Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pont pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (2) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában meghatározott, Hercegszántó község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, továbbá a Szt. 6. §-a szerinti hajléktalan személyekre terjed ki.

2. Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelem az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható. A kérelmet postai küldeményként vagy személyesen a 6525 Hercegszántó, Dózsa Gy. u. 8. szám alatti Hercegszántói Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.

(2) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladó­vevény, a nyugdíjszelvény, a pénzintézeti igazolás, az ellátást folyósító szerv határo­zata, ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén bírósági ítélet, vagy gyámhivatali határozat.

(3) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a közüzemi és egyéb szolgáltató által kiál­lított számla, a pénzintézeti igazolás, a befi­zetési csekkszelvény, a postautalvány, a nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyógyszerköltség igazolása.

(4) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszer­zése nehézségbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészsé­get, testi épséget veszélyeztet, a jogosult írásban tett nyilatkozata is elfogad­ható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jo­gosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatolni kell a szükséges igazolásokat, il­letve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt települési támogatás megállapításához csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát és a haláleset időpontjában hercegszántói lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező nevére kiállított számlát a temetési költségekről.

(7) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.

(8) A kérelmező az e rendeletben meghatározott egyes ellátások esetében kötelezhető arra, hogy a családja vagy háztartása vagyoni helyzetéről nyilatkozatot tegyen.

(9) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készí­teni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül vizsgálta, s nem feltételezhető, hogy azokban lényeges változás történt.

(10) A települési támogatásra jogosult az ellátást megállapító határozatban együttműködésre kötelezhető a Bajai Kistérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Szolgálat). Amennyiben a jogosult az együttműködést megtagadja, vagy az együttműködés keretében kialakított életvezetési tanácsokat nem fogadja meg és azokkal írásbeli felszólítás ellenére is súlyosan ellentétes magatartást tanúsít, a Szolgálat írásos jelzése alapján az ellátás megszüntethető.

3. §

(1) A pénzbeli települési támogatás folyósításáról az ellátást megállapító határozatban foglaltak szerint – folyószámlára történő átutalással vagy házi pénztári kifizetéssel – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A természetbeni települési támogatás biztosításáról az ellátást megállapító határozatban foglaltak szerint – a szolgáltató részére történő folyósítással, előre fizetős mérőóra feltöltésével, a megvásárolt áru vagy az önkormányzat tulajdonát képező, átengedett ingóság átadásával – a Polgármesteri Hivatal intézkedik.

4. §

(1) A települési támogatás, valamint a szociális célú tűzifa támogatás megállapításával kapcsolatos feladat- és hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére, részletfizetési lehetőség engedélyezésére – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné –, kérelemre, a Képviselő-testület jogosult.

3. Települési támogatás

5. §

A települési támogatás keretében

 a) rendkívüli települési támogatás,

 b) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás,

c) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás, vagy

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

igényelhető.

6. §

(1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, és akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás folyósítása készpénzben vagy természetben, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(3) A rendkívüli települési támogatás összegét a rászorultsághoz igazodóan kell megállapítani, ugyanazon személy, illetve család részére a készpénzben megállapított támogatás alkalmanként 1 000 Ft-nál kevesebb és 10 000 Ft-nál több, illetve a havi rendszerességgel nyújtott támogatás 1 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, és egy naptári évben – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kivételével – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(4) Az életet, testi épséget veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő szükséghelyzetben a támogatás összegére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korlátozást nem kell figyelembe venni.

(5) A gyermek hátrányos helyzete miatt igényelt rendkívüli települési támogatást a gyermeknek, illetve a fiatal felnőttnek kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(6) A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatást a jogosult – a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül – a Polgármesteri Hivatal házipénztárában veheti fel, vagy kérelmére a Polgármesteri Hivatal a folyószámlájára utalja.

(7) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás különösen a gyógyszertámogatás, a társadalombiztosítás által nem támogatott egészségügyi szolgáltatás díjának átvállalása, a közüzemi díj átvállalása, a tüzelősegély, az építőanyag biztosítása, az intézményi étkezési térítési díj átvállalása, a ruházat- és élelmiszervásárlás vagy élelmiszer utalvány biztosítása, a tankönyv és iskolai felszerelés biztosítása.

(8) A gyermek hátrányos helyzete miatt igényelt rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában kell megállapítani, ha a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul, vagy az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(9) A természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás esetében a támogatás összege alkalmanként meghaladhatja a 10 000 Ft-ot, de egy naptári évben – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kivételével – ekkor sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

7. §

(1) Az általa lakott lakás fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások megfizetésének elmaradása a háztartás tagjai lakhatását veszélyezteti.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás díja, a csatornahasználat díja, a szemétszállítás díja, a tüzelőanyag költsége, a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, az önkormányzattól vásárolt lakás törlesztőrészlete, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyeknek nyújtott kamatmentes kölcsön törlesztőrészlete, a közműfejlesztési érdekeltségi hozzájárulás összege.

(3) A lakásfenntartási támogatást kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakásfenntartási támogatás csak annak a személynek állapítható meg, akinek a nevére szól a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadást igazoló számla vagy kötelezettség.

(4) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátásként elsősorban a szolgáltató részére történő folyósítással vagy előrefizetős mérőóra feltöltésével kell nyújtani. Az ellátást megállapító határozatban a jogosult előrefizetős mérőóra felszereltetésére kötelezhető.

(5) A lakásfenntartási támogatás összegét a kérelmező lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásainak figyelembevételével, a kérelmező szociális rászorultságához igazodóan kell megállapítani. A támogatás egy hónapra jutó összege 2 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, de nem haladhatja meg a 6 000 Ft-ot.

(6) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

8. §

(1) A 7. § (2) bekezdésben meghatározott lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön nyújtható, amennyiben a hátralék miatt a szolgáltatás kikapcsolása vagy a követelés végrehajtása a kérelmező és háztartásának tagjai lakhatását veszélyezteti.

(2) A kamatmentes kölcsönt elsősorban természetbeni ellátás formájában, a szolgáltató vagy a követelést előíró részére történő közvetlen folyósítással kell nyújtani.

(3)  A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 60 000 Ft lehet, amit legfeljebb 12 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(4) A kamatmentes kölcsön visszafizetése részben, legfeljebb az igényelt kölcsönösszeg 30%-áig elengedhető annak a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át és a kölcsön visszafizetése a háztartás tagjainak megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(5) Kamatmentes kölcsön csak akkor nyújtható, ha a kölcsön visszafizetésére lakásfenntartási támogatást megállapító határozat és/vagy bankszámláról azonnali beszedési megbízással levonható rendszeres jövedelem fedezetet nyújt.

9. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: temetési segély) igényelhet az a szociálisan rászorult személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, ha a temetési költségek viselése a temettetőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan kell megállapítani, a segély összege 10 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, de elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét, ha a temettető a temetési kiadásokat viselni nem képes.

(3) A temetési segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kölcsön visszafizetésére bankszámláról azonnali beszedési megbízással levonható rendszeres jövedelem fedezetet nyújt.

(4) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 24 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 134 000 Ft.

4. Szociális célú tűzifa támogatás

10. §

(1) Az önkormányzat — a szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatással együtt rendelkezésre álló keret mértékéig — a rászorulóknak természetbeni szociális tűzifa támogatást biztosít.

(2) Természetbeni szociális tűzifa támogatásra jogosult az a személy,

a) aki a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, azzal, hogy az életet, testi épséget veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő szükséghelyzetben e jövedelmi korlátozást nem kell figyelembe venni,

b) akinek a lakása fával fűthető és rendelkezik fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel, és

c) akinek a háztartásában élő személyek egyikének sincs birtokában 1 m³-nél több tűzifa.

(3) Háztartásonként csak egy személy igényelhet támogatást, támogatásként legalább 1 m³, de legfeljebb 5 m³ tűzifa adható.

(4) A tűzifa kiszállításáról — a szociális célú tűzifa támogatás megállapítását követő három napon belül — az önkormányzat gondoskodik, annak átvételét a jogosult aláírásával átvételi elismervényen köteles igazolni.

(5) A támogatás megállapításakor — a rendelkezésre álló keretet figyelembe véve — előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki

a) nem rendelkezik tüzelővel,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családban él,

c) a háztartásában több gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket tart el,

d) aktív korúak ellátására,

e) időskorúak járadékára, vagy

f) lakásfenntartási támogatásra

is jogosult.

(6) Az önkormányzat a fűtési idényre vonatkozó — a szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatással együtt rendelkezésre álló — keretet a miniszteri döntést követően az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján közzéteszi.

(7) A támogatás iránti kérelmet a fűtési idényben a közzétételt követően, március 25-ig lehet benyújtani.

5. Szociális alapszolgáltatások

11. §

(1) Az önkormányzat a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás intézménye, a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével biztosítja a családsegítés szolgáltatást.

(2) Az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet által fenntartott Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat - Felsőbácskai Kisrégió intézmény látja el az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, a fogyatékosok nappali ellátása, a tanyagondnoki szolgáltatás és a szociális információs szolgáltatás feladatait.

6. Helyi szociálpolitikai kerekasztal

12. §

(1) A képviselő-testület a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezésére, értékelésére, elemzésére, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) a Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat — Felsőbácskai Kisrégió intézmény fenntartója által kijelölt képviselő;

b) a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartója által kijelölt képviselő;

c) a Polgármesteri Hivatal kijelölt képviselője;

d) az önkormányzat polgármestere.

7. Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 9/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.