Felsőzsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés ab) és ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdésében, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkörében a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás részletes szabályairól Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.  Általános rendelkezések

1. §      E rendelet célja Felsőzsolca Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembevételével a városképi illeszkedés követelményeinek érvényesítése, valamint a beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, összességében az épített környezet rendezett és esztétikus kialakítása.

2. A rendelet hatálya

2. §      (1)  E rendelet hatálya Felsőzsolca Város Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

(2)  E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Felsőzsolca Város közigazgatási területén

1. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött, vagy nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve
3. meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

(3) E rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

1.             az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve
2. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

4. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet, továbbá a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

II. Fejezet

a településképi véleményezési  eljárás  

1. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások

3. §       Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester a rendelet 2. mellékletében meghatározott építési engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az 1. mellékletben felsorolt helyi védelemmel érintett esetekben az alábbiak szerint:

1.  A rendelet 1. mellékletében felsorolt védett közterületek és a városközpont, valamint a helyi védelemmel érintett területek,
2. A helyi védelemmel érintett épületek és műalkotások esetében.

2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

4. § (1)   A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában (pdf) is benyújtja a polgármesterhez a kérelem mellékleteként.

(2)       A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(3)       A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

1. javasolja,
2. feltétellel javasolja, illetve
3. nem javasolja.

(4)       A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt,    melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(5)       A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.

(6)       A településképi véleményezési eljárás megindítása előtt a tervezőnek és a megbízónak lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, illetve a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.

5. § (1)  Az 5. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

1. műszaki leírást,
2. az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
3. metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
4. valamennyi homlokzatot.

2. Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott tájékoztatásban vagy beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – nem kötelező előírásoktól eltérő               megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.

3. A településképi véleményezés részletes szempontjai

6. § (1)   A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)         A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
2. figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – az építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3)  A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca)       biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb)       a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(4)  Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5)  Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
2. a homlokzatok felületképzése és anyaghasználata megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, valamint tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
3. a tetőzet kialakítása – különösen héjazatának anyaga, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
4. a tervezett megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,
5. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására.
   6.  A határoló közterületekkel való kapcsolat során vizsgálni kell, hogy:

1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,

aa)       nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát, figyelembe veszi-e azt az igényt, hogy a telek közterületről lehetőség szerint csak egy kapubehajtóval legyen megközelíthető,

ab)       nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)       megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

ad)      indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen              szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra.

2. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó homlokzat részlet, illetve az ebből eredő használat,

ba)       nem korlátozza-e közúti közlekedést és annak biztonságát,

bb)      nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

bc)       megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

a településképi bejelentési   eljárás  

1. A településképi bejelentéshez kötött engedélyezési eljárások

7.§  (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester a város közigazgatási területén a rendelet 3. mellékletében meghatározott esetben az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek megkezdése előtt.

(2)  Felsőzsolca Város településrendezési tervének érvényes szabályozási tervein az alábbi esetekben (T-3, T-2):

Település központ vegyes területek (jele: Vt),

                        Intézményi (jele: I),

                        kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (jele: Gksz),

ipari, gazdasági (jele: Gip) és különleges (jele: K) területnek jelölt, tovább minden egyéb beépítésre szánt – az a) pontban nem említett – és beépítésre nem szánt területen jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(3)   Építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében

(4)        A rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott esetekben építési hatósági engedélyhez kötött, de jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően egyébként építési hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák csak településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján végezhetőek, illetve maradhatnak fenn.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

8.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő        építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában (pdf) is benyújtja a polgármesterhez a kérelem mellékleteként.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bejelentő nevét,
2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
4. a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
5.            az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát.

(3) A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

1. műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
2. helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. alaprajzot,
4. homlokzatot,
5. utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

(4)          A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

1. állandó építmény esetén végleges, legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése- kivéve cégér – esetén 1 év,
4. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
5. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.

(5) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül:

1. a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 23. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe,
2. megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a 23. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza:

a)    a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,

b)    a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c)    a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d)    a bejelentés előterjesztésének napját, valamint

e)    azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

(7) A településképi bejelentési eljárás megindítása előtt a tervezőnek és a megbízónak lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, illetve a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.

3. A településképi bejelentés véleményezésének részletes szempontjai

9. § (1)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)          A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

1.   a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
2.   nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek használhatóságát.

(3)          A településrendezési eszközöknek és helyi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

1. a tervezett megoldás megfelel-e a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,
2. a reklám, vagy hirdető-berendezés mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a reklámok, reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet szabályainak, illetve egyéb önkormányzati rendeleteknek.
3. Az alaprajzi elrendezéssel, homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok
4. a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
5. kielégíti-e a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
6. megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e zavart a műemléki- és helyi értékvédelmi területek és épületek vonatkozásában és a városközpont kijelölt területén belül, valamint a város kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban
7. A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek, valamint a környező rendeltetések zavartalan működésének.

4. Településképi kötelezés

10. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

1. Településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:

                        aa)       műszaki állapota nem megfelelő,

                        ab)       tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

                        ac)       nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban                                idegen elemként jelenik meg,

                        ad)       előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát,                           portálját,

                        ae)       bejelentés nélkül helyezték el,

                        af)       harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a                             városképben.

2. A helyi építészeti és városképi értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat és értékvédelmi rendelet előírásainak, különösen ha:

                        ba)       műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei                               hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

                        bb)       nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

                        bc)       megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet rontja,

bd)      az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult      növényzet pótlása nem történt meg,

                        be)       a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak                                         megfelelően használják,

bf)       az építkezéssel érintett telek és környezete – az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.

 A bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

            ca)       ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett megvalósították,

            cb)       ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető             felhívása ellenére megvalósították.

(2)   A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén 50.000.- forint pénzbírságot lehet kiszabni.

5. A településképi véleményezési és bejelentési eljárások kérelmezése

11. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a rendelet 4. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A bejelentési eljárás lefolytatási iránti kérelmet a rendelet 5. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

             dr. Pataki Anett s. k.                                                               Dr. Tóth Lajos s. k.

                       jegyző                                                                              polgármester