Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, Pusztaszabolcs Város Önkormányzat közigazgatási területén élő egyének és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése.

(2) E rendelet meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzben, természetben nyújtott, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit. Szabályozza a jogosultság feltételeit, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságát, mértékét, igénybevételük módját és térítési díjait.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Pusztaszabolcs város közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság  által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: SZTV.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Pusztaszabolcs város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az SZTV. 3. § (3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: GYVT.) 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottakra.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az SZTV. 4. § (1) bekezdése, valamint a GYVT. 5. §-a szerint kell értelmezni.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmet az e célra rendszeresített - a rendelet mellékletét képező - formanyomtatványon kell benyújtani a kérelem nyomtatványon részletesen felsorolt mellékletekkel együtt Pusztaszabolcs Város Polgármesteri Hivatalában személyesen, akadályoztatása esetén, postai úton.

(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet a Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (2490 Pusztaszabolcs, Adonyi út 42., telephely: 2490 Pusztaszabolcs, Magyar utca 6., a továbbiakban Szociális Intézmény) intézményvezetőjénél kell benyújtani.

5. § (1) A Képviselő-testület e rendelet 9. §-ában szabályozott jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, 12. §-ában szabályozott lakhatási támogatással, 14.§-ában szabályozott ápolási támogatással, 15.§-ában szabályozott gyógyszertámogatással, 16.§-ában szabályozott születési támogatással, 17.§-ában szabályozott krízis támogatással, 18.§-ában szabályozott szociális kölcsönnel, 19.§-ában szabályozott adósságcsökkentési támogatással, 22. §-ában szabályozott rendkívüli települési támogatással, a 25. §-ában szabályozott köztemetés költségének megtérítésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelemhez minden esetben jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, nyugdíjról szóló éves összesítőt, hatósági bizonyítványt, ellátást folyósító szerv határozatát, vagy egyéb jövedelemigazolást) csatolni kell. Ha a kérelmező jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(3) Amennyiben a családban, tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, vagy fiatal felnőtt él, az oktatási intézmény igazolását csatolni kell a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

(4) Amennyiben a kérelmező, és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együttlakó más személy munkahellyel nem rendelkezik, jövedelmi helyzetéről köteles nyilatkozni. Nyilatkozatához csatolni kell a munkaügyi kirendeltség igazolását, arról, hogy regisztrált munkanélküli és együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel.

(5) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére a megjelölt határidőig nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, a rendszeresen folyósított támogatást meg kell szüntetni.

6. § (1) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi nettó átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedele mnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. 

(4) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

7. § (1) Ha a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók az SZTV. 10. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Támogatás odaítélése előtt az alapos döntéshozatal biztosítása érdekében a polgármesteri hivatal szükség esetén környezettanulmányt végez.

(3) Ugyanazon jogosultat – az összes szociális körülmények ismeretében – egyszerre legfeljebb két rendszeres ellátási forma illethet meg.

(4) Ugyanazon család külön-külön érkező kérelmeit együttesen kell vizsgálni. A kérelem benyújtásakor a tárgyévben nyújtott támogatások vizsgálatánál a család összes tagja által (külön is) kapott támogatást figyelembe kell venni az elbírálásnál.

(5) A rendszeres ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem az ellátás megszűnését megelőző 30 napon belül is benyújtható a szükséges kérelem nyomtatványon a csatolandó mellékletekkel együtt.

8. § (1) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, körülményeiben, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakcímében történt változást 15 napon belül köteles írásban bejelenteni és igazolni a polgármesteri hivatalban. Ilyen esetben a támogatásra való jogosultságot újból vizsgálni kell.

(2) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülménynek minősül, ha a jogosult:

a) jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, illetve szociális helyzetében olyan változás következik be, amelynek eredményeként az egy főre jutó havi nettó jövedelem 10 %-nál magasabb mértékben változik,

b) közös háztartásában élők létszáma változik,

c) lakóhelyében, tartózkodási helyében változás következik be.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését vonhatja maga után.

(4) A hivatal a szociális ellátások körében rendszeres ellenőrzésre jogosult, indokolt esetben köteles. Az ellenőrzés módjai: meghallgatás, helyszíni szemle, környezettanulmány, jövedelmi viszonyok ellenőrzése.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

9. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátás vonatkozásában az SZTV. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető a kötelezett szociális helyzetére tekintettel.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 40 %-a.

(6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el.

(7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően legfeljebb 6 hónap.

A támogatások kifizetése, folyósítása

10. § (1) A pénzbeli támogatásokat postai úton, vagy folyószámlára utalással, vagy házipénztárból kell kifizetni.

(2) A rendszeres támogatásokat – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A támogatások kifizetésének módjáról és idejéről a határozatban kell rendelkezni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Települési támogatás

11. § (1) A települési támogatások formái:

a) lakhatási támogatás,

b) ápolási támogatás,

c) gyógyszertámogatás.

d) születési támogatás

e) krízis támogatás

f) szociális kölcsön

g) adósságcsökkentési támogatás. 

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott támogatások havi rendszerességgel adhatók.

(3) A havi rendszerességgel megállapított ellátásokat – a jogosultság fennállása esetén - a kérelem benyújtás hónapjának első napjától kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megszűnése esetén a jogosultság megszüntetésére okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni az ellátást.

Lakhatási támogatás

12. § (1) Lakhatási támogatásra jogosult:

a) az az egyedülálló, vagy gyermekeit egyedül nevelő személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) az a) pont alá nem tartozó személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregs égi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető közüzemi költségek: villanyáram, víz-és csatornadíj, gázdíj és a szemétszállítás díja.

(3) A támogatás havi összege a háztartásban életvitelszerűen együtt lakók egy főre jutó nettó jövedelme alapján az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékában:

                 201-300 %          5.000,- Ft,

                    0-200 %          8.000,- Ft.

(4) A lakhatási támogatásban részesülő személy köteles lakókörnyezete rendezettségének biztosítására:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, vagy házat folyamatosan takarítani, tisztán tartani,

b) udvart, kertet, a kerítéssel határos területet tisztán tartani, rendszeresen gyomtalanítani,

c) járdát tisztán tartani, havat eltakarítani,

d) az  ingatlan állagmegóvásáról, rendeltetésszerű használhatóságáról, valamint higiénikus állapotáról gondoskodni.

13. § (1) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak és egy jogcímen állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A támogatási kérelem elbírálásakor a háztartásban együttlakó valamennyi személy jövedelmét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a költségek viselését egymás között milyen módon osztották meg.

(3) Támogatási kérelemhez csatolni kell a vagyonnyilatkozatot.

(4) A lakhatási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(5) A lakhatási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

(6) A támogatást természetbeni ellátásként kell megállapítani a kérelemben megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással.

(7) Meg kell szüntetni a támogatást, ha

a) a jogosult a lakást értékesíti,

b) a jogosult a lakásból elköltözik,

c) a jogosultság feltételei nem állnak fenn,

d) a jogosult kérelmére,

e) a jogosult meghal.

(8) Nem állapítható meg lakhatási támogatás:

a) annak a személynek, aki 2015. november 30-ig lakásfenntartási támogatásban részesül.

b) annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahelykeresés céljából nem működik együtt a munkaügyi kirendeltséggel,

c) akinek lakáshasznosításból származó jövedelme van,

d) ha a kérelmező nem a bejelentett lakóhelyén, vagy bejelentett tartózkodási helyén lakik,

e) annak a személynek, aki a 12.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételeknek nem felel meg.

Ápolási támogatás

14. § (1) Ápolási támogatás állapítható meg annak a nagykorú, cselekvőképes személynek, aki 18. életévét betöltött, Pusztaszabolcson bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló hozzátartozójának (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.] 8:1.§ (1) bekezdés 2.) pont) otthoni ápolását végzi.

(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az ápolt személy háziorvosi igazolását.

(4) Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
100 %-a. A támogatás nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot biztosít.

(5) Az ápolási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

(6) Meg kell szüntetni a támogatást, ha

1. a jogosultság feltételei nem állnak fenn,
2. az ápolt 2 hónapot meghaladóan egészségügyi intézményben részesül ellátásban,
3. az ápoló, vagy az ápolt kérelmére,
4. az ápoló, vagy az ápolt meghal.

(7) Nem állapítható meg ápolási támogatás annak a személynek, aki

1. az SZTV. 41.§-a alapján jogosult ápolási díjra,
2. keresőtevékenységet folytat,
3. az ápolt személlyel tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződésben áll,
4. a munkanélküliek ellátására, rendszeres pénzellátásra, valamint nyugellátásra jogosult.

(8) Az ápolási támogatás folyósításának ideje alatt az ápolási kötelezettség teljesítése bármikor ellenőrizhető.

Gyógyszertámogatás

15. § (1) Méltányosságból gyógyszertámogatásra jogosult az a személy:

1. akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és
2. akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereinek igazolt költségéről.

(3) A támogatást - a jogosultsági feltételek fennállása esetén- a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(4) A támogatást 12 hónapra, pénzbeli ellátásként kell megállapítani, amelynek havi összege 5.000,- Ft.

(5) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a személynek, aki az SZTV. 50. §-a alapján közgyógyellátásra jogosult.

Születési támogatás

16. § (1) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

1. ha a kérelmező a gyermek születését megelőző 1 éven belül Pusztaszabolcson bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett,
2. kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át, első gyermek esetében 550 %-át, első gyermek és egyedülálló anya esetében 700 %-át.
3. a kérelmező a gyermeket saját háztartásában neveli.
   

(2) Kérelem a gyermek születését követő hat hónapon belül nyújtható be.

(3) Születési támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

(4) A születési támogatás pénzbeli ellátásként kerül megállapításra, melynek összege gyermekenként 30.000,- Ft.

(5) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Krízis támogatás

17. § (1) Krízis támogatásban részesíthető az a személy, akinek az általa lakott lakását olyan elemi kár érte, melynek következtében a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy megsemmisült és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élő esetében a 625 %-át.

(2) Krízishelyzet megállapításához minden esetben helyszíni szemle szükséges.

(3) A krízis támogatás vissza nem térítendő támogatás formában nyújtható.

(4) A krízis támogatás összege 100.000,- Ft.

Szociális kölcsön

18. § (1) A szociális kölcsön kamatmentes formában kerül megállapításra, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át.

(2) Szociális kölcsön állapítható meg:

1. temetési költségek megelőlegezésére,
2. füstelvezető kémény felújítására, amennyiben a szakhatóságok azt előírják,
3. szennyvízcsatorna ingatlanon belüli bekötésének kiépítésére.

(3) A kérelemhez csatolni kell a 18. § (2) bekezdés a) pont esetén a meghalt személy halotti anyakönyvi kivonatát, ugyanazon bekezdés b) pontja esetében a szakhatóság kéményvizsgálati jegyzőkönyvét, és ugyanezen bekezdés c) pontja esetében a csatornacsonk bekötését igazoló adatlapot.

(4) A 18. § (2) bekezdés b)-c) pontjaira tekintettel nyújtott szociális kölcsön esetében kérelmező a kapott kölcsön 50%-a mértékéig számlával köteles elszámolni az anyagráfordítás költségeiről a folyósítást követő 30 napon belül.

(5) A 18. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján nyújtott szociális kölcsön esetén a munka elvégzése utólag helyszíni szemle útján ellenőrizhető.

(6) A szociális kölcsön maximális összege 100.000,- Ft.

(7) A szociális kölcsön visszafizetése az ellátás megállapítását követő hó 1. napjától kezdődően 10 havi egyenlő részben történik.

(8) Nem jogosult szociális kölcsönre az a személy, akinek a kérelem benyújtásakor az önkormányzat felé lejárt határidejű kölcsöntartozása, vagy köztartozása van, a tartozás megfizetéséig.

Adósságcsökkentési támogatás

19. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a Pusztaszabolcson bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként lakik és szociálisan rászorult.

(2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család, vagy személy

a)   akinek,

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b)   akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át,

c) feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

1. közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áramszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási),
2. közös költség-hátralék,
3. a lakbérhátralék.

(4) Adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizennyolc hónap.

(5) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tizenkétszeresét nem haladhatja meg.

(7) Kérelmező köteles a kérelem benyújtásakor nyilatkozni arról, hogy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságának 50%-át törleszti.

(8) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(9) A jogosult részére megállapított támogatást, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(10) Támogatás folyósításának feltétele az adósnak a Szociális Intézménnyel kötött megállapodás bemutatása.

20. § (1) Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

1. adósságkezelési tanácsadásban, és
2. adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás (a továbbiakban: támogatás) mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-át. A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(3) A támogatás vissza nem térítendő szociális támogatás, bármely komfortfokozatú lakásra megállapítható.

(4) Támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
2. az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg
3. az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
   

(5) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 12 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.

21. § (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Szociális Intézmény útján biztosítja.

(2) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás időtartama alatt havonta adósságkezelési tanácsadáson részt venni és az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(3) A támogatásról szóló határozatot a Szociális Intézménynek is meg kell küldeni.

(4) Az adós a határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles az intézményt felkeresni és a megállapodást megkötni az adósságkezelési tanácsadóval az együttműködésre vonatkozóan.

Rendkívüli települési támogatás

22. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás nyújtható.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, így különösen:

1. alkalmanként jelentkező váratlan kiadások miatt,
2. tartós betegség miatt jelentős jövedelem kiesés miatt
3. szilárd tüzelőanyag vásárlása miatt
4. nyugellátás, megváltozott munkaképességgel kapcsolatos ellátás megállapításának elhúzódása miatt,
5. a családban történt halálesetre tekintettel, az elhunyt személy eltemettetése miatt,
6. vagyon elleni bűncselekmény sértettjeként anyagi kár miatt,
7. elemi kár, természeti csapás miatt
8. gyermek nevelésével kapcsolatos kiadások (beiskolázás, óvodakezdés) miatt,
9. gyermek étkezési térítési díjának elmaradása miatt,
10. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt
    

anyagi segítségre szorulnak.

(3) Rendkívüli települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátásként lehet megállapítani. A készpénzben megállapított támogatásról a kérelmező az összeg átvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(4) Természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a jogosult szociális körülményei vagy a döntéshozó hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a pénzbeli támogatás nem a kívánt célra kerülne felhasználásra.

(5) A természetbeni ellátás formái elsősorban:

1. alapvető élelmiszer, tisztálkodási szerek vásárlása,
2. tüzelővásárlás

(6) A természetbeni ellátás különböző formáit az önkormányzat által kijelölt üzletekben, egyéni vállalkozó telephelyén lehet levásárolni.

23. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető évente legfeljebb három alkalommal az a személy, aki a 22. § (2) bekezdésében jelentkező többletkiadásai miatt önmaga, illetve családja létfenntartását másként biztosítani nem tudja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(2) A támogatás összege egy naptári évre vonatkozóan, családonként, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg.

(3) A 22. § (2) bekezdés e) pontjára tekintettel benyújtott kérelem esetén, az elhunyt személy eltemettetésére adható rendkívüli települési támogatás összege 15.000,- Ft.

(4) Az a személy, aki a 11. § (2) bekezdésében meghatározott támogatások közül a tárgyévben kétféle rendszeres támogatásban részesül, évente egy alkalommal nyújthat be rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet. A támogatás összege ez esetben nem haladhatja meg a 15.000,- Ft.

(5) A kérelemhez szükség szerint csatolni, vagy bemutatni kell:

1. kórházi ellátásról szóló igazolást,
2. gyermekét egyedül nevelő szülő nyilatkozatát az egyedülállóságról,
3. gyermek elhelyezéséről, családba fogadásáról szóló iratot,
4. gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói ítéletet, vagy az eljárás megindítására vonatkozó iratot,
5. terhes gondozási kiskönyvet,
6. halotti anyakönyvi kivonatot,
7. eredeti temetési számlát.

(6) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahelykeresés céljából nem működik együtt a munkaügyi kirendeltséggel.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

24. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

(2) Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

1. a lakhatási támogatás,
2. 18. § (2) bekezdés a.) pontjára tekintettel nyújtott szociális kölcsön
3. a rendkívüli települési támogatás.

(3) A természetbeni ellátás közüzemi díjak megfizetésére, élelmiszer, tisztálkodási szerek, tüzelő vásárlására, gyermekintézmények térítési díjainak kifizetésére szolgálhat.

Köztemetés

25. § (1) Amennyiben az elhunyt személy közköltségen került eltemettetésre, a képviselő-testület részben, vagy egészben mentesítheti az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt az SZTV. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, hasznosítható vagyona nincs, és az elhunyt után sem ő, sem a családja nem örököl, továbbá szerződés alapján az elhunyt eltemettetésére nem volt köteles.

(2) A kérelemhez a kérelmező saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazoláson kívül köteles a vagyoni viszonyaira, és az öröklésre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni.

IV. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

Szociálpolitikai Kerekasztal

26. § (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzata az SZTV 58/B. § (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a szociális és gyermekvédelmi ellátások közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabálytervezetek véleményezésére.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) Tagjai: polgármester, alpolgármester, a képviselő-testületi bizottságok elnökei, jegyző, aljegyző, Szociális Intézmény vezetője, Karitász helyi csoportjának vezetője, a „Sebes Folyó” Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai 5 év időtartamra tagjaik közül választanak elnököt.

Ellátások biztosítása

27. § Pusztaszabolcs Város Önkormányzata rászorultak részére a szociális alapszolgáltatásokat, és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást a saját fenntartású Szociális Intézmény útján biztosítja.

Szociális szolgáltatások

28. § (1) Szociális alapszolgáltatások:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. családsegítés,
4. nappali ellátás,
5. gyermekjóléti szolgáltatás,
6. gyermekétkeztetés,
7. gyermekek átmeneti gondozása.

(2) Ugyanazon intézmény egyszerre több ellátási formát is biztosíthat a jogosultak részére.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

Alapszolgáltatások

Étkeztetés

29. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés (ebéd) biztosítható azoknak a szociálisan rászorultaknak - térítési díj ellenében - akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetés igénybe vehető az idősek klubjában történő helyben fogyasztással, az étel elvitelével, illetve lakásra szállítással.

(3)  Szociális helyzete miatt étkeztetésre jogosult az a személy:

1. aki 62. életévét betöltötte,
2. akinek közös háztartásban élő hozzátartozója (családtagja, eltartója) önhibáján kívül nem tudja biztosítani,
3. aki átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani saját maga, vagy családja számára: baleset, családtagja betegsége, kórházi kezelése, haláleset miatt, létfenntartásáról másképp nem tud gondoskodni –önhibáján kívül – a téli időszakban,
   
4. aki hajléktalan.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

1. mozgásában korlátozott,
2. tartós betegségben szenved,
3. fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,
4. pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) A szociális helyzet miatti rászorultságot jövedelemigazolással, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi szakvéleménnyel kell igazolni.

6. Az étel kiadása megtagadható, ismételt esetben az ellátás megszüntethető, ha az ellátásra jogosult:
   

1. az étkezési hely házirendjét megsérti, vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegető magatartást tanúsít,
2. a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

(7) Akinek semmiféle jövedelme nincs - az ilyen helyzet fennállásáig - az ebédet térítésmentesen kaphatja, de jövedelmi viszonyainak változását bejelenteni köteles, ellenkező esetben a 8. §. (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(8) A személyi térítési díjat a jövedelemtől függően a 2. melléklet szerint kell megállapítani.

(9) Az egészséges táplálkozáshoz az önkormányzat speciális étkezés igénybevételét biztosítja.

(10) A speciális étkezés igénybevételéhez háziorvosi, vagy szakorvosi igazolást kell leadni az intézmény vezetőjének.

(11) Meg kell szüntetni az ellátást, ha megállapításának feltételei már nem állnak fenn.

Házi segítségnyújtás

30. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást az igénybevevő saját lakókörnyezetében kell biztosítani, az önálló életvitel fenntartása érdekében.

(2) A házi segítségnyújtási ellátásban részesülő:

1. az ebéd házhoz szállítására és
2. egyéni szükséglet szerinti gondozásra jogosult.

(3) Házi segítségnyújtásra jogosult, aki önmaga ellátására képtelen, és a családjában nincs olyan hozzátartozó, aki az ellátását - önhibáján kívül - meg tudná oldani. A házi segítségnyújtás mértéke és milyensége annyira terjed, amennyire a család nem képes az ellátást biztosítani.

(4) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozók biztosítják az intézmény vezetőjének irányításával.

(5) A házi segítségnyújtás megtagadható, ismételt esetben pedig megszüntethető, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. A tényről a szolgálat vezetője feljegyzést köteles készíteni, melyet a fenntartónak megküld. A feljegyzés mellé csatolja az általa tett intézkedésről szóló tájékoztatást.

Családsegítés

31. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott térítésmentes szolgáltatás.

(2) A családsegítés szolgáltatása önkéntesen vehető igénybe, kivéve az önkormányzat által együttműködésre kötelezett adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeket.

Nappali ellátás

32. § (1) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az az időskorú, aki egyedül él, akinek jövedelmi viszonyai alacsonyak, vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

(2) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:

1. mozgásában, olyan mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes eljárni a klubba,
2. fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó,
3. ön- és közveszélyes beteg,
4. a közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására alkalmatlan.

(3) Az ellátás határozott vagy határozatlan időtartamra biztosítható az idősek klubjában.

(4) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(5) A képviselő-testület a nappali ellátást igénybevevők részére díjkedvezményt biztosít a jogosult jövedelmi viszonyai alapján fizetendő térítési díj alábbi %-át téríti meg:

1. akinek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét: 0 %,
2. akinek jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át: 50 %,
3. akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja: 100 %.

(6) Az intézmény nyitvatartási idejét az intézmény házirendje tartalmazza.”

Térítési díj

33. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó 28. § (1) bekezdés a), b), d) pontjában meghatározott szociális ellátásokért a képviselő-testület által meghatározott 1. melléklet szerinti intézményi térítési díjat kell fizetni

(2) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(3) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében e rendelet 2. melléklete szerint kell eljárni.

(4) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók intézményi térítési díjat fizetik.

(5) Az étkezési személyi térítési díjat a tárgyhónap 10. napjáig, a házi segítségnyújtás igénybevételéért és a nappali ellátásért fizetendő személyi térítési díjat utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni a telephely házipénztárába készpénzbefizetéssel.

(6) Az ellátásokat meg kell szüntetni, ha:

1. a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével – önhibájából – legalább 3 hónapja késedelembe esett,
2. a kérelmező az ellátás biztosítása érdekében valótlan adatokat közölt, a szolgáltatót megtévesztette.

V. FEJEZET

A gyermekek védelmének rendszere

34. § (1) A gyermekek védelmét Pusztaszabolcs Város Önkormányzata pénzbeli és természetbeni támogatással, és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, gyermekjóléti szolgáltatás- biztosításával valósítja meg:

Gyermekétkeztetés

35. § (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést gazdasági társasággal kötött szerződés alapján biztosítja a nevelési-oktatási intézményben.

(2) A gyermekek egészséges táplálkozásához az önkormányzat speciális étkezés igénybevételét is biztosítja.

(3) A speciális étkezés igénybevételéhez szakorvosi, vagy gyermekorvosi, vagy háziorvosi igazolást kell leadni az ellátást biztosító intézményben.

Gyermekétkeztetés térítési díja

36. § (1) A gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Gyermekek átmeneti gondozása

37. § A gyermekek átmeneti gondozása a Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata által működtetett helyettes szülőnél történik.

Helyettes szülő

38. § (1) A helyettes szülőket a Gyermekjóléti Szolgálat működteti.

(2) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai javaslata alapján saját háztartásában biztosítja.

(3) A helyettes szülőket a Gyermekjóléti Szolgálat kiválasztja, felkéri, továbbá folyamatosan ellenőrzi.

(4) A helyettes szülőt a gyermek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg.

(5) A helyettes szülőnél történő gyermekelhelyezésről a törvényes képviselő kérelmére a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője dönt.

(6) A helyettes szülőt a készenlét idejére havi 10.000,- Ft készenléti díj illeti meg.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit - a (3) bekezdés kivételével - a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(3) Azok a személyek, akik 2015. február 28. napján méltányossági ápolási díjban részesülnek, 2015. március 1-jétől települési támogatás formájában ápolási támogatásra jogosultak.

(4) Hatályát veszti

1)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet,

2)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

12/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendeletet az étkezési díjak változásáról,

3)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

15/2011. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet,

4)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

2/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

5)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet a szociális díjak változásáról,

6)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

11/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelet,

7)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

15/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendeletet az étkezési díjak változásáról,

8)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet,

9)   a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

1/2013. (I. 23.) önkormányzati rendeletet a szociális díjak változásáról,

10) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

8/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

11) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

15/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

12) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

20/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet szociális díj változásáról,

13) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

24/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet étkezési térítési díj megállapításáról,

14) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

25/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

15) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

29/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

16) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

9/2014. (VI. 27.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

17) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

13/2014. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

18) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

23/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet az étkezés díjak változásáról,

19) a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet,

20) a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

9/2014. (VI. 27.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

21) a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

13/2014. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

22) a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló

23/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról.

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 26.