Pamuk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01Pamuk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Pamuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 26. §, 32. § (3) bekezdés, 45. §, 48. § (4) bekezdés, 132. § (4) bekezdés, valamint a gyermekek védelméről lés a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdés, 131. § (1) bekezdésben meghatározott jogalkotói hatáskörében; az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni az Pamuk Község Önkormányzatának közigazgatási területén életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a Pamuk község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha a hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. család: a Szt. meghatározása1 szerint;
2. egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik;
3. háztartás: a Szt. meghatározása2 szerint;
4. jövedelem: a Szt. meghatározása szerint;
5. környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak, továbbá a kérelem szempontjából lényeges tények, adatok, előírt kötelezettségek teljesítésének esetenkénti helyszíni ellenőrzése;
6. különös méltánylást érdemlő eset: különösen fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
7. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;3
8. vagyon: a Szt. meghatározása4 szerint a mindenkori nyugdíjminimum ötszörösének megfelelő összegtől.
(2) Egy főre eső jövedelem: a háztartás összes havi nettó jövedelme osztva a háztartásban élők számával.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az önkormányzat saját hatáskörében nyújtott ellátásaira – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a Szt-ben, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelően irányadóak.
(2) A pénzbeli és természetben nyújtott települési ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, Pamuk Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) címezve lehet benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára a Szt-ben meghatározottakat kell figyelembe venni.
(4) A jövedelem igazolható:
a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással (amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni);
b) munka elvesztése nyomán kapott ellátás esetén az ellátást megállapító hatóság által kiállított igazolással;
c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával;
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
g) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói könyv fénymásolatával;
h) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
i) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával;
j) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
k) az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
l) amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.
(5 ) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára, illetve házipénztárból.
(6) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás kifizetése legkésőbb a megállapítást követő 15 nap a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára, illetve házipénztárból.
(7) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot – az (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(8) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult az ellátás folyósítása alatt nem Pamukon tartózkodik életvitelszerűen, a jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(9) A települési vagy gyermekjóléti támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Közös Hivatal jegyzőjének bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(10) A (9) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Szt.25. §.(7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.
5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
5. § (1) A (10) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. E rendeletben szabályozott települési támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a Szt. 17. §-ban foglaltakat, a gyermekjóléti támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a Gyvt.133. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból, indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a polgármester a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
Pénzben vagy természetben rendszeres ellátásként nyújtott települési támogatások
6. Lakásfenntartási támogatás
6. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos (2) bekezdésben meghatározott rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások körén a villanyáram-, a víz- és a szemétszállítás díját, albérleti díjat, és a tüzelőanyag költségeit kell érteni.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában:
a) az egy főre eső nettó jövedelem a nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 130%-át
b) a lakás fenntartásával kapcsolatos havi rendszeres kiadásaik mértéke a háztartás összjövedelmének 30%-át eléri, vagy meghaladja és
c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakásfenntartási támogatás havi összege 1500 Ft.
(5) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani és a támogatás összegét a határozatban megjelölt egy vagy több szolgáltató részére havonta kell átutalni.
(6) Azon személy esetében, akinél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást természetben kell nyújtani.
(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(8) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(9) A megállapított jogosultsági időtartam alatt a jogosult, vagy háztartásának tagja részére újabb lakásfenntartási támogatást – a háztartás szerkezetében történt változást, illetve elköltözést kivéve – ugyanarra a lakásra nem lehet megállapítani.
(10) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a már fennálló jogosultság utolsó hónapjában benyújtott kérelmek esetén a korábbi jogosultság lejártát követő hónap első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.
(11) A kérelemhez csatolni kell:
a) kérelmező nyilatkozatát a lakásban tartózkodás jogcíméről valamint a háztartás vagyoni helyzetéről;
b) a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, ennek hiányában a tulajdoni lapot;
c) bérleményben, albérletben élők esetén a bérleti szerződést;
d) a kérelmező, illetve háztartása tagjai nevére szóló, – vagy azon legalább számlafizetőként feltüntetett – a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások egy havi átlagos összegéről a szolgáltatói igazolásokat, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző utolsó számlákat.
(12) Vegyes tüzelés esetén az egy hónapra jutó átlagos kiadást az előző fűtési időszak számlái alapján kell kiszámítani.
(13) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.
(14) Az (1) bekezdés alapján adható települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
Pénzben vagy természetben átmeneti ellátásként nyújtott települési támogatások
7. Rendkívüli települési támogatás
7. § A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt
a) halálesetre tekintettel temetési támogatást,
b) eseti támogatást,
c) eseti gyermekvédelmi támogatást.
8. Temetési támogatás
8. § (1) Temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.
(2) Nem jogosult temetési támogatásra, aki az eltemettetésre- ellenszolgáltatás fejében - szerződésben vállalt kötelezettséget.
(3) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha az elhunyt temetése közköltségen történt.
(4) A temetési támogatás összege a temetés költségének 10%-a, de legfeljebb 20.000 Ft.
(5) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
b) a halotti anyakönyvi kivonatot,
(6) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(7) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.
9. Eseti támogatás
9. § (1) Eseti támogatásra való jogosultság állapítható meg kérelemre, vagy hivatalból annak a személynek,
a) aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,vagy
b) alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen, ha
ba) betegséghez, vagy
bb) elemi kár elhárításához, vagy
bc) egyéb súlyos krízis helyzet miatt
anyagi segítségre szorulnak.
(2) Eseti támogatásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 130 %-át.
(3) Eseti támogatás családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal állatható meg, melynek éves összege a 20 000.-Ft-ot nem haladhatja meg.
(4) Eseti támogatás egyszeri összege:
a) legalább 1 000.-Ft, legfeljebb 5.000.-Ft.
b) a 9. §.(1) bekezdés b) pont bc) alpontja esetében legfeljebb 20 000.-Ft
(5) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet és
b) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
(6) Az Önkormányzat a szociális ellátásra biztosított keretösszeg év végi maradványa terhére az arra jogosult személyeknek karácsonyi támogatást nyújthat.
10.Eseti gyermekvédelmi támogatás
10. § (1) Eseti gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó háztartás időszakosan létfenntartási gonddal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a háztartásbab az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 130%-át
(2) E rendelet alkalmazásában létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a családjának alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen:
a) gyermek betegsége,
b) gyermek hátrányos helyzete
miatt anyagi segítségre szorul.
(3) Eseti gyermekvédelmi támogatás kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg.
(4) Az eseti gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül, gyermekenként 4 alkalommal adható, melynek éves összege nem haladhatja meg a 20 000.-Ft-ot, amely támogatás az eset összes körülményét figyelembe véve egy összegben is adható.
(5) Eseti gyermekvédelmi támogatás alkalmankénti összege legalább 1 000.-Ft, legfeljebb 5 000.-Ft.
(6) Az önkormányzat közoktatási és felsőoktatási intézményben tanulók részére pályázat keretében igénybe vehető települési támogatást tanulmányi ösztöndíj támogatásokat biztosíthat, melynek keretében:
11. Köztemetés
11. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §.-ban foglaltak szerint a kell ellátni.
(2) Az Szt.48. §.(3) bekezdés b.) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre, a polgármester engedélyezheti a köztemetés költségének – maximum 12 havi – részletekben történő törlesztését, ha az eltemettetésre köteles személy,
a) egyedül élő és havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át nem éri el
b) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum összegét nem éri el.
(3) Különösen méltányolható, létfenntartást veszélyeztető esetben a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatároktól eltérhet.
(4) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap
12. Szociális szolgáltatások
12. 1. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai
12. § (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:
Az ellátások igénybevétele
13. § (1) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítés alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
Falugondnoki szolgáltatás
14. § Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését, ezen belül: betegszállítás, bevásárlás, gyógyszerek kiváltása, tömegközlekedéshez történő hozzájutás elősegítése, valamint közreműködik az étkeztetés biztosításában.
Étkeztetés
15. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője
Házi segítségnyújtás
16. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a 63. § (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(8) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.
(9) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
Családsegítés
17. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi társulás által létrehozott és fenntartott Alapszolgáltatási Központ intézmény útján biztosítja.
(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtani.
(5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.
13. 2. Térítési díj
18. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
19. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 25%-át étkeztetés,
b) 20%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetében.
(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;
c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évente egyszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.
(7) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50.%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)
20. §
A személyi térítési díjak megfizetése
21. §
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
22. §
Az intézményi jogviszony megszűnése
23. §
Házirend
14. Méltányossági jogkör gyakorlása
24. § (16) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester lakásfenntartási támogatás, valamint a gyógyszertámogatás kivételével – az e rendeletben foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet.
15. Záró és hatályba léptető rendelkezések.
25. §
.
AZ EGYES KÉRELEMTÍPUSOKHOZ CSATOLANDÓ IGAZOLÁSOK JEGYZÉKE ELLÁTÁSI FORMÁNKÉNT
Intézményi térítési díjak
A személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjai
Étkeztetés
Ellátottak |
Elbírálási szempont |
Elvitel/helyben fogyasztás esetén Ft/adag +ÁFA a mindenkor hatályban lévő ÁFA törvény előírásai szerint |
1. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át nem haladja meg |
130 Ft/adag |
2. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-a és 300 %-a között van |
180 Ft/adag |
3. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 300 %-át meghaladja |
250 Ft/adag |
Házi segítségnyújtás
Ellátottak |
Elbírálási szempont |
Házi gondozási óradíj |
1. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át nem haladja meg |
0 Ft/óra |
2. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át meghaladja |
0 Ft/óra |
Idősek nappali ellátása
Étkezés igénybevételével |
330 Ft/nap |
Étkezés igénybevétele nélkül |
120 Ft/nap |
KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSHOZ
KÉRELEM
települési támogatás megállapításához
( a megfelelő rész aláhúzandó)
3./ Családi állapota: egyedülálló (hajadon, nőtlen), házastársával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt, házastársától külön élő, elvált , özvegy (a megfelelő rész aláhúzandó)
Név |
Születési hely,idő |
Anyja neve |
Rokoni fok |
TAJ szám |
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek |
||||
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||||
4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
6. Egyéb jövedelem ( pl: tartásdíj ) |
||||||
7. Összes jövedelem |
||||||
(* A kérelemhez mellékelni kell a jövedelmi adatok táblázat 1-9 pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat, melyek 30 napnál régebbiek nem lehetnek.)
VAGYONNYILATKOZAT
A. Ingatlanok
B. Egyéb vagyontárgyak
Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bekezdés c) pontja
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bek. f.) pontja
Minden évben hivatalosan közzétett és kihirdetett öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (TnyR.) 11.§ szerint 2008. január 1-től 28.500,-Ft.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bekezdés b.) pontja