Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007. (IV. 26.) Önk. rendelet 52. § (5) e. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a meghatározása, amelyek városképi, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szempontok, valamint a rendezvények megtartásával kapcsolatos követelmények figyelembevételével meghatározzák a közterületek eredeti funkciójától eltérő használatát, a közterületek tisztántartását, a zöldterületek rendeltetésszerű használatát.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Erdő: meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösség, annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik és melyet a Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) erdőzónába sorol.
2. Közterület: fogalmára a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Kftv.) 27. §-a az irányadó.
3. Közpark: fogalmára az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 71. pontja az irányadó.
4. Közkert: fogalmára az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja az irányadó.
5. Zöldterület: minden olyan földrészlet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy annak gondozása önkormányzat, vagy az ingatlantulajdonos részéről történik, kivéve a szilárd útburkolattal rendelkező, kiemelt szegély nélküli utak esetében a burkolatszéltől számított 1 méteres távolságon belüli terület, amely az útpadka részét képezi.
6. Út: fogalmára a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 7. pontja az irányadó.
7. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra, üdülés, pihenés, szállás céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
8. Elektronikus hírközlési építmény: fogalmára az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. §. 12. pontja az irányadó.
9. Játszótér: fogalmára a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. §-a az irányadó.
10. Játszótéri eszköz: fogalmára a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. §-a az irányadó.
11. Játszótér területi határa:
    1. abban az esetben, ha az be van kerítve, a kerítés által határolt terület,
    2. abban az esetben, ha az nincs bekerítve, a játszószerek és a játszótéri eszközöket határoló egybefüggő zöld terültet határoló szilárd burkolattal ellátott út, járda, illetve szintkülönbséggel elválasztott, vagy szegéllyel, sövénnyel elválasztott terület.
12. Taxiállomás: a közterületnek olyan kijelölt része, amely a taxiszolgáltatást végző személygépkocsik utasfelvételi céllal történő tartózkodására szolgál.
13. Kiskörút: a rendelet alkalmazásában turisztikailag kiemelt központi területnek számít a Kiskörút és azon belüli városrész, amely a Bethlen G. utca, Újfehértói utca, Ady tér, Korpona utca, Kálvin tér, Szent István tér, Árpád utca, Vörösmarty utca és Polgári utca által határolt területet jelenti. Hajdúböszörmény Kiskörúton kívül eső közigazgatási területe nem számít turisztikailag kiemelt központi területnek.
14. Sugárutak és gyűjtőutak: a város kiskörútja területéről kiinduló utak, valamint a város lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtő és kivezető főúthálózat. Sugárutak és gyűjtő utak, HÉSZ alapján: Dorogi utca, Téglási utca, Kinizsi utca, Külső-Dorogi utca, Hadházi utca, Külső-Hadházi utca, II. Rákóczi Ferenc utca, Baltazár Dezső utca, József Attila utca, Szoboszlói utca, Külső-Szoboszlói út, Újvárosi utca, Külső-Újvárosi utca, Polgári utca, Arad utca, Nánási utca, Újfehértói utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, Erdély utca, Vásár tér, Lucernás utca, Szabolcs utca, Petneházy Dávid utca, Uzsok tér, Muraköz tér, Bánság tér, 35. számú főközlekedési út.
15. Körutak: Corvin János körút, Mátyás Király körút, Szilágyi Erzsébet körút, Fazekas Gábor körút, Hunyadi János körút, Dózsa György körút, Báthory Gábor körút, Kemény János körút, Táncsics Mihály körút.
16. Hirdetés, tájékoztatás: általában meghatározott célközönséget érintő, nem gazdasági reklám   célú, közösségi információ.
17. Köztárgy: közterületen elhelyezett, bárki által használható eszköz, utcabútor, tömegközlekedési megálló várakozóépítménye, közvilágítási oszlop, pihenőpad, kerékpártartó, szemétgyűjtő, járdavédelmi eszköz.
18. Mozgóbolt: fogalmára a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja az irányadó.
19. Márkareklám: áru, termék márkajelzését, márkanevét bemutató reklám.
20. Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja alapján olyan közlés, amely ingó dolog vagy szolgáltatás értékesítésének előmozdításra, vagy vállalkozás nevére, tevékenysége népszerűsítésére, vagy áru ismertségének növelésére irányul.
21. Reklámcélú felület: reklámhordozó felülete vagy reklám közzétételére szánt egyéb felület. Háttér nélküli reklámhordozó beszámítandó felülete a betűk és ábrák konvex befoglaló formájának területe, beleértve a betű- és sorközöket is.
22. Reklámhordozó: szabadtéri vagy építményen kívüli, különösen a homlokzaton, ablakban, épületek között, vagy önállóan, út vagy tér felett átfeszített, ingatlanon, kerítésen, udvarban álló, oszlopra erősített, magán vagy közterületen reklám közzététele céljából elhelyezett, eszköz, szerkezet, berendezés, valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. A reklámhordozó illetve a rajta megjelenő reklám, hirdetés, tájékoztatás lehet szerelt, festett, nyomtatott, ragasztott, vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító, egyedi, csoportos, illetve füzér, színes, egyszínű, rögzített, álló, mozgó, villogó, felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére. Reklámhordozók különösen:
    1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: olyan reklámhordozó, amely egy cégre, vagy tevékenységre, annak jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, épületre szerelt, vagy attól függetlenül elhelyezett, közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről látható épülettartozék, tábla, vagy felirat. Saját cégér, cégtábla, cégfelirat olyan reklámhordozó, amely a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal. Idegen cégér, cégtábla, cégfelirat olyan reklámhordozó, amely nem a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal.
    2. Céglogó: a cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését bemutató reklámhordozó.
    3. Fényreklám: fényforrásból vagy belső világítással kialakított reklámhordozó.
    4. Függesztett reklám: könnyen oldható rögzítéssel, kikötéssel, kitűzéssel elhelyezett vászon, ponyva, tábla.
    5. Megállító tábla: közterületen ideiglenesen elhelyezett, általában gazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltatási rendeltetési egységet hirdető, mobil reklámhordozó.
    6. Totemoszlop: egy vagy több kereskedelmi egység cégérét tartalmazó toronyszerű reklámberendezés.
    7. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas nagyméretű, közterületről látható építmény.
    8. Citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú világító felület.
    9. Kandeláberreklám: közvilágítási oszlopokon elhelyezett reklámhordozó.
    10. Útirány jelző tábla: földrajzi helyet, településrészt, utcanevet megjelenítő fölirat megközelítési útiránnyal ellátva.
    11. Települési tájékoztatótábla: olyan önálló szerkezetű tábla, amely a település lakóinak és a településre érkezőknek az önkormányzat általi tájékoztatására szolgál.

2. Az eljáró hatóság

3. § (1) A rendeletben foglalt előírások betartását a közterület-felügyelők ellenőrzik. Az ellenőrzést a közterület-használatra illetve igénybevételére jogosult köteles tűrni, és a közterület használatra illetve igénybevételre való jogosultságot igazoló okiratot folyamatosan a helyszínen tartva bemutatni. A tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására a közterület-használati díj befizetését igazoló feladóvevényt felmutatni.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. E rendelet tekintetében az eljárás során átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben, valamint a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013. (VI. 14.) Korm. Rendeletben a képviselő-testület részére meghatározott hatáskört a polgármester gyakorolja.

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában a helyi közutak tekintetében meghatározott közút kezelői hozzájárulással kapcsolatban a hatáskört a polgármester gyakorolja.

II. FEJEZET

A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK ÉS TISZTÁNTARTÁSÁNAK RENDJE

3. A közterület használata és a közterület-használati engedély

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetésszerű használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(2) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel. Jó karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni.

5. § (1) Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek, az 1. melléklet szerinti díjtétel kiszabása mellett:

1. hosszú távú, idény jellegű és alkalmi árusítás, felvásárlás, kereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: árusítás), árusításhoz felállított árusító pavilonok, fülkék, pultok, standok elhelyezése;
2. szezonális mezőgazdasági termékek árusítása, áru bemutatására szolgáló eszközök elhelyezése;
3. árusító és árusítással kapcsolatos tevékenység, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítése, továbbá a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgóbolt létesítése;
4. javító és szolgáltató tevékenység;
5. vendéglátó-ipari előkert létesítése, használata a közúti és gyalogosközlekedés akadályozása és zavarása nélkül, közterület egyéb kereskedelmi hasznosítása;
6. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezése;
7. személytaxi, tehertaxi várakozóhely használata;
8. üzleti szállítás, rakodás alkalmával áru, göngyöleg elhelyezése;
9. termény, takarmány téli tüzelő tárolására
10. közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása;
11. közterületbe 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, átfeszítő kötél, megállító, cég- és címtábla elhelyezése; illetve mozgó hirdetési felület - beleértve a szendvics embert, - kirakatszekrény elhelyezése;
12. önálló tartószerkezettel rendelkező hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése;
13. plakátok, óriásplakátok, hirdetmények, transzparensek elhelyezése, egyéb hirdetések elhelyezésére szolgáló építmények, hirdetési felületek kialakítására;
14. hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
15. mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése;
16. mobil hangosító-berendezések, hirdető járművek működtetése;
17. építési munkával kapcsolatos létesítmények, építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, valamint építőanyag tárolása és törmelék elhelyezése;
18. mutatványos, vidámparki tevékenység, cirkuszi, vándorcirkuszi tevékenység, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítése;
19. közutak és járdák nem közlekedési célú igénybevétele;

(2) Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek, díjtétel kiszabása nélkül:

1. kiállítás, kulturális, sport, turisztikai, politikai rendezvények, valamint  jótékonysági célokat szolgáló rendezvények tartása,
2. ATM pénzjegykiadó automata elhelyezése,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint szeméttároló elhelyezése,
4. szobor, emlékmű, vízmedence, díszkút, szökőkút, kialakítása,
5. köztárgyak elhelyezése,
6. általános célú kerékpártároló elhelyezése,
7. közösségi érdekeket szolgáló tájékoztató, útbaigazító táblák elhelyezése.

(3) Közterület-használati engedélyhez nem kötött tevékenységek, bejelentési kötelezettséggel:

1. úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezése,
2. közterületen, valamint az alatt vagy felett elhelyezett közművek, kábelek meghibásodása esetén végzett munkálatok,
3. fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése,
4. műemléki, helyi védettségű épületek felújításával kapcsolatos munkálatok végzése,
5. azon létesítmények, tárgyak és eszközök kihelyezése 6 hónapot meg nem haladó időszakig, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen ezt követően a rendelet építési munkával kapcsolatos szabályait és díjtételeit kell alkalmazni,
6. választási hirdetmények közterületen való elhelyezése a kampány időszakában, kivéve abban az esetben, ha azok önálló tartószerkezettel ellátott, a közterületet ténylegesen elfoglaló vagy abba 10 cm-nél jobban benyúló hirdetmények, hirdető berendezések,
7. helyi önkormányzati érdeket szolgáló közterület-használat esetén, valamint az önkormányzat vagy valamelyik intézménye által igénybe vett közterület-használatért.

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

1. sátorgarázs létesítésére,
2. a közlekedésben való részvétel feltételeivel rendelkező, de a közlekedésben részt nem vevő, reklámozási céllal elhelyezett járművek tárolására, beleértve a pótkocsira és utánfutóra szerelt hirdető-berendezéseket is.

4. Közterületen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések

6. § (1) Reklámhordozót tilos elhelyezni élő fán, korlátokon, padokon, a játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés várakozó építményein, települési tájékoztatótáblákon, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, a közvilágítás és felsővezeték tartóoszlopain, támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, amelynek rendeltetéséhez az nem tartozik hozzá.

(2) Megállító tábla, szolgáltatás igénybevételére invitáló vagy terméket reklámozó mobil reklámcélú hirdetmény, bábu, áru ingatlanonként vagy rendeltetési egységenként egy-egy darab helyezhető el közterületen.

(3) Útirányjelző tábla a településen egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az önkormányzat által kijelölt helyeken.

(4) Települési tájékoztatótáblát csak belterületen, az önkormányzat által kijelölt helyen, az adott helyre és célra kiválasztott szerkezettel lehet elhelyezni.

(5) Közterületi kereskedelmi árubemutatás, kirakodás csak üzletek előtt ideiglenesen, a nyitva tartás ideje alatt kihelyezett stand lehet. A standot a járdán úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.

(6) A hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.

(7) Gázzal feltöltött reklámfigura közterületen nem helyezhető el, ideiglenes jelleggel sem.

(8) Építkezés adatairól szóló tájékoztatást csak az építkezés illetve a rendezvény, esemény előtti egy hónap és utána lévő egy hét időszakában szabad kihelyezni, melyet az időszak elteltével a tájékoztatás tulajdonosa köteles maradéktalanul eltávolítani.

5. Köztárgyak kialakítására vonatkozó rendelkezések

7. § E rendelet hatálybalépése után elhelyezett köztárgyakra az alábbi szabályok vonatkoznak:

(1) Tömegközlekedési megállóhoz létesítendő fedett várakozó építményt és egyéb utcabútort csak az adott helyre, az önkormányzat által kiválasztott megoldással lehet létesíteni.

(2) A közvilágítási oszlopok, pihenőpadok, járdavédelmi eszközök, kerékpártárolók és egyéb utcabútorok az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban az önkormányzat által meghatározott helyen és az önkormányzat által kiválasztott vagy jóváhagyott szerkezettel létesíthetők.

6. Közterület-használat az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával

8. § (1) Abban az esetben, ha a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély szükséges, a reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, berendezés, szerkezet, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése külön építéshatósági jogszabály alapján meghatározott feltételek szerint végezhető.

(2) Amennyiben az elhelyezni kívánt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, berendezés, szerkezet, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése építési engedély, bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, akkor is kell közterület-használati engedélyt kérni. Abban az estben, ha a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély nem szükséges, de településképi bejelentési eljáráshoz kötött, Hajdúböszörmény Város településképi védelméről szóló 18/2013. (IV. 24.) önkormányzati rendelete bejelentési eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

(3) A közút és a járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője, és amennyiben az teljes útlezárásra, forgalomelterelésre vonatkozik a rendőrség hozzájárulása szükséges.

7. A közterület-használat időtartama

és a közterület-használat iránti engedély kérelmezése

9. § (1) Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A közterület-használati engedély csak meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.

(2) Közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 2. mellékletét képező formanyomtatványon írásban lehet benyújtani a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályán a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével. A formanyomtatvány átvehető a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályán, továbbá letölthető a www.hajduboszormeny.hu weboldalon.

(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos építési anyag, állvány elhelyezésével kapcsolatos, az engedélyt a kivitelezőnek kell megkérnie.

(4) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati képviselő, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések meghatározott ideig történő elhelyezéséhez közterület-használati engedély szükséges.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzését.

8. Közterület-használati engedély megadása

10. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályokat, településképi követelményeket, műemlékvédelmi, helyi értékvédelmi, köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.

(2) A közterület-használati engedély megadása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 76-77. §-aiban szabályozott hatósági szerződés formájában történik.

(3) A közterület-használati engedélyt, valamint az elutasító határozatot meg kell küldeni:

1. a kérelmezőnek,
2. a közterület-felügyeletnek.

(4) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes.

9. A közterület-használati engedély megszűnése

11. § (1) A közterület-használati engedély megszűnik:

1. az engedélyben meghatározott idő elteltével,
2. az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
3. a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
4. az engedélyben vagy a közterület-használatra, és az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással,
5. településképi, településrendezési, közbiztonsági, közegészségügyi, vagy közérdekből történő rendkívüli visszavonással,
6. a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatályának megszűnésével vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével, vagy amennyiben tevékenységét huzamosabb ideig nem gyakorolja,
7. a jogosult halálával vagy jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
8. ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.

10. A közterület-használati díj

12. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(2) A díjfizetési kötelezettség megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, értelemszerűen alkalmazva jelen rendelet 1. mellékletét:

1. épület, építmény által elfoglalt közterület esetén a létesítmény alapterülete és a használatához szükséges csatlakozó földrészletek együttes területét,
2. pultok, standok felállításánál azok alapterületét, valamint a használatukhoz szükséges egyéb területek együttes területét,
3. mozgóbolt, felvásárló tevékenység, felvásárlás esetén az árusítást végző jármű által elfoglalt területet,
4. személytaxi, tehertaxi várakozóhely esetén azok számát, gépkocsitípustól függetlenül,
5. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég- és címtábla, mozgó hirdetési felület, szendvicsember, kirakatszekrény elhelyezése esetén a közterületre merőleges vetületének méretét,
6. önálló tartószerkezettel rendelkező fix vagy mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég- és címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a ténylegesen elfoglalt közterület nagyságát,
7. minden egyéb esetben a ténylegesen használt közterület nagyságát úgy, hogy a használt közterület nagyságának megállapításánál minden megkezdett négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(3) Ha az engedélyes, megváltozott körülményre tekintettel, az engedélyben megjelölt terület mértékétől eltérő területet kíván használni, azt köteles a tulajdonos önkormányzatnak előre, az engedélytől eltérő mértékű közterület-használat megkezdése előtt legalább 5 nappal bejelenteni és az engedély módosítását kérni.

(4) Az engedély módosítására vonatkozó szabályok megegyeznek az engedélyezés szabályaival.

(5) A kivetett díjakat engedélyezett közterület-használat esetén a jogosult köteles a hatósági szerződés aláírásával egyidejűleg Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára befizetni és a befizetés tényét az engedélyező előtt tanúsítani, a hatósági szerződés csak azt követően írható alá.

(6) A közterület-használati díjat csekken vagy banki átutalással lehet megfizetni.

11. Fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása

és a jogellenes közterület-használat következményei

13. § (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni, és a Ket. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az engedély megvonása és végrehajtási eljárás indítása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére.

(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot visszaállítására.

(4) Az az engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva, közterület-használati engedélyt nem kaphat mindaddig, amíg a hátralékát nem rendezi. Ugyanezen szankció alkalmazandó abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelő összegben és határidővel teljesítette.

14. § (1) Az ellen, aki

1. a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem rendelkezik engedéllyel vagy tulajdonosi hozzájárulással, továbbá a közterületet engedélytől eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használja, valamint az engedélyben szereplő feltételeket nem tartja be,
2. közterületen reklámberendezést, hirdetést, reklámot, elektronikus hírközlési építményt nem az engedélyben szereplő feltételeknek megfelelően használja,
3. az idejét múlt, engedély vagy tulajdonosi hozzájárulás nélkül kihelyezett hirdetményt nem távolítja el,
4. a taxiállomás használatáért a közterület használati díjat nem fizeti meg,
5. filmalkotás forgatása céljából a közterület használatára kötött hatósági szerződésben foglaltakat nem tartja be,

a Ket. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

(2) A végrehajtási eljárás indítása előtt a közterület használóját fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére, valamint szükség esetén az engedély vagy tulajdonosi hozzájárulás beszerzésére.

12. Zöldterületek létesítése és fenntartása

15. § (1) Közterületen új közparkot, játszóterületet létesíteni, meglévő zöldterületet átalakítani, megszüntetni csak a HÉSZ által kijelölt területeken lehet.

(2) A zöldterületeteket fenntartásáról, kezeléséről a tulajdonos önkormányzat gondoskodik.

(3) Zöldterületek fenntartásának minősül azok jó karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:

1. növényzet és a talaj folyamatos ápolása, gondozása, védelme,
2. a fás és lágyszárú növényzet pótlása, időszakos cseréje,
3. a kerti és sétautak, a játék, pihenési, szórakozási és testedzési célokat szolgáló berendezési tárgyak és játszótéri eszközök üzemképes és az érvényben lévő játszótéri eszközökre vonatkozó szabvány előírás szerinti állapotban tartása,
4. a játszótéri homokozók anyagának szükség szerinti fertőtlenítése és cseréje,
5. a kertészeti építmények, köztéri berendezések, szökőkutak, díszkerítések, kerti támfalak, lépcsők elhelyezése, jó állapotban tartása,
6. a közparkok tisztán tartása.

16. § (1) Az ingatlanok előtti és melletti zöldsáv úttestig terjedő területére történő növénytelepítéshez az 5. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulást kell kérni Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságától, amely a hozzájárulás megadását feltételekhez kötheti.

(2) A növénytelepítésnél figyelembe kell venni a közművek elhelyezkedését, a közlekedés-biztonságot, az utcaképi adottságokat, a fajtaazonosságot, a városi körülményeket tűrő képességet, a hosszan tartó nagy lombtömeget. A zöldterületeken haszonnövények nem telepíthetők.

(3) A zöldterületre kiültetett növény az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak későbbiekben kért kivágásához tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(4) Az ingatlanok előtti zöldterületen lágyszárú növények kiültetése tulajdonosi hozzájárulás nélkül végezhető. A telepítésnél a közlekedés-biztonsági szempontokat figyelembe kell venni.

(5) Az egyes ingatlanok előtti fák gallyazáshoz a 6. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulást kell kérni Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságától. Ez alól kivételt képez a fák 1-2 éves gallyainak az ingatlan védelme érdekében történő lemetszése.

(6) A kérelmező által kivitelezett fagallyazás csak a tulajdonosi hozzájárulásban foglaltak szerint végezhető.

13. Zöldterületek használata

17. § (1) A zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit, a játszószereket, az utcabútorokat a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.

(2) Rendeltetésszerű használatnak minősül a közlekedés, valamint a játék és pihenés, amely mások nyugalmát nem zavarja.

(3) A zöldterületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni.

(4) Aki a zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követően a kiadott engedélyben előírt állapotot visszaállítani.

(5) A zöldterület más célú használata esetén a növényzet előzetes áttelepítésének, pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés, pótlás helyét, valamint a teljesítés határidejét az engedélyező hatóság a használatot engedélyező határozatában állapítja meg.

14. A főtér használatának szabályai

18. § (1) A szökőkutak környékének vizes, csúszós felületeit, valamint az átjárókat, lépcsőket, mindenki saját felelősségére használja.

(2) A térburkolóval, zúzottkővel fedett felületeket mindenki rendeltetésszerűen használhatja.

15. A közterületek tisztántartása

19. § (1) A nem ingatlanok előtt húzódó járdák, valamint az önkormányzati kezelésben lévő utak kiépített úttesteinek tisztántartásáról, száraz időben szükség szerinti locsolásról, télen a síkos területek csúszásmentesítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A piac- és vásárterek tisztántartásáról annak üzembentartója köteles gondoskodni.

(3) Alkalmi rendezvények, vásárok tartása esetén a közterület-használat igénye mellé csatolni kell a rendezvény forgatókönyvét a rendezvény technikai lebonyolításáról, térképet vagy vázrajzot az árusok, építmények, eszközök, valamint plusz hulladéktároló edények elhelyezéséről.

(4) Az árusítást, szolgáltatást végzők kötelesek gondoskodni az elfoglalt terület és környékének folyamatos, fokozott tisztántartásáról, hulladéktároló edények elhelyezéséről, azok folyamatos, szükség szerinti ürítéséről.

(5)  A rendelet 3. és 4. mellékletében szereplő közparkok, egyéb zöldterületek, közterületi játszóterek karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

20. § (1) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok előtti járdák, vízelvezető árkok tisztítása, zöldfelületek gondozása és szakszerű karbantartása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a kötelessége. Ez alól kivételt képez a Madách Imre, a Szabadhajdú, a Bethlen Gábor és az Arad utcákon húzódó mély vízelvezető árkok tisztítása, amely önkormányzati feladat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az alábbiakat tartalmazza:

a) a járda rendszeres seprését, szükség szerinti locsolását vagy lemosását, télen hótól, jégtől való megtisztítását, síkos járdafelületek síktalanítását, járdaszakasz melletti folyókáknak, csatornanyílásoknak a lefolyást akadályozó anyagoktól való megtisztítását, járműbehajtó átereszeinek karbantartását és rendszeres tisztántartását az (1) bekezdésben megjelölt mély vízelvezető árkok kivételével.

b) a zöldterületek gondozása és szakszerű karbantartása jelenti a zöldterületen a kiültetett növényzet sajátosságának megfelelő fenntartását, a füves területek szükség szerinti kaszálását, a terület gyommentesítését, a lehullott falevelek összeseprését, a fák 1-2 éves gallyainak az ingatlan védelme érdekében történő lemetszését, valamint a járda fölé benyúló, a gyalogos közlekedést zavaró ágak, gallyak lemetszését.

(3) Ahol gyalogos közlekedésre szolgáló útfelület járműforgalom céljára szolgáló útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve, ott az ingatlan mentén legalább 1 m-es távolságot kell járdának, gyalogútnak tekinteni. Ha a szabályozási vonal és az ingatlan közé beépítetlen terület esik, ott ezt a területsávot is az ingatlan tulajdonosa köteles tisztántartani.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások a tömbtelken elhelyezkedő házasingatlanok, társasházi lakások tulajdonosai, kezelői, használói által lakott épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló járdáira is vonatkoznak.

21. § A közkutak és közkifolyók vizét háztartási szükséglet kielégítése céljából lehet igénybe venni. Közkutakról tömlővel vizet vételezni tilos.

22. § Az építési, bontási felújítási és karbantartási munkákat úgy kell elvégezni, hogy a közterületen por és szennyeződés ne keletkezzék. A porképző anyagok locsolásáról, a szemét, darabos hulladék eltávolításáról az építtetőnek gondoskodni kell.

23. § (1) A város területén vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése idényjelleggel, az április 1. és október 31. között időszakban engedélyezhető.

(2) A vendéglátó-ipari előkert használója köteles a használt területet jól látható módon elkeríteni, az elkerített részből az úttest irányába a közvetlen kijárást megakadályozni. A járda teljes szélességét szabadon hagyva, ideiglenes jelleggel sem szabad azt a gyalogos forgalom elől elzárni. Az előkert kialakításánál az elkerítés kisebb tömegű korlát, kerítés, illetve díszcserjével, virágokkal, vagy egyéb esztétikus módon történhet.

16. Közterületeken való italozás tilalma

24. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. §-ában kapott felhatalmazás alapján tilos a szeszesital fogyasztása:

1. a város közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén,
2. a közönség számára nyitva álló létesítményekben, és az azokhoz tartozó egyéb helyeken, melléképületben, udvaron, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett,
3. társasházak kapualjaiban, lépcsőházaiban és udvarain, kivéve a lakók társas összejöveteleit,
4. közterület-használatba átadott ingatlanrészeken.

(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki

1. közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított, kijelölt fogyasztótérre,
2. bejelentett alkalmi rendezvényekre.

III. FEJEZET

A KÖZÚT NEM KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE

17. Közút bontása és helyreállítása

25. § A közút nem közlekedési célú igénybevételére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott fogalmak és eljárásrend az irányadók.

26. § (1) A közút kezelője a közút felbontása utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza.

(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben a munkavégzés a területen indokolatlanul 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott engedélyt visszavonni és a munkaárkot, munkagödröt azonnal helyreállíttatni. Mindaddig, amíg az engedélyes a munkát nem folytatja, és ezt írásban be nem jelenti, a közterületen folyó munka engedély nélkülinek minősül. Amennyiben az engedélyes a munkaárkot, munkagödröt indokolatlanul 15 napon belül nem állítja helyre, akkor azt Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal az engedélyes költségére helyreállíttatja.

(3) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.

(4) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.

(5) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.

(6) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:

1. A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.
2. Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt.
3. Ha az útburkolat 50%-át vagy annál nagyobb részét felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt.
4. Járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben az érintett hosszban újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni.
5. A bontást végző köteles a veszélyes hulladékok elhelyezési dokumentumát bemutatni.
6. Burkolt kapubejárók megbontása esetén a burkolatot az eredetivel megegyező minőségben, teljes szélességben kell helyreállítani. Útburkolat pontszerű megbontása esetén a bontás környezetében a forgalmi sávot teljes szélességében, minimum 3 m hosszban kell helyreállítani.

(7) Ha a közút bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 10 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, az engedélyes köteles azt saját költségen kijavítani, a javításra jótállást vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság a közút kezelőjének kérelmére a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út, vagy a zöldterület kezelője az engedélyes költségére elvégezheti.

18. A beruházókra és kivitelezőkre vonatkozó előírások

27. § A beruházó köteles:

1. a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni vagy elvégeztetni,
2. az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 3 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
3. forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot sajtó útján előzetesen tájékoztatni,
4. a vezetékek bemérése érdekében az illetékes közműkezelő szervnél és a közterület kezelőjénél az elvégzett közműépítési munkát bejelenteni, valamint a nyíltárkos bemérésről készült dokumentációt becsatolni.

28. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak engedély birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.

(2) A kivitelező köteles:

1. a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni,
2. a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a közútkezelőt értesíteni,
3. a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt a végleges helyreállításig gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,
4. gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről,
5. a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségen elszállítani,
6. az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni,
7. a munkaterületen lévő csapadékvíz-elvezető rendszerek működőképességét fenntartani, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,
8. a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, továbbá gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
9. a műszaki átadás-átvételi eljárás során az elkészített laborvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatni.

19. Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díj

29. § A közút nem közlekedési igénybevételéért az 1. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni. Ez alól kivétel az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka.

IV. FEJEZET

EGYÉB SZABÁLYOK

20. Hirdetések, választási hirdetmények elhelyezésének szabályai

30. § (1) Plakátokat, óriásplakátokat, transzparenseket és egyéb hirdetményeket az e célból létesített hirdető berendezéseken kell elhelyezni. Az engedélyezési eljárásra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A hirdetmények épülethomlokzaton, kerítésen, kapcsoló szekrényeken, villanyoszlopokon magánhirdetési felületeken való elhelyezéséhez minden esetben a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Kapcsoló szekrényeken, villanyoszlopokon ragasztással akkor sem helyezhető el hirdetés, ha a műtárgy tulajdonosa hozzájárult. Közterületen reklámberendezést, hirdetést, reklámot csak közterület használati engedély birtokában szabad elhelyezni.

(2) Választási hirdetményeket és egyéb hirdetéseket tilos elhelyezni:

1. műemléki, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületeken,
2. köztéri szobrokon, térplasztikákon,valamint azok talapzatán,
3. állami vagy önkormányzati hatósági feladatokat ellátó szerv elhelyezését szolgáló épületeken, illetve az ahhoz tartozó kerítésen,
4. a szavazóhelyiséget tartalmazó ingatlanon, az ingatlanon álló felülépítmények falain, illetve annak kerítésén,
5. közterületeken fákra, fatörzsekre, sövényekre, elektromos berendezéseken, díszkivilágítást szolgáló lámpaoszlopon, közlekedési táblán és tartóoszlopán, műtárgyakon, padon és egyéb utcabútoron,
6. sablon felhasználásával vagy egyéb módon járdára, utcára felfestve.

(3) A város közigazgatási területének egyes rendeltetési zónáiban, építési telkeken és területeken elhelyezhető reklám és információs táblákkal kapcsolatos előírásokat Hajdúböszörmény Helyi Építési Szabályzata, valamint Hajdúböszörmény Város településképi védelméről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza, melynek alkalmazása során az alábbi előírásokat is be kell tartani.

1. Önálló reklámtáblák folyamatban lévő fejlesztések területein csak ideiglenesen helyezhetők el.
2. Az önálló tartószerkezettel rendelkező, illetve a kerítésre elhelyezett reklámhordozók a közúti forgalom biztonságát nem veszélyeztethetik. Elhelyezésüket előzetesen a város főépítészével egyeztetni kell.
3. A kiskörúton belül épületen reklámtáblák, falragaszok nem helyezhetők el, csupán felirati betűk formájában.

21. Elektronikus hírközlési építmény létesítésének szabályai

31. § (1) Amennyiben helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény kerül elhelyezésre, akkor a helyi önkormányzatot a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(2) A város igazgatási területének egyes rendeltetési zónáiban a hírközlési műtárgyak elhelyezésének feltételeit a HÉSZ szabályozza.

22. A hirdetmények közzétételének és eltávolításának szabályai

32. § (1) Jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, vagy a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot a közzétevőnek haladéktalanul el kell távolítania.

(2) Közterületen, épületek, építmények közterületre néző homlokzatán elhelyezett plakát eltávolításáért, a közterület, valamint az épület helyreállításáért az felel, aki a plakátot elhelyezte, akinek érdekében elhelyezték.

(3) Az idejét múlt hirdetményt egyetemleges kötelezettként a hirdetmény közzétevőjének és annak, akinek az érdekében a kihelyezés történt, el kell távolítania.

(4) Idejét múltnak minősül minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időponthoz, évszakhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.

(5) Az ellen, aki az idejét múlt hirdetmény nem távolítja el, a Ket. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

(6) A végrehajtási eljárás indítása előtt a közterület használóját fel kell szólítani az eredeti állapot 8 napon belüli visszaállítására.

23. A taxiállomás használata

33. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése e § szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.

(2) A taxiállomás kijelölése Hajdúböszörmény Város Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik, mely hatáskört a Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra ruházza. A taxiállomás kijelölésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtási munkákat a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztálya látja el.

(3) Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a Kálvin tér 5914/1 hrsz. alatt, a valóságban az „Őseink” szobor előtti kiépített, felfestett és kitáblázott parkolóban található kijelölt taxiállomás.

(4) A taxiállomás céljára kijelölt területet az a taxiszolgáltatást végző egyéni vállalkozó, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az általa üzemeltetett, személyszállítás céljára használt személygépjárművel (továbbiakban: taxigépjármű) veheti igénybe, aki a taxiállomás használatára jogosító közterület-használati szerződést köt és közterület használati díjat megfizette.

(5) A közterület használati díj mértéke taxigépjárművenként az 1. mellékletben meghatározott díj, amelyet a közterület-használati szerződésben meghatározott ütemezéssel kell megfizetni.

(6) A taxiállomást kizárólag taxigépjárművek használhatják, utasfelvétel céljából történő várakozásra.

(7) A taxiállomáson a taxi kiállási helyeken a taxigépjárművek zárt sorban várakozhatnak. Utasfelvétel céljából történő várakozás a taxi kiállási helyeken kívül csak abban az esetben megengedett, ha a taxi kiállási helyek mindegyike megtelt. A taxiszolgáltatást végző abban az esetben sem mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha a taxiállomáson kívül várakozik.

24. Közterületi filmforgatásra vonatkozó szabályok

34. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából kötött hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:

a) az eredeti állapot helyreállítását,

b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását,

c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,

d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,

e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztatót megjelentetését a helyi médiában, továbbá

f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.

(2) A fizetendő közterület használat díja megegyezik a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.

(3) A kérelmező fizetendő közterület használat díjának megfizetése alól kizárólag abban az esetben mentesíthető, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. A közérdekű célt Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztálya igazolja a közterület-használatra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően. Közérdekű célnak minősül különösen az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, az önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében, továbbá oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztési célok érdekében végzett filmforgatás.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. Hatályba léptető rendelkezés

35. § (1) Jelen rendelet 2015. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatának, tisztántartásának rendjéről, valamint a reklámtevékenység, reklámkihelyezések és választási hirdetmények elhelyezésének szabályozásáról szóló 49/2005. (X. 27.) Önk. rendelet.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 43/2014. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Aki

(1) közterületen olyan tevékenységet folytat, amely ott nem végezhető, vagy amelyre nem köthető közterület-használati szerződés,

(2) a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem rendelkezik engedéllyel vagy tulajdonosi hozzájárulással,

(3) zöldterületen

a) állatokat csoportosan vagy egyedenként áthajt, szabadon enged, legeltet,

b) gépjárművel vagy fogatolt járművel a zöldterületre rááll, vagy azon áthajt (kivéve a fenntartási munkákkal összefüggő tevékenység ellátását),

(4) közterületen reklámberendezést, hirdetést, reklámot, elektronikus hírközlési építményt közterület-használati engedély nélkül elhelyez,

(5) aki a taxiállomás használatára jogosító közterület-használati szerződést nem köt,

(6) filmalkotás forgatása céljából a közterület használatára hatósági szerződést nem köt,

(7) a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok előtti

a) járdákat, vízelvezető árkokat nem tisztítja,

b) zöldfelületeket nem gondozza és a szakszerű karbantartásról nem gondoskodik,

(8) 14. életévét betöltötte és a játszótéren elhelyezett eszközöket vagy létesítményeket használja,

(9) a játszótéri eszközöket vagy létesítményeket este 22:00 óra és reggel 6:00 óra között használja,

(10) a szobrokra vagy térplasztikákra felmászik,

a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást valósít meg.”