Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 20/2015 (XI.4..) önkormányzati rendelete
Csetény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 04. 14Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 20/2015 (XI.4..) önkormányzati rendelete
Csetény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csetény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. Önkormányzati jelkép
1. § A község jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló leírása külön rendeletben kerül megállapításra.
2. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, hivatala
2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Csetény Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8417 Csetény Rákóczi út 30.
(3) Az önkormányzat hivatala: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8417 Csetény, Rákóczi út 30.
(5) Az önkormányzat hivatalának telephelye: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Kirendeltsége 8423 Szápár Rákóczi út 2.
(6) Az önkormányzat többségi tulajdonban lévő gazdasági társasága: Zöld BakonyÉRT Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
(7) A lakosság tájékoztatását szolgálják az Önkormányzat honlapján – www. cseteny.hu – hirdetőtábláján megjelenő információ, valamint az Önkormányzat időszakos kiadványa (Csetényi Hírmondó) is.
(8) A képviselő – testület gazdasági programját a 4. számú melléklet tartalmazza.
3. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a Zirci Járási Önkormányzati Társulás és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulása, Csetény – Szápár Önkormányzatok Óvodai Intézményi Társulás útján látják el.
3. A képviselő-testület
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselők névjegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza.
4. A képviselő-testület feladat és hatásköre
5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat feladatai és hatáskörei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.
(3) A Képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.
a) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Szükség esetén a feladatellátás felvállalása előtt szakértő közreműködése is igénybe vehető.
a) b)Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önkormányzat által használt kormányzati funkció számokat az 5. számú. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a polgármester a végrehajtást követő rendes testületi ülésen számol be.
5. A képviselő- testület működése
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti le. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a korelnök jogosult az ülés összehívására és levezetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.
8. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
9. § A képviselő- testület egy naptári évben tíz alkalommal, a tárgyhó első felében tartja rendes üléseit. Július és az augusztus hónapban csak rendkívüli ülés tartható.
10. § (1) A polgármester - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.
(4) Az ülés összehívása történhet rövid úton is ( szóban, telefonon vagy email – ben ).
11. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. A kiküldés történhet:
a) papír alapon,
b) elektronikus formában pendrive-on, vagy
c) elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással. (email )
(3) A jegyző a Képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről tájékoztatja a lakosságot (önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzat honlapja -www.cseteny.hu).
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,
d) a községben működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) az intézménye érintettsége, esetén annak intézményvezetőjét,
f) a napirendi pontok előterjesztőit,
g) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a)- c) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés d)-g) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.
(6) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) az előterjesztő megnevezése,
c) az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:
ca) rendelet-tervezet,
cb) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy
cc) határozati javaslat, vagy
cd) tájékoztató.
d) az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,
e) az előkészítésben közreműködő bizottság megnevezése,
f) az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések esetében tartalmaznia kell.
fa) a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezését, és
fb) reális végrehajtási határidő megjelölését
g) jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,
h) amennyiben szükséges: annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
i) a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,
j) amennyiben létező dokumentumot érint a változtatások ismertetése,
k) amennyiben szükséges: hatáselemzés,
l) amennyiben szükséges: térkép,
m) amennyiben szükséges: hatósági igazolások és
n) az önkormányzatot érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése.
(7) Szóbeli előterjesztésre rendes ülésen és rendkívüli testületi ülésen határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés, vagy tájékoztató esetén van lehetőség.
(8) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés előadója a felelős,
b) az előterjesztés előkészítése során a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője köteles az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,
c) az előterjesztéseket az ülést megelőzően 6 nappal kell leadni a jegyzőnek.
(9) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a (8) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.
12. § Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző,
e) az intézménye érintettsége, esetén annak intézményvezetője,
f) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók) vonatkozásában: polgármester által felkért személyek.
13. § A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
14. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.
(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.
(5) Amennyiben a képviselő folyamatosan 3 alkalommal a képviselő-testület ülésén nem vesz részt, a Képviselő testület a képviselő 1 havi tiszteletdíját határozatában megvonja. Amennyiben a képviselő valamelyik távolmaradását a (4) bekezdésben leírtak szerint be sem jelentette, a Képviselő testület a képviselő 2 havi tiszteletdíját vonja meg. A megvonás mértékét a Képviselő-testület méltányosságból csökkentheti, vagy a megvonástól eltekinthet.
14/A. § [15 §]
(1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) A polgármester a vitát lezárja, ha napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.
(5) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.
6. Napirend előtti felszólalás
16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat.
(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.
17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) önkormányzati rendelet alkotása,
b) minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
c) határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek, és
d) konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések ( tájékoztatók).
(3) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (2) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.
(4) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésről készült felvétel az önkormányzat honlapján -www.cseteny.hu – elérhető.
(5) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.
18. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban szerepel.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 13. § (4) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.
(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat:
a) a polgármester,
b) a jegyző és
c) az előterjesztő,
(3) Az ülés (2) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendhez első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.
(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
20. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:
a) a napirend vitájának lezárására irányuló javaslat,
b) a 18. § (3) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,
c) az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatására irányuló javaslat,
d) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat és
e) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat.
8. Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók)
21. § A tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
9. A szavazás rendje
22. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.
(2) A képviselő döntése meghozatalakor igen, nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavazhat.
(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a)az ügyrendi kérdésekről,
a) b)a napirend elfogadásáról,
a) c)a tájékoztatókról.
10. A döntéshozatal módja
23. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel, vagy
b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
24. § (1) Név szerinti szavazás szabályaira az Mötv rendelkezése irányadó.
(2) Név szerinti szavazást indítványozhat:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(3) A (2) bekezdésben foglalt - a név szerinti szavazásra irányuló - indítványról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 24. § (2) bekezdésében leírtak szerint szavaz.
(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
25. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben szabályozott ügyekben egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 26. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.
11. Az önkormányzat rendelete
26. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a jegyző,
d) a civil szervezet képviselője.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
27. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv szabályai irányadóak.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Csetény Község Önkormányzata hirdetőtábláján ki kell hirdetni.
12.A rendeletek és a határozatok nyilvántartása
28. § (1) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a rendelet megalkotásának időpontját,
c) a rendelet hatályba lépés időpontját és
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) határozat számát és meghozatalának időpontját,
b) a határozat tartalmára vonatkozó utalást és
c) a végrehajtás határidejét.
13.A jegyzőkönyv
29. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a jegyzőkönyv sorszámát,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
h) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, interpellációk,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele és
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(3) Az állandó jegyzőkönyv hitelesítők névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, melynek megőrzési ideje 5 év.
30. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
14. A bizottságok
31. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.
(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester
b) alpolgármester és
c) bármely képviselő.
(3) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal köteles biztosítani.
32. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság
(2) A Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.
(3) A bizottság tagjainak névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl az Ügyrendi Bizottság feladata:
a) a)az önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
a) b)a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása
c) a polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére, a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok, a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről tájékoztatást nyújt az eljárást követő rendes képviselő-testületi ülésen.
(5) A bizottság összehívására, működésére és vezetésére a képviselő – testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(6) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
15. A polgármester
33. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő- testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A polgármester főállásban látja el a feladatait.
(3) A polgármester a község polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelynek idejét és gyakoriságát a 6. számú melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester átruházott hatáskörében gyakorolja:
a) a közfoglalkoztatottak, valamint a Csetény Község Önkormányzattal munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
b) Csetény Község Önkormányzatának államigazgatási ügyekben, ügyfélként való szereplésekor, a szükséges jognyilatkozatok megtételét,
c) a költségvetési általános tartalék terhére egy jogcímhez, illetve kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan 500.000,- Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalást azzal, hogy a pénzügyi tételek sem részleteiben, sem egy összegben az 500.000,- Ft-ot nem léphetik túl,
d) az önkormányzat tulajdonában álló lakóingatlanok helyiséggazdálkodásával összefüggő feladat és hatásköröket,
e)1 a szociális alapszolgáltatásokra való jogosultság, illetve a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra való jogosultság megállapítását.
f)2 A polgármester átruházott hatáskörében gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14. § (1) a) pontja, 34. § (4) pontja és 34.§ (5) pontja szerinti hatásköröket.
(5) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és
c) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás.
16. Az alpolgármester
34. § (1) A képviselő-testület az Mötv.szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület határozza meg a alpolgármester tiszteletdíját az Mötv. rendelkezései szerint.
(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével kapcsolatos feladatokat. Az akadályoztatás lehet, a tartós betegség valamint a polgármester írásos nyilatkozata a tartós távollét időpontjáról, annak időtartamáról.
(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését.
(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.
17. A képviselő
35. § (1) A települési képviselő jogállására, feladataira az Mötv.rendelkezései irányadóak.
(2) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyhez a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal helyiségében kell helyet biztosítani.
(3) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) A települési képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgyhavi tiszteletdíjának 10 % -kal történő csökkentésére kerül sor.
18. A jegyző
36. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;
(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét lehetőleg már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti
(6)3 A jegyző soron kívül írásban, vagy testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén. (7) A jegyző átruházott hatáskörében gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2)bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 34. § (3) bekezdésében, a 36. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, a 41. § (2) bekezdésében, a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott közút kezelői jogosítványokat.
(8) A jegyző hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, a jegyzői feladatokat átmenetileg a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási főelőadója látja el.
19. A Közös Önkormányzati Hivatal
37. § A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a szervezeti egységeit, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
38. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) a közmeghallgatás és
b) a falugyűlés.
39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást, ennek időpontját megelőzően legalább 8 nappal a települési hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot, az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján -www.cseteny.hu – tájékoztatni kell az intézkedésről, vagy annak eredményéről.
40. § (1) A Falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése vagy a tájékozódás érdekében van szükség.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület,
c) a képviselő és
d) a községben működő civil szervezetek.
21. A Csetény Község Önkormányzat társulásai, amelyekben tagként vesz részt
41. § A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:
a) a Zirci Járási Önkormányzati Társulás,
b) Csetény-Szápár Önkormányzatok Óvodai Intézményi Társulás és
c) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulása.
22. Önkormányzati vagyon
42. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
23. Záró rendelkezések
43. § (1) E rendelet 2015. november 5 - én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló14/2015.(VIII.05.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
43/A. § E rendelet mellékletei:
1. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.)önkormányzati rendelethez: A képviselő-testület tagjainak névsora
2. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.)önkormányzati rendelethez: Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora
3. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.)önkormányzati rendelethez: Állandó jegyzőkönyvhitelesítők
4. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelethez: Az önkormányzat gazdasági programja
5. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.)önkormányzati rendelethez: Az önkormányzat kormányzati funkciói feladatai
6. számú melléklet a 20/2015.(XI.04.)önkormányzati rendelethez: A polgármester fogadónapja
1. melléklet4
2. melléklet5
A 33. § (4) bekezdés e) pontja a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdés f) pontját a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 36. § (6) bekezdése a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. mellékletet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. mellékletet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Csetény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.