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetében a 200 %-át ne haladja meg és gyógyszerigényének térítési díja legalább az 1.000.- Ft-ot meghaladja.

22. § Nem állapítható meg egyszeri gyógyszertámogatás annak, aki e rendelet szerinti rendszeres gyógyszertámogatásban részesül.

23. § (1) Az egyszeri gyógyszertámogatás igénylése során a 1. melléklet szerinti nyomtatványon a háziorvos a szükséges gyógyszereket felsorolja, melyre a gyógyszertár feltünteti a gyógyszerek árát. A kitöltött nyomtatvány alapján a Jegyző a gyógyszer ingyenes igénybevételét azonnal engedélyezi, a gyógyszer költségét pedig az önkormányzat a gyógyszertár részére megtéríti.

(2) A gyógyszertámogatás az alábbi gyógyszertárakkal való megállapodás alapján történhet:

a) ____________________________________________

b) ____________________________________________

24. § Az egyszeri gyógyszertámogatás összege személyenként és évente egyszer vehető igénybe legfeljebb 6.000.- Ft/fő/év összegben.

25. § A támogatás megállapítását a Képviselő-testület a Jegyző hatáskörébe utalja.

8. Rendszeres gyógyszertámogatás

26. § (1) Rendszeres gyógyszertámogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszer költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

2. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően jövedelemre és a költség mértékére tekintet nélkül jogosult rendszeres gyógyszertámogatásra az is, aki süket, vak, néma, vagy csonkolt, és aki állandó jelleggel gyógyászati segédeszköz használatára kényszerül, vagy aki állandó jelleggel egészségügyi pelenka használatára szorul. 
3. A (2) bekezdésben szereplőek bizonyításához szakorvosi igazolást, vagy azzal egyenértékű szakvéleményt kell benyújtani arról, hogy az ott meghatározott egészségügyi állapot fennáll, s az ott szereplő eszközök állandó jellegű használata a kérelmező számára nemcsak indokolt, hanem nélkülözhetetlen is. 

27. § (1) A gyógyszerkeret havi összege 6.000.- Ft/támogatott, mely egy év időtartamra kerül megállapításra.

(2) A jogosultság elbírálásához a rendszeres gyógyszertámogatás igénylése során a 2. melléklet szerinti nyomtatványon a háziorvos a szükséges gyógyszereket felsorolja, melyre a gyógyszertár feltünteti a gyógyszerek árát.

28. § Nem részesülhet rendszeres gyógyszertámogatásban az, aki alanyi, vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.

29. § A megállapított támogatás utólag, a kérelem benyújtását követő hónap 5-ig, házipénztárból, vagy átutalással teljesül.

30. § A rendszeres gyógyszertámogatás jogosultságának megállapítását a Képviselő-testület a Jegyző hatáskörébe utalja.

9. Kegyeleti támogatás

31. § (1) Elhunyt személy temettetési költségeihez egyszeri települési támogatásként kegyeleti támogatás adható, e rendelet 20. §-ában foglalt jövedelemhatárra tekintettel, ha

a) a kérelmező az elhunyt temettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozóként a kérelmező saját és családja létfenntartását

veszélyezteti a temetési költségek viselése.

32. § A kegyeleti támogatás összege: 10.000.-Ft.        

33. § Nem részesíthető kegyeleti támogatásban az, aki

a) külön jogszabály alapján, temetési hozzájárulásban részesül, vagy

b) az elhunyt eltemettetéséről köztemetés keretében az önkormányzat gondoskodik,

vagy

c) a kérelem benyújtása időpontjában az eltemettetés időpontja óta már több, mint egy

év eltelt.

34. § (1) A támogatás igényléséhez a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, melyhez mellékelni kell

a) a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított

temetési költségeket igazoló számlák eredeti példányát, melyre a támogatás ténye és

összege felvezetésre kerül

b) egy háztartásban élők jövedelemigazolását

c) halotti anyakönyvi kivonat másolatát (amennyiben nem az elhalálozás helye szerinti

önkormányzatnál igényli)

(2) A megállapított támogatást házipénztárból kell kifizetni, a kérelem benyújtásának napján.

35. § E támogatás megállapítását a Képviselő-testület a Jegyző hatáskörébe utalja.

10. Közüzemi támogatás

36.  § (1) A közüzemi támogatás megállapításának, valamint folyósításának egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja (a továbbiakban együtt: jogosult) köteles lakókörnyezetének Szocr. szerinti rendezettségét biztosítani. Ennek körében a jogosult kötelezettségeként az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara, kertje (a továbbiakban ezek együtt: ingatlan), a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben szabályozott elvárások egyidejű teljesítését kell tekinteni.

2. A Szocr. alkalmazása szempontjából a jogosult lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha az nem elhanyagolt, nem gondozatlan, mert:

1. az ingatlanon legalább egy darab, a települési hulladék (a továbbiakban: szemét) rendszeres gyűjtéséhez és szállításához rendszeresített, az ingatlanon keletkező szemét mennyiségéhez mérten elegendő nagyságú szemétszállító edényzet (a továbbiakban: kuka) áll rendelkezésre és annak rendeltetésszerű használata a jogosult részéről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet szerint biztosított;
2. az ingatlanon, az ingatlan körül lévő járda- és árokszakaszban – járda, árok hiányában az ingatlan határától legalább két méter széles területsávban – nincs szemét sem kiöntött, sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban, ide nem értve az ingatlanon belül lévő, a szervezett szemétszállítás számára átadásra váró szemét szokásos mennyiségét, mely során legfeljebb egy db 120 literes kuka mennyisége vehető figyelembe;
3. az ingatlan körül lévő árokszakaszban nincs a csapadékvíz lefolyását gátoló bármilyen szilárd anyag (pl.: építési törmelék, föld stb.) és a lefolyást növények sem akadályozzák;
4. az ingatlan, az ingatlan körül lévő járda- és árokszakasz területe emberi fekáliával nem szennyezett;
5. állatok tartása esetén az ingatlanon megfelelően kialakított és az erre vonatkozó szabályok szerint rendben, tisztán tartott állattartó hely áll rendelkezésre, valamint a trágya megfelelően kezelt, a trágyalé nem folyik szét az ingatlanon, nem folyik át a szomszédos ingatlanra, s nem folyik ki közterületre sem;
6. az ingatlant határoló kerítés, kapu megléte esetén az olyan állapotú, amely megakadályozza az ingatlanon tartott bármely állat elkóborlását, és a kisgyermekek felügyelet nélküli közterületre való kijutását;
7. az ingatlanon nincs nyoma elszaporodott mennyiségű káros rágcsálóknak (pl.: patkány, egér stb.), káros rovaroknak (pl.: állati parazitáknak, légyinváziónak stb.);
8. szilárd típusú anyagoknak (pl.: tüzelő, építési anyag stb.) az ingatlanon nagyobb tömegben való léte esetén azok rendezett formában vannak tárolva, felhalmozva, s nem szétszórtan találhatók;
9. az ingatlan földterületének, kertjének legalább 70 %-a – ebbe nem számítva a beépített, továbbá gondozott zöldfelületként hasznosított, parkosított területet, továbbá az udvar nagyságát, valamint a jogosulttól független külső okok (pl.: magas vízállás, elöntés, köves talaj stb.) miatt  művelésre alkalmatlan területet  – gondozottsága, rendezettsége alapján (pl.: nem elhanyagolt, gyomos, gazos) mezőgazdasági művelésre, termelésére, haszonnövények (pl.: zöldség, gyümölcs, faültetvény, takarmánynövény stb.) termesztésére alkalmas;
10. az ingatlan kertje, udvara esetében 30-30%-nál nem nagyobb részarányt foglalnak el az allergén, vagy egészségre más módon ártalmas gyomnövényeken (pl.: parlagfű, üröm stb.) kívüli egyéb gyomnövények, valamint azok magassága nem haladja meg átlagosan a 20-25 cm-t, továbbá az ingatlan egész területén előforduló gyomoknak, fűféléknek legalább a kaszálása szükség szerinti gyakorisággal megtörténik;
11. az ingatlan kertje, udvara esetében nem található az allergén, vagy egészségre más módon ártalmas gyomnövény (pl.: parlagfű, üröm stb.), vagy annak 2 cm magasságot elérő egyede és ezen állapot biztosítása érdekében rendszeresen megtörténik az ilyen gyomféle végleges eltávolítása, megsemmisítése (gyomlálása, kikapálása, kémiai védekezés stb.), vagy legalább az előírt magasságra történő levágása (fűnyíróval, kaszálással stb.);
12. az ingatlan körül lévő járda- és árokszakaszon – járda, árok hiányában az ingatlan határától legalább két méter széles területsávon is biztosított legalább a j)-.k) pontok szerinti gyommentesítés, továbbá a hó eltakarítása, a jég- és síkosságmentesítés;
13. a lakás helyiségei – különösen a konyha, WC, fürdőszoba, lakószoba – szükség szerinti gyakorisággal, rendszeresen kitakarítottak, rendezettek.

3. A Szocr. alapján a lakókörnyezet rendezettségéhez kötött szociális ellátás megállapítása során a (2) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítését a helyszínen ellenőrizni kell, ide nem számítva a (6) bekezdésben kivételként meghatározott eseteket. A megállapított ellátás folyósítása során a kötelezettségek teljesítése év közben is bármikor ellenőrizhető, míg a (7) bekezdésben meghatározott esetben annak elvégzése kötelező.
4. A lakókörnyezet rendezettségének – a Ket. szabályai szerinti – hatósági ellenőrzésére, a helyszíni szemle lefolytatására az Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző), vagy a helyette eljáró köztisztviselő – mint a hatóság ügyintézője – jogosult. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A kötelezettségek teljesítésének elmaradását – amennyiben az ezzel kapcsolatos bármely jegyzőkönyvbe foglalt megállapítással a jogosult nem ért egyet – a Ket. szabályai szerint minden esetben megfelelő módon bizonyítani, dokumentálni kell (pl.: dátumos fényképfelvétel készítésével, vagy tanúvallomással stb.).
5. Amennyiben megalapozottan megállapításra kerül, hogy a rendezett lakókörnyezet biztosítására vonatkozó – a (2) bekezdésben meghatározott – bármely kötelezettségét a jogosult nem teljesíti, úgy vele szemben a Jegyző az Szt. szabályai szerint intézkedik.
6. A lakókörnyezet rendezettségére irányuló ellenőrzés lefolytatása – a szociális hatáskör gyakorlójának döntésében külön is megindokolva – az adott ügyben akkor mellőzhető, ha a lakókörnyezet rendezettségéhez kötött

1. bármely más szociális ellátás megállapítása, továbbá az ellátás folyósítása során év közben tartott helyszíni ellenőrzés alkalmával készített jegyzőkönyv felvételére az elbírálást közvetlenül megelőző 30 (harminc) napon belül már sor került, s annak tartalma szerint a jogosult lakókörnyezete rendezettnek tekinthető;
2. ugyanazon szociális ellátás esetében, bármely okból, az elbírálást közvetlenül megelőzően legalább 2 (kettő) egymást követően készített jegyzőkönyvből az állapítható meg, hogy a jogosult lakókörnyezete rendezettnek tekinthető;
3. bármely szociális ellátás során, bármely okból készített ellenőrzési jegyzőkönyvből az állapítható meg, hogy a jogosult lakókörnyezete rendezettnek tekinthető, s ezen túl a jegyzőkönyv azt a külön megállapítást is tartalmazza, hogy a lakókörnyezet rendezettsége – a település helyi általánosnak ítélt lakókörnyezeti rendjéhez viszonyítva – kiemelkedő, vagy példaértékű,
4. helyi civil mozgalom értékelése alapján – a civil szervezet igazolása alapján – az ingatlan elismerésként megkapta a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát.

7. Az (5) bekezdésben meghatározott esetben – feltéve, hogy a Jegyző intézkedésére a hiányosságot a jogosult megszüntette és az ellátás folyósításra kerül – a helyszíni ellenőrzést év közben legalább egy alkalommal el kell végezni, meg kell ismételni.

37. § A közüzemi támogatás a kérelmező villanyáram és gázfogyasztásának költségeihez nyújt támogatást azon rászoruló részére, akinek az egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át.

38. § A támogatás mértéke: 4.000.- Ft/hó.

39. § A közüzemi támogatás időtartama egy évre állapítható meg, a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától.

40. § A támogatás iránti 4. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell:

a) az egy háztartásban élők jövedelemigazolását

b) a lakás tulajdonjogát, vagy a lakás használati jogosultságát igazoló okirat másolatát,

mely lehet:

ba) tulajdoni lap (takarnetből), vagy

bb) bérleti, vagy

bc) adásvételi, vagy

bd) ajándékozási, vagy

be) tartási-, életjáradéki, vagy

bf) hagyatékátadó végzés.

c) családi állapotról szóló igazolás

ca) özvegy esetén halotti anyakönyvi kivonat

cb) elváltnál jogerős bírósági végzés

d) iskolalátogatási bizonyítvány közép-, vagy felsőfokú tagozatok intézményi látogatása

esetén

e) kérelmező lakcímére szóló, a lakás után fizetendő, a kérelem benyújtását megelőző

  hónap villany-, gáz-, víz-, tüzelő-, vagy szemétszállítási díj számláját.

41. § (1) Azonos lakóhellyel rendelkező kérelmezők esetén egy lakásra csak egy jogosultság állapítható meg, függetlenül a lakások és a háztartások számától.

42. § A közüzemi támogatás jogosultságának megállapítását a Képviselő-testület a Jegyző hatáskörébe utalja.

11. Szemétszállítási díj-kedvezmény

43. § (1) Szemétszállítási díj-kedvezményként önkormányzati támogatás adható, a kötelező közszolgáltatás után fizetendő díjból 50 %-os mértékben a kérelmező jövedelmének vizsgálata nélkül

1. amennyiben házaspár, élettárs esetén egyik, vagy mindkét fél 75 éven felüli és más felnőtt nincs a háztartásukban, vagy a nyugdíjas egyedülélő 75 éven felüli.

44. §  A kedvezményes térítés határozott időre, az 5. melléklet szerinti kérelem elbírálását követő hónap első napjától számított 1 év időtartamra érvényes.

45. § Amennyiben a kérelmező körülményeiben bekövetkező változás miatt a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, a következő hónap 1. napjával a támogatás folyósítása megszűnik.

46. § A Képviselő-testület ezen önkormányzati támogatás megállapítását a Jegyző hatáskörébe utalja.

12. Rendkívüli települési támogatás

47. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesül az, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(2) Rendkívüli létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek minősül különösen:

a) az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglalt élethelyzetek közül e rendelet 6.

mellékletében felsoroltak:

         aa) haláleset, vagy

         ab) elemi kár, vagy

         ac) baleset, vagy

ad) tartós, minimum öt napig tartó kórházi kezelés.

48. § (1) Kérelmező részére rendkívüli élethelyzetére tekintettel jövedelemvizsgálat nélkül a támogatás egy évben egyszer adható, melynek összege: legfeljebb 10.000.- Ft

(2) A segély elbírálásához az adott élethelyzetet megfelelően igazolni szükséges.

(3) A megállapított támogatást azonnali intézkedés esetében a házipénztárból kell kifizetni, a 6. melléklet szerinti kérelem benyújtásának napján, nem azonnali intézkedés esetében a kifizetést utalással kell teljesíteni a döntést követően.

49. § E támogatás megállapítását a Képviselő-testület azonnali intézkedést igénylő esetben a Jegyző hatáskörébe, nem azonnali intézkedést igénylő esetben a Humán Bizottság hatáskörébe utalja.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

V. Fejezet

Záró rendelkezések

13. Hatályba léptetés

50. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezés

51. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

15. Hatályon kívül helyező rendelkezés

52. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet, annak módosításáról szóló 13/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelet, a 9/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet, valamint ezek módosításáról szóló 10/2014. (VII. 31.) önkormányzati rendelet.

               Erdélyi Miklós sk.                                                                Bálint Albert sk.

                    polgármester                                                                               jegyző

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

GYÓGYSZERTÁR TÖLTI KI!

POLGÁRMESTERI HIVATAL TÖLTI KI!

JEGYZŐ ENGEDÉLYEZÉSE