Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. §  (1)  bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezik a szociális szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az ellátások  biztosításával, a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni  kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy  családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően az Szt. 1.  §  (2) bekezdés felhatalmazása alapján  rendelkezik az önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. 

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testület által kötött együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint Képviselő-testület dönt:

a) települési támogatás megállapításáról,

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről,

c) temetési segélyről,

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekjóléti ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatalnál (8346 Gógánfa, Deák F. u. 23.) /a továbbiakban: Hivatal/ lehet szóban vagy írásban évközben folyamatosan előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása keretében fenntartott intézmény (a továbbiakban MVÖSZT) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény Vezetőjéhez (8347 Ukk, Kossuth u. 39.) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Rigács Község Önkormányzata, valamint annak intézményei, továbbá a községben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.

(5) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a)- d), g)-i) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

• a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatottal,
• vállalkozó esetében az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
3. a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül meghatározásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a Ket. 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

6. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő- döntést követő azonnali kifizetés - létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

7. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartamát a Hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához - ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik- a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

A települési támogatás

8. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

9. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

10. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formája: tűzifa biztosítása, amennyiben az az önkormányzatnak rendelkezésére áll.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

11. § Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként,  illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem  működik együtt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával.

12. § A települési támogatás iránti kérelem ügyében a képviselő-testület dönt.

Szociális szolgáltatások

13. § Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

Az ellátások folyósítása

14. § A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

II. fejezet

A települési támogatás formái

15. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése,

b) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából nyújtható,

c) valamint tűzifa formájában /10. §. 2. bekezdése/ nyújtható.

Rendkívüli települési támogatás

16. § Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni és létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

Temetési segély

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

17. § (1) Települési támogatásként rigácsi elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és  a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 15%-a állapítható meg, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000.- Ft.

18. § (1) A kölcsönfelhasználás céljai, esetei a következők lehetnek:

a) a család közeli hozzátartozójának halála esetén annak eltemettetése,

b) előre meg nem határozható rendkívüli körülmények.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsönnek a kérelmező részére nyújtható legnagyobb összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A kölcsönt egy összegben - amennyiben a jogosult a visszafizetés garanciáját később, egy összegben elérhető jövedelemben jelöli meg -, vagy legfeljebb hat hónapig terjedhető havi részletekben kell visszafizetni.

A folyósítás időpontjához képest halasztott kezdetű visszafizetés is engedélyezhető.

(4) A kölcsön alapja a kérelmező és az önkormányzat között megkötött kölcsönszerződés.

(5)A képviselő-testület indokolt esetben, ha a kölcsön megfizetése utóbb bekövetkezett ok miatt a jogosult megélhetését veszélyeztetné, a fennálló kölcsöntartozás összegét csökkentheti vagy elengedheti.

Köztemetés

19. § (1) A köztemetés részben vagy egészben való megtérítése alól a képviselő-testület mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha az eltemettetett személy után nincs a temetés költségeit elérő hagyaték.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

20. § Az Szt. értelmében az Önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

            - étkeztetés

            - házi segítségnyújtás

            - családsegítés

            - gyermekjóléti szolgáltatás

            - falugondnoki szolgáltatás

Az ellátások igénybevétele

21. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

Étkeztetés

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

            a.) koruk,

            b.) egészségi állapotuk,

            c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d.) szenvedélybetegségük, vagy

            e.) hajléktalanságuk

            miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) A jogosultság feltételei:

            a.) az igénylő a településen állandó lakóhellyel rendelkezik,

            b.) nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű jövedelemmel rendelkezik,

            c.) az ellátás iránti kérelemhez a szükséges mellékleteket rendelkezésre bocsátja,

d.) az ellátás tervezett igénybevétele előtt legalább két munkanappal benyújtja kérelmét.

Házi segítségnyújtás

23. § (1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a.) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b.) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Az ellátást az önkormányzat a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézménye útján biztosítja. Az ellátás iránti írásbeli kérelmet az intézményvezetőnél lehet benyújtani. Az ellátás nyújtásáról az intézmény vezetője dönt.

Családsegítés és Gyermekjóléti szolgáltatás

24. § (1) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) E szakaszban a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézménye útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Vezetőjénél lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

Falugondnoki szolgáltatás

25. § (1) Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testülete a község közigazgatási területén a szociális alapellátási feladatok megoldására Falugondnoki Szolgálatot (Továbbiakban: Szolgálat) működtet.

(2) A Szolgálat célja az, hogy Rigács község területén élők intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájárulás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

(3) A Szolgálat szolgáltatási körébe tartozó alapellátási feladatok különösen

            a.) egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása, ezzel összefüggésben

            - a szociális étkeztetés során nyújtott étel ellátottakhoz való eljuttatása,

            - a szociális étkeztetésre rászorulók felkutatása,

            - a szociális étkeztetés iránti kérelmek továbbítása a döntéshozóhoz,

            b.) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás tb.),

            c.) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri                           foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.),

            d.) a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a                   lakosság között.

(4) A Szolgálat szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatási feladatok különösen

            a.) művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények,                  könyvtári kölcsönzés tb.),

            b.) lakossági szolgáltatások (bevásárló utak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, különféle                           ügyintézés stb.),

            c.) közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények                         részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információ közvetítés),

            d.) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

(5) A Szolgálat – alapfeladatainak maradéktalan ellátását követően – térítési kötelezettség mellett az alábbi szolgáltatások igénybevételére nyújt lehetőséget:

            - sportolók versenyre szállítása,

            - vásárlási járat szervezése,

            - kulturális csoportok szállítása a fellépések helyszínére,

            - családi eseményekkel kapcsolatos szállítás,

            - háztartási gépek javításra való szállítása,

            - árubeszerzéssel kapcsolatos szállítás

(6) Az (5) bekezdésben lévő – térítésköteles ellátások iránti kérelmet a falugondnoknál kell bejelenteni. Az igények teljesítéséről – a szolgálat alaptevékenységének figyelembe vételéről – átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

A szolgálat szervezete

26. § A Szolgálat Rigács Község Önkormányzatával munkaviszonyban álló egyszemélyes szolgáltatásként személyes gondoskodást végző személyből, falugondnokból áll.

A személyi térítési díjak megfizetése

27. § (1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell bejelenteni az intézményvezetőnél.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

28. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

            a.) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

            b.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

            c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

            d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az

                 előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

            e.) az ellátás megkezdésének időpontjára

            f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

            g.) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

29. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat három hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást hat hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás

      megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente állapítja meg.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

30. § (1) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő  megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi  jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

1. ) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
2. ) egyedül élő vagy egyedülálló,
3. ) aktív korú álláskeresők esetében az illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát  és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében,
4. ) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

31. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb kettő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

32. § Ez a rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba. 

33. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 13/2009. (XI. 16.) rendelete.

34. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Rigács, 2015. február 25.

                          Tóth Józsefné                                                                                               Bencze Gyöngyi

                           polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetve:

Rigács, 2015. február 28.

Bencze Gyöngyi

        jegyző