Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 25. §, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján figyelemmel a Budapest Főváros Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítás elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv.Kgy. rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A szabályozás célja

A szociálisan rászorulók lakáshoz juttatásán túl az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

2. §

A szabályozás tárgyi hatálya

A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra, beleértve a garzonházban lévő lakásokat és a szükséglakásokat is (a továbbiakban: önkormányzati lakások).

Komfortfokozat szerint a(z)

• összkomfortos,
• komfortos,
• komfort nélküli,
• félkomfortos,
• szükséglakásokra.

3. §

Az önkormányzati lakások lakbérének differenciálása

1. A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt fizetendő lakbér

1. szociális helyzet alapján kialakított (a továbbiakban: szociális I. vagy II. lakbér),

aa)   szociális lakbér I.,

ab)  szociális lakbér II.,

2. költségelv alapján megállapított (a továbbiakban: költségelvű lakbér),
3. piaci viszonyok alapján meghatározott (a továbbiakban: piaci lakbér).

2. A lakbér mértékének meghatározási alapja a komfortos komfortfokozatú önkormányzati lakás.

4. §

A szociális lakbér megállapításának elvei

1. A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért, valamint e jogviszony keretében az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

2. A szociális alapon bérleti szerződéssel rendelkezők estén a szociális rászorultság felülvizsgálata évente kötelező. Azok, akik a felülvizsgálat eredménye szerint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletében szabályozott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek nem felelnek meg, a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától a megváltozott jövedelmi viszonyaiknak megfelelő lakbér fizetése mellett bérelhetik tovább a lakást.

3. Ha a szociális lakbér I. szerint fizető bérlő jogosultsága megszűnik, akkor a szociális lakbér II. szerinti lakbér mértékét kell figyelembe venni.

4. Ha a szociális lakbér II. szerint fizető bérlő jogosultsága megszűnik, akkor a piaci lakbér mértékét kell figyelembe venni.

5. Azon bérlők, akik a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot követően piaci lakbér fizetésére kötelezettek, évente egy alkalommal kérhetik a szociális lakbérre való jogosultságuk felülvizsgálatát.

6. Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor azért tartoznak a költségelvű kategóriába, mert a szociális lakbérre való jogosultság korábbi felülvizsgálata során megállapításra került, hogy jövedelmi viszonyaik alapján nem jogosultak a szociális lakbér fizetésére, a szociális lakbérre való jogosultságot e § szerint újra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően e bérlőket vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján a szociális lakbér I., a szociális lakbér II., vagy a piaci lakbér kategóriába kell besorolni.

5. §

A szociális lakbér mértéke

1. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbére a szociális lakbér I. esetén 280,- Ft/m²/hó, a szociális lakbér II. esetén 460 Ft/m²/hó.

2. A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

1. komfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80 %-a,
2. félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,
3. komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%-a,
4. szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

3. A lakás lakbérét

1. ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5 éven belül az épület teljes felújítása megtörtént, 50 %-kal növelni kell,
2. ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5 éven belül az épület részleges felújítása megtörtént, 25 %-kal növelni kell,
3. ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5-10 éven belül az épület teljes felújítása megtörtént, 20 %-kal növelni kell,
4. ha a lakbér megállapításának időpontját megelőző 5-10 éven belül az épület részleges felújítása megtörtént, 10 %-kal növelni kell,
5. ha a lakás egy- vagy kétlakásos lakóépületben van, és a lakáshoz udvar vagy kert tartozik, 20 %-kal növelni kell,
6. ha a lakás falazata nedves, szigetelése nem megfelelő, 10 %-kal csökkenteni kell,
7. 5 %-kal csökkenteni kell, ha a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.

4. Az épület teljes felújítását jelenti, ha az épület szigetelése, nyílászáróinak cseréje és az energiatakarékosabb fűtés megvalósult, az épület részleges felújítását jelenti, ha az előzőekből legalább kettő megvalósult.

5. A lakbért növelő és csökkentő tényezők alkalmazása esetén a növelés és csökkentés mértéke a növelő és csökkentő tényezők együttes fennállása esetén is legfeljebb 50% lehet.

6. A bérlő köteles megfizetni a lakbérrel együtt a külön szolgáltatások díját az alábbiak szerint:

7. A külön szolgáltatásokért fizetendő díjak előirányzatának összegét az előző év tényszámai valamint az üzemeltető javaslata alapján legkésőbb a tárgyév július 31. napjáig meg kell állapítani.

6. §

A költségelvű bérbe adás esetén a lakbér megállapításának elvei

1. A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért, valamint e jogviszony keretében az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

2. Az Önkormányzat a költségelv alapján bérbe adott lakások lakbérét évente egyszer növelheti a (2) bekezdésében meghatározott költségek figyelembevételével.

7. §

A költségelvű lakbér mértéke

1. A költségelv alapján bérbeadott lakások esetében a növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbérét 460,- Ft/m²/ hó összegben kell meghatározni.

2. A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

1. komfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80 %-a,
2. félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,
3. komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%- a,
4. szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

3. A költségelven bérbe adott lakások lakbérfizetési kötelezettségén kívül a bérlőt terheli a külön szolgáltatások költsége, az óvadék összegének előre történő megfizetése. A lakbér képzésénél a növelő és csökkentő tényezőket e rendelet 5.§ (3) bekezdésében felsoroltak szerint kell figyelembe venni.

4. A közalkalmazottak és köztisztviselők részére történő bérbeadás esetén, szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetében a költségelvű lakbér mértékét kell figyelembe venni.

5. A Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium bérlőkijelölési jogával rendelkező lakások esetében költségelvű lakbér megállapítását kell figyelembe venni.

8. §

Piaci alapú lakbér megállapításának elvei

1. Az Önkormányzat a piaci alapon bérbe adott lakások lakbérét évente egyszer növelheti.

2. Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor azért tartoznak a piaci lakbért fizető bérlő kategóriába, mert a szociális lakbérre való jogosultság korábbi felülvizsgálata során megállapításra került, hogy jövedelmi viszonyaik alapján nem jogosultak a szociális lakbér fizetésére, a szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő kérésére újra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően e bérlőket vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján a szociális lakbér I., a szociális lakbér II., vagy a piaci lakbér kategóriába kell besorolni.

9. §

A piaci alapú lakbér mértéke

1. A piaci alapon bérbe adott lakások esetén a növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakások lakbérét 1075,- Ft/m²/ hó összegben kell meghatározni.

2. A más komfortfokozatú lakások lakbére a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbéréhez viszonyítva:

1. összkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 80 %-a,
2. félkomfortos lakás esetén a lakbér mértéke annak 65%-a,
3. komfort nélküli lakás esetén a lakbér mértéke annak 50%-a,
4. szükséglakás esetén a lakbér mértéke annak 40%-a.

3. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérfizetési kötelezettségén kívül a bérlőt terheli a külön szolgáltatások költsége, az óvadék összegének előre történő megfizetése. A lakbér képzésénél a növelő és csökkentő tényezőket e rendelet 5.§ (3) bekezdésében felsoroltak szerint kell figyelembe venni.

4. Az önkormányzati eszközökkel létesített (vásárolt, épített) új lakások esetében piaci lakbért kell fizetni kivéve, ha a lakások szolgálati jelleggel kerülnek bérbeadásra.

10. §

Az óvadék mértéke

Az óvadék forint összegben meghatározandó mértéke Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló mindenkor hatályos rendeletében meghatározott összeg.

11. §

Vegyes és záró rendelkezések

1. E rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló, többször módosított 45/2006.(XII. 22.) számú rendelete (továbbiakban: R.), valamint a R-t módosító 20/2007. (V. 22.) számú, 16/2008.(IV.21.) számú, 61/2008.(XII. 12.) számú, 10/2011. (III. 28.) számú, 11/2011.(III. 28.) számú, 37/2011. (VIII. 29.) számú rendeletek.

2. A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

3. Amennyiben a lakbért nem e rendeletben meghatározott módon, illetve nem az adott lakás tulajdonságainak figyelembe vételével állapították meg, úgy a bérlő a lakbérközlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kifogással élhet az üzemeltetőnél.

4. Ha a bérlő a közölt lakbér ellen a (3) bekezdésben megjelölt határidő alatt kifogással nem él, úgy a közölt lakbért köteles fizetni.

Budapest, 2015. május 28.

                  Dr. Rúzsa Ágnes s.k.                                                                         Riz Levente s.k.

                        jegyző                                                                                       polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2015. május 28.

                                                                                                                      Dr. Rúzsa Ágnes s.k.

                                                                                                                         jegyző

INDOKOLÁS

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló
22/2015. (V. 28.) önkormányzati rendeletéhez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § szerint a Képviselő-testületet tájékoztatni kell azokról a társadalmi, gazdasági, szakmai okokról és célokról, amelyek a szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.

Általános indoklás

Tekintettel arra, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról új rendeletet alkot, amely több szempontból is érinti a lakbér megállapításának feltételeit, ezért szükségessé vált az új lakbérrendelet megalkotása.

A rendelet-tervezet célja, hogy az ügyfelek szociális és vagyoni helyzetét jobban figyelembe véve szabályozza a különböző lakbér kategóriák megállapításának szociális, vagyoni és jövedelmi feltételeit. A hatékonyabb differenciálás érdekében pedig a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérbeadásánál a korábbi egy helyett két szociális lakbér kategória kerül bevezetésre. Nagyobb lehetőséget ad az egyes lakbér-kategóriák közötti átjárást, lehetővé téve a kedvezőbb lakbér-kategóriába való visszasorolást, ha a jövedelmi viszonyok ezt indokolják.

Mivel a rendszer így differenciáltabbá és ezáltal igazságosabbá válik, így nagyobb valószínűséggel kerülhető el a kintlévőségek növekedése, illetve újratermelődése.

Részletes indokolás

1. §-hoz

Meghatározza a szabályozás céljait.

2. §-hoz

A rendelet hatályáról rendelkezik, mely a jogalkotás, illetve az egyértelmű jogalkalmazás nélkülözhetetlen eleme

3.§-hoz

Az önkormányzati lakások lakbérének differenciálása során a korábbi három helyett 4 lakbér-kategóriát vezet be a differenciáltabb rendszer érdekében

4. §-hoz

Meghatározza a szociális lakbér megállapításának elveit, lehetővé téve az egyes kategóriák közötti átjárást.

5. §-hoz

Meghatározza a szociális lakbér mértékét, illetve a lakbér mértékét befolyásoló tényezőket, valamint a külön szolgáltatások díjait.

6. §-hoz

A költségelvű lakbér megállapításának elveit rögzíti.

7. §.hoz

Meghatározza a költségelvű lakbér mértékét, illetve rögzíti azoknak a körét, akiknél a költségelvű lakbért kell figyelembe venni.

8. §-hoz

A piaci lakbér megállapításának elveinek rögzítése, lehetővé téve – kérelemre – a jövedelmi viszonyok változása esetén a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálatát.

9. §-hoz

A piaci lakbér mértékének megállapítása

10. §-hoz

Az óvadék mértékét a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló mindenkor hatályos rendelet határozza meg.

11. §-hoz

Meghatározza a hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve szabályozza a lakbér megállapításával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket.