Nógrádszakál Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.10..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2015. 02. 11- 2019. 08. 27Nógrádszakál Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.10..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról
Nógrádszakál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. .törvény 53. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrádszakál Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 3187 Nógrádszakál, Madách út 18..
(3) Az önkormányzat működési területe: Nógrádszakál Község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat közös önkormányzati hivatalt működtet Ludányhalászi és Piliny községek önkormányzataival, melynek elnevezése : Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye : 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
(5) A hivatal állandó kirendeltségeinek megnevezése, címe:
1. Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádszakáli Kirendeltsége3187 Nógrádszakál, Madách út 18.
2. Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Pilinyi Kirendeltsége3134 Piliny, Losonci út 25.
2. § Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatának rendjét a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.
3. § Az önkormányzat ünnepei:
1. Falunap: minden év június hó második szombat
2. Szüreti felvonulás: minden év szeptember hó utolsó szombat
3. Március 15-i megemlékezés
4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot..
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Nógrádszakáli Hírlap
(2) Megjelenés gyakorisága: negyedévente
(3) Az önkormányzat honlapja: www.nogradszakal.hu
2. AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI
6. § Az önkormányzat szervei:
1. polgármester
2. képviselő-testület bizottsága
3. Közös önkormányzati hivatal
4. jegyző
5. az önkormányzat társulásai
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
7. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (Mötv. 10. § (1) (2) bekezdése)
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok köré a Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Ezen kívül a önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az ön kormányzatok eltérő adottságainak a Mötv. 11. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.
(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(7) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(8) A képviselő-testület részt vehet gazdasági vállalkozásban, de az a kötelező alapellátási feladatait, az azokhoz szükséges anyagi eszközöket nem veszélyeztetheti. A kötelező feladatai ellátásán túl fennmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját felelősségére a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és a vagyongazdálkodási rendelet alapján rendelkezhet.
8. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a társulásra és a polgármesterre az 1. sz. melléklet szerint átruházza.
9. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.
3. MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát az 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 azaz három fő jelen van.
(3) A képviselő köteles szóban vagy írásban bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
11. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést és más képviselőtestületekkel együttes ülést tart.
4. ALAKULÓ ÜLÉS
12. § (1) A képviselő-testület a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart, melyet a megválasztott polgármester hív össze.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
1. a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
2. képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása,
7. az alpolgármester eskütétele,
8. az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
9. az állandó bizottságok létrehozása.
5. RENDES ÜLÉS
13. § (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
6. RENDKIVÜLI ÜLÉS
14. § (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.
7. KÉPVISELŐTESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE
15. § (1) A Nógrádszakál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Ludányhalászi és Piliny Község Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos ügyekben, szükséges szerint együttes testületi ülést tartanak.
(2) Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartására kerül.
(3) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testületi üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írják alá.
8. MUNKATERV
16. § (1) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:
1. a képviselő-testület tagjaitól,
2. a jegyzőtől,
3. a bizottságtól,
4. az önkormányzati intézmények vezetőitől,
5. a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.
(2) A munkaterv tartalmazza:
1. az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
2. a bizottság megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
3. a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját,
4. egyéb szervezési feladatot.
9 AZ ELŐTERJESZTÉSEK
17. § (1) Előterjesztésnek minősül:
1. a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
2. egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
3. beszámolók,
4. tájékoztatók.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
1. a települési képviselő,
2. a polgármester,
3. az alpolgármester,
4. képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. intézményvezetők,
7. a képviselőtestület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
8. külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását
2. az előzményeket
3. a jogszabályi felhatalmazást
4. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket
5. költségkihatásokat
6. határozat-rendelet tervezet.
18. § (1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 19. § (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag). Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor, melyet a polgármester engedélyez.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
1. rendeletalkotás,
2. helyi népszavazás kiírása,
3. kitüntetések adományozása,
4. hitelfelvétel,
5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
6. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése.
10. AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
19. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. a polgármester és az általános helyettesítésre kijelölt alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a képviselőtestület tagjai közül választott másik alpolgármester látja el.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.
(3) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ülés formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható.
(4) A meghívó tartalmazza:
1. az ülés helyét, időpontját,
2. a javasolt napirendeket,
3. a napirendek előterjesztőit.
(5) A meghívót az ülést összehívó írja alá.
(6) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót a Hivatal hirdetőtábláján (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ki kell függeszteni
(7) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni
(8) Az ülésre a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz ,
2. helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz ,
3. a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét,
4. az oktatási nevelési intézmény vezetőit, az intézményt érintő napirendi pontokhoz,
5. akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.
11. AZ ÜLÉ VEZETÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE
20. § (1) A nyílt képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet.
(2) Azon ügyek tárgyalásakor, melyek esetében az érintett nyilatkozatától függ a zárt ülés tartása a képviselő-testület az érintettől az ülést megelőzően írásban, vagy az érintett meghívása esetén az ülés keretében a napirendi pont tárgyalása előtt szóban nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a nyilvános ülés megtartásához. Az érintett írásban benyújtott nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján zárt ülést rendelhet el, azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) A képviselő-testület ülésein:
1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik, az ülésvezető engedélye alapján szólalhat fel.
21. § (1) Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
1. az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
2. javaslatot tesz az ülés napirendjére,
3. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
4. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
5. az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
6. a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.
22. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja
(2) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.
12. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
23. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely a napirendi pontok között nem szerepel.
(2) A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell írásban benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszeri szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.
13. VITA
24. § (1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
1. az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,
2. a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
3. a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(3) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt.
14. TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
25. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:
1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
2. ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
3. a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(3) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(4) A hallgatóság a napirendekhez nem szólhat hozzá, a meghívott személyek a saját napirendjükhöz hozzászólhatnak.
(5) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
15. INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS
26. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával vagy valamely irányítása alatt álló szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Nem tekintheti interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.
(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.
(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.
(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.
(6) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.
27. § (1) Az interpelláló képviselő a 26. § (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 30. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.
(2) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt esetben az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt.
(4) Ha az interpellált a bizottság, és az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, akkor az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület dönt.
28. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.
(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(3) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
16. HATÁROZATKÉPESSÉG
29. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.
(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.
(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(5) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kívánt részt venni.
(6) A képviselő, polgármester személyes érintettségére az Mötv. 49. § vonatkozik.
17. DÖNTÉSHOZATAL
30. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:
1. az ügyrendi kérdésekről,
2. tájékoztatók tudomásulvételéről,
3. az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.
31. § (1) Minősített többség szükséges: a Mötv.50. §.-ában foglaltakon túl
1. hitelfelvételhez,
2. az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,
3. hatáskörgyakorlás átruházása és visszavonása
(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.
(3) Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselő-testület elutasította.
32. § (1) Határozathozatal kezdeményezésére jogosultak:
1. polgármester
2. képviselő
3. a képviselő-testület bizottsága
4. jegyző
5. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
6. önkormányzati intézmény vezetője
7. civil szervezet képviselője
(2) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.
(3) A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
......./......év (........hónap.....nap) h a t á r o z a t a”
33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
1. a képviselő,
2. a polgármester,
3. az alpolgármester,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. helyi kisebbségi önkormányzat.
(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
(6) Az előterjesztésre a rendelet normaszövegén túl annak megalkotását minden esetben meg kell indokolni, valamint csatolni kell a rendelettel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatot.
(7) A rendelet hatályosulását a jegyző kétévente köteles vizsgálni és az erről szóló jelentést a képviselő-testület előterjeszti.
34. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése tartalmazza:
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
......./......év (........hónap.....nap) önkormányzati rendelete”
18. Szavazás rendje, módja
35. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
36. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.
(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.
(3) Névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
37. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 48. § 84) bekezdésén túl akkor, ha bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület úgy dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása
(3) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
19. Jegyzőkönyv
38. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, írja alá.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
1. a meghívó,
2. az írásbeli előterjesztések,
3. a jelenléti ív,
4. az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
5. az elfogadott rendeletek,
6. a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, az eredeti példány megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát piros fehér zöld zsinórral átfűzve, önkormányzati bélyegzővel ellátva kell hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként külön-külön.
(6) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével a jegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben tekinthető meg a jegyző, annak akadályoztatása esetén az igazgatási előadó jelenlétében.
39. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(2) Az zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(3) Zárt ülés jegyzőkönyvéről a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekről nyilvános adat megismerése biztosítására kivonatot kell készíteni, melyben a nem közérdekű adat és a közérdekből nem nyilvános adat kipontozásra kerül.
20. A lakossággal való kapcsolattartás
40. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
1. közmeghallgatás
2. falugyűlés
41. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás falugyűlés keretében is megtartható.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
42. § A falugyűlés összehívása szükség szerint, a lakosság széles rétegeit érintő témákban kerül sor. A falugyűlés célja az adott témában megfelelő információ nyújtása a képviselő-testület felé.
43. § A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön rendeletben szabályozza.
21. Települési képviselők
44. § (1) Képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon felül – köteles:
1. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. a képviselő-testület vagy a tisztviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
(2) Az igazolatlan távollét következményeiről a képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége estén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány estén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50%-os csökkentéséről.
22. A képviselő-testület bizottságai
45. § (1) A képviselő-testület 3 fős ügyrendi bizottságot választ tagjai közül, melynek névsorát, feladat-, és hatáskörét a 3. sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
46. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.
(2) A meghívót a 19. § (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.
(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:
1. a képviselő-testület határozatára,
2. a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,
(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.
23. A polgármester
47. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a Mötv. 57. §-ában foglaltakon túl:
1. gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,
2. kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,
3. a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,
4. az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,
5. ellátja az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,
6. gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról,
7. ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(3) A polgármester törvényben meghatározott illetményéről, jutalmazásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester jutalmazására bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(4) A polgármester minden .héten hétfőn 9.00 – 12.00 fogadónapot tart.
24. Alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek minden hónap utolsó hetének hétfői napján 1400-1600 óráig fogadóórát tartanak.
(3) Az alpolgármesterek feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén az általános helyettesítésre jogosult alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti.
25. Jegyző
49. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra
(2) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
1. előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
2. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
3. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
4. jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
5. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja, és az Mötv. rendelkezése szerint megküldi azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal részére
6. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata meghatározott köztisztviselő helyettesíti.
26. KÖZÖS ÖNORMÁNYZATI HIVATAL
50. § (1) Az önkormányzat hivatalának elnevezése Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A hivatal székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
(3) A hivatal belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat- és hatáskörét a Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodása és a szervezeti és működési szabályzata rögzíti.
27. Társulások
51. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében külön megállapodásokkal egyes államigazgatási hatósági ügyek intézésére hatósági igazgatási társulást, valamint közös intézmény létrehozására és fenntartására intézményi társulást hozhat létre.
(2) A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli. Akadályoztatása estén a társulási üléseken a polgármestert az alpolgármester helyettesítheti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása estén a helyettesítő személyéről a képviselő-testület dönt. Ezen esetben helyettes, csak képviselő lehet.
(3) A polgármester külön – az érintett képviselő-testületek által adott állandó vagy eseti – meghatalmazással több polgármestert is képviselhet, valamint a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármestert más település polgármestere is helyettesítheti.
(4) A helyettesítésről szóló döntésben meg kell határozni, hogy teljes, vagy részleges jogkörben helyettesítik-e a polgármestert, és ez utóbbi esetben pontosan meg kell határozni a meghatalmazás terjedelmét.
(5) A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.
(6) Az önkormányzati társulások felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.
Települési Nemzetiségi Önkormányzat
52. § (1) Nógrádszakálban 3 fő települési nemzetiségi önkormányzati képviselőből álló közvetlen módon megválasztott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.
(2) Nógrádszakál Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásról, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján.
(3) Nógrádszakál Községi Önkormányzatának képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületének működését megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
(4) A polgármester, alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSe, vagyona
28. GAZDASÁGI PROGRAM
53. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. §-ban foglaltaknak megfelelően készíti el.
29. KÖLTSÉGVETÉS
54. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény,a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeltben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzati társulás résztvevőivel egyezteti, és ezt követően a polgármester az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint nyújtja be a képviselő-testületnek.
(4) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 5 .sz. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat átmeneti fizetésképtelensége esetén – az összeghatárokra figyelemmel – a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt rövidlejáratú hitel felvételéről. Tartós fizetésképtelenség esetén a polgármester köteles haladéktalanul a képviselő-testületet tájékoztatni.
55. § (1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról – a tárgyév lezárása után – zárszámadási rendeletet alkot. A rendeletet a jegyző készíti elő és a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
30. ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
56. § Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
31. BELSŐ KONTROLLRENDSZER
57. § (1) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzési tevékenységét a Nógrádszakál Községi Önkormányzatának Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint külső szervezet bevonásával végzi.
(3) A Belső Ellenőrzési Kézikönyv hatálya kiterjed a nemzetiségi önkormányzatra és a költségvetési szerveire egyaránt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011. (IV.27) és az azt módosító 8/2011. (VII.21) önkormányzati rendelet , a 7/2012.(IX.4.) önkormányzati rendelet valamint a 8/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelet.