1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a Képviselő-testület meghatározza az általa biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, eljárási szabályait.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Hantos községben élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1), (2) bekezdésében és 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ban meghatározott gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

• 2. Értelmező rendelkezések
  
  

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat az Szt. 4. §-a szerint valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 5. §-a szerint kell értelmezni.

• 3. Hatáskör

3. § (1) A Képviselő-testület az rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörének gyakorlását - – a (2) bekezdés kivételével - a Polgármesterre ruházza át.

(2) A Sárbogárdi Egyesített Szociális Intézmény ( 7000 Sárbogárd, Hősök tere 2.) ( a továbbiakban : SESZI) hatáskörébe tartozik:

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltségénél ( továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége) , a szociális alapszolgáltatások valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító szerv vezetőjénél, a rendelet melléklete szerinti, illetve az egyes ellátási formák esetében más jogszabályokban meghatározott kérelem nyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott mellékletek csatolásával kell benyújtani.

(2) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

• a) az érvényes személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolványt,
• b) a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

(3) A kérelem benyújtásakor mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolást vagy a tárgyévi nyugdíjról szóló igazolást,
• b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról szóló igazolást,
• c) egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni,
• d) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról vagy a regisztrálás tényétől a Fejér Megyei Kormányhivatal Sárbogárdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által kiadott igazolást, határozatot,
• e) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
• f) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
• g) annak igazolását, hogy valamely jövedelem megállapítása vagy folyósítása folyamatban van, és
• h) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolásokat

(4) A szociális támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható. A támogatás kezdeményezésére a szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézmények vezetői is jogosultak.

(5) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a saját, valamint a háztartásában élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat, igazolásokat becsatolni.

(6) A jövedelem számításának és igazolásának módjára az Szt. 10. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

5. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltsége a kérelemben foglaltak valódiságát saját nyilvántartása, környezettanulmány készítése, más hatóságok igénybe vétele útján ellenőrizheti.

(2) Az ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) A szociális támogatásokról a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

(2) A megállapított pénzbeli ellátásokat a Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltségénél folyósítja utalással, vagy pénztári kifizetéssel az alábbiak szerint:

• a) A rendkívüli települési támogatás összegét a határozat meghozatalát követő öt munkanapon belül kell postai úton elküldeni vagy átutalni a jogosult részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, a települési támogatás a Hantos Községi Önkormányzat pénztárában is kifizethető.
• b) A pénztári úton történő kifizetés a támogatásra jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető.
• c) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást az Önkormányzat minden hónap ötödik napjáig postai úton utólag elküldi vagy átutalja jogosult részére.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás esetén, ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

7. § (1) Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges ténynek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, lakóhelyének változásáról annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a hatáskört gyakorló szervet, személyt értesíteni.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásban részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni a Közös Önkormányzati Hivatal Hantosi Kirendeltségénél azt is, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.

(3) A rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

• a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
• b) természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését a Szt. 17. §-a alapján kell elvégezni.

8. § Az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles

9. § Települési támogatás

10. § (1) A Képviselő-testület havi rendszerességgel települési támogatást nyújt a gyógyszerköltségek viseléséhez annak a rászoruló személynek, aki nem jogosult alanyi vagy normatív közgyógyellátásra, és

• a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250%-át, egyedülálló vagy egyedül élő esetén 300%-át, és
• b) a részére megállapított havi rendszeres gyógyszerköltség térítési díjának összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

(2) A gyógyszerkiadások viseléshez nyújtandó települési támogatás a kérelem benyújtásától számított 1 év időtartamra állapítható meg, mely összege az igazolt gyógyszerköltség összege, de nem haladhatja meg a havi 12.000 Ft-ot.

(3) Kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(4) A települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelemhez a 4. § (3) bekezdése szerinti mellékleteken kívül csatolni kell a háziorvos, vagy szakorvos által felírt, a kérelmező által rendszeresen szedett gyógyszerekről a gyógyszertár igazolását a felírt gyógyszerek (gyógyászati eszközök) térítési díjának összegéről.

• 4. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott ápolási célú települési támogatás

11. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg annak a Hantos közigazgatásai területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

• a) az igénylő
  • aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;
  • ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
  • ac) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;
  • ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át, és vagyonnal nem rendelkeznek;
  • ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;
• b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
• c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) Nem jogosult ápolási célú települési támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
  • aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
  • ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
• b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja ápolási célú települési támogatás összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
• c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
• d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

(3) Ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

• a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• c) az ápolt személy meghal,
• d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
• e) az (2) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(4) Az ápolt személy halála esetén ápolási célú települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

12. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszűntetés kivételével – ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a szociális ügyintéző valamint a Sárbogárdi Egyesített Szociális Intézet családgondozója.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

• a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,
• b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,
• c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

13. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj 80%-a.

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

• 5. A lakásfenntartási települési támogatás

14. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz.

(2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

15. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:

• a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
• b) áramszolgáltatás,
• c) víz- és csatornahasználat,
• d) szemétszállítási díjak,

költségeihez.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell folyóstani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.

16. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek (a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

• a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége összegét 2015. évben 450 Ft-ban állapítja meg.

17. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

18. § Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

• 6. Létfenntartási gondok enyhítésére nyújtott települési támogatás

Rendkívüli települési támogatás

19. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kérelemre vagy hivatalból

• a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy
• b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való

20. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt részére egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb négy alkalommal nyújtható rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd , illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A létfenntartási gondok enyhítésére nyújtott települési támogatás esetenként és havi rendszerességgel is megállapítható.

(3) A folyamatos települési támogatás havi összege 3000 Ft-nál nem lehet kevesebb és 10.000 Ft-nál több nem lehet.

(4) A folyamatos önkormányzati segély egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, elsősorban természetben, de ha a kérelemben meghatározott cél szerinti felhasználásra kellő garancia van, úgy pénzbeli támogatásként is megállapítható.

(5) A rendkívüli települési támogatás összege gyermekenként legalább 3.000.-Ft, legfeljebb 10.000.-Ft.

(6) A támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani. (tankönyv- és tanszerellátás, intézményi térítési díj,)

• 7. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

21. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha

• a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
• b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) ) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 2 hónapon belül kell előterjeszteni, a halotti anyakönyvi kivonat, valamint az igénylő személy nevére szóló számlák bemutatásával.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(4) A helyben szokásos temetés elismert legolcsóbb költsége 2015. évben 200.000.- Ft.

(5) A polgármester köteles minden év január hónapjában a településen temetkezési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól adatot beszerezni a legolcsóbb temetési költség megállapításához.

• 8. A köztemetés. A köztemetési költség megfizetésével kapcsolatos méltányosság

22. § (1 ) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére,

• a) a köztemetés költségeinek visszafizetésére legfeljebb nyolc havi részletfizetési lehetőséget biztosít, vagy
• b) a megtérítési kötelezettség alól mentesíti a kérelmezőt, ha családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetében öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át és különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn esetében.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények különösen a kérelmező családjában:

• a) fennálló munkanélküliség,
• b) fennálló tartós súlyos betegség, vagy
• c) nevelt legalább három kiskorú gyermek.

23. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül

24. § (1) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást Sárbogárd Város Önkormányzatával és Nagylók Községi Önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39. §-40. §-ai határozzák meg.

25. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a szolgáltatást a rendelet hatálya alá tartozó személyek kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsorolt intézmények, személyek, vagy bármely állampolgár gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet a gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi.

(2) A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál kell.

26. § (1) Az ellátás biztosítását a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, illetve a családgondozójának intézkedése alapozza meg.

(2) A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. 39. §, 40. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szolgáltatása térítésmentes.

• 2. Gyermekek napközbeni ellátása

27. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó óvodában egységes óvoda-bölcsődében és iskolai napköziben biztosítja.

28. § Az óvodai, illetve az iskola napközis ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és a gyermekek átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az óvodai , egységes óvodai-bölcsődei ellátás, illetve az iskolában biztosított napközis ellátás keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(4) A gyermekjóléti alapellátásokért fizetendő intézményi térítési díjakat a képviselő-testület a tárgy évi költségvetés elfogadását követően határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(5) A gyermekjóléti alapellátásokért fizetendő térítési díjjal kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

• 3. Gyermekek átmeneti gondozása

30. § (1) Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozásáról helyettes szülő alkalmazásával gondoskodik.

(2) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában

31. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Azok a személyek, akik Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról 11/2013 (XII.16.) önkormányzati rendelete alapján 2015. február 28-ig méltányossági ápolási díjra voltak jogosultak, 2015. március 1-től ápolási célú települési támogatásra jogosultak.

32. § (1) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról 11/2013 (XII.16.) önkormányzati rendelete

(2) Ez a rendelet a „belső piaci szolgáltatásokról” szóló 2006. december 26-i, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.