Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a kások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján,  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 1. §

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló 32/2012. (IX. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az a megüresedett lakás, amely a műszaki állapota miatt bérlakásként nem vagy aránytalan anyagi ráfordítással használható, lakásként nem adható bérbe. A bérbe nem adható lakást lakhatatlanná kell tenni, vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell hasznosítani vagy elidegeníteni.

(2) A lakáskezelő az (1) bekezdésben meghatározott lakásokról külön nyilvántartást vezet.”.

2. §

Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakásra nem kell pályázatot hirdetni a 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a bérbevételére cserelakás biztosítása érdekében kerül sor.”.

3. §

Az R. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A lakás szolgálati jelleggel történő bérbe adása esetében a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.”.

4. §

Az R. 20/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti szerződés megkötésekor a bérlő már rendelkezik lakás bérleti jogával, a korábbi bérleti jogviszonya a helyreállítás időtartama alatt fennmaradhat.”.

5. §

Az R. 20/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 20/A. § (2a) bekezdése szerint fennmaradt bérleti jogviszonyt legkésőbb az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződés hatályba lépésével egyidejűleg meg kell szüntetni.”. 

6. §

Az R. 23/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szociális lakbér a Lakástörvény 34. § (3) bekezdése szerinti lakbértámogatást tartalmaz, amelynek mértéke a legmagasabb összegű alapdíj figyelembevételével számított szociális lakbér és a bérlő által fizetendő lakbér különbözete.”.

7. §

 Az R. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Abban az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt más, beköltözhető lakás legalább egynegyed tulajdoni hányadát, illetve használati jogát megszerzi, köteles a legmagasabb összegű alapdíj figyelembevételével számított szociális lakbért fizetni.”.

8. §

Az R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakbérhátralék, valamint a lakáskezelőnél a lakás használatával kapcsolatban nyilvántartott egyéb hátralék megfizetésére a lakáskezelő legfeljebb tizennyolc havi, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a lakásügyért felelős bizottság legfeljebb negyvennyolc havi részletfizetést engedélyezhet.”.

9. §

Az R. 27. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) Ha a lakás tulajdonjogának Önkormányzat általi megszerzésekor a lakásban jogcím nélküli használó lakik, a tulajdonszerzést követően köteles az általa a tulajdonszerzés időpontjában fizetett bérleti vagy használati díjnak megfelelő mértékű lakáshasználati díjat fizetni.

(1b) A lakáshasználati díj mértéke a tulajdonszerzést követő harmadik hónaptól az (1a) bekezdés szerinti lakáshasználati díj kétszerese.”.

10. §

Az R. 18. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § A helyiségbérleti jogviszonyból származó bérletidíj-hátralékkal, valamint a vagyonkezelőnél a helyiség használatával kapcsolatban nyilvántartott egyéb hátralékkal kapcsolatos részletfizetés engedélyezésére a 25. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”.

11. §

Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § A bérleti jogviszony megszűnését követően a 46. § (2) bekezdésének megfelelően át nem adott, valamint a jogcím nélkül használatba vett helyiség használatáért a volt bérlő és a jogcím nélküli használó használati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke

a) a volt bérlő esetében a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően őt terhelő,

b) a jogcím nélküli használó esetében a helyiség legutóbbi bérlőjét terhelő – ha ilyen nem volt, a hasonló helyiségért általában fizetendő –

bérleti díj kétszerese.”.

12. §

Az R. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a vevőnek a lakbér, a helyiség bérleti díja és a külön szolgáltatások díja vonatkozásában tartozása nem áll fenn. Az elidegenítés során az ingatlankezelő gondoskodik a közüzemidíj-tartozás megtérüléséről.”.

13. §

Az R. 1. melléklet 1a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1a. A piaci alapon bérbe adott lakás legkisebb bérleti díja, illetve a piaci cserelakás bérleti díja

a) 70 m² alapterületig 1000 Ft/m²,

b) 70 m²-t meghaladó alapterülettől 70 000 Ft, valamint a 70 m²-t meghaladó alapterület után 500 Ft/m².”.

14. §

Az R.

a) 18. § (2) bekezdésében a „két év” szövegrész helyébe az „öt év”,

b) 34. § (3) bekezdés b) pontjában a „harminc napot” szövegrész helyébe a „három hónapot”

szöveg lép.

15. §

(1) Hatályát veszti az R. 21. § (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az R. 2. mellékletében foglalt táblázat 10. sora.

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.