Bicske Városi Önkormányzat Képviselő- testületének

28/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelete

Bicske helyi építési szabályzatáról szóló 18/2009.(VII. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1)bekezdés a.)pontjában és (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 13.§(1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 41.§ (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró  Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Irodája, Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ,  Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Közlekedésfejlesztési Koordinációs központ Fejér Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Állami Autópálya Kezelő Kht., Magyar Közút Állami Közútkezelő  Fejlesztő Műszaki és Információs Zrt, Fejér Megyei Önkormányzat, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, Alcsútdoboz Község Önkormányzata, Felcsút Község Önkormányzata Szár Község Önkormányzata, Tarján Község Önkormányzata, Csabdi Község Önkormányzata, Mány Közég Önkormányzata, Óbarok Község Önkormányzata, Etyek Nagyközség Önkormányzata  és a partnerségi rendben résztvevő Fejérvíz Zrt, ÉGÉZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Kft, EON Hungaria Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt, Magyar Telekom Soproni MSZK Székesfehérvári Területi Mérnökség véleményeinek kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 18/2009.(VII. 27.) rendelete (továbbiakban: Rendelet) a következő 1/A.§-al egészül ki:

 „1/A§ E rendelet alkalmazásában:

a) földrészlet:      a Földhivatalnál egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület

b)  főépület:          az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület

c) hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével !/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés

d) háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m²–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre”

e)  házikert:         az építési telek be nem építhető, kertként hasznosítandó hátsó része, melyen belül legfeljebb melléképítmények elhelyezése engedélyezhető

f)  intézmény:     jellemzően közösségi célú, közhasználatú funkció, illetőleg annak teret biztosító épület

g) melléképület:  az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírások szerint – főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki

h)  beültetési kötelezettségű terület: a beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényzet telepítendő a létesítmény használatba vételi engedélyéig. Az előkertben jelölt beültetési kötelezettségű területen legfeljebb kapusfülke és a beültetési kötelezettségű területet keresztirányban keresztező út létesíthető.

i) kertépítészeti terv: a kert, ill. zöldfelület kialakítására vonatkozó műszaki terv, melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, szükség esetén részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.”

2.§ A Rendelet 4.§(3) bekezdés e) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

” e) hétvégi házas terület”

3.§       A Rendelet 7.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kerítés nem létesíthető, csak sövénykerítés. Garázsok építése csak csoportos kialakítással (szint alatti, süllyesztett, vagy gyeppel borított teremgarázsként) engedélyezhető. A meglévő épületekre igény esetén magastető-ráépítés (tetőtér-beépítés) engedélyezhető, egységesen megtervezett formában. Melléképítmények közül az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. számú melléklet 67. pontja szerinti b, c, d, e, f, g, h, i, j és l jelű építmény nem helyezhető el.”

4.§       A Rendelet 8.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2)  A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az 1. mellékletben az  Lk 7,Lk 8, Lk9 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezeteket, az SZ szabadon álló beépítési módot, a  Z: zártsorú beépítési módot jelöli.

 (3) Az építési övezetekben „melléképület” nem létesíthető. Új építésnél a magastető kialakítása kötelező; meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető. Az övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1.számú  melléklet 67. pontja szerinti b, c, d, e, f, g, h, i, j és l jelű építmények nem helyezhetők el.”

5.§       A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek előírásait a 2. melléklet tartalmazza. A mellékletben az Lke8, Lke9, Lke10 övezetekben a megengedett legnagyobb beépítési százalék korábbi OTÉK alóli felmentés alapján lett meghatározva. A mellékletben a SZ a szabadonálló, az O az oldalhatáron álló, az I az ikres, a Z a zártsorú beépítési módot jelöli, a K esetében a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg Az Lke11, Lke12, Lke13, Lke14, Lke15, Póc-tetőn alkalmazott építési övezetek a következők:

1. Az Lke1 jelű építési övezetben kialakult beépítés esetén a min. 10 m széles telkek is beépíthetők
2. Az Lke3,Lke6, és Lke7 építési övezetekben 350 m2-enként 1, de maximum 4 lakás építése engedélyezhető
3.  Az Lke8, Lke9, Lke10, Lke13 és Lke14 jelű építési övezetekben 700 m2-nél nagyobb telekterület esetén 2 lakás építése engedélyezhető.

6.§       A Rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Lke1-10 jelű építési övezetekben melléképületként garázs és a háztartással kapcsolatos épületek (nyárikonyha, tárolók, stb.), kisállattartás építményei és kisipari termelő-tároló építmény (barkácsműhely) építhetők, továbbá az OTÉK 1.  melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények közül az a, b, c, d, e, k és l jelű építmények helyezhetők el. Az Lke8-10 jelű építési övezetekben melléképület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. Az Lke11-15 jelű építési övezetekben melléképület nem építhető. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú . melléklet 67. pontja szerinti a, b, d, f, g, h, i, j, k, és l jelű építmények  nem helyezhetők el.”

7.§       A Rendelet 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Lke 1, 2 építési övezetekben az előkert mérete a kialakult állapothoz kell igazodjon, ennek hiányában  legalább 5 m. Az oldalkert minimális mérete legalább 3 m, a hátsókert 6 m.  Az Lke 3 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m, az oldalkert 3 m, a hátsókert 6 m. Az Lke 3 építési övezet 4209/14 hrsz. útról feltárt tömbjében az előkert legalább 20 m Az Lke 4 építési övezetben az előkert mérete a kialakult utcaképhez illeszkedjen, ennek hiányában legalább 5 m , az oldalkert legalább 3 m, a hátsókert 10 m. Az Lke 5 építési övezetben az előkert a kialakult állapotokhoz kell igazodjon, új építésnél legalább 5 m , az oldalkert legalább 4 m, a hátsókert 8 m. Az Lk6 építési övezetben az előkert 0 és 5 m között lehet, az oldalkert legalább 6m, a hátsókert 8 m. Az Lk7 építési övezetben az előkert 0 m lehet (utcavonali beépítés), az oldalkert legalább 6m, a hátsókert 8 m. Az Lke 8, 9 és 10 jelű építési övezetekben az előkert mérete 0 és 2 m között lehet, a kialakult utcaképbe illeszkedően, az oldalkert legalább 4m, a hátsókert 6 m ”

8.§       A Rendelet 11. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. §

Üdülőterület – hétvégi házas terület építési övezete (Üh)

(1)  A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá az üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények és sportépítmények.

(2) A hétvégi házas terület építési övezetének előírásait a 3. melléklet tartalmazza. A mellékletben az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.

 (3) Az építési övezetben az épületeket tájba illő módon, kizárólag magastetővel (25-45° közötti hajlásszöggel) lehet kialakítani. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 6,0 m.

(4) Terepszint alatti építmények (pince, garázs) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt. Az övezetekben az előkert mérete legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább 4 m, a hátsókert mérete legalább 6 m . Melléképítmények közül az építési övezetben az OTÉK 1. sz . melléklet 67. pontja szerinti  e, f, g, h, i, j, k és l jelű építmények nem helyezhetők el.

(5) A szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a második ütem beépítése csak az első ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.

(6) Az üdülőterületek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) az egyes telkek zöldfelületének legalább 75 %-a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazásával alakítandó ki.”

9.§ A Rendelet 12.(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építési övezetek lakótelkein „melléképület” csak a „főépülettel” egybeépítve létesíthető. Az építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. számú . melléklet 67. pontja szerinti, e, f, g, h, i és l jelű építmények nem helyezhetők el.”

10.§ A Rendelet 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A településközpont vegyes terület övezeteinek építési előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben a SZ a szabadonálló, az O az oldalhatáron álló, a, Z a zártsorú beépítési  módot jelöli. A Vt6, Vt7, Vt8, Vt9, Vt10, Vt11 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezetek előírásait tartalmazza.

(3) Speciális előírások a Vt1 jelű építési övezeten belüla Szent István út 8. (hrsz.:2560) ingatlan vonatkozásában:

a)Az épület párkányvonala minimum 1 m-rel legyen alacsonyabban, mint a mellette  lévő Kollégiumé.

b)Az utcai homlokzaton csak tetősíkban fekvő ablak létesítése engedélyezhető.

c)A tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet.

d)Az övezetben az előkert 0 m lehet.”

11.§     A Rendelet 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Vt 1 és a Vt 2 építési övezetben az előkert mérete legalább 2 m , az oldal- és hátsókert minimális mérete az OTÉK szerinti érték lehet. A Vt 3 és Vt-5 építési övezetben az elő- oldal- és hátsókert kert minimális mérete az OTÉK szerinti érték, kivéve a vasútállomás térségében, MÁV-területből Vt-5 építési övezetbe sorolt területeket, ahol ezen érték 0.”

12.§     A Rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A Vk1 jelű építési övezetben nincs előkert, az épületeket az utcavonalra kell helyezni.A Vk1jelű építési övezeten belül speciális előírások a következők:

a) Kollégium, Gimnázium (hrsz.:2554/1)

aa)A Kollégium épülete helyi védelem alatt áll.

ab)A Gimnázium hátsó szárnyára emeletráépítés és a Gimnázium egész épületére tetőtér-ráépítés engedélyezhető. A tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet. A Gimnázium az utca felőli telekhatárán csak teljesen áttört kerítés építhető, maximum 80 cm magas lábazattal.

ac)A Kollégium utcai homlokzata megtartandó. Az utca felé tetőablak nem engedélyezhető.

b) Általános Iskolák (hrsz.: 1292; 1302)

ba)A Szent László Általános Iskola, a tálalókonyha és az ebédlő épülete, és az Általános Iskola Prohászka utcai épületei helyi védelem alatt állnak.

bb)Iskola számára területet kell fenntartani a Prohászka Ottokár utcai tömbbelsőben a jóváhagyott szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet szerint.

bc)A tálalókonyha és ebédlő neobarokk földszintes épülete nem bővíthető, homlokzatát az eredeti homlokzat szerint kell tatarozni.

bd)Az Általános Iskola Prohászka Ottokár utcai tömbbelsőben lévő épülete bővíthető tornateremmel és étteremmel.

be)Az Általános Iskola Prohászka utcai épületére a régi címert és feliratokat vissza kell helyezni.

bf)A Szent László Általános Iskola épülete az eredeti homlokzat szerint tatarozandó. 

c)Református Paplak és Imaterem, templomkerti lakóház és a református templom (hrsz.:2554/2; 2555)

ca)   A Református Paplak védett épület, az Imaterem épülete helyi védelem alatt áll.

cb)   A Paplak és Imaterem felújítása során az eredeti homlokzatot kell visszaállítani.

55.  Biztosítani kell, hogy a templomkerti lakóházat ne a Gimnázium telkén át  lehessen csak megközelíteni, hanem valamelyik egyházi ingatlanon át.

56. Az ingatlanokat magába foglaló telektömbre építési és átalakítási munkálatokat megelőzően beépítési tervet kell készíteni”

13.§     A Rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 „(5) A Vk3jelű építési övezetben  az épületeket az utcavonalra kell építeni. A Vk3 jelű építési övezeten belül speciális előírások a következők:

a)Plébánia (hrsz.:1294/1) és Bíróság (hrsz.:1293/2)

aa) Az Plébánia épülete csak az utcavonalon állhat; homlokzata nem lehet magasabb a Bíróság (hrsz.:1293/2) homlokzatánál.

ab)  A földszinten a Hősök tere felőli oldalon garázs nem helyezhető el.

ac)A tető az utcával párhuzamos, a tetőhajlásszög minimum 15˚, max. 45˚ lehet. A Hősök tere felé csak tetősíkban fekvő tetőablak engedélyezhető.

b)Volt Községháza (hrsz.: 1288) Védett épület

ba) A volt Községháza épülete helyi védelem alatt áll.

bb) Homlokzatát az eredeti homlokzat szerint lehet tatarozni.

bc) Az udvari épület távlatilag bontandó, és helyén egy gyalogos köz nyitható a tömb belsejébe.

c)Hősök tere – Szt. István u sarkán lévő épületek (hrsz.:1284-1287)vonatkozásában az épületek legyenek magastetősek, a minimális tetőhajlásszög 15˚, max. tetőhajlásszög 45˚ lehet, földszinti funkcióként kiskereskedelem vagy szolgáltatás engedélyezhető.

d)Kossuth tér 9. sz. lakóház (hrsz.:1735; 1737)

da) Az 1737 hrsz.-ú telken az udvari épület távlatban bontandó.

db)A 1737 hrsz.-ú épületnél a portált az emelettel harmonizálva kell kialakítani.

dc) Tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet.

e)COOP-Center (hrsz.:1738)

ea)  Az oldalsó földszintes szárnyakra emelet és magastető ráépítése, a középső részre tetőráépítés engedélyezhető. Tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet.

eb)  A jelenlegi szalagablakos homlokzat átalakítandó hagyományos ablakos architektúrás homlokzattá.

f)Tanposta épülete (hrsz.:2552)

fa) Esetleges homlokzattatarozás esetén visszafogottabb, pasztell színeket kell választani.

fb)Az épület nem bővíthető.

g)Kossuth L. u. 3. sz. lakóház (hrsz.:2543)

ga) Az eredeti homlokzati kialakítást meg kell őrizni.

gb) Az épület nem bővíthető.”

14.§     A Rendelet 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Vk4 építési övezetben az előkert mérete 0 és 5 m közötti lehet, a kialakult utcaképhez illeszkedve.. A Vk5 építési övezetben az előkert mérete legalább 10m, az oldalkert 10m.. A Vk6 építési övezetben az elő- és oldal-kert mérete 0 m lehet.. A Vk7 építési övezetben az elő- és az oldalkert mérete 0 m lehet.”

15.§     A Rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép::

„(1) A gazdasági területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz8)
2. ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)
3. ipari gazdasági – mezőgazdasági üzemi terület (Gip-Mü1- Gip-Mü2)”

16.§     A Rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési előírásait az 5. melléklet tartalmazza. A mellékletben az  SZ a  szabadonálló beépítési módot, a K az illeszkedés elve alkalmazásával megállapítandó beépítési módot jelöli.”

17.§     A Rendelet 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Gksz1 - Gksz8 jelű építési övezetekben az elő- és az oldalkert mérete legalább 5 m, a hátsókert mérete legalább 10 m.”

18.§     A Rendelet 16.§ az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Speciális előírások a Gksz6-Gksz8 jelű (M1 autópálya - 1. sz. főút közötti) gazdasági területekre: amennyiben a terület beépítése nem egy ütemben (helyhez kötött beruházásként) történik, a szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a következő ütem beépítése csak az azt megelőző ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.”                   

19.§ A Rendelet 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. §

Ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)

(1) A Gip jelű ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület) olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetekben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(2) Az ipari gazdasági terület építési övezeteinek legfontosabb előírásait a 6. melléklet tartalmazza a szabályozási tervlap szerint, ahol az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.

(3) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.

(4) Az egyes építési övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.”

20.§ A Rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7 és K9 jelű övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti i, j, k, l, és n, jelű építmények nem helyezhetők el. A K8, K10, K11, K12 és K13 építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti d, e, f, g, h jelű építmények nem helyezhetők el.”

21.§ A Rendelet 19. §  (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „c) Az épületeket legalább 5 m előkert, 4 m oldalkert és 6 m hátsókert biztosításával kell elhelyezni.”

22.§ A Rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút közlekedési területen belüli helye, stb.) irányadónak tekintendők.”

(2) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően lehet. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.”

23. § A Rendelet 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(6) A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a)M1 autópálya: K.I.B.         

b)1sz. főút: K.IV.B., B.IV. b-C

c)1104j. út: K.V.B., B.V. b-C

d)8101j. út: K.V.B., B.V. b-C

e)8126j. út: K.V.B.

f)11117j. út: K.VI.B., B.V. b-C

g)11119j. út: K.VI.B., B.V. b-C

h)81305 j. út: B.V. b-C

i) helyi gyűjtőutak: K.V.B., B.V. b-C

j) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D

k) önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.

l) önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.

m) helyi külterületi utak: K.VI.C.”

24.§ A Rendelet 20.§ az alábbi (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Gazdasági területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélessége 12 m, egyéb magánutaké 6m.”

25.§ A Rendelet 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A parkolást és rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.”

26. § A Rendelet 20.§ a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az országos közforgalmú vasútvonal számára a szabályozási tervlap szerinti vasúti területet kell biztosítani. A vasúti területen belül, illetve a vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 100-100 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával és előírásai szerint, előzetes üzembentartói nyilatkozat alapján történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb növényzetet ültetni, termeszteni nem lehet.”

27.§     A Rendelet 25. § (2) - (3) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. „(2)  Az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:
   1. Má-1, Má-1-1: hagyományos árutermelő övezet,
   2. Má-2: korlátozott használatú övezet
   3. Má-3: korlátozott beépíthetőségű övezet

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza.  A mellékletben a G: gazdasági épület (a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei)

a T: tanyagazdaság lakóépülettel (lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdasági terület)

az SZ: szabadon álló beépítési mód előírásokat tartalmazza.”

(4) Az Má-1 és Má-1-1 övezetben (hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi – tanyagazdaság kialakítható, illetve lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de - a tájkarakter megőrzése érdekében - legfeljebb 300 m² lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.”

28 .§ A Rendelet 30.§ az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Külterületi szabályozási terven „nyílt karszt területként” lehatárolt területeken építmények elhelyezése, tevékenységek folytatása, mindennemű hulladékok gyűjtése és kezelése a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban foglalt előírások betartásával történhet.”

30.§ A Rendelet 34.§ az alábbi (46) bekezdéssel egészül ki:

„(46) Energiatermelő és egyéb technológiai berendezések közül:

a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,

b) napenergia hasznosító berendezés (napkollektor, naperőmű) a tetősíkba, vagy attól legfeljebb 10^o-kal kiemelve telepíthető, lapostető esetén a magastető megengedett legnagyobb hajlásszög plusz +10^o-kal emelhető ki,

c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,

cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen

cc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető

1. műemléki környezetben
2. helyi védelemre kijelölt területen belül
3. egyéb védelem alatt álló területeken
4. illetve amit egyéb jogszabály korlátoz

d) közcélú energiatermelést szolgáló naperőmű-park, vagy szélerőmű-park csak arra kijelölt területen, a terület különleges energiatermelési övezetbe sorolásával helyezhető el,

e)  a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét (50 kVA) meghaladó, saját fogyasztásra termelő erőmű telepítése a fogyasztó telkén belül engedélyezhető, ha arra a létesítési engedélyt az engedélyező hatóság megadja.”

31.§ (1) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet kiegészül jelen rendelet 2.-23. 2-23. mellékleteivel.

32.§ Hatályát veszti a Rendelet

a) 10.§(9) bekezdése,

b) 16.§(4) bekezdése,

c) 19.§(6) bekezdés e) pontja,

d) 20§ (4) és (9) bekezdése.

33. § Ez a rendelet az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba.

                                 Pálffy Károly                                                      dr. Révész Zoltán

                     polgármester                                                        jegyző