1. § E rendelet alkalmazása szempontjából tisztántartás az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, szemét– hó- és síkosságmentesítése, pormentesítése, gyommentesítése, allergén növények irtása és a parlagfű virágzásának megakadályozása, minimum évi háromszori kaszálása, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása.

2. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlan előtti járdaszakasz, (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartására vonatkozó kötelezettségére a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezései irányadóak.

(2) Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa (használója) van, úgy a kötelezettség a tulajdonosokat (használókat) egyenlő arányban terheli.

(3) A szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakasz tisztántartására a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezései irányadóak.

(4) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata a közterület tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségekre a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezései irányadóak.

(5) A közforgalom számára megnyitott területek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa (használója), állami tulajdon esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet köteles gondoskodni.

3. § Balatonalmádi Város közterületeinek szervezett rendszeres tisztántartása a rendelet 2. §-ban foglaltak kivételével Balatonalmádi Városgondnokság feladata.

4. § Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét, illetve a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát, továbbá a légvezetékek és kandeláberek zavartalan üzemeltetését.

5. § Közterületen építési törmeléket és az építkezés során keletkező egyéb hulladékot tárolni az önkormányzatnak a közterületek használatáról szóló hatályos rendelete szerint lehet.

6. § Ha jármű üzemelése, vagy rakodás, szállítás során a közterület szennyeződik, a jármű vezetője, amennyiben személye nem állapítható meg, a jármű tulajdonosa köteles a gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról.

7. § (1) A járdáról letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza és a megcsúszás veszélye kizárt legyen.

(2) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

8. § A közterületen lévő játszótereket, azok játékszereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

9. § Közterületen lévő játszótérre, közterületi gyepfelületre, parkosított területre és más zöldfelületre járművel behajtani tilos. E tilalom alól kivételt csak a közterület fenntartását, fejlesztését, vagy hulladékszállítást végző járművek képeznek.

10. § (1) Közterületre növényzet kizárólag közterület használati engedély alapján telepíthető.

(2) A közterület használati engedély kiadása során közterületek használatáról és használatuk rendjéről szóló 14/2015. (V.4.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni e szakaszban jelölt eltérésekkel.

(3) Növényzet közterületre ültetése iránti kérelmet a rendelet 1. függelékében meghatározott formában kell benyújtani.

(4) A közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt fajtákra vonatkozóan az engedélyes az engedélyben meghatározottak szerint köteles eljárni.

(5) Növényzet közterületre ültetése esetén a közterület használatért közterület-használati díjat nem kell fizetni.

(6) A közterületre engedély nélkül telepített növényzetet a Balatonalmádi Városgondnokság indokolt esetben, kártérítési és pótlási kötelezettség nélkül eltávolítja.

11. § (1) Balatonalmádi város belterületén a magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzetet kivágni - a fás szárú növényzet védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fák, gyümölcsfa kivételével – jogerős engedéllyel lehet. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fán csonkolás csak életveszély elhárítása és vagyonvédelem érdekében történhet, kizárólag szakember jelenlétében.

(2) A kivágásra vonatkozó engedély iránti kérelmet a 2. függelék szerint rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania - a tervezett kivágást megelőzően legalább 21 nappal – a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Településfejlesztési Osztályára.

(3) ) A kivágásra vonatkozó engedély kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) A polgármester határozata ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel lehet élni.

(5) A polgármester a fakivágást megtiltja, ha a fa helyi szabályozás szerint védett, vagy a fa további fenntartása indokolt.

(6) A polgármester a pótlás mennyiségét az alábbiak szerint hagyja jóvá:

(7) A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha pótlás az ültetést követő, két vegetációs időszakban nem hajt ki. A pótlást meg kell ismételni, vagy pénzben meg kell váltani.

12. § (1) A jogellenes fakivágás megállapítása esetén a pótlást a polgármester határozatban rendeli el.

(2) A jogellenesen kivágott fa pótlási kötelezettségének teljesítése nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezmények alól. A jogellenesen kivágott fa pótlásának lehetetlensége esetében a fapótlás pénzbeni megváltását a polgármester határozattal előírja az aktuális tárgyévi fapótlási egységár 120%-ának alkalmazásával.

13. § (1) A pótlás ingatlanon belüli lehetetlensége esetén a Polgármester meghatározza a kivágandó/kivágott fás szárú növényzet pótlásának értékét, melynek mértéke a 11. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott paraméterű kislevelű hárs (Tilia cordata) mindenkori piaci értéke.

(2) A pótlásra kötelezett a határozattal megállapított pótlási értéket a Környezetvédelmi Alap javára fizeti be, a közhasználatú zöldterületek fejlesztése céljára.

14. § (1) Káptalanfüred városrészben a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.

(2) A magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzet kivágása 11-13. § rendelkezései szerint kizárólag az elsőfokú építéshatóság engedélye szerint létesítendő építmények helyén lehetséges. akként, hogy pótlási kötelezettség esetén helyi természetes erdőalkotó fafajták (pl.: kocsánytalan tölgy) telepítését kell elrendelni.

15. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék a falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és egyéb biológiailag lebomló növényi maradvány.

(2) Az avar és kerti hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott:

16. § Belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

17. § (1) Külterületen az avar és a kerti hulladék égetése valamint az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5) BM. rendeletben foglalt szabályok betartásával folytatható.

(2) A szabadban a tüzet, vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s azonnal el kell oltatni veszély esetén, illetve, ha arra már nincs szükség.

(3) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell.

(4) A tűz begyújtásához légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj) nem használható.

(5) Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a zöld növényeket ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égestést azonnal be kell fejezni.

(6) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstriadó és erős szél esetében.

(7) Az avar és kerti hulladék közterületen történő égetése tilos.

18. § (1) Porképződés megakadályozása érdekében a fedetlen talajfelületeket az ingatlan tulajdonosának - a rendeltetés, az adottságok figyelembevételével - növényzettel kell borítania.

(2) Porzásra hajlamos anyagok szállítása zárt, letakart rakományú járművel végezhető.

(3) Építkezésnél, épületek bontásánál, tatarozásnál a kiporzás terjedését meg kell akadályozni (védőháló, surrantó alkalmazása, környező szilárd burkolatok vízzel való nedvesítése).

19. § Bűzös anyag szállítása csak légmentesen lezárt járművön végezhető, 3.500 kg összes tömeg alatti jármű esetén is.

20. § (1) Nem üzemeltethető olyan berendezés, létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység, amely a vonatkozó határértéknél nagyobb zaj- és rezgés-terhelést okoz, vagy kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, károsító hatású.

(2) Mindennemű zavaró zaj okozása, zajkeltő tevékenység végzése, így különösen motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos az alábbi időszakokban:

(3) A (2) bekezdésben rögzített időintervallumok vonatkoznak a mobil hangosító berendezés (hirdető autó) üzemeltetésére is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a közölt hirdetmény közérdekű, így különösen az állampolgárokat érintő veszélyhelyzet elhárítására irányuló célt szolgál.

21. § (1) Közterületen rendezvény tartására - kivéve az önkormányzat vagy intézménye által szervezet ünnepségeket, sportrendezvényeket, a kiemelt fesztiválokat és sportrendezvényekhez kapcsolódó nyitó- és záró ünnepségeket -

(2) Lakóterületi övezetben a vendéglátó egységek kerthelyiségében vagy teraszán hangosító berendezést nem lehet üzemeltetni 22.00 óra és 10.00 óra között.

(3) Közterületi rendezvény keretében, vagy lakóépületek udvarán családi rendezvény esetén pirotechnikai terméket 23.00 óráig lehet felhasználni, alkalmanként legfeljebb 30 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez ez alól az augusztus 20-i és december 31-i, az Önkormányzat által szervezett tűzijáték időpontja és időtartama.

22. § Oktatási-, egészségügyi intézmények, egyházi épületek és temetők 200 méteres körzetén belül mindennemű zavaró zaj okozása, zajkeltő tevékenység végzése tilos.

23. § (1) Balatonalmádi város közigazgatási területén zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek az Öreghegy és Káptalanfüred városrészek területe az 1. számú melléklet szerint. A kijelölt területekre a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen mindennemű zavaró zaj okozása, zajkeltő tevékenység végzése, így különösen motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos az alábbi időszakokban

(3) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen és 100 m-es körzetében közterületen környezeti zajt okozó rendezvény nem tartható.

24. § A kerthelyiségben, szabadtéren, zárt térben történő hangosító berendezés üzemeltetésre és zeneszolgáltatásra a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletében foglaltak betartása kötelező.

25. § (1) Alkalmi, közterületi rendezvény - mely a város életében jelentős esemény - esetén a polgármester felmentést adhat az éjszakai időszak betartása alól.

(2) Éjjel, 22.00 óra után az (1) bekezdés fennállása kivételével hangosító berendezés működtetése, zeneszolgáltatás nem folytatható.

(3) 22.00 és 23.00 óra között csak akusztikus hangszerek alkalmazhatók.

(4) 23.00 óra után zeneszolgáltatás nem folytatható.

26. § (1) A 20-25. §-ba foglalt előírások teljesülését Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal erre felhatalmazott ügyintézői és a közterület-felügyelők a helyszínen ellenőrzik.

(2) A hatósági ellenőrzés során felmerülő költséget az üzemeltető viseli.

27. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi