Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. § (1) és (7) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében a 92. § (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 16. § (1) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szociális ellátások fedezete

1. § A rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fedezetét Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat éves költségvetésében betervezi.

2. Eljárási rend

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekjóléti ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások közül a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési lakhatási támogatás (a továbbiakban: települési lakhatási támogatás), a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési ápolási támogatás (a továbbiakban: települési ápolási támogatás), a rendkívüli települési támogatás, a települési temetési támogatás és a települési szülési támogatás iránti kérelmek elbírálását a képviselő-testület Nyirád Község Önkormányzata polgármestere (a továbbiakban: polgármester) hatáskörébe utalja.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult, vagy törvényes képviselője terjeszti elő.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani, vagy címére postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) A formanyomtatvány a hivatalban rendelkezésre áll, vagy a www.nyirad.hu honlapról letölthető.

(6) A kérelemhez csatolni kell:

a) az e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett adatok valódiságának igazolására szolgáló iratot vagy annak másolatát,

b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát vagyoni viszonyairól az (5) bekezdés szerint beszerezhető formanyomtatványon,

c) a gyermekjóléti ellátások elbírálásához a Gyvt. és a végrehajtására kiadott, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat és

d) az egyes ellátási formáknál felsorolt iratokat és igazolásokat.

3. § (1) Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból származik, vagy kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hivatal jegyzője (a továbbiakban: jegyző) megkéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását az igénylők jövedelemadó alapja tárgyában.

(2) Ha a 2. § (6) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakásnak, a saját és családja tulajdonában álló vagyonnak a fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

4. § (1) A jegyző a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, amennyiben szükséges, környezettanulmányt végez. A jegyző környezettanulmányt végez minden olyan esetben, ha a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek, vagy az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a hivatalban, e kötelezettségéről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(4) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, akkor jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőként kötelezni kell a pénzbeli ellátás, vagy a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték visszafizetésére.

5. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult, vagy törvényes képviselője terjeszti elő szóban vagy írásban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyet a Szociális Segítő Központ (8454 Nyirád, Park utca 1/A.) vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell az Szt.-ben és a Gyvt.-ben, valamint a végrehajtására alkotott jogszabályokban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(3) Az intézményi jogviszony az intézményvezető és az igénybevevő írásbeli megállapodásával jön létre. A megállapodás tartalmazza az ellátás részletes szabályait, időtartamát, a fizetendő térítési díjat és az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit.

(4) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az intézményvezetőnek bejelenteni.

(5) Az intézményi térítési díjakat a közoktatási és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 7/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: térítési díjról szóló rendelet) szabályozza. A személyi térítési díjakat az intézményvezető határozza meg.

(6) Az intézményvezető a személyi térítési díjat a képviselő-testület intézményi térítési díjról szóló döntését követően, 30 napon belül felülvizsgálja, és a megállapított új intézményi és személyi térítési díj összegéről írásban értesíti a díj fizetésére kötelezettet.

3. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

6. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben, vagy folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal.

(2) A támogatások kifizetése a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően 5 napon belül, a házipénztárból, készpénzben történik.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

4. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott

települési lakhatási támogatás

7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetén 200%-át, feltéve, hogy a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege egységesen ötezer forint.

(4) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.

(5) A települési lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(6) A települési lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa. Az ellátásban részesülő köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanán háztartásonként egy darab szeméttároló edényt elhelyezni, és azt rendeltetésszerűen használni,

b) a tulajdonában lévő lakáshoz tartozó udvart, kertet, földterületet műveléssel, vagy gyepesítéssel rendezett állapotban tartani, továbbá e területen építési törmelék, lom, veszélyes- és kommunális hulladék szeméttároló edényzeten kívüli tárolása tilos (pl. autóroncs, elhasznált bútor, háztartási szemét),

c) az állattartásból származó trágyát, trágyalét az engedélyezett, és az erre a célra épített, a vonatkozó előírásoknak is megfelelő trágya- vagy trágyalétárolóban tárolni.

(7) A kérelmező köteles a (6) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(8) Az (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesülését a jegyző a jogosultság megállapítását követően a jogosultság időtartama alatt környezettanulmány keretében ellenőrizheti. Amennyiben a jogosult a kötelezettségének részben, vagy egészben nem tesz eleget, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével felszólítja az elvégzendő tevékenységekre, a konkrét feladatok meghatározásával.

(9) Amennyiben a jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, a megállapított támogatást a környezettanulmány időpontja szerinti hónap utolsó napjával meg kell szűntetni.

(10) Amennyiben a települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a polgármester a (6) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított települési lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be települési lakhatási támogatás iránti kérelmet.

8. § (1) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

9. § (1) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A települési lakhatási támogatás megállapításához csatolni kell

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,

b) a lakásban való tartózkodás igazolását (tulajdoni lappal, vagy lakásbérleti szerződéssel), vagy a lakás használatát igazoló megállapodást, és

c) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások igazolását.

(3) A települési lakhatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről.

(4) Ha a települési lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

5. A 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési ápolási támogatás

10. § (1) A polgármester a 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére települési ápolási támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

11. § (1) Nem jogosult települési ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat, vagy

e) az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták.

(2) Az települési ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) Az ápolást végző személy a (2) bekezdésben előírt kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(4) Az ápolt személy halála esetén az települési ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

12. § Az települési ápolási támogatás havi összege tizenötezer forint.​

13. § Ha az települési ápolási támogatásra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja.

14. § A jogosultságot megállapító szerv az települési ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.​

15. § (1) Az települési ápolási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a háziorvos 3. melléklet szerinti igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,

b) a 11. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének 4. melléklet szerinti igazolását, továbbá

c) 2. § (6) bekezdésében meghatározott egyéb iratokat.

(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

alapján állítja ki.

(3) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

16. § Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy

b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

6. Rendkívüli települési támogatás

17. § (1) A polgármester települési támogatásban részesíti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetében 150 %-át.

(2) Rendkívüli települési támogatás megállapítása különösen indokolt az alábbi esetekben:

1. betegség, haláleset, elemi kár elhárítása,
2. szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
3. a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
4. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, a gyermeke családba való visszakerülésének elősegítése, vagy
5. a gyermek családból való kiemelésének megelőzésére, feltéve, ha a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

(3) Az rendkívüli települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb ezer forintnál és nem haladhatja meg a húszezer forintot.

(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott támogatást állapíthat meg rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jogosultság megállapításához meghatározott jövedelem túllépése esetén is.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetek.

18. § (1) A rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható százötvenezer forint összeghatárig annak a személynek, családnak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló esetében 400 %-át. A kölcsönként folyósított rendkívüli települési támogatás 12 hónap alatt kell visszafizetni, de a hatáskörrel rendelkező ennél rövidebb visszafizetési időt is megállapíthat.

(2) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hó 5. napjáig kell az önkormányzat házipénztárába befizetni.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 2. § (6) bekezdése szerinti iratokat, valamint a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, vagy nyilatkozatot.

7. Települési temetési támogatás

19. § (1) A polgármester kérelemre települési temetési támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, aki nyirádi lakos eltemettetéséről gondoskodott, és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a százezer forintot.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a haláleset anyakönyvezésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz. A határidő jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a 2. § (6) bekezdése szerinti iratokat,

b) a temetési számlák eredeti példányát, és

c) a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A települési temetési támogatás összege huszonötezer forint.

8. Települési szülési támogatás

20. § (1) A polgármester kérelemre települési szülési támogatás nyújt az újszülött családjának, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a százezer forintot, és az újszülött lakóhelye Nyirád községben van.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születése anyakönyvezésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz. A határidő jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a 2. § (6) bekezdésében meghatározott iratokat, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(4) A települési szülési támogatás összege gyermekenként harmincezer forint.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátások

9. Egyéb természetben nyújtott ellátások

21. § A hatáskörrel rendelkező döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával a rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is adható.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

10. Étkeztetés

22. § (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott szociálisan rászorult személyek legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (a továbbiakban: étkeztetés) gondoskodik.

(2) Kora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az étkeztetésre vonatkozó igény bejelentésének időpontjában a 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akit megváltozott munkaképessége, mozgáskorlátozottsága, krónikus, vagy akut megbetegedése időszakos vagy állandó jelleggel ételei elkészítésében akadályoz.

(4) Fogyatékossága miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akit betegsége időszakos vagy állandó jelleggel ételei elkészítésében akadályoz.

(6) Hajléktalansága miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Szociálisan étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) akinek az aktív korúak ellátására való jogosultsága fennáll,

c) aki időskorúak járadékában részesül, vagy

d) aki egyedülálló szülőként GYES, GYET ellátásban részesül.

(8) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat kell becsatolni vagy bemutatni:

a) személyazonosító igazolvány, és

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben háziorvosi, szakorvosi igazolást, zárójelentést, rehabilitációs ellátás folyósítását igazoló iratot,

c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, vagy magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, vagy iratot,

d) az (5) bekezdésben meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, zárójelentést,

e) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a lakcím igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, vagy személyi igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,

f) a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, hogy a kérelmezőt regisztrált álláskeresőként nyilvántartásba vette, valamint a kérelmező jövedelemnélküliségére vonatkozó nyilatkozatát,

g) a (7) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben az ellátást megállapító határozatot, vagy

h) a (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Magyar Államkincstár hatósági bizonyítványát.

23. § (1) Az ellátásban részesülő térítési díjat köteles fizetni, ha jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az intézményi térítési díjat és a nyújtott kedvezményeket a képviselő-testület a térítési díjról szóló rendeletében határozza meg.

(3) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat a Szociális Segítő Központon keresztül látja el.

11. Házi segítségnyújtás

24. § Az önkormányzat a Szociális Segítő Központ útján, házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározott személyekről.

12. Családsegítés

25. § Az önkormányzat a Szociális Segítő Központ útján, családsegítés keretében gondoskodik az Szt. 64. §-ában meghatározott személyekről.

13. Nappali ellátás, Idősek Klubja

26. § Az önkormányzat a Szociális Segítő Központ útján, nappali ellátás keretében gondoskodik az Szt. 65/F. §-ában meghatározott személyekről.

V. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

14. Gyermekjóléti szolgáltatás

27. § Az önkormányzat a Szociális Segítő Központ útján, szakmailag önálló, térítésmentes gyermekjóléti szolgáltatást működtet a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a Gyvt. 39. §-ában meghatározottak szerint.

15. Gyermekek átmeneti gondozása

28. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását az önkormányzat társulás tagjaként, Ajka Város Önkormányzatával közösen szervezi meg, melynek keretében helyettes szülői ellátást biztosít.

(2) Az ellátást biztosító intézmény a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (8400 Ajka, Móra Ferenc utca 7.)

(3) A gyermekek átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni.

(4) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, térítési díjról, az ellátás megszűntetéséről az intézményvezető dönt.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületnek a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete.