I. Fejezet: Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben nyújtható szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed a Csobánka község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő személyekre.

3. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások formái

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában települési támogatás keretében nyújtható támogatás:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) az életkörülmények javítását, illetve a komfortfokozat növelését segítő,

c) a gyógyszer kiadások viseléséhez,

d) a karácsonyi ünnepek alkalmából nyújtott támogatások,

e) az élelmiszertámogatás,

f) a szociális étkeztetés,

g) a nyári gyermekétkeztetés,

h) az egészségkárosodott személyek részére nyújtott támogatás,

i) a nem kötelező védőoltáshoz nyújtott támogatás.

(2) E rendelet alkalmazásában rendkívüli települési támogatás keretében nyújtható támogatás:

a) rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott,

b) az alap- és középfokú iskoláztatáshoz nyújtott,

c) a halálesethez nyújtott,

d) rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó,

e) a születési támogatás.

4. Hatáskörök

4. §

(1) A Pénzügyi Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében az alábbi ügyekben dönt:

a) a szociális étkeztetés,

b) a nyári gyermekétkeztetés,

c) az életkörülmények javítását, illetve a komfortfokozat növelését segítő,

d) rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott,

e) az alap- és középfokú iskoláztatáshoz nyújtott,

f) a halálesethez nyújtott

támogatásra való jogosultságban.

(2) A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében az alábbi ügyekben dönt:

a) a karácsonyi ünnepek alkalmából nyújtott támogatások,

b) az élelmiszertámogatás,

c) a nem kötelező védőoltáshoz nyújtott támogatás,

d) rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó,

e) a születési

támogatásra való jogosultságban.

(3) A jegyző a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében az alábbi ügyekben dönt:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a gyógyszer kiadások viseléséhez,

c) az egészségkárosodott személyek részére

nyújtott támogatásra való jogosultságban.

II. Fejezet: Általános eljárási rendelkezések

5. §

(1) Az eljárás megindítása kérelemre vagy hivatalból történhet. A kérelem-nyomtatványok a Polgármesteri Hivatalban átvehetők. A szükséges mellékletekkel felszerelt papíralapú kérelmet postai úton, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalnál írásban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni szükséges a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.) meghatározott dokumentumokat.

(2) Az Szt. eljárási szabályait az e rendeletben biztosított ellátásokra is alkalmazni kell.

6. §

Nem állapítható meg szociális ellátás, illetve az ellátást meg kell szüntetni annak,

1. aki szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, melynek figyelembevételével nem lenne jogosult a támogatásra,
2. a környezettanulmány elkészítése során a kérelmező és családja életkörülményeiből arra lehet következtetni, hogy a kérelmező által közölt, illetve igazolt jövedelmen és rendszeres pénzellátáson kívül más jövedelemmel és/vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik.
   

7. §

E rendeletben meghatározott ellátásokra vonatkozóan a különös eljárási rendelkezések az adott támogatásoknál kerülnek meghatározásra.

8. §

A települési és a rendkívüli települési támogatás esetében – a 3. § (1) bekezdés d), e), f), g) és i) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott támogatások kivételével - a jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

9. §

Amennyiben a jogosulatlanul felvett támogatás egyösszegű visszafizetése a kérelmező megélhetését veszélyezteti, úgy a hatáskörrel rendelkező hatóság a kötelezett részére részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

III. Fejezet: Települési támogatások formái

5. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás

10. §

(1) A jegyző egy év időtartamra a kérelmező és vele közös háztartásban élők az általuk lakott lakás lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: közüzemi díj támogatás) havonta támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi díj támogatásnál figyelembe vehető költségek: a villanyáram- és a vízfogyasztás díja.

(3) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy,

1. akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és
2. az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint lakik:

ba) a magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy a tulajdonos illetve haszonélvező közeli hozzátartozója,

bb) az önkormányzati bérlakás bérlője.

(4) Közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a megosztott lakás lakrészeit, amelyek külön villanyórával, illetőleg vízórával rendelkeznek.

(5) Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki

1. az Szt. korábban hatályos szabályai alapján megállapított lakásfenntartási támogatásban részesül,
2. aki a (6) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meghaladó nagyságú lakásban lakik.

(6) Az elismert lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy személy lakik 45 nm,
2. ha a háztartásban két személy lakik 55 nm,
3. ha a háztartásban három személy lakik 65 nm,
4. ha a háztartásban négy személy lakik 75 nm,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm-el növekszik.
   

11. §

(1) Közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül csatolni kell továbbá:

a) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló bérleti szerződést, amennyiben a kérelmező nem a lakás tulajdonosa, haszonélvezője,

b) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amely díj fizetéséhez a kérelmező a támogatást kéri,

c) a lakás nagyságát hitelt érdemlően bizonyító irat másolatát (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, stb.).

(2) A közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra és annak mértéke a 10. § (6) bekezdésének:

a) pontja esetében: 3.000,-Ft.,

b) pontja esetében: 3.500,-Ft.,

c) pontja esetében: 4.000,-Ft.,

d) pontja esetében: 4.500,-Ft.,

e) pontja esetében: 5.000,-Ft. 

(3) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(4) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított tizenöt napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(5) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

6. Az életkörülmények javítását, illetve a komfortfokozat növelését segítő támogatás

12. §

(1) Az életkörülmények javítását, illetve a komfortfokozat növelését segítő támogatás (a továbbiakban: építési és átalakítási támogatás) nyújtható annak a személynek, akinek a tulajdonában lévő, és általa életvitelszerűen lakott lakás vízöblítéses WC-vel nem rendelkezik, és az ingatlanon a szennyvízcsatorna bekötési pont kialakításra került.

(2) Építési és átalakítási támogatás állapítható meg annak a személynek, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az építési és átalakítási támogatás iránti kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül csatolni kell továbbá:

a) az ingatlan tulajdoni lapját,

b) a vízöblítéses WC kialakításához jogosultsággal rendelkező kivitelező által készített költségbecslést,

c) a Csobánkai Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyintézője és településgazdája által végzett helyszíni szemle jegyzőkönyvét,

d) kötelezettségvállalási nyilatkozatot arról, hogy a jogosult az építési munkát a megítélt támogatás jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül megkezdi.

(4) A költségbecslésben figyelembe vehető tételek:

a) a szennyvízcsatorna bekötés kialakítási költsége a bekötési ponttól a WC-ig,

b) a vízvezeték kialakítása a WC helyiségben,

c) a WC helyiség aljzatának és falának kialakítása (burkolat nélkül),

d) a WC csésze, öblítőtartály és szerelvények költsége, továbbá

e) a kivitelező munkadíja.

(5) Az építési és átalakítási támogatás megállapítható összege

a) a vízöblítéses WC kialakítási becsült költségének 50 %-a, de legfeljebb 50.000,-Ft,

b) a szennyvízcsatornára való rákötés esetén fizetendő közmű-hozzájárulási díj 30 %-a. 

(6) Az építési és átalakítási támogatást két részletben a benyújtott eredeti számlák ellenében kell nyújtani. Az első részletet az építési munka megkezdésének bejelentését követő tizenöt napon belül, míg a második részletet az építési munka befejezését követően, a környezetvédelmi ügyintéző és a településgazda helyszíni szemléje keretében megtartott ellenőrzés után kell folyósítani.

(7) A jogosult az építési munkát köteles hatvan napon belül befejezni, továbbá a befejezést követő tizenöt napon belül azt a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni. Amennyiben a környezetvédelmi ügyintéző és a településgazda helyszíni ellenőrzést követően megállapítja, hogy az építési és átalakítási támogatás nem az e §-ban meghatározott célra került felhasználásra, úgy a támogatás összegét a jogosult haladéktalanul köteles visszafizetni.

7. A gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott támogatás

13. §

(1) A jegyző kérelemre gyógyszertámogatást állapít meg a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy év időtartamra annak a személynek, akinek a rendszeresen szedett gyógyszerei költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja, feltéve, hogy

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő kérelmező esetében 250 %-át.

(2) A kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül csatolni kell továbbá a háziorvos igazolását a kérelmező által rendszeresen szedett gyógyszerekről.

(3) A gyógyszertámogatás kizárólag a társadalombiztosításba befogadott gyógyszerekre állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege az Országos Egészségbiztosítási Pénztár internetes oldalán található térítési díjak és a háziorvos igazolása alapján kerül meghatározásra.

(5) A megállapítható gyógyszertámogatás összege a (4) bekezdés alapján megállapított költség, de legfeljebb havi 6.000,-Ft.

14. §

(1) A jegyző a megállapított gyógyszertámogatásról a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a csobánkai Margit Gyógyszertárat (a továbbiakban: gyógyszertár).

(2) Csobánka Község Önkormányzata a megállapított gyógyszertámogatást a gyógyszertár által a jogosultnak kiadott gyógyszerek alapján kiállított számla ellenében öt napon belül megfizeti.

(3) Nem állapítható meg a támogatás annak a személynek, aki az Szt. korábban hatályos szabálya alapján megállapított érvényes közgyógyellátással rendelkezik, avagy alanyi vagy normatív jogon közgyógyellátásra jogosult.

8. A karácsonyi ünnepek alkalmából nyújtott támogatások

15. §

(1) A polgármester jövedelemre tekintet nélkül egyszeri támogatásban részesítheti – külön kérelem nélkül – a karácsonyi ünnepek alkalmából a 0-14 éves gyermekeket és a tárgyév december 31. napjáig 70. életévüket betöltött időskorú személyeket.

(2) A támogatás pénzben, vásárlási utalványban vagy ajándékcsomag formájában, legfeljebb 2000,-Ft/fő értékben adható.

(3) A támogatáshoz a jogosultak nevét és lakcímét a jegyző szolgáltatja.

(4) Jogosultság szempontjából csobánkai lakosként kell figyelembe venni azokat a (1) bekezdés szerinti személyeket, akik a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján a tárgyév augusztus 31. napjáig Csobánkán lakóhelyet létesítenek.

9. Élelmiszertámogatás

16. §

(1) A polgármester kérelemre és jövedelemre való tekintet nélkül élelmiszertámogatásban részesítheti azokat a személyeket, akik

a) saját jogon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak,

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek törvényes képviselői,

c) időskorúak járadékában részesülnek,

d) aktív korúak ellátására jogosultak,

e) e rendelet alapján jövedelempótló rendszeres támogatásban részesülnek,

f) 70 éven felüliek.

(2) A támogatáshoz a jogosultak nevét és lakcímét a jegyző, illetve a jegyzőn keresztül a járási hivatal szolgáltatja.

(3) Az élelmiszertámogatás tartós élelmiszer formájában, legfeljebb 2000,-Ft/fő értékben nyújtható.

(4) Az élelmiszer kiosztása a Polgármesteri Hivatal által előre meghirdetett helyen és időpontban történik.

10. Szociális étkeztetés

17. §

(1) A szociális étkeztetés keretében megfelelő kedvezményes ellátás adható a szociálisan rászorultaknak.  

(2) Szociálisan rászorulónak minősül, az az egyedül élő 65. életévét betöltött személy, aki legalább a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni nem tud.

(3) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt is, aki egészségi állapota miatt önmaga számára azt biztosítani nem képes. A kérelmező állapotát a Polgármesteri Hivatal megkeresésére a családsegítő szolgálat igazolja.

(4) Mindazok részére, akiknek a Pénzügyi Bizottság az étkeztetést megállapítja, és a fizetendő térítési díj az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 15 %-át meghaladja, a meghaladó térítési díj különbözetet az önkormányzat átvállalja.

(5) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,

b) a Polgármesteri Hivatal gondoskodik az étel házhozszállításáról.

(6) Megszűnik az étkeztetés:

a) a jogosult halálával,

b) ha arról a jogosult írásban lemond,

c) ha arról az arra köteles vagy más személy gondoskodik, valamint

d) ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.

11. Nyári gyermekétkeztetés

18. §

(1) A Pénzügyi Bizottság kérelemre és jövedelemre való tekintet nélkül a nyári tanítási, illetve óvodai szünet idejére étkeztetésben részesítheti azokat a gyermekeket, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak.

(2) A támogatáshoz a jogosultak nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét a jegyző szolgáltatja.

(3) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

a) a jogosult, illetve hozzátartozója gondoskodik az étel elszállításáról,

b) az étkeztetés az általános iskolában történik.

12. Az egészségkárosodott személyek részére nyújtott támogatás

19. §

(1) A jegyző egészségkárosodott személyek részére nyújtott támogatást (a továbbiakban: jövedelempótló rendszeres támogatás) állapít meg annak az aktív korú személynek,

a) aki munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette,

b) aki legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 40%-os mértéket

és saját maga, illetve családjának megélhetése más módon nem biztosított.

(2) Nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át.

(3) Fogyasztási egység az (2) bekezdés alkalmazásában a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma,

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni,

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Nem állapítható meg a jövedelempótló rendszeres támogatás

a) az Szt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott,

b) az aktív korúak ellátásában részesülő,

c) az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő,

d) az Szt. 4. § (1) bekezdés j) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató

személy részére, illetve

e) akinek a jövedelempótló rendszeres támogatás visszafizetési kötelezettsége fennáll, és a családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnal rendelkezik.

(5) A jövedelempótló rendszeres támogatás folyósítása szünetel, ha

a) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

(6) Meg kell szüntetni a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (4) bekezdés a) - e) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, vagy

b) a támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak.

(7) Az (6) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendszeres támogatás ismételten a támogatás szegszűntetésétől számított három hónapig nem állapítható meg.

20. §

A 20. § szerinti jövedelempótló rendszeres támogatás iránti kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül csatolni kell továbbá a 20. § (1) bekezdése szerinti esetben orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt.

21. §

(1) A jövedelempótló rendszeres támogatást a kérelem benyújtásának napjától időarányosan kell megállapítani. Ha a jövedelempótló rendszeres támogatás nem a teljes hónapra jár, a támogatás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. 

(2) A támogatás összege:

a) az egyedül élő kérelmező esetében havi 20.000,-Ft,

b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében havi 25.000,-Ft,

c) családban élő kérelmező esetében havi 15.000,-Ft.

(3) A rendszeres támogatás összegének kifizetése havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig postai úton, vagy kérelem alapján folyószámlára utalás formájában történik.

(4) A jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a jövedelempótló rendszeres támogatás továbbra is folyósításra kerül.

13. A nem kötelező védőoltáshoz nyújtott támogatás

22. §

(1) A polgármester a 0-14 éves korú gyermekre tekintettel a nem kötelező védőoltások közül a járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltáshoz támogatást nyújt a gyermek törvényes képviselője részére.

(2) A támogatás a gyermek törvényes képviselői által aláírt kérelem, valamint az ahhoz csatolt házi gyermekorvos által kiadott javaslat alapján nyújtható. 

(3) A polgármester a megállapított támogatásról a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a gyógyszertárat.

(4) Csobánka Község Önkormányzata a megállapított támogatást a gyógyszertár által a jogosultnak kiadott oltóanyag alapján kiállított számla ellenében öt napon belül megfizeti.

IV. Fejezet: Rendkívüli települési támogatások formái

14. Rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás

23. §

(1) A Pénzügyi Bizottság rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő olyan személyek részére, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul rendkívüli támogatást nyújt.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:

a) krónikus, hosszantartó betegségből, továbbá munkaviszony megszűnéséből eredő jövedelem-kiesés,

b) társadalom- és egészségbiztosítási ellátás (rokkantsági, öregségi nyugdíj stb.) intézése miatti jövedelem-kiesés,

c) létfenntartást veszélyeztető, előre nem látható esemény miatti többletkiadás keletkezése.

24. §

(1) Rendkívüli támogatásban az a személy részesíthető

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) tartósan beteg, vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

c) 70 év felettiek esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

nem haladja meg.

(2) A megállapítható rendkívüli támogatás összege alkalmanként legfeljebb

a) az egyedül élő kérelmező esetében 10.000,-Ft,

b) családban élő, gyermeket nem nevelő kérelmező esetében 15.000,- Ft.

c) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében 20.000,-Ft,

d) családban élő 1-2 gyermeket nevelő kérelmező esetében 10.000,-Ft.

e) családban élő 3 vagy több gyermeket nevelő kérelmező esetében 15.000,-Ft.

(3) A rendkívüli támogatás egy naptári hónapban egyszer, és naptári évenként legfeljebb két alkalommal adható készpénzben vagy utalvány formájában.

(4) Havi rendszerességgel adott rendkívüli támogatáshoz környezettanulmány lefolytatása szükséges. A rendkívüli támogatás hat hónapra állapítható meg, amelynek havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.

15. Az alap- és középfokú iskoláztatáshoz nyújtott támogatás

25. §

(1) A Pénzügyi Bizottság az alap- és középfokú iskolakezdéshez támogatásban részesítheti az alap- vagy középfokú intézményben nappali tagozaton tanuló gyermekeket.  

(2) Támogatásra a gyermekre tekintettel az a törvényes képviselő jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló kérelmező esetén a 200 %-át nem haladja meg.

(3) Az alap- és középfokú iskoláztatáshoz nyújtott támogatás összege tanulónként egységesen 5.000 Ft, mely utalvány formájában nyújtható.

(4) A kérelem benyújtására a tárgyév augusztus 20. napjától szeptember 30. napjáig van lehetőség. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A tankötelezettség megszűnése után a kérelmező köteles a gyermek tanulói jogviszony igazolását a kérelemhez csatolni.

(6) E §-ban meghatározott támogatás odaítélését kizárja az, ha ilyen célra a kérelmező tárgyévben már kapott rendkívüli települési támogatást. 

16. A halálesethez nyújtott támogatás

26. §

(1) A Pénzügyi Bizottság annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott halálesethez nyújtott támogatást állapíthat meg.

(2) Halálesethez nyújtott támogatás állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregégi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át.

(3) Halálesethez nyújtott támogatás összege nem lehet kevesebb a temetkezési szolgáltató által minden év januárjában meghatározott legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(4) A kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül csatolni kell továbbá

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

b) a temetés költségeit igazoló, a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított eredeti számlákat.

(5) Nem állapítható meg a családban történt halálesetre tekintettel halálesethez nyújtott támogatás, amennyiben a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(6) A családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára rávezetésre kerül.

(7) Amennyiben az elhunyt személy köztemetés keretében került eltemetésre, úgy halálesethez nyújtott támogatásra a kérelmező mindaddig nem lesz jogosult, amíg a köztemettetés költségeit az azt viselő önkormányzat részére meg nem téríti.    

17. A rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó támogatás

27. §

(1) A polgármester rendkívüli élethelyzetbe került, nem várt többletkiadása miatt anyagi segítségre szoruló személy részére, valamint elemi kár elhárításához rendkívüli települési támogatást nyújt az (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetre tekintettel.

(2) A rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó támogatás az igénylő alábbi rendkívüli élethelyzetére tekintettel nyújtandó:

a) élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetése,

b) vis maior helyzet (vis maior: előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében), vagy

c) elemi kár esetén.

(3) A rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó támogatás összege:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb 5.000,-Ft.,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben legfeljebb 50.000,-Ft.

(4) Elemi károsultként támogatásra jogosult, aki

a) bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti,

b) vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett.

(5) Az elemi kár enyhítésére adható támogatás iránt benyújtott kérelemhez az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül - a jövedelemigazolás kivételével - csatolni kell:

a) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített határozat, a káreseményről (elemi kár, lopás, rablás, stb.) készült jegyzőkönyv másolatát,

b) a kár becsült vagy bizonyított értékét tartalmazó okiratot.

18. A születési támogatás

28. §

(1) A polgármester a gyermek születésekor – kérelemre és jövedelemre való tekintet nélkül – egyszeri természetbeni támogatást nyújt a gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként egységesen 7.000,-Ft, mely a védőnői szolgálat által összeállított babacsomag formájában kerül a jogosult részére átadásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

V. Fejezet: Záró rendelkezések

29. §

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 12/2011. (III.25.) önkormányzati rendelete.