Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevekénységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Segesd Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

(4) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.

(5) A 31. § (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatásokat –a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével- az önkormányzat társulás keretében, a RSZSZK útján biztosítja.

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4 – 16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) a közös hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított három napon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban utalással, külön kérelem esetén házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(4) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(5) A rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg az érintettet.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást, valamint temetési kölcsönt állapít meg.

(2) A pénzbeli települési támogatás formái

a) Eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás,

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása.

b) Rendszeres települési támogatás:

ba) települési gyógyszertámogatás,

bb) települési lakhatási támogatás,

bc) települési ápolási támogatás.

(1) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg.

(2) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult továbbá

a) a 65 év feletti személyekből álló kétfős háztartás azon tagja, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

b) a 65 év feletti, egyedül élő személy, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(3) A települési létfenntartási támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, de nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a települési létfenntartási támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre tekintet nélkül a polgármester is megállapíthat települési létfenntartási támogatást. Ebben az esetben a támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke a 20.000 Ft összeget nem haladhatja meg.

(7) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(8) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) A rendszeres és eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete, a rendszeres támogatás iránti kérelem e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(5) Az eseti vagy rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelem benyújtásához a háziorvos támogató javaslata szükséges (3. melléklet).

(6) A támogatás felhasználását esetenként, illetve a támogatási időszak végén a gyógyszertári számlákkal igazolni kell.

(7) Aki az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, egy évre kizárja magát a támogatás igénybevételének lehetőségéből.

(1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti jellegű támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg,

b) valamint egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni.

(2) A háziorvos és a védőnő javaslata alapján, a családtervezéssel (születésszabályozással) összefüggésben felmerült kiadásokhoz (gyógyszer, gyógyászati eszköz) is igényelhető támogatás.

(3) A támogatás igénylésének alapja az orvos, illetve szakorvos által kiadott vény. Amennyiben az orvosi, illetve szakorvosi vény nem tartalmazza az adott gyógyszer vagy gyógyászati (segéd)eszköz árát, a gyógyszertár árra vonatkozó igazolását szükséges a kérelemhez mellékelni.

(4) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 3 napon belül kell elbírálni.

(5) Nem igényelhető támogatás a már rendszeresen szedett gyógyszerek kiváltására, kivéve az első alkalommal történő felírást.

(6) A támogatás csak akkor igényelhető, ha a gyógyszer térítési díja az 1000 Ft összeget meghaladja. A támogatás esetenkénti maximális mértéke 5.000 Ft.

(7) Ugyanazon háztartásban élő személyek, adott naptári évben legfeljebb négy alkalommal kérhetik az eseti gyógyszertámogatást.

(1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres támogatásban részesíti azt a személyt, akinek

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg,

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 8.000 Ft-ot, és

c) háziorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások három hónapot meghaladó szükségességét (3. melléklet).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlával kell igazolni.

(3) A támogatás megítélését kizárja, ha a kérelmező alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra.

(4) A képviselő-testület a támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra állapítja meg.

(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 4.000 Ft.

(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) egyedül élő vagy egyedül álló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyagkönyvi kivonatot. A temetési számlára rá kell vezetni a temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt, és a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 160.000 Ft.

(6) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(7) A települési temetési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(8) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként a bekövetkezett kár 50 %-a, de maximum 300.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást megállapítani.

(4) A bekövetkezett kár mértékét szakértői nyilatkozattal kell igazolni.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) a kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős vagyona, és

d) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200%-át nem haladja meg.

(6) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét kell tartani. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.

(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(9) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a kérelmező rendelkezik lakásbiztosítással és a biztosító az elemi kárra vonatkozóan biztosítási összeget folyósít.

(10) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(11) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(12) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

(13) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben, ugyanazon személy részére egy alkalommal lehet megállapítani.

(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén gyermekenként 10.000 Ft,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 20.000 Ft,

c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 10.000 Ft.

(9) A települési gyermeknevelési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(10) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatására jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés szerint kérelemhez be kell nyújtani a kérelmező háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - kimondó jegyzői határozatot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást igénylő kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(4) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben egy alkalommal, adott év július – augusztus hónapjában lehet megállapítani.

(5) Az egy alkalommal megállapított települési támogatás összege, gyermekenként 5.000 Ft.

(6) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(7) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) A képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatását (a továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtja.

Háztartás, az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

A lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben az életvitelszerű ottlakást közszolgáltatást igénybe vevő számlával (pl. szemétszállítás) kell igazolni.

(2) A lakhatási támogatást kérelmező köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

(3) A lakókörnyezet rendezett, ha a kérelmező:

Rendeltetésszerűen használja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant, az alábbiak szerint:

a) az ingatlant rágcsálóktól, kártevőktől mentesíti,

b) az épület állagát megóvja,

c) a lakóházat folyamatosan takarítja, tisztántartja,

d) az udvart rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,

e) a konyhakertet műveli,

f) a belterületi szántót, gyümölcsöst rendszeresen gondozza, gyomtalanítja.

(4) A lakhatási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatására kerül sor.

(5) Ha a lakókörnyezet a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmező – felszólítás alapján – 5 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságok felszámolására.

Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a lakhatási támogatás nem állapítható meg.

(6) A lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(1) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) 6.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2015. évben 28.500 Ft),

b) 5.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

c) 4.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

d) 3.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(1) Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a szerződéses folyószámlaszámot és a fogyasztási hely azonosítót.

(1) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az, aki az Szt. 2015. február 28.-i állapotának megfelelő 38. § szerinti normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

(1) A lakhatási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

a) a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) A támogatás igénylésének további feltétele, hogy az ápolt személy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(4) Hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti meghatározást kell érteni.

(5) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező alanyi jogcímen nem jogosult ápolási díjra, rendszeres pénzellátásban nem részesül, valamint a gondozásra szoruló személy rendelkezzen háziorvosi igazolással a betegségére vonatkozólag. Az igazolást a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(6) Ha az ápolást végző személy a kérelem benyújtásának időpontjában munkaviszonnyal rendelkezik, de munkaviszonya az ápolási tevékenység végzése következtében megszűnik, a jövedelmét a támogatás igénylésénél figyelmen kívül kell hagyni.

(1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról.

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról.

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(3) Az ápolást végző személy ápolás kötelezettségének teljesítését az RSZSZK házi segítségnyújtást végző dolgozója rendszeres időközönként, legalább havonta ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesítést küld a támogatás megállapítójának. Az ellenőrzés végrehajtása érdekében a települési ápolási támogatásról készült határozatot minden esetben meg kell küldeni az RSZSZK-nak.

(1) A képviselő-testület a támogatást egy évre állapítja meg, összege havonta 20.000 Ft.

(2) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a háztartásban van ápolásra alkalmas, egyébként rendszeres jövedelemmel rendelkező személy.

(3) A települési ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(4) A támogatás iránti kérelem e rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(1) A képviselő-testület, temetési kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy

a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) A kölcsön maximum összege: 150.000 Ft.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(4) A kölcsön 12 hónapra adható.

(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) Nem kaphat kölcsönt, akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt, vagy az elhunyt rendelkezett halál esetére szóló kegyeleti biztosítással.

(8) A temetési kölcsönre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(9) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) gazdálkodást segítő települési támogatás, és

b) köztemetés.

(1) Természetben nyújtott szociális ellátás a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő települési támogatás.

(2) Gazdálkodást segítő támogatásra az a személy jogosult,

a) aki vonatkozásában az Szt. alapján pénzbeli ellátásra való jogosultság került megállapításra,

b) akinek tulajdonában, illetve használatában művelésbe vonható földterület van,

c) aki vállalja a tulajdonában, illetve használatában lévő földterület legalább 3 évig történő megművelését.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek alapján a támogatásra rendelkezésre álló keret nem teszi lehetővé az igények teljes körű kielégítését, a támogatás megállapításáról az alábbi szempontok figyelembe vételével kell dönteni:

a) a családban kettő vagy több kiskorú gyermeket nevelnek,

b) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevel,

c) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos személyt gondoz,

d) a kérelmező legalább három éve regisztrált munkanélküli.

(1) A gazdálkodást segítő települési támogatás keretében az alábbi támogatási formák nyújthatók a kérelmező részére:

a) a föld gépi munkái költségének részleges vagy teljes vállalása,

b) munkaeszköz biztosítása,

c) szaporítóanyag biztosítása,

d) növényvédő szerek biztosítása,

e) szaktanácsadás, képzés.

(2) A gazdálkodást segítő támogatás (1) bekezdés szerinti formákban nyújtott összege évente nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

(1) A támogatásra jogosult köteles:

a) szervezett képzésben részt venni,

b) a használatába adott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, épségét megőrizni,

c) a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterületet folyamatosan művelni az elsajátított elméleti és gyakorlati tudás alkalmazásával,

d) biztosítani a feltételeket a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterület művelésének folyamatos ellenőrzéséhez.

(2) Abban az esetben, ha a támogatásra jogosult

a) a munkaeszközt megrongálja,

b) a munkaeszközt eltulajdonítja,

c) képzési kötelezettségét elmulasztja,

d) nem jó gazda gondosságával műveli a földterületét,

e) nem a szakmai irányítás szerint végzi a mezőgazdasági tevékenységet

az a gazdálkodást segítő támogatásra való jogosultság megszüntetését alapozza meg, továbbá egymást követő két évben kizárja magát a gazdálkodást segítő támogatás igénylésének lehetőségéből.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt esetekben a támogatásra jogosult köteles az általa okozott kárt megtéríteni.

(1) A kérelem minden év május 31-ig folyamatosan benyújtható, e rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon.

(2) A kérelemről Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Szociális Bizottsága dönt, az éves költségvetési rendeletben előirányzott összeg mértékéig.

(1) A képviselő-testület az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti:

a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és

c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A képviselő-testület részletfizetést biztosít annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megalapozásául környezettanulmányt kell készíteni.

(4) A köztemetésre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(1) Az önkormányzat Szt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:

a) tanyagondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) a közösségi ellátások,

g) támogató szolgáltatás,

h) utcai szociális munka,

i) nappali ellátás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja kivételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) A tanyagondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.

Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

Hatályát veszti:

a) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 17/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete,

b) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 17/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2014. (VIII.25.) önkormányzati rendelete.

Hatályát veszti:

a) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gazdálkodást segítő támogatásról szóló 5/2012. (IV.1.) önkormányzati rendelete,

b) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gazdálkodást segítő támogatásról szóló 5/2012. (IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete.

Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.