Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Dunaszentgyörgy (a továbbiakban: település) közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) – d) pontjaiban és az Szt. 3. § (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

2. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

(1) Az ellátásra irányuló kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyeket a rendelet 1-3. melléklete tartalmaz.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,

b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,

c) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát, adókártya másolatát,

d) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,

e) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságró1 szó1ó igazolást,

g) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

h) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,

i) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,

l) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint

k) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.

(4) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles az ingatlanában bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.

(1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.

(2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.

(3) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól.

(1) A (2) bekezdésben foglalt támogatás kivételével a települési támogatásokról a Szociális Bizottság dönt.

(2) A 11. § (5) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület dönt.

(3) A köztemetést a polgármester hatáskörébe utalja a képviselő-testület.

(1) A képviselő-testület települési támogatásként lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatást nyújthat a lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás, tüzelőanyag (a továbbiakban együtt: rezsiköltség) díjához való lakhatási hozzájárulás.

(3) A lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz nyújtható, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, aki

a) az érintett ingatlan tulajdonosa, és az ingatlanában bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek - beleértve a kérelmezőt is - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ( a továbbiakban: nyugdíjminimum) a 150 %-át,

b) az érintett ingatlan tulajdonosa, aki az ingatlanban egyedüli bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át,

(5) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránt benyújtott kérelemhez a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlákat.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően, és legfeljebb egy évre állapítható meg.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás összege havonta:

a) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya nem haladja meg a 25 %-ot, 2500.-Ft,

b) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya meghaladja a 25 %-ot, de a 30 %-ot nem, 3500.-Ft,

c) ha az összjövedelem és a rezsiköltség aránya meghaladja a 30 %-ot, 4500.-Ft.

(1) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy tulajdonosnak állapítható meg.

(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem elutasítása, vagy a megállapított támogatás megszüntetése esetén ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a lakás egy tulajdonosa sem nyújthat be ilyen irányú kérelmet.

(3) A lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:

a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy

b) ha a kérelmező, valamint a lakásában bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be,

a változás hónapját követő hónaptól.

(4) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(1) A szociális bizottság rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt - elsősorban az Sztv 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetben - akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

(2) Az önkormányzati segély pénzben és természetbeni ellátásban is nyújtható. A természetbeni ellátás az Szt. 47. § (3) bekezdésében foglalt támogatási formákban is biztosítható.

(3) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.

(1) A rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Indokolt esetben a többszöri folyósítását egy határozatban is meg lehet állapítani, ilyen esetben rögzíteni kell a kifizetések, juttatások módját és időpontját.

(2) Havi rendszeresség esetén támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(1) A rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) A kamatmentes kölcsön maximum 20.000,- Ft értékhatárig nyújtható olyan család - személy - részére, ahol a létfenntartást veszélyeztető helyzet csak átmeneti, előre látható ideig áll fenn és a kölcsön visszafizetésére az anyagi fedezet biztosítottnak látszik. /Ilyen esetnek tekinthető az az állapot, mikor a nyugdíjba vonuló személy részére néhány hónapig nem folyósítanak összeget, utána viszont visszamenőleg megkapja a nyugdíját, és a kölcsönt vissza tudja fizetni, vagy az elhalt hozzátartozója a temetési költség fedezésére kér kölcsönt, melynek visszafizetésére - anyagi fedezet igazolásával - kötelezettséget vállal./

(3) A kamatmentes kölcsön biztosítása esetén meg kell határozni a kölcsön összegét, annak kifizetési és visszafizetési módját és formáját.

(4) Az összeg visszafizetésére a fizetési képesség beálltát követően maximum 5 hónapi részletfizetési kedvezmény adható.

(5) A képviselő-testület a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott korlátozásokra tekintet nélkül adhat kamatmentes kölcsönt rendkívüli méltánylást igénylő esetben. A megállapításának feltételéül szabhatja, hogy a visszafizetés biztosítására kerüljön az önkormányzat javára jelzálogjog bejegyzésre a kérelmező által felajánlott, és fedezetre alkalmas ingatlanra.

(1) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagja számára ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy okra való hivatkozással 6 hónapon belül ismételten benyújtott kérelemre rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

(2) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén az (1) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti.

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályos rendelet rendelkezéseit – figyelemmel az Szt. ide vonatkozó rendelkezéseire is - kell megfelelően alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a szociális juttatásokról szóló 6/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 2-21. §-a.