ABA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2/2015.(II. 18.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Aba Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

       (2) Az önkormányzat székhelye: 8127 Aba, Rákóczi u. 12.

(3) A képviselő-testület megnevezése: Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület polgármesteri hivatala, a jegyző, és a társulás látja el.

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Abai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2.§ Az önkormányzat illetékességi területe: - Aba Város közigazgatási területe és a hozzá tartozó Bodakajtor és Belsőbáránd.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

3.§ Az Önkormányzat jelképei: Aba Város címere és zászlója.

       (1) Aba város címere: Hegyestalpú pajzs, melyet ív alakú ék harmadol. Az első és a harmadik zöld mezőben aranyszínű emberarcú hold, illetve nyolcágú csillag lebeg. A második, kék mezőben - zöld pajzstalpon - három szimmetrikusan elhelyezkedő arany színű búzakalász áll. A pajzsot sisaktartó keretezi, melynek színe arany, e fölött – sisakdíszként alkalmazott - korona helyezkedik el, zöld és kék kövekkel ékesítve.

       (2) Aba város zászlója: Ezüst színű, négy oldalán kék és aranyszínű fogazattal díszített, téglalap alakú, 90x180 cm álló vagy fekvő formájú, rajta a város címerével és ABA felirattal. A zászló alját aranyszínű rojt díszíti.

4.§  Az önkormányzat címerének és zászlójának használatára vonatkozó előírásokat, a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

5.§  Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

3. Nemzetközi kapcsolatok

6. § (1) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, és szervezése mellett a képviselő-testület feladata.

       (2) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

1. a svájci Bätterkinden,
2. a németországi Ebergötzen, Holzerode és Langhennersdorf,
3. a romániai Szamosújvár és Borszék,
4. a lengyelországi Werbkowice és Zwierzyniec,
5. a szlovákiai Tallós,
6. a törökországi Ipsala

települések önkormányzataival.

4. Bélyegző használata

7.§  (1) Az önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Aba Város Képviselő-testülete körirattal, a város címerével.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:az önkormányzat meghívóin, a város önkormányzatának, polgármesterének, jegyzőjének és az önkormányzat bizottságainak felhívásain, hirdetményein, egyéb plakátjain, kiadványain, az önkormányzat által alapított díszokleveleken, emléklapokon, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,

(3) Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(4) A Polgármesteri Hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

5. Internetes honlap, helyi televízió

8.§  Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet, támogatja a helyi televíziót, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

9.§  Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása az ülésre szóló meghívónak, továbbá hirdetménynek, közleménynek, dokumentumnak, információnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, egyidejűleg a Polgármesteri Hivatalban történő megtekinthetőségének, hozzáférhetőségének biztosításával valósul meg.

6. Együttműködés a civil szervezetekkel

10.§     A lakosság társadalmi szervezetével önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendelet szerint, tanácskozási joggal részt vehet képviselő-testület és bizottsága ülésén.

7. A képviselő-testület létszáma, ülései

11.§     (1) A képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 2. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

8. Ülések nyilvánossága, zárt ülés

12.§     A képviselő-testület ülése - ha a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

13.§     A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést. Ha azonban csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen – az adott napirend előterjesztését, és jegyzőkönyvét.

9. Határozatképesség, minősített többség

14. §    A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább négy települési képviselő jelen van.

15.§     (1) A minősített többséghez legalább négy megválasztott települési képviselő szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42.§ 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglaltakon túlmenően:

a) önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés

b) önkormányzati kitüntetés, díj, cím odaítéléséről való döntés

c) nemzetközi kapcsolat kezdeményezéséről, elfogadásáról szóló döntés meghozatalakor.

d) a képviselő-testület gazdasági programjának, munkatervének az elfogadásakor.

10. Munkaterv, ülésszünet

16. §    (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontját a Képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A következő évi munkatervet, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze, a januári rendes ülésre a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a rendes képviselő-testületi ülés, közmeghallgatás időpontját

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet

c) az előterjesztő megnevezését

d) a napirendeket előzetesen tárgyaló bizottság megjelölését.

(3) A képviselő-testületi rendes ülés időpontja a hónap utolsó csütörtöki napja: 16.30 óra, helyszíne: Polgármesteri Hivatal.

(4) A képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

11. Alakuló ülés

17. §    (1) A Képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni és erről – a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a közterületen elhelyezett hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel, a helyi kábel-televízióban, a honlapon történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés helye: Polgármesteri Hivatal.

(3) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester, akadályoztatása esetén a képviselőnek megválasztott alpolgármester, kettejük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés folyamata:

A polgármester nyitja meg és vezeti az ülést

Az ülés megnyitását követően a helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke – távolléte akadályoztatása esetén a HVB tagja – tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, végeredményéről, nyilatkozik azok törvényességéről, és átadja a megbízóleveleket.

Először a képviselők tesznek esküt, melynek szövegét esküvevőként előmondja a HVB elnöke vagy tagja.

A polgármester a képviselő-testület előtt külön leteszi az esküt, melynek szövegét esküvevőként előmondja a HVB elnöke vagy tagja.

A polgármester ismerteti programját

Döntés a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapításáról.

(5) A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen dönt:

a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, vagy felülvizsgálatáról

b) a bizottságok számának, nevének a meghatározásáról,

c) a bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról,

d) a képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjáról,

e) az alpolgármester megválasztásáról, tiszteletdíja, költségtérítése megállapításáról

(6) Az alpolgármester megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítása érdekében a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani, akkor ha előzőleg nem került megválasztásra a Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság.

12. A képviselő-testületi ülés összehívása

18. §    (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén a képviselők közül megválasztott alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

19. §    (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – a 63.§-ban meghatározott közzétételi helyeken – közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása az ülés előtt legalább 5 nappal, írásos meghívó és a napirendek írásos előterjesztéseinek kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját,

b) helyét, jellegét – soros, rendkívüli, közmeghallgatásos, nyilvános, zárt –

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendi pontok előterjesztőit

e) a polgármester aláírását és bélyegzőjét, más összehívó esetén az összehívó nevét - és a képviselő-testület bélyegzőjét

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)         a jegyzőt

b)         a településen székhellyel, telephellyel rendelkező, közfeladatot ellátó intézmények vezetőit az intézményt érintő napirendeknél,

c)         a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők nagyobb csoportját érintő intézkedések meghozatala, illetve illetmény- előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés elfogadása előtt az érintett szakszervezetek képviselőt

d)        a napirend tárgya szerinti illetékeseket,

e)         azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál a polgármester, vagy az előterjesztő megítélése szerint szükséges.

f)         véleményezési körébe tartozó témakörben a könyvvizsgálót,

g)         a díszpolgárokat,

h)         a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőjét.

(4) A meghívót a polgármester írja alá, aki egyben felelős azért, hogy a képviselők a meghívót az SZMSZ-ben meghatározott időben megkapják.

13. Rendkívüli ülés

20. §    (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei az intézmények a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, SMS, e-mail.

(5) A (4) bekezdés szerint összehívott képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak bizottság általi megtárgyalása mellőzhető.

14. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. §    A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester – illetve a 18. § (2) bekezdés szerinti levezető elnök - által ellátandó feladatok:

a) az ülés megnyitása, bezárása,

b) a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos figyelemmel kísérése,

c) napirend ismertetése,

d) az ülés nyilvános vagy zárt jellegének megnevezése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként:

ea) a vita megnyitása, levezetése ezen belül hozzászólásra, kérdésre, kiegészítésre a szó megadása,

eb) vita összefoglalása,

ec) indítvány szavazásra való feltevése,

ed) a szavazás eredményének megállapítása

f) az ülés rendjének fenntartása,

g) ügyrendi kérdés szavazásra bocsátása

h) időszerű kérdésről tájékoztatás nyújtása.

15. A tanácskozás rendje

22. §    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, - a 18.§ (2) bekezdés szerinti levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti:

a) az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozza,

b) tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 percre 

c) rendkívüli élethelyzet esetén – rosszullét, baleset, természeti katasztrófa – az ülést félbeszakítja, és ez esetben az ülés folytatásáról kettő napon belül a képviselők értesítésével gondoskodnia kell az ülés folytatásáról

16. Napirend

23. §    (1) A polgármester, - 18.§ (2) bekezdés szerinti levezető elnök, - települési képviselő, bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül dönt.

17. Előterjesztés

24. §    Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésen ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő alábbi javaslat:

a) határozati javaslat,

b) rendelet-tervezet,

c) jelentés,

d) beszámoló,

e) tájékoztató.

25. §    (1) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni.

(2) A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen.

a) az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége,

b) a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése,

c) terjedelmi ok miatt engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

(3) Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirendi pont

26. §    Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:

a)         Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és intézménye költségvetésére gyakorolt hatását, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b)         A második rész az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

18. A tanácskozás menete

27. §    A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A polgármester, levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

a) először az előterjesztő, előadó röviden ismerteti az előterjesztés tartalmát, ha szükséges, szóbeli kiegészítést tehet

b) az előterjesztőhöz, előadóhoz először a települési képviselő, majd a tanácskozási joggal résztvevő kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhet,

c) a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a polgármester, a levezető elnök engedélyt ad.

28. §    A települési képviselők hozzászólására a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót a polgármester, levezető elnök adja meg.

29. §    A települési képviselő és a bizottság a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz ajánlást, javaslatot tehet.

30. §    Az előterjesztő – figyelemmel a vitában is elhangzottakra – az előterjesztésében szereplő javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja. Javaslat visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

31. §    A napirendi vitához történő hozzászólás időtartamát a képviselő-testület nem korlátozza.

32. §    A vitát a polgármester, levezető elnök zárja le. A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek kell szót adni, ha javaslattal, önkormányzati rendelet tervezettel kapcsolatban törvényességi észrevételt kíván tenni.

33. §    A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, települési képviselő, vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

34. §    Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester, levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

19. Szavazás

35. §    (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A polgármester, levezető elnök először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodik” szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi „igen” szavazatot, akkor azt nem elfogadottnak, elutasítottnak kell tekinteni, és azt határozati formában kell rögzíteni.

(4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról kell dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembe vételével véglegesen döntést hozni.

(5) Szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, azt a levezető elnök, a jegyző, vagy bármely képviselő kéri, a szavazást meg kell egy ízben ismételni.

20. Név szerinti szavazás

36. §    A képviselő-testület név szerint szavaz az Mötv-ben meghatározott esetekben, továbbá hitelfelvétellel kapcsolatos döntésben.

37. §    A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és szó szerint ismerteti a döntést.

21. Titkos szavazás

38. §    (1) A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik a jegyző közreműködésével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai tisztségét és aláírását, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

39. §    (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, szükséges. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számának a kétszerese legyen, mert a képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt még azt az urnába helyezné. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

40. §    (1) A szavazás eredményéről a Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság elnöke a képviselő-testületnek – az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2) A titkos szavazás szavazólapjait – felhasznált, fel nem használt, rontott, érvényes, érvénytelen – a testületi ülést követő 90 nap eltelte után meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság jegyzőkönyvet készít.

22. Határozat

41. §    (1) A határozat a határozati javaslat elfogadásával vagy elutasításával született döntés.

(2) A jegyző felel a képviselő-testületi határozatok évenkénti, sorszám szerinti nyilvántartásáért.

(3) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a képviselő-testület rendes ülése elé terjesztéséért.

Jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás eredményét.

(4) Számozott határozat nélkül kell dönteni:

a napirend elfogadásáról,

az ügyrendi kérdésről,

az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatról,

23. Önkormányzati rendelet

42. §    Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő napon ki kell hirdetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 30 napra történő kifüggesztéssel, melynek tényét a kifüggesztett rendeleten fel kell tüntetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

43. §    Önkormányzati rendelet megalkotását indítványozhatja a:

a) polgármester,

b) települési képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző

44. §    (1) Az önkormányzati rendelet- tervezet szakszerű – a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció követelményeinek megfelelő – előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület döntését követően – az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel – az önkormányzati rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

45. §    (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

a) évenkénti, sorszám szerinti nyilvántartásáról,

b) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról,

c) érintett személyek, szervek, intézmények számára történő megküldéséről,

d) bárki általi megtekinthetőségének biztosításáról a Polgármesteri Hivatalban.

(2) A jegyző szükség szerint gondoskodik a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő közérthető tájékoztatás nyújtásáról a helyi televízión, valamint az önkormányzat internetes honlapján keresztül.

(3) Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. Társadalmi részvétel az önkormányzati rendelet előkészítésében

46. §    (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt legalább 3 nappal, az erről szóló előterjesztés képviselők számára történő megküldésével egyidejűleg, közzé kell tenni. A tervezetről – elfogadását megelőzően – bárki írásban véleményt nyilváníthat, melyről a képviselő-testületet a jegyző tájékoztatja

47. §    Amennyiben az önkormányzatnak önkormányzati rendelet megalkotására bárki javaslatot tesz, arról a képviselő-testület a következő soros ülésen tájékoztatni kell. Az önkormányzati rendelet tervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

25. Jegyzőkönyv

48. §    (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, mely tartalmazza a kötelező tartalmi elemeken túl:

a) a képviselő ülésre történő megérkezését, távozását

b) a képviselő külön kérésére az általa elmondottak szó szerinti rögzítését.

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, önkormányzati rendelet esetébe a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a képviselő-testületi ülés meghívóját,
2. a jelenléti ívet,
3. az írásbeli előterjesztést mellékleteivel együtt
4. az önkormányzati rendeletet egységes szerkezetben is -,
5. a képviselői, bizottsági írásbeli indítványt, véleményt.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát a városi könyvtárban is el kell helyezni.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülésétől elkülönítetten kezeli.

26. Települési képviselő

49. §    (1) A települési képviselő kötelességei:

Tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és a bizottsága munkájában, és ennek érdekében a polgármesternél, a levezető elnöknél előzetesen bejelenti, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb képviselői megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében és a különböző vizsgálatokban.

Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, azok szervezeteivel, önszerveződő közösségeivel.

     (2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén kívül a

a)  polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c)  a jegyzőtől,

d) az önkormányzati bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet írásban, - amelyre 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

27. Képviselő-testület bizottsága

50. §    A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak is tagja lehet, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el.

51. §    (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, melyeket előzetesen valamely bizottság napirendjére kell tűzni.

(2) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

52. §    (1) A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettejük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a bizottság többi tagjai közül a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságot öt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, továbbá a polgármester írásbeli indítványára.

(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő és a jegyző.

53. §    (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, távolléte akadályoztatása esetén helyettese, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a bizottság többi tagjai közül a levezető korelnök és a bizottság egy tagja írja alá.

(2) A bizottság évente – közmeghallgatás során – beszámol a Képviselő-testületnek az előző évi tevékenységéről.

54. §    (1) A képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, legfeljebb hat hónapra időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek – előzetesen a bizottság által elfogadott – jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. §    (1) A bizottság működésére a következő eltérő szabályokat kell alkalmazni:

a) A bizottsági ülés meghívóját, valamennyi előterjesztéssel együtt, annak ülése előtt legalább három nappal kell kiküldeni:

b) a bizottsági tagoknak,

c) a polgármesternek, alpolgármesternek,

d) a települési képviselőknek,

e) a jegyzőnek.

A napirendi ponttal érintett személy, szervezet részére a meghívót, és az érintett napirendi pontra vonatkozó előterjesztést kell megküldeni.

56. §    A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság, amelynek létszáma 3 főből áll, ebből 3 fő képviselő tag,

b)         Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság, amelynek létszáma 3 főből áll, ebből 3 fő képviselő tag,

57. §    (1) Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottság feladata, hatásköre:

a) felügyeli és ellenőrzi az önkormányzat és intézménye gazdálkodását, az önkormányzat költségvetésének végrehajtását, vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,

b) véleményezi az önkormányzat éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló, valamint az érintő előterjesztést, rendelet-tervezetet, javaslatot, jelentést, tájékoztatót, beszámolót, részt vesz azok előkészítésében, figyelemmel kíséri az ezzel összefüggő döntések végrehajtását,

c) véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, részt vesz annak előkészítésében,

d) véleményezi a költségvetésre kiható tervet, koncepciót, annak gazdasági hatását,

e) javaslatot tesz a helyi adók kivetésére, emelésére, mértékének megállapítására,

f) javaslatot tesz és véleményez minden olyan képviselő-testületi előterjesztést, javaslatot, rendelet-tervezetet, amely összefüggésben és kihatással van az önkormányzat gazdálkodására,

g) felügyeli és ellenőrzi az e rendeletben foglaltak megtartását, az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei jogszabályoknak megfelelő működését,

h) a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő ügyrendi kérdésekben szükség szerint állást foglal.

i) figyelemmel kíséri e rendelet rendelkezéseinek megtartását, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására.

j) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a döntésre,

k) vizsgálja a polgármester, a települési képviselő valamint a települési képviselő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli azt.

l) javaslatot tesz a képviselő-testületnek vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntésre.

m) a képviselő-testület titkos szavazása esetén szavazatszámláló bizottságként jár el.

n) kivizsgálja a méltatlansági eljárással kapcsolatos kezdeményezéseket.

o) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos döntésre.

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi és Település-fejlesztési Bizottságnak a képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.

58. §    (1) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság feladata, hatásköre

a) közreműködik a közművelési, oktatási, ifjúsági, testnevelési és sportfeladatok végrehajtásában, azok fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában,

b) elősegíti az ifjúsággal kapcsolatos rendelkezések végrehajtását, figyelemmel kíséri és elemzi az ifjúság helyzetére ható tényezőket és a pályaválasztást, vizsgálja az oktató, nevelő, valamint művelődési intézmény tárgyi és személyi feltételeit, javaslatot dolgoz ki a korszerűsítés és az ellátás, színvonalának növelésére,

c) figyelemmel kíséri az óvodai, iskolai ellátottság helyzetét,

d) szervezi a lakosság közreműködését az egyes sportfeladatok végrehajtásában,

e) javaslattevő, véleményező, előkészítő szerepe van testületi ülés e témakörű napirendi pontjára,

f) figyelemmel kíséri és elemzi az egészségügyi, ezen belül különösen a betegellátás, gyógyító és megelőző ellátás helyzetét,

g) közreműködik az egészségügyi ágazatra vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában,

h) vizsgálja a szociális ellátás tárgyi és személyi feltételeit, javaslatot dolgoz ki javítására,

i) figyelemmel kíséri a község köztisztaságát, jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal felé,

j) figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kiskorúak helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet,

k) véleményezi a szociális ellátásokról szóló rendelet-tervezetet.

59. §    (1) A Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt :

a) az önkormányzati segély nyújtásáról (átmeneti felnőtt, gyermekvédelmi támogatás)

b) megállapítja a méltányossági alapú ápolási díj jogosultságot

c) javaslatot tesz a képviselő-testületnek a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj támogatási kérelmekben.

28. Polgármester

60. §    (1) A polgármester saját hatáskörében – törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában – az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól kártól, óv meg. E hatáskörében gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a Képviselő-testület a következő soros ülésén tájékoztatást adni.

(2) A polgármester az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötéséről a képviselő-testület tájékoztatása mellett – saját hatáskörben dönthet.

(3) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(4) A polgármester az önkormányzati törvényben meghatározott feladatokon túl:

a)  biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármester egyetértése szükséges a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő kinevezéséhez, felmentéséhez, fegyelmi eljárás megindításához.

(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat mindazokban az ügyekben, amelyek a képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át, így különösen

civilszervezeteket, környező településeket érintő kérdésben.

A főállású polgármester fogadónapja: minden héten szerda 08.00 órától 12.00 óráig.

61. §    A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök:

a)  helyi szociális rendelet alapján az utazási támogatás megállapítása, elutasítása

b) köztemetés elrendelése

c) jelképek használatának engedélyezése

d) Az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati lakások kiutalása, bérlőkijelölés

29. Alpolgármester

62. §    (1) A képviselő-testület - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - egy fő alpolgármestert választ, aki tagja a képviselő-testületnek.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott módon vesz részt az Önkormányzat munkájában.

30. A jegyző

63. §    (1) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskör:

közútkezelői hozzájárulás elbírálása

(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén a Pénzügyi Osztály vezetője helyettesíti.

(3) A jegyző és a Pénzügyi Osztály vezetője együttes tartós távollétük esetén a jegyzőt a szociális igazgatási ügyintéző helyettesíti.

31. Önként vállalt feladat

64. §    Az Önkormányzat önként vállalt feladata:

a) idősek otthona fenntartása

b) Fórum Étteremben vállalkozási tevékenység folytatása

32. Közmeghallgatás

65. §    (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét 5 nappal előtte közzé kell tenni a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett hirdetőkön, és közzé kell tenni a helyi televízióban, és a www.aba.hu honlapon.

(2) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.

33. Városi fórum

66. §    (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester városi fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére.

(2) A városi fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(3) A városi fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról annak megtartása előtt legalább 10 nappal, hirdetményt kell közzétenni a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a helyi televízióban és a www.aba.hu honlapon.

(4) A városi fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a körelnök vezeti.

(5) A városi fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és a felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet annak következő rendes ülésén.

34. Záró rendelkezések

67.§     (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2014. (III.05.) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciókód szerinti felsorolását.

(4) Az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza a képviselő-testület névsorát.

(5) Az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza a képviselő-testület bizottságainak személyi összetételét.

(6) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről - a képviselő-testület döntései vagy jogszabályi előírások alapján - a jegyző gondoskodik.

(7) Az SZMSZ megtekinthető:

1. az Abai Polgármesteri Hivatalban,
2. a Kultúr Közösségi Ház és Tanka János Városi Könyvtárban,

Kihirdetési záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

A b a 2015. február 18.

Nagy András Botond  

                                                                                              jegyző