Zánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és célja

1.§ (1) E rendelet hatálya Zánka község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Zánka község közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(2) E rendelet célja Zánka község településképi védelme, ennek érdekében a településkép megőrzésére és formálására vonatkozó szempontok meghatározása, az építési tevékenységekkel összefüggő, de más jogszabályban nem szabályozott szakmai szempontok meghatározása, valamint az ezekkel összefüggő helyi eljárási szabályok rögzítése.

2. Településképi véleményezési eljárás lefolytatása

2.§ (1)  A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, mely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Zánka község Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

(2) A kérelmet a rendelet 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)         javasolja,

b)         feltétellel javasolja, illetve

c)         nem javasolja.

(4) A kiadott véleményekről és dokumentumokról a polgármester nyilvántartást vezet és azokat 10 évig megőrzi.

(5) A benyújtandó dokumentáció tartalmát, a polgármester véleményezésének a módját és a vélemény szükséges tartalmát, valamint a jogorvoslati lehetőséget külön jogszabály szabályozza.

(6) A főépítész a településképi véleményezési eljárás megindítása előtt egyeztetési, lehetőséget biztosít a megbízónak és a tervezőnek.

3. Településképi véleményezési eljárás részletes szempontjai

3.§ (1) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében településképi véleményezési eljárást folytat le a települési főépítész szakmai közreműködésével, a településen minden építési-, összevont- és fennmaradási építéshatósági engedélyezési eljárást megelőzően, amelyekhez számára a vonatkozó jogszabály hatáskört biztosít. A polgármesteri vélemény az építési munkák építési-műszaki terveire vonatkozóan, a települési főépítész szakmai állásfoglalásán alapul.

(2) A településképi vélemény kialakítása során a település és a helyszín épített és természeti környezetének adottságaihoz, jellegzetességeihez és értékeihez való harmonikus illeszkedést kell megvizsgálni a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak mellett az alábbi szempontokat is figyelembe véve:

a) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

aa) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

ab) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további - a település építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

ac) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

b) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

ba) a beépítés módja - az (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl - megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

bb) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

bc) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

bd) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz-e vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

be) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

c) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

ca) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

cb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

cc) a közhasználatra átadott és közterületről látható telekrészeken a burkolatok, műtárgyak, köztárgyak, növényzet, díszkivilágítás és hirdető-berendezések kialakításának megoldásai nem eredményeznek-e településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

d) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

da) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

db) a homlokzatot tagolása, anyaghasználata és színezése, a nyílászárók kiosztása, aránya összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, valamint illeszkedik e környezetébe,

dc) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

dd) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

de) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

e) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

ea) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

eb) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ec) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ed) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ee) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő - beavatkozásokra,

ef) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

4. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

4.§ (1)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül:

a) Közterületről látható új, vagy meglévő építmény (épület, melléképület, fedett kerti építmények, kerítés, reklámhordozó stb.) létesítése, átalakítása, újjáépítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elbontása, továbbá: épület homlokzatához illesztett, vagy szabadon álló előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése, homlokzatszínezés, homlokzatburkolás, utólagos hőszigetelés, nyílászáró-csere, tetőhéjazat anyagának és színének megváltoztatása, nem építési engedély köteles kémény építése, mellvédek megváltoztatása, ezekre takaró felületek utólagos kihelyezése esetén.

b) Az épületben meglévő önálló rendeltetési egységek számának vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén.

c) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület, építmény (fogyasztó teraszok burkolása és fedése is), árnyékoló építése, bővítése mérettő, anyaghasználattól függetlenül.

d) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, mérettől függetlenül.

e) Reklámtartó építmény építése, reklámberendezések, reklámhordozók, cégérek elhelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása mérettől függetlenül, közterületen és magánterületen, épületre, építményre szerelve, vagy attól függetlenül, beleértve továbbá az építményre vagy attól különállóan telepített reklámozó árubemutatókat is (pl. kiállított medence, faház, kerti építmény, jármű, képzőművészeti alkotások, stb.)

f) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel elhelyezése, emlékfal, park, játszótér, sportpálya építése, temetőben sírbolt, urnafülke építése.

g) Megfelelőség igazolással, jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy 180 napig fennálló

ga) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

gb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

gc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

gd) ideiglenes fedett lovarda építése.

h) Növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek alapterülete meghaladja

ha) beépítésre nem szánt területen a 100 m²-t,

hb) beépítésre szánt területen a 20 m²-t.

i) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

j) A bruttó 50,0 m³-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

k) Telek határa mentén és attól 1m széles sávbon belül a természetes terepszint 1,0 m vagy annál nagyobb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.

l) Utcai kerítés és 1m-nél nem magasabb utcával határos támfal építése, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő létesítése.

m) Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

n) Közterületről látható módon elhelyezett napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, elektronikus hírközlési építmény, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, elhelyezése, építményen vagy attól független megoldással.

o) Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

p) Utas váró fülke építése.

r) Nem építési engedély köteles pince építése.

(2) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján végezhetőek a jogerős építési engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően egyébként építési hatósági engedélyhez nem kötött, a közterületről látható, az utcaképet befolyásoló építési munkák is.

5. A településképi bejelentési eljárási szabályai

5.§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni az alábbiak szerint:

a) megfelelően illeszkedik–e a tervezett megoldás léptékében, arányaiban a kialakult

településszerkezetbe és utcaképbe,

b) nem zavarja-e a környezetében levő utcák, terek, épületek, építmények, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e a község szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,

d) a reklám, vagy hirdető-berendezés mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a reklámok, reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet szabályainak és a településképi illeszkedés igényeinek,

e) kielégíti-e a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 3 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.

(3) A (2) bekezdésben rögzített idő letelte után az építményt, berendezést külön felszólítás nélkül el kell bontani, az építőanyagot el kell szállítani, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani, vagy a határidő eltelte előtt újabb bejelentési eljárást kell kezdeményezni. Ezek elmulasztása a 6. § szerinti kötelezési eljárást vonhat maga után.

(4) A bejelentés elmulasztása esetén, ha az építmény, berendezés, rendeltetés – a kész építmény, vagy utólag pótolt bejelentési dokumentáció tartalma alapján megállapítható módon – a (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagos igazolással veszi tudomásul, és egyúttal az e rendeletben szabályozott módon bírság kiszabásáról is intézkedik.

(5) A településképi bejelentés igazolása az települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

(6) A bejelentés alapján a kivitelezési munka, avagy tevékenység megkezdhető, a berendezés felszerelhető a bejelentésben foglaltak szerint, ha a bejelentésnek az Önkormányzati Hivatalba történő megérkezésétől számított 8 napon belül azt a polgármester nem tiltja meg. Egyéb esetben a polgármester igazolásában foglaltak szerint (kikötésekkel, vagy anélkül) kezdhető és építhető meg az építmény, folytatható a tevékenység. A bejelentést csak személyesen, vagy postai úton, papír alapon lehet megtenni, elektronikus úton nem.

(7) A kérelmet a rendelet 2. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A bejelentés adattartalmának a vonatkozó jogszabály szerintinek kell lennie és hozzá a kérelem tárgyának megfelelő, a megértéshez szükséges tartalmú dokumentációt kell csatolni.

(9) A hiányos, vagy elbírálásra alkalmatlan bejelentés esetén a polgármester hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, a hiányos bejelentés alapján az igazolás kiadását megtagadja és a tevékenység megkezdését megtiltja.

(10) A főépítész a településképi bejelentési eljárás megindítása előtt egyeztetési lehetőséget biztosít a tervezőnek és a megbízónak.

(11) A polgármester (1) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(12) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester bírság kiszabását rendeli el.

(13) A kiadott igazolásokról és az azokat megalapozó dokumentumokról a polgármester nyilvántartást vezet, azokat 10 évig megőrzi.

6. Településképi kötelezés

6.§ (1)Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester:

a) a helyi építészeti- és településképi értékvédelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat és értékvédelmi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) nem a terület felhasználási előírásoknak és rendeltetésének megfelelően használják,

ab) műszaki állapota nem megfelelő,

ac) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ad) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus faluképet lerontja,

ae) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet-telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

af) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

ag) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

ah) nem a településképi bejelentés során megadott igazolásnak megfelelően valósul meg.

b) településképet rontó reklám, cégér hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő,

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el,

bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(3) Az eljárás eredményeképpen az (1) bekezdés szerinti eljárásban a polgármester az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész, reklámberendezés felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.

(4) Az eljárást minden esetben az ingatlan tulajdonosával, közös tulajdon esetében a tulajdonosok összességével, illetve a tulajdonosi közösséggel szemben kell lefolytatni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén

5.000-50.000.-Ft pénzbírságot kell kiszabni. A bírság megfizetésére is, és az előírt kötelezettség teljesítésére is határidőt kell megállapítani. A megállapított újabb határidő eltelte után, ha a kötelezettségének kötelezett továbbra sem tett eleget, az újabb bírság mértéke 50.000,-Ft, mely addig ismételhető, míg a kötelezettség teljesítésére nem kerül.

(6) A kötelezési eljárásban hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

7. Záró rendelkezések

7.§ (1) E rendelet 2016. január 31. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Filep Miklós                                                                                              Lukács Ágnes

polgármester                                                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetésre került: Zánka, 2015. december 4.

Lukács Ágnes

     jegyző