Bodrogkisfalud község Önkormányzatának Képviselőtestületének 2/2015 (II.2.. önkormányzati rendelete
Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2015. (II.3. ) önkormányzati rendelete a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2015. 02. 15- 2018. 04. 30Bodrogkisfalud község Önkormányzatának Képviselőtestületének 2/2015 (II.2.. önkormányzati rendelete
Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2015. (II.3. ) önkormányzati rendelete a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
2015-02-15-tól 2018-05-01-ig
Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Képviselőtestületének
2/2015. (II.3. ) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Bodrogkisfalud Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
- § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bodrogkisfalud Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 65.
(2) Az Önkormányzat képviselőtestületének megnevezése: Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület). Székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 65.
(3) A Képviselőtestület hivatalának megnevezése: Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossut út 65.
- Az önkormányzat illetékességi területe: Bodrogkisfalud község közigazgatási területe.
- A Hivatal - mint a Képviselőtestület szerve - belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet l. melléklete tartalmazza.
- Az Önkormányzat alaptevékenységét és kormányzati funkcióját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
- Az Önkormányzat feladatait e rendelet 3. melléklete tartalmazza
2.§. (1) Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.
a) A község címere:
Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, ezüst hullámpólyával díszített halom foglalja el, amelyen (heraldikailag) jobbról arany latin kereszt, balról háromfürtű, kétlevelű arany szőlőtőke áll. A pajzstartó mindkét oldalon zöld tölgyfaág. A pajzs alatt egy szalag lebeg BODROGKISFALUD felirattal.
b) Zászló:
Fehér színű zászló, benne a község címere.
(2) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körötte körívben “Bodrogkisfalud község Önkormányzata.” felirat
(3) A Hivatal körbélyegzője tartalmazza a kör közepén Magyarország címerét, körötte körívben „Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal Bodrogkisfalud”,felirat
3.§ (1) A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a községháza hirdetőtábláján, a községben rendszeresített hirdetőtáblákon és a www.bodrogkisfalud.hu honlapon keresztül valósul meg.
- A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.
4.§ (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:
a) Bodrogkisfalud Község Díszpolgára.
b) Bodrogkisfalud Községért Emlékérem
c) Bodrogkisfalud Községért Díszoklevél
(2) Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.
A képviselő-testület szervezet és működése
5.§ (1) A Képviselő-testület 4 képviselőtestületi tagból és a polgármesterből áll, tagjainak száma: 5 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.
- A Képviselő-testület bizottságának elnevezése:
Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Képviselőtestületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 65.
- Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei:
- a polgármester,
- az Ügyrendi Bizottság,
- a jegyző, aljegyző és
- a Hivatal útján biztosítja.
6.§ (1) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha az a tisztség, amelyre a hatáskört átruházták, betöltetlen.
A Képviselőtestület ülései
- § (1) A Képviselőtestület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.
- A képviselőtestület évente legalább 6 testületi ülést tart.
- A képviselőtestület a rendes üléseit minden hónap utolsó hétfőjén 16 órai kezdettel amennyiben a napirend meghívott előadója nem képviselőtestületi tag vagy a hivatal köztisztviselője 15 órai kezdettel tartja.
(4) A (3) bekezdésben foglalt testületi üléseken kívüli ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(5)A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(6) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.
(7) A tájékoztatás módja:
- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, vagy
- a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.
- § (1) A képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban falugyűlés összehívásáról dönthet.
- A falugyűlés nem minősül Képviselőtestületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.
Alakuló ülés
9.§. (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
- Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.
- A képviselőtestület és a polgármester az alakuló ülésen esküt tesz.
- A képviselő-testület alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.
(5)A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.
A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése
10§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.
(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.
(4) Az ülést az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.
(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (3) bekezdésében foglalt eseten kívül:
- pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,
- határidős feladat végrehajtására,
- rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna,
- a júniusi - júliusi ülésszünet alatt.
- Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző, aljegyző meghívása kötelező.
11§ (1) A testületi ülést papír alapú meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell kiküldeni a Képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.
(2) Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.
- A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. A meghívót a polgármester írja alá.
- A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
- a település képviselőit,
- a település jegyzőjét vagy aljegyzőjét
c) a hivatal napirendi pontnál illetékes köztisztviselőjét,
d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.
12§ (1) Az ülést a polgármester illetőleg akadályozatása esetén az alpolgármester vagy a 10.§.(1) bekezdésében meghatározott személy nyitja meg és vezeti.
(2)Az ülést vezető ellátja a következő feladatokat:
- megnyitja az ülést,
- a képviselőtestület határozatképességét megállapítja, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja.
- javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,
- tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
- vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,
- szünetet rendelhet el,
- a Képviselőtestületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,
- bezárja az ülést.
13§ (1) A határozatképtelen ülést a polgármesternek 15 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 11. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
- Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli ok miatt távol marad, és távollétét a polgármesternek bejelentette.
- A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.
14§ (1) A Képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:
- a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
- a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
- határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (egyebek),
- zárt ülés napirendi pontjai.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől képviselői avaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.
(3) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
- az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,
- az előterjesztő által tett kiegészítés,
- az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
- az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
- vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
- módosító javaslatok megtétele,
- döntés a módosító javaslatokról,
- döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
15§ Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
16§ (1) A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.
- A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
- ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
- ha a hozzászólás sértő kifejezéseket, vádaskodást, rágalmazást tartalmaz.
(3) Ha a Képviselőtestület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egyszeri 2 perc időkeretben. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (2) bekezdésben foglaltak alapján.
Zárt ülés
17§ (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.
(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
- a képviselőtestület tagjainak,
- a jegyzőnek, aljegyzőnek
- a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,
- a kormányhivatal vezetőjének, törvényességi ellenőrének.
- A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője és törvényességi ellenőre, a jegyző, az aljegyző az ülésen történt részvétele esetén a Hivatal ügyintézője, továbbá részvétele esetén a szakértő tekinthet be.
- A betekintés helye: az aljegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.
- A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.
Az előterjesztések
18§ (1) Előterjesztésnek minősül:
- rendelet tervezet,
- határozati javaslat,
- beszámoló, tájékoztató.
- Előterjesztés benyújtására jogosultak:
- polgármester,
- alpolgármester,
- képviselők,
- jegyző, aljegyző
- Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:
- a költségvetés rendelet és annak módosítása, zárszámadás
- költségvetési koncepció,
- beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,
- gazdasági program,
- társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése
- rendelet alkotására tett javaslat .
19.§ (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a felvetésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségi szavazati arány szükséges.
- A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.
- Minősített többség szükséges az Mötv-ben szabályozottakon túl az alábbi döntések meghozatalához:
- hatáskör átruházásával kapcsolatos döntés,
- hitelfelvétellel kapcsolatos döntés értékhatártól függetlenül,
- önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés.
- Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt - kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket - amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.
20.§ A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
- megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,
- figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik,
- rendreutasíthatja a rendzavarót,
b) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást.
- § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, valarnint normatív és egyedi határozatot hoz. Tájékoztatás esetén határozathozatal nem történik a Képviselő-testület a tájékoztatást tudomásul vesz
- A képviselő-testületi döntések megjelölése:
- önkormányzati rendeletek megjelölése: a rendelet alkotójának teljes megjelölése, a rendelet sorszáma, rnelyet évenként egytől kezdődően, arab számmal, akihirdetés idejeszerint folyamatosan növekvő sorrendben kell meghatározni, a sorszárn után törtvonal (/)jelet kell tenni. A kihirdetés idejének jelölése: év és azt követően zárójelben a hónap és nap. Az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal kell jelölni. Az évszám, a hónap és a nap megjelölése után is pontot kell tenni.
b)képviselőtestületi határozatok megjelölése: évenként egytől kezdődően arab számmal, folyamatosan növekvő sorrendben, a sorszárn után törtvonal (/) jelet kell tenni. Ezt követi a határozathozatal ideje, rnelynek jelölése: év és azt követően zárójelben a hónap és nap. Az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal kell jelölni. Az évszám, a hónap és a nap megjelölése után is pontot kell tenni.
- A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után beszámol a soron következő ülésen a testületnek.
- Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetében A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
- § (1) A rendelet-tervezetet a aljegyző készíti el.
(2) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
- § (1) A aljegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
- a sorszámot,
- a rendelet számát,
- megnevezését,
- hatálybalépés napját,
- módosító rendeletek számát,
- hatályon kívül helyezés napját,
- hatályon kívül helyező rendelet számát.
- Az aljegyző az önkormányzati határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
- a határozat számát,
- a határozat megnevezését,
- végrehajtásért felelős személyt,
- a végrehajtás határidejét,
- a végrehajtásról való beszámoló időpontját.
Felvilágosítás kérése
24. § (l) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, aljegyzőtől a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A felvilágosítás kérésének joga az önkormányzati képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
(3) Amennyiben a felvilágosítás kérés homályos, ellentmondásos, vagy nem teljesen érthető, abban az esetben a polgármester az ülésvezetés körében előkészítő kérdést intézhet a felvilágosítást kérő önkormányzati képviselőhöz. Ha az önkormányzati képviselő az előkészítő kérdésre nem válaszol, és a felvilágosítás kérés megválaszolása így érdemben lehetetlenné válik, erről az önkormányzati képviselőt tájékoztatni kell
(4) A felvilágosítás kérésre a képviselő-testületi ülésen szóban, amennyiben ez -információ hiány illetőleg a kérés összetettsége miatt nem lehetséges – az ülést követően 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
A jegyzőkönyv
25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, melyet elektronikus úton kell a Kormányhivatalnak megküldeni. Ezt követően a jegyzőkönyv első példányát az előterjesztésekkel együtt nemzeti színű zsinórral át kell fűzni és megkötni. A zsinór végét a jegyzőkönyv hátoldalához kell rögzíteni körcimkével, a körcimkére rá kell tenni az önkormányzat bélyegzőjét. A másodpéldányt a mellé csatolt előtrjesztésekkel az irattárban kell elhelyezni és a tárgyévet követő év március 31. napjáig beköttetni.
(2) Az átfűzött jegyzőkönyvet minden oldalán a képviselőtestület tagjai a soron következő képviselőtestületi ülésen szignójukkal látják el.
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést az aljegyzőnél lehet kezdeményezni.
Betekintésre az átfűzött jegyzőkönyvet kell használni.
A jegyzőkönyv a Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.
(4)A jegyzőkönyvnek a képviselőtestület döntéseit tartalmazni kell.
(5)A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- meghívót,
- jelenléti ívet,
- írásos előterjesztéseket
(6)A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva az aljegyző kezeli.
(7) jegyzőkönyvet a polgármester akadályoztatása esetén az ülést vezető személy és a jegyző vagy aljegyző írja alá, és a névsor szerint következő képviselő hitelesíti. Amennyiben a névsor szerint következő képviselő nem vesz részt az ülésen a jegyzőkönyvet a névsorban soron következő képviselő hitelesíti.
A képviselőtestület bizottságai
26 .§ (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.
- Az Ügyrendi Bizottság ellátja:
- a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, dokumentálását,
- képviselői, polgármesteri összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatát,
- javaslatot tesz a polgármesteri illetményére.
- lebonyolítja a titkos szavazásokat
- A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
- A bizottság határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Döntéshozatal
27.§ (1) Szavazni csak személyesen lehet, igen, nem vagy tartózkodik szavazattal.
(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:
- kézfelemeléssel vagy
- név szerinti szavazással.
- Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv-ben meghatározott esetben, a polgármester kezdeményezésére, továbbá két képviselő kezdeményezésére.
- Név szerinti szavazás az alábbi esetekben kezdeményezhető:
- az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
- a hitelfelvételről,
- az önkormányzati kötvénykibocsátásról.
- Névszerinti szavazásnál a polgármester, a jegyző vagy aljegyző abc sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, és a szavazás ezt követően történhet meg. A szavazatok összeszámolása után a polgármester megállapítja a szavazás eredményét.
- Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő vagy a jegyző vagy aljegyző kezdeményezheti a szavazás megismétlését.
(7) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A titkos szavazást követően a Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, megállapítja a szavazatok száma alapján a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
- bizottság (7) bekezdés szerinti jegyzőkönyve tartalmazza:
- a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),
- a bizottság jelenlevő tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket,
- az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
- a szavazás eredményét,
- a bizottság megállapításait és a képviselőtestület által hozott határozatot.
- A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
- A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.
28.§ A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselőtestület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
A polgármester
29.§ (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezen tisztségek betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről, a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, telefonon tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve a döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.
(6). Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel vagy aljegyzővel.
Az alpolgármester
30.§ (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésén 1 fő képviselői mandátummal rendelkező alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
- A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
- Ha az alakuló ülésen nem lett alpolgármester választva, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.
A jegyző, aljegyző
31.§ (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
- A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:
- a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
- ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
- tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
- A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
- kezdeményezheti rendelet alkotását,
- végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
- A jegyző egyéb feladatai:
- megszervezi a Hivatal munkáját,
- gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A képviselőtestület egy aljegyzőt nevez ki, aki teljes jogkörrel ellátja a hivatal és a képviselőtestület tekintetében a jegyző hatás- és feladatkörébe utalt feladatokat. Amennyiben a jegyző és az aljegyző egyaránt akadályoztatva van feladatai ellátásában, feladataikat a gazdasági előadó látja el.
(5) A jegyző vagy az aljegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
Az Önkormányzati Hivatal
32.§ (1) A képviselőtestült a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselőtestületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabáloykban előírt államigazgatási feladatok ellátására Erdőbénye, Szegilong és Bodrogkisfalud községek képviselőtestülteilve közösen egységes hivatalt hoz létre.
(2) Hivatal elnevezése : Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal
A hivatal székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 65.
A hivatal kirendeltségei: Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal
Erdőbényei Kirendeltsége
Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal
Szegilongi Kirendeltsége
- A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat- és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a Képviselő-testületek által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
Az önkormányzat társulásai
33.§ (1) Bodrogkisfalud község Önkormányzata az Mötv 13. §-ban valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező alapfeladatai költséghatékonyabb ellátását valamint és kötelezően nyújtandó közszolgáltatási feladatainak biztosítását önkormányzati társulások útján is biztosíthatja.
(2) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások és az elltaluk ellátott feladatok felsorolását a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza
Közmeghallgatás
34.§ (l) Az Mötv-ben meghatározottakra figyelemmel közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Képviselő-testület indokoltnak tartja.
- A közmeghallgatás akkor határozatképes, ha azon az önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van.
- A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon kell meghirdetni.
- A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.
Záró rendelkezések
- § (1) Ez a rendelet 2015. február 15. napján lép hatályba.
- Hatályát veszti: a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2003. (III.25.) rendelet, valamint az azt módosító 12/2006. (XII.12.) ,5/2008.(II.12.) és a 10/2010. (X.12.) önkormányzati rendeletek.
(3) A függelékek folyamatos vezetéséről az aljegyző gondoskodik.
Ádám László sk. Alexa Ilona sk.
polgármester aljegyző
1. sz. melléklet
A Hivatal - mint a Képviselőtestület szerve - belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendje
A hivatal belső szervezeti tagozódása
Polgármester
Aljegyző
Hivatal
Munkarend:
Hétfőtől – Csütörtökig : 7.30 órától 16 óráig
Pénteken: 7.30 órától 12.30 óráig
Ügyféfogadás:
Hétfő és szerda : 8 órától 12 óráig és 13 órától 14 óráig
Péntek: 8 órától 12 óráig
Aljegyző Ügyfélfogadási ideje:
Hétfő és szerda : 8 órától 12 óráig és 13 órától 14 óráig
2. számú mellékelt
2. A Bodrogkisfalud község Önkormányzata közfeladatát és szakmai alaptevékenységét az alábbi kormányzati funkciókon látja el:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó- vám- és jövedéki igazgatás
013210 Statisztikai tevékenység
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
133360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb
szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz
kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
018010 Önkormányzatok elszámolásai központi költségvetés felé (állami támogatás)
018020 Visszafizetési kötelezettséggel adott támogatások elszámolása
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenység
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start- munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045230 Komp- és révközlekedés
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
061030 Lakáshoz jutás segítése
062020 Településfejlesztési projektek és támogatások
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
081071 Üdülői szálláshely szolgáltatás és étkeztetés
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096010 Óvodai intézményi étkeztetés
101150 Betegséggel kapcsolatos ellátások
103010 Elhunyt személyek hozzátartozóinak pézügyi elltáása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátása
105010 Munkanélküli aktív korúak ellátása
106010 Lakóingatlan szociális bérlakás
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzati funkcióba nem sorolható bevételek áht. kívülről
900060 Finanszírozási műveletek
900080 Szabad kapacitás terhére végzett tevékenység
Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
- számú mellékelt
Bodrogkisfalud Község Önkormányzata által ellátandó feladatok
- A szakmai alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölése:
- 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól
- A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
- településfejlesztés, településrendezés;
- településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,gépjárművek parkolásának biztosítása);
- a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
- környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
- óvodai ellátás;
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
- szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
- lakás- és helyiséggazdálkodás;
- a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
- honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
- helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
- a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
- sport, ifjúsági ügyek;
- nemzetiségi ügyek;
- közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
- helyi közösségi közlekedés biztosítása;
- hulladékgazdálkodás;
- távhőszolgáltatás;
- víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és
mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.
Az Önkormányzat önként vállalt feladata a komp szolgáltatás ls üzemeltetés valamint mindaz, amit a Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében meghatároz.
4. számú melléklet
Képviselő-testület által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
Polgármesterre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
- a méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálása,
- önkormányzati segély megállapítása,
- szociális étkezetésre való jogosultság megállapítása
- filmforgatási célú és egyéb közterület használati engedély iránti kérelem elbírálása.
- Önkormányzati tulajdonú bérlakás kiutalása
- számú függelék
A képviselő-testület névsora:
- Ádám László polgármester
- Balogh Sándor képviselő
- Galovics József képviselő
- Kovács László képviselő
- Majoros Péter képviselő
- számú függelék
A bizottsági tagok névsora
Ügyrendi Bizottság:
- Majoros Péter képviselő, elnök
- Galovics József képviselő
- Kovács László képviselő
- számú függelék
Az önkormányzat részvévelével működő önkormányzati társulások és az általuk ellátott felatatok felsorolása
Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás
- családsegítés
- házi segítségnyújtás
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- gyermekjóláti szolgáltatás
- egészségügyi feladatok – központi orvosi ügyelet
Erdőbényei Óvodai Intézményfenntartó Társulás
- óvodai ellátás
Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás
- hulladékgazdálkodás