Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 33. § (7) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdés g) pontjában, a 60. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 62. § (2) bekezdésében, a 90. § (3) bekezdésében, a 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében és a 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet területi hatálya Tapsony Községi Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekek nappali étkeztetése,

e) gyermekjóléti szolgáltatás

Tapsony községben az ellátást igénylőkre és igénybe vevőkre terjed ki.

(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

a) pénzbeli és természetbeni ellátások: 

            aa) szociális célú tüzelőanyag,

ab) települési támogatás,

ac) köztemetés,

ad) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat,

ae) mikulás csomag

b) szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások:

      ba) étkeztetés,

bb) házi segítségnyújtás,

bc) családsegítés,

bd) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás,

(5) Az e rendeletben szabályozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat a Tapsony községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

(6) Az e rendelet 1. § (4) bekezdés b) pontjának bb), bc) és bd) pontjaiban felsorolt ellátásokat a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény biztosítja.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000 Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

(2) Hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.

(3) Hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.

(4) Adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.

(5) Életvitelszerű ott lakás: a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyül,

a) ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, illetve ide tér haza,

b) ahol a mindennapi életviteléhez (főzés, mosás, étkezés stb.) szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,

            c) amely a család élete helyszínéül szolgál,

            d) amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,

e) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közműszolgáltatóknál.

3. § (1) Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.

(2) Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.

(3) Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.

(4) Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyet adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.

(5) Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője.

3. Általános eljárási rendelkezések

4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltségénél lehet benyújtani.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása keretében fenntartott intézmény (Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény) útján történik, akkor az alapszolgáltatás igénybevétele  iránti kérelmet a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

a) Munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni.

b) Munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással.

c) Nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével.

d) Őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással.

e) Vállalkozásból származó jövedelem esetén az Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával.

f) Alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával.

g) Tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával.

      h) Ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával.

i) A munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.

j) Az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

k) Amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

(4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. § A képviselőtestület és a polgármester a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra is. 

7. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házipénztárból, folyószámlával rendelkezőnél átutalással történik. A döntést követően a házipénztárból való azonnali kifizetés a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő ellátások

 4. Szociális célú tüzelőanyag juttatása

9. §  (1) A településen szociális célú tűzifa vagy szén tüzelőanyag juttatásban, természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és tűzifa vagy szén juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj 150 %-át.

(3) A szociális célú tűzifa vagy szén juttatásnál az elbírálás során 2015. február 28. napjáig előnyt élveznek azok a rászorultak, akik aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek. Előnyt élveznek továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családok.

(4) A juttatható szociális célú tüzelőanyag mértéke háztartásonként legfeljebb 2 m3 tűzifa, vagy 10 q szén. Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális célú tűzifa vagy szén juttatás, támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A tűzifa vagy szén tüzelőanyag kiszállításáról az önkormányzat a támogatás megállapítását követő 10 napon belül gondoskodik. Az átvételt a jogosult aláírásával, átvételi elismervényen köteles igazolni.

(6) Az önkormányzat vállalja, hogy a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

(7) A szociális célú tűzifára vagy szénre való jogosultságról a képviselőtestület határozattal dönt.

5. Települési támogatás

10. § (1) Egyszeri települési támogatásban részesülhet az:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át,

b) egyedülálló vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt egyszeri települési támogatás összege – rászorultsághoz igazodva – legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. A támogatást ugyanazon kérelmező részére a képviselőtestület évente maximum 2 alkalommal állapíthatja meg.

(3) Az e §-ban megállapított egyszeri települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható, de nem nyújtható kölcsön formájában.

(4) Az egyszeri települési támogatással kapcsolatos hatásköröket a képviselőtestület gyakorolja.

11. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt gyermek nevelését elősegítő települési támogatás akkor állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) A gyermek nevelését elősegítő települési támogatás egyszeri mértéke a 15.000 Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több 30.000 Ft-nál. A gyermeknevelés céljából juttatott települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható, de nem nyújtható kölcsön formájában.

(3) A gyermek nevelését elősegítő települési támogatással kapcsolatos hatásköröket a képviselőtestület gyakorolja.

12. § (1) A képviselőtestület rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás az egy főre számított jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható.

(3) A rendkívüli települési támogatás mértékét a káresemény jellegétől függően állapítja meg a képviselőtestület

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. 

(5) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

(6) A kamatmentes kölcsön igénybevételének visszafizetési feltételeiről megállapodást kell kötni. Ebben a megállapodásban a kérelmező, és az együtt élő családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

(7) Ha a kölcsön összegét a kérelmező bizonyíthatóan nem a kérelemben feltüntetett célra használta fel, úgy az ellátást jogtalanul igénybevettnek kell tekinteni és egy összegben 30 napon belül vissza kell fizetni.

13. § (1) Az önkormányzat a temetési költségek csökkentését elősegítő települési támogatást nyújt, jövedelemtől függetlenül, annak a településen lakóhellyel rendelkező temetésre kötelezett személynek, illetve annak a településen lakóhellyel rendelkező temettetést végzőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 15.000 Ft.

(3) Nem állapítható meg a temetési költségek csökkentését elősegítő települési támogatás, ha:

a) az igénylő a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részül,

            b) köztemetés esetén.

(4) A temetési költségek csökkentését elősegítő települési támogatás iránti kérelmet a temetést követő 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla fénymásolatát.

(6) A temetési költségek csökkentését elősegítő települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

6. Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

14. § (1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, akkor az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül:

a) ha a családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, valamint vagyonnal nem rendelkezik, és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll,

b) egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, valamint vagyonnal nem rendelkezik, és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.

7. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatás

15. § (1) A képviselőtestület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében támogatást biztosít.

(2) Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.

(3) Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a településen is tartózkodik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik. Ugyancsak megszűnik a folyósítás, azon időszakra, amíg felfüggeszti a tanulmányait, vagy évet ismétel.

(4) Az ösztöndíj támogatás összege egyedi mérlegelés alapján havi 3.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedhet.

(5) Az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.

8. Mikulás csomag

16. § (1) Az önkormányzat minden év decemberében maximum 800 Ft értékű mikulás csomagot ad a településen élő minden 3-7 éves, óvodába járó, valamint minden általános iskolás gyermek részére.

9. Jogosulatlan igénybevett ellátás megtérítése és az adatkezelés

17. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Sztv. 17. § - 24. §-ai az irányadóak.

10. Aktív korúak ellátásához kapcsolódó rendelkezés

18. § (1) Az aktív korúak ellátására az a személy jogosult, aki gondoskodik

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző tájékoztatja a járási hivatalt a kötelezettség megszegéséről.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a járási hivatal felszólítása ellenére sem tesz eleget, a jegyző e tényről tájékoztatja a járási hivatalt.

III. FEJEZET

Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

19. § (1) Az Sztv. értelmében szociális alapszolgáltatás:

a) étkeztetés.

(2) Az alábbi ellátásokat az önkormányzat a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézményen keresztül biztosítja:       

            a) házi segítségnyújtás,

b) családsegítés,

c) gyermekjóléti szolgáltatás.

 (3) A (2) bekezdésben szereplő ellátások esetén, a Mesztegnyő Környéki Önkormányzat Társulásának társulási megállapodásában, az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítették, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására Mesztegnyői Községi Önkormányzat jogosult.

Az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontján alapuló szociális rendeletalkotás az Sztv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény által biztosított és a társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra.

A társulási megállapodás szerint, a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekétkeztetés feladatkörben a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulásának társulási megállapodása és a Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján, a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Mesztegnyő Községi Önkormányzat alkot. Mesztegnyő község önkormányzati rendeleti felhatalmazása, a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.

(5) A (3) bekezdésben foglalt ellátásra vonatkozó rendeleti szabályozás Mesztegnyő Községi Önkormányzat vonatkozó rendeleteiben található.

11. Az ellátások igénybevétele

20. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermekek szülei, törvényes képviselői az étkezetési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzata szerinti rendben nyújtják be az oktatási intézményben.

(2) A jogviszony keletkezéséről, és az ellátás iránti kérelemről a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.     Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés.

12. Tanyagondnoki szolgáltatás

21. § A falugondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Sztv. 60. §-ában foglaltak az irányadók.

13. Szociális étkeztetés

22. § Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Sztv. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül, kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a képviselőtestület dönt.

(5) A térítési díjak mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

14. Házi segítségnyújtás

23. § A házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

15. Családsegítés

24. § A családsegítésre vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

16. Gyermekjóléti szolgáltatás

25. § A gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

27. § (1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat a hatályos jogi szabályok alapján az önkormányzatok külön rendeletben állapítják meg.

28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselőtestület évenként maximum két alkalommal vizsgálhatja felül és változtathatja meg. Az intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.

(2) Minden évben a konkrét személyi térítési díj mértékének megállapításánál az igénybevevő jövedelmétől függően normatív személyi térítési díj kedvezményben részesülhet. A személyi térítési díjat az ellátott jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével kell megállapítani.

(3) A személyi térítési díj megállapítására az Sztv. 116. §-a az irányadó. 

18. A személyi térítési díjak megfizetése

29. § (1) A személyi térítési díjat havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Kormányrendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) Az szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény által nyújtott ellátások esetén az intézményvezetőnek, étkeztetés esetén a gondozónőnek, vagy a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál kell bejelenteni írásban, a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban.

19. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

30. § Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

20. Az intézményi jogviszony megszűnése

31. § Az intézményi jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

V. FEJEZET 

Átmeneti és záró rendelkezések

32. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2014. (IV.29.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és e törvény végrehajtására kihirdetett magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(6) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Tapsony, 2015. február 27.

                        Fábos István                                                               Károlyné Csobod Hajnalka

                         polgármester                                                                           jegyző

Záradék:

A rendelet 2015. február 27-én kihirdetésre került.

Tapsony, 2015. február 27.

                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                            jegyző