1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kenderes Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 56.

(3) Működési területe: Kenderes közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Kenderesi Polgármesteri Hivatal

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) A képviselő-testület a címer és zászló használatát külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat címere: Kenderes város címerében a kerekded pajzs ezüst mezejében két egymást alul keresztező aranyszínű búzakalász helyezkedik el. A pajzson egy kissé jobbra fordított, fedett sisak van, s fölötte jobb lábában követ tartó daru áll. A pajzsra is ráboruló sisaktartó alapszíne – mindkét oldalon – a kék, ezüsttel és arannyal kiegészítve.

(4) Az önkormányzat zászlaja: Kenderes város zászlaja téglalap alakú, fehér színű selyem. Középen mindkét oldalon a város címere természetes eredeti színezésű hímzéssel készült. Alatta félkörben – KENDERES VÁROS – felirat szerepel arany színezéssel. A zászlót körben arany szegély díszíti, két arany bojttal. A zászló méretaránya 3:2, alapmérete 1,5 x 1 m. A zászló két oldalán lévő címer magassága 60 cm.

(5) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne kör felirat: Városi Önkormányzat Kenderes helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

4. § (1) A képviselő-testület gondoskodik arról, hogy Kenderes lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A település ünnepei:

5. § (1) Az önkormányzat lapja Kenderes Város Krónikája, mely havonta jelenik meg. Az önkormányzat a kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(2) Az önkormányzat honlapja: www.kenderes.hu.

(3) A honlap tartalmazza:

6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete Díszpolgári címet, és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz, melynek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A település nemzetközi kapcsolatai:

7. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhat feladat és hatáskört a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott módon.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein és gazdálkodó szervezeteken keresztül látja el jelen rendelet 1. melléklete szerint.

(3) A képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok listáját jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület e rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja. A közmeghallgatás és a kihelyezett képviselő-testületi ülés esetében e szabálytól el lehet térni.

9. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal, a munkatervben meghatározott rendes ülést tart.

(2) A rendes ülések minden hónap harmadik hetének szerdai napján 14.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény más időpontot nem indokol.

12. § (1) A polgármester indokolt esetben, a munkatervben nem szereplő rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon vagy e-mailen.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

13. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, és videofelvétel készíthető.

14. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. Zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak esetében.

(2) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt meghatalmazottja, a jegyző és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

15. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel és Kenderes város honlapján (www.kenderes.hu) történő közzététellel kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban – papíron vagy elektronikus úton – kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell kiküldeni – kivéve a rendkívüli ülés -, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A kézbesítés elektronikus formában – e-mailen keresztül- történik.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.

(5) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével – küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell. A rendkívüli ülés anyagát a honlapon a meghívással egy időben meg kell jeleníteni.

(6) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(7) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

17. § (1) A testületi ülés vezetése során az ülésvezető:

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

18. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentő személyek nevét.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről.

19. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot. A képviselő, illetve az előterjesztők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

20. § A napirendek tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével a polgármester beszámol:

21. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztést tehet:

(3) Rendes előterjesztésnek az az előterjesztés minősül, melynek kiküldése a 16. § (3) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz. Ezen határidőn túl beérkező előterjesztésekre a sürgősségi indítvány szabályai az irányadó.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, illetve elektronikus úton, vagy halaszthatatlan esetben szóban nyújtható be. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt – lehetőség szerint – szünet utáni napirendként kell tárgyalni.

(5) Rendelet-tervezetet a (2) bekezdéstől eltérően képviselő, polgármester és a jegyző nyújthat be.

(6) Az előterjesztés főbb elemei:

(7) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

(9) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

22. § (1) A képviselő-testület ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére – indokolt esetben – sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napján 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.

(3) Rendelet-tervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnal módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 21. § (2) bekezdés a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek.

(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. Az elfogadott sürgősségi indítványt a képviselő-testület az írásban kiküldött napirendi pontok megtárgyalását követően tárgyalja meg.

23. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

24. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

25. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

26. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészíthet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4) A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott biztosság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 5 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen kétszer kaphat szót ugyanabban a témában.

(5) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

27. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy a tárgyalása közben – alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a napirendi pont elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára –, meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

30. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(3) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(4) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(6) Szavazni csak személyesen lehet.

31. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

32. § A napirendi pontok, a 20. § szerinti beszámoló, az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

33. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(3) A minősített többséghez négy képviselő igen szavazata szükséges.

34. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Az ülésvezető a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a szavazás eredményét.

35. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

(2) A név szerinti szavazáskor a jegyző – ABC sorrendben – felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Ezt a jegyző a név szerinti hitelesített listán rögzíti és gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja.

(6) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai írnak alá.

(7) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke a szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv adatait ismerteti a képviselő-testülettel.

37. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

38. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

39. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A képviselő-testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A polgármester a határozat végrehajtásáról beszámol a képviselő-testületnek.

(4) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalja.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(4) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére az Mötv. előírásai az irányadóak.

(5) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

41. § (1) A képviselő-testület üléséről a Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti tartalommal 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv egyik példányát a jegyző kezeli, a másik példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet - a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell elhelyezni az ülésről készült hanganyaggal együtt.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.

42. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít.

(2) A gazdasági program összeállításánál a képviselő-testület elképzelésein túl figyelembe kell venni a település lakossága, önszerveződő közösségei által megfogalmazott elképzeléseket is.

(3) A képviselő-testület a gazdasági programról határozatot hoz.

43. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét, az előkészítésért felelős személy megnevezését, a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságok tagjaitól, az intézményvezetőktől, a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől, a bejegyzett és helyben működő politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól és a bizottságoktól.

(5) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

44. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

45. § A képviselő a Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles:

46. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki távolmaradását az ülés időpontja előtt 24 órával bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő az ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

(3) Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

47. § A 45. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

48. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, vagy valamely önkormányzati intézmény hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

49. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A válaszadás maximális időtartama 3 perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

50. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére három állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

(4) A képviselő-testület állandó bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(5) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.

51. § (1) A bizottság a belső működésének szabályait - a Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnökhelyettesét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása estén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 6 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülésének közzétételére jelen rendelet 15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(7) A bizottságok a tevékenységükről kétévenként beszámolnak a képviselő-testületnek.

52. § (1) A polgármester a megbízatást főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az SZMSZ 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester jutalmazására a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

53. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület és bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

54. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét a képviselő-testület legidősebb tagjának új polgármester, illetve alpolgármester hiányában.

55. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesternek az alpolgármesterrel kialakított feladat-és munkamegosztásáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

56. § A polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által készített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

57. § A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önálló gazdasági szervezet, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A polgármesteri hivatal önálló jogi személy.

58. § A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl – gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

59. § A képviselő-testületi ülésen a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

60. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb ható hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott osztályvezető látja el, amelyet a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni kell.

61. § A képviselő-testület a költségvetését önállóan önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

62. § (1) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik.

(2) Első lépésben a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése történik.

(3) A költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

(4) Az önkormányzat bizottságai együttes ülés keretében a költségvetési rendelet-tervezetének egészéről alkotnak véleményt.

(5) A közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét.

(6) A zárszámadási rendelet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

(3) Gazdasági szervezet a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat és intézményei.

64. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer, a költségvetés elfogadása előtt Kenderesen és Bánhalmán közmeghallgatást tart. A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.

(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 7 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

65. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes osztályvezetőt meg kell hívni.

66. § (1) Ez a rendelet 2015. december 18-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kenderes Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2011.(IV.6.) önkormányzati rendelete, valamint a módosításáról szóló 15/2012.(V.23.), 22/2012.(XI.15.) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos, naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.