Izsák Város Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjában, továbbá a 10.§ (1) bekezdésében, a 32.§ (3) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ában, a 45.§ (7) bekezdésében, a 48.§ (4) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 62. §-ában. A 92.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Izsák Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII.4.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklet I/2 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a települési támogatásokról a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy Izsák város közigazgatási területén élő egyének és családok szociális biztonságának a megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás és a szociális ellátások keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, a pénzbeli ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásuk ellenőrzésének a szabályait.

A rendelet hatálya

2.§

E rendelet hatálya kiterjed az Izsák város közigazgatási területén élő:

a) lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben meghatározott személyekre,

f) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján arra a 18. életévét be nem töltött személyre, aki felügyeletéért felelős nagykorú személy felügyelete nélkül lépett Magyarország területére, vagy belépését követően maradt felügyelet nélkül.

A rendeletben szabályozott ellátási formák,

az ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök

3.§

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít a jelen rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(2) Települési támogatás keretében igényelhető pénzbeli támogatások:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás,

b) ápolási célú települési támogatás,

c) egészségmegőrző települési támogatás,

d) rendkívüli települési támogatás,

d) temetési támogatás,

e) köztemetés

f) 70 év feletti személyek és nagycsaládosok hulladékszállítási díjának átvállalása,

(3) Települési támogatás keretében biztosított szociális ellátások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) időskorú személyek részére nyújtott nappali ellátás.

(4) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatáskörök gyakorlását a Képviselő-testület az alábbiak szerint ruházza át:

a) Egészségügyi és Szociális bizottságra

    aa) ápolási célú települési támogatás,

    ab) egészségmegőrző települési támogatás

    ac) étkeztetés

b) Polgármesterre

    ba) lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

    bb) rendkívüli települési támogatás,

    bc) temetési támogatás.

Eljárási szabályok

4.§

 (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatal Ügyfélszolgálati irodájában lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. Az így előterjesztett kérelemről hivatalos feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

(3) A veszélyhelyzet elmúltával az ügyirathoz csatolni kell a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény( a továbbiakban:  Szt.) 18.§-ában előírt nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat.

(3) E rendelet hatálya alá tartozó ellátásoknál nincs lehetőség az elektronikus hatósági ügyintézésre.

5.§

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a háztartásában élők adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A jogosultság megállapításakor az Szt. 10.§ (2) –(9) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező külön határozattal kötelezhető arra, hogy háztartása vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti forma-nyomtatványon nyilatkozzék.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

6.§

(1) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy saját ellátására kötött-e tartási- életjáradéki- vagy öröklési szerződést.

(2) A jövedelem hitelt érdemlő módon történő igazolására eredeti (vagy hiteles másolat formájában készült) okirat fogatható el, mely egyebekben lehet: a munkahely által kiállított átlagkereset-igazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladóvevény, nyugdíjszelvény,  a pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata, stb. Az alkalmi munkából származó jövedelem alkalmi munkavállalói könyvben, a munkáltató bejegyzésével igazolható.

       (3) Ha kétség merül fel a kérelmező nyilatkozatának, illetve az által szolgáltatott adat, tény vagy körülmény valódisága tekintetében, a kérelem elbírálására nézve hatáskörrel rendelkező szerv köteles a tényállást megfelelően tisztázni. Ebből a célból a polgármesteri hivatal  – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartásával – megkeresi az illetékes adóhatóságot, jövedelem igazolásokat szerez be, környezettanulmány készítését indítványozza, stb.

       (4) Ha a szükséges okiratok, igazolások nem állnak rendelkezésre, de a kérelmet haladéktalanul kell elbírálni, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztetné, a kérelmező nyilatkozata – melyet az irányadó időszakra forrásonként és személyenként köteles megtenni – is elfogadható.

(5) A kérelmet érdemi döntésre a polgármesteri hivatal ügyintézője készíti elő. A tényállás feltárása során nincs szükség olyan körülmény, tény, adat igazolására, amely az önkormányzat, illetve a Hivatal nyilvántartásaiban is szerepel, illetőleg amelyről hivatalos tudomása van.  Ha jogszabály vagy e rendelet nem rendeli el, és a kérelem érdemi elbírálása szempontjából az nem szükséges, környezettanulmányt nem kell készíteni abban az esetben, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a hatóság - szociális vagy gyermekvédelmi ügyben - a jogosultság megállapítása szempontjából szükséges körülményeket már feltárta, és alapos okkal feltehető, hogy azokban - a hatóság előzetesen lefolytatott vizsgálatát követően – lényeges változás nem következett be.

         (6) Amennyiben a kérelmező az általa kért helyett más szociális ellátásra lenne jogosult, erre a körülményre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetve – ezzel egyidejűleg – a megfelelő kérelem nyomtatványt  részére meg kell küldeni.

         (7) Az e rendeletben meghatározott eljárási szabályokat az Szt. 5-16.§-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

Jogorvoslat

7.§

         (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások tárgyában első fokon eljáró szervek határozata ellen Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az elsőfokú hatósághoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni, a határozat közlésétől számított 15 napon belül.

         (2) Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületének e rendeletben szabályozott ellátások ügyében másodfokon meghozott határozata ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Törvényszékhez lehet keresetet benyújtani.

A szociális ellátás folyósításának módja és ideje

8.§

         (1) Az e rendelet alkalmazásával megállapított pénzbeli rendszeres szociális ellátást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig átutalással kell kifizetni.

(2) Az e rendelet alkalmazásával megállapított rendkívüli települési támogatást az arról szóló határozat kézhezvételét követő 2. napon belül a Hivatal pénztárában kell a jogosult, vagy annak törvényes képviselője, alakszerű meghatalmazással rendelkező megbízottja részére kifizetni.

(3) Az e rendelet alkalmazásával természetben megállapított szociális ellátást az arról szóló határozat kézhezvételét követő 5. napon belül a határozatban megjelölt helyen, formában és módon kell folyósítani.

(4) Ha az eseti ellátás haladéktalan folyósítása szükséges azért, mert az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott határidő megtartása életet, egészséget, testi épséget, vagy az ellátás törvényes célját veszélyeztetné, a Hivatal - a döntésről szóló határozat szerint - haladéktalanul gondoskodik a folyósításról.

(5) Amennyiben az ellátás célját a jogosultnak való közvetlen kifizetés (átutalás) veszélyezteti,  a pénzbeli ellátás – ha azt jogszabály nem zárja ki – a hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján annak a szolgáltatónak (pl. közüzem) vagy intézménynek (pl. iskola) is közvetlenül megfizethető (átutalható), amelynek a jogosult érdekében visszterhesen nyújtott –  a szociális ellátást megállapító határozatban megjelölttel egyébként megegyező – szolgáltatása miatt jogosulttal szemben pénzkövetelése áll fenn.

Az ellátás nyilvántartása, nyilvántartás, a szociális ellátás módosítása

9. §

(1) A jegyző az e rendelet szerinti szociális ellátások megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása, módosítása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározottakat a valóságnak megfelelően tartalmazza.

         (2) A jegyző a rendszeresen folyósított szociális ellátás időtartama alatt is folyamatosan vizsgálja, hogy a  nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, és a jogosultság feltételeinek változása alapján kezdeményezi a szociális ellátás megszüntetését vagy módosítását.

(3)A  rendszeresen folyósított szociális ellátás jogosultság feltételeinek változását az igénylő a változás bekövetkeztétől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 15. napon belül köteles a Hivatalban bejelenteni.

A jogosulatlan ellátás megszüntetése, visszafizetése, méltányosság

10. §

(1) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) a kérelmező a jelen rendeletben, illetve az Szt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

b)  a kérelmező szándékosan valótlan adatokat közölt, vagy olyan körülményeket hallgatott el, amelyek alapján nem lett volna jogosult a támogatásra,

c)  ha a jogosultság feltételei megszűntek, vagy  jogosultságot kizáró körülmény következett be,

d) a jogosult meghalt és az

e) e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(3) Az Szt-ben, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, továbbá  az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott ellátás pénzegyenértékének a megfizetésére.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén a döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 évig a jogosult a megszüntetettel azonos típusú ellátásra nem szerezhet jogosultságot.

(5) A (39 bekezdés alkalmazása esetén, ha az ellátás visszafizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, a Képviselő-testület méltányosságból azt

a) elengedheti,

b) csökkentheti vagy

c) részletfizetést engedélyezhet.

II. FEJEZET

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás

11.§

(1) A lakáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás ( továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás a villanyáram-, a víz és gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(2) A lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 százalékát és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma                                                     1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma:                                             0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma:                                  0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként             0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként                     0,7.

(4) Ha a háztartásban

a) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

c) gyermekét egyedül nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt is- él. A tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2- del növekszik.

(5) A lakásfenntartási támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre elismert költségek szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2015. évben 250 Ft.

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik             30 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik              40 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik         47 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik           55 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 4- 4 m2.

(7) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 40 százaléka, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztásra jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének ( a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 1.000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A TM  kiszámítása a következő módon történik

                                J-0,5 NYM

      TM=  0,3   -           NYM           x 0,15

Ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni és az elbírálást követő hónap első napjától kezdődően kell folyósítani.

(10) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(11) A (10) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Ápolási célú települési támogatás

12.§

  (1) Ápolási célú települési támogatásra ( továbbiakban: ápolási díj) való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki:

a) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg és

b) Izsákon lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Izsákon lakó hozzátartozója gondozását végzi.

(2) Hozzátartozó a Ptk. Szerinti hozzátartozó, kivéve a jegyest.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatóan hat hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. A tartós betegség tényének a fennállását az ápolt személy háziorvosa igazolja.

(4) Állandó ápolási, gondozási tevékenység: a fürdetés, öltöztetés, élelem elkészítése és étkeztetés, mosás, egyedi fűtésű lakás esetén a fűtés, orvosi ellátás biztosítása és mentális ellátás.

(5) Az ápolási díjmértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát.

(6) Az ápolási díj – az eset körülményeire tekintettel – megállapítható természetbeni juttatás és vásárlási utalvány formájában is.

(7) Az ápolási díj legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg. Ezen időtartam elteltével- legkorábban a jogosultság lejártát megelőző hónap 20. napjától – ismételten új kérelem terjeszthető elő, s . egy év időtartamra – új jogosultság állapítható meg.

(8) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:

a) alanyi jogon ápolási díjban részesül,

b) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 százalékát,

c) az ápolt személy egy hónapot meghaladóan fekvőbeteg- gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

d) rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultsággal rendelkezik,

e) nappali képzés keretében folytat tanulmányokat,

f) teljes munkaidőben kereső tevékenységet folytat és a

g) az ápoló és az ápolt személy eltartási szerződést kötött.

(9) Az ápolási és gondozási feladatokat ellátó személy tevékenységét a Polgármesteri Hivatal szociális ügyeket ellátó előadója ellenőrzi.

(10) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az ápolást nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem megfelelően végzi,

c) az ápolt személy kéri,

d) az ápolt személy meghal,

e) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy kizáró ok merül fel.

Egészségmegőrző települési támogatás

13.§

(1) Egészségmegőrző ( gyógyszer kiadások viseléséhez) települési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek a rendszeresen és igazoltan szedett gyógyszerbeszerzési célú kiadásai vagy gyógyászati segédeszközre fordított vásárlási költségei:

a) meghaladják saját jövedelmének 40 százalékát és

b) háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát.

(2) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz beszerzés indokoltságát és tényét a jogosult személy háziorvosa igazolja.

(3) A gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott egészségmegőrző települési támogatás mértéke legfeljebb havi 5.000 forintig terjedhet

(4) A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogatottnak nyugtával, bizonylattal kell elszámolnia, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyek vitelével megbízott előadójánál.

(5) Az egészségmegőrző települési támogatás legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg. Ezen időtartam elteltével – legkorábban a jogosultság lejártát megelőző hónap 20. napjától – ismételt új kérelem terjeszthető elő, s – hat hónap időtartamra – új jogosultság állapítható meg.

(6) Az egészségmegőrző települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a támogatott személy jogosultsága már nem áll fenn,

b) a jogosult a támogatás felhasználásáról nem számol el a (4) bekezdésben meghatározottak szerint,

c) a jogosult személy kéri,

d) a jogosult meghal,

Rendkívüli települési támogatás

14.§

(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az olyan krízishelyzetbe került személyek vagy családok részre, akiknek létfenntartása, megélhetése közvetlen és másként el nem hárítható veszélyben van, vagy ilyen veszély fenyegeti.

(2) A rendkívüli települési támogatás olyan személyek vagy családok részére állapítható meg, akik önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról, megélhetéséről más módon nem tudnak gondoskodni és a háztartásukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás kizárólag:

a) rendkívüli helyzet elhárítása, élet- és vagyonbiztonság veszélyének,

b) tartós betegség, elemi kár,

c) gyermek nevelésével, gondozásával, nevelésbe vételével, kapcsolattartásával, családban tartásával összefüggő krízishelyzetek elhárítása céljából állapítható meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás nem lehet kevesebb 1.000 forintnál, s mértéke legfeljebb 100.000 forintig terjedhet.

(5) A rendkívüli települési támogatás – a támogatás céljának megfelelően – szükség szerint megállapítható pénzbeli és természetbeni juttatás formájában, valamint egy összegben és részletekben is.

(6) A támogatás jog- és rendeltetésszerű felhasználását – egy összegben kifizetett 10.000 Ft-tól - a jegyző ellenőrzi, s nem megfelelő felhasználásuk esetén a döntéshozó gondoskodik a támogatás azonnali megszűntetéséről, s visszafizetése érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket.

(7) Rendkívüli települési támogatásban ugyanazon okból az egy háztartásban élő személyek közül csak egy fő részesülhet.

Temetési segély

15.§

(1) Temetési segély állapítható meg annak, aki:

a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély az (1) bekezdés alkalmazásával akkor állapítható meg, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát.

(3) A temetési segély összege minimálisan 10.000 forint,maximális mértéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 40 %-át.

(4) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségéről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére –kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a szükséges jövedelemigazolást.

(5) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(6) A tényleges kifizetéshez a támogatást kérő személy nevére kiállított, kifizetést igazoló (eredeti) számla bemutatása szükséges. A megállapított támogatás nem fizethető ki a támogatást kérőnek, ha a támogatást kérő személy nevére kiállított számlán szereplő bruttó végösszeg meghaladja a támogatás maximális mértékének a kilencszeresét.

Köztemetés

16.§

(1) A köztemetés az elhunyt vallása szerinti szertartással, a legegyszerűbb szolgáltatások igénybevételével szervezhető meg.

(2)  A Képviselő-testület mentesíti az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha a költségek megfizetése a kötelezett és közvetlen családja megélhetését veszélyezteti, nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel vagy az nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét és a hagyatéki eljárás során megállapításra kerül, hogy értékesíthető vagyona az elhunytnak nem maradt fenn.

70 év feletti  egyedül élő személyek és nagycsaládosok

 hulladékszállítási díjának átvállalása

17.§

Ha Izsák Város Önkormányzatának éves költségvetése előirányzatként is biztosítja, a településen lakóhellyel rendelkező 70 éven felüli egyedül élő személyeket – akiknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát -   és a nagycsaládosokat a szilárd hulladék elszállításával kapcsolatos költségük mértékében –a 70. életév betöltését követő év első napjától 25 százalékos, a nagycsaládosoknál 100 százalékos kedvezmény – kérelmükre az Önkormányzat természetben rendkívüli települési támogatásban részesíti oly módon, hogy köztartozását a szolgáltató irányában megfizeti.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Alapszolgáltatások

18.§

Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) időskorú személyek részére nyújtott nappali ellátás.

Étkeztetés

19.§

(1) Az étkeztetés biztosítása a Royalsekt Zrt-vel kötött szerződés alapján az általuk üzemeltetett konyhán keresztül történik.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászoruló személynek kell legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodni, aki azt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.

(3) Rászoruló az igénylő, ha:

     a) 60. életévét betöltötte, vagy

     b) egészségi állapota, vagy

     c) fogyatékossága, vagy

     d) szenvedélybetegsége, vagy

     e) hajléktalansága

     akadályozza a napi egyszeri meleg étel előállításában.

(4) Egészségi állapota, fogyatékossága vagy szenvedélybetegsége alapján szociálisan rászoruló az a személy, aki a háziorvosa  vagy kezelőorvosa igazolása szerint önmaga ellátásáról részben nem tud vagy egyáltalán nem tud gondoskodni.

(5) Az étkezés iránti kérelmeket a Gondozási központban kell benyújtani a rendszeresített formanyomtatványon.

(6) A térítési díj összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

20.§

(1) A házi segítségnyújtás a Gondozási Központ által foglalkoztatott hivatásos gondozónők útján történik, az Szt. 63.§ (9) bekezdésében meghatározott kötelező feladataként a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek részére.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Gondozási Központban kell benyújtani, melyhez csatolni kell a 4. §-ban  foglaltakon túl az egészségi állapotról szóló igazolást.

(3) A házi segítségnyújtásért személyi térítési díjat kell fizetni, melynek összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Amennyiben fizetési kötelezettségének a gondozott nem tesz eleget, úgy a fizetés esedékességi hónapjának utolsó napjával a kihordást meg kell szüntetni és intézkedni kell a  hátralék beszedésére.

(5) A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységeit és résztevékenységeit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/200. (I.7.) SzCsM. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Családsegítés

21.§

Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 64.§.-ában meghatározott családsegítés alapszolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

Időskorú személyek részére nyújtott nappali ellátás

22.§

( l) Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nappali ellátást hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkezését

(2) A nappali ellátás iránti kérelmeket a Gondozási Központban kell benyújtani, melyhez csatolni kell az 4.§-ban foglaltakon túl az egészségi állapotról szóló igazolást.

(3) Az alapszolgáltatásért térítési díjat kell fizetni, melynek összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

Szociálpolitikai Kerekasztal

23.§

(1) A Képviselő-testület helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre Izsák Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2)  A kerekasztal tagjai:

a) Izsák Város Önkormányzata Szociális –és Egészségügyi Bizottsága képviselője,

b) Izsák Város Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata vezetője,

c) Izsák Város Gondozási Központ vezetője,

d) Ezüst Gólya Nyugdíjas Klub képviselője,

e) Mozgáskorlátozottak Helyi Egyesülete képviselője,

f) Református Egyházközség képviselője,

g)Római Katolikus Egyházközség képviselője.

V.FEJEZET

Záró rendelkezések

24. §

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 15/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet.

I z s á k, 2015. február 24.

(: Mondok József:)                                  (: Bagócsi Károly:)

                                                                   polgármester                                     címzetes főjegyző