Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2015. 09. 26- 2015. 09. 26

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. §


A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[E rendelet alkalmazásában:]

„d)     vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

da) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja.

Nem minősül vagyonnak: a nem hasznosítható ingatlan, az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A lízingelt dolgon fennálló használati jogot a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szerint meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni.”


2. §


Az R. 4.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:


„(8)   Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott települési támogatásban az, akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát.”



3. §


Az R. 8.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1)   A jogerősen megállapított ellátások folyósításáról

a)       megélhetési támogatás, gyógyszertámogatás és energiatámogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)      gyermekétkeztetési támogatás esetén havonta utólag, minden hónap 15. napjáig

a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.”


4. §


Az R. 15.§ (1) bekezdés b) pontja a következő be) ponttal egészül ki:


[Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:]

„be)          egyszeri nevelési juttatás.”


5. §


Az R. 16.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet]

„a)     15. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, b) pont ba)-bc) és be) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,”

         [gyakorolja.]

6. §


(1)     Az R. 19.§ (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:


„(2)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a)       családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)    egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,

ab)    kétfős család esetén a  nyugdíjminimum 225 %-át,

ac)    három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 200 %-át.

b)      a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala (a továbbiakban: OEP) által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége meghaladja a 6.000.- Ft-ot,”

és vagyonnal nem rendelkeznek.


(3)     Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 325 %-át,

ab)    kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

ac)     három- vagy ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 225 %-át.


(4)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát, miszerint a jogosultság megállapításához a 19. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolást az OEP kiadhatja a hivatal gyógyszertámogatás ügyében eljáró osztálya számára.”


 (5)    A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 6.000.- Ft, melyet a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5-éig kell utalni.”


7. §


(1)     Az R. 22.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


(2)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester természetbeni támogatásként adósságrendezési támogatást állapíthat meg annak, akinek

a)       a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át,

b)     a háztartásában élők vagyonnal nem rendelkeznek,

c)      a lakbér, központi fűtés, közös költség, víz- és csatornadíj, szemétdíj, áram-, vagy gázdíj,  tartozása legalább egyfajta hátralék esetében hat havi, összege pedig meghaladja az 50.000.- Ft-ot, de nem haladja meg a 150.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

d)      igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben a hátralékának legalább 50 %-át  (a továbbiakban: önrész) megfizette.”


(2)     Az R. 22.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5)   Az adósságrendezési támogatás összege megegyezik a jogosult által megfizetett önrész összegével, de legfeljebb ötvenezer forint, melyet a követelés jogosultjának kell utalni. A civil szervezet által a hátralék csökkentésére befizetett támogatást önrészként kell figyelembe venni.”


(3)     Az R. 22.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(6)   Nem részesülhet adósságrendezési támogatásban az, aki, vagy ugyanazon lakásra a háztartásában élők valamelyike a kérelem benyújtását megelőző 48 hónapban adósságkezelési szolgáltatásban, vagy adósságrendezési támogatásban részesült.”

         


8. §


Az R. a következő alcímmel és 24/A.§-sal egészül ki:


„Egyszeri nevelési juttatás


24/A. §


(1)     A gyermeknevelés anyagi terheinek mérséklése érdekében a rendkívüli települési támogatás egyszeri nevelési juttatás formájában is nyújtható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára.


(2)     A segélyre a beiskolázás kiadásaihoz történő hozzájárulásként a kedvezményben részesülő, nappali tagozaton, alap-, közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt jogosult. A támogatás iránti kérelem évente egy alkalommal, legkésőbb június 15. napjáig nyújtható be, melyhez mellékelni kell a tanulói, hallgatói jogviszony hitelt érdemlő igazolását.


(3)     A juttatás gyermekenkénti összege azonos a nyugdíjminimum 30 %-ával.


(4)     A segélyre 2015. évben a november elsején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 5.700,- Ft összegben jogosultak. Megállapítására egy alkalommal, november 30-áig hivatalból kerül sor.”


9. §


Az R. 25.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2)   Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.”



10. §


Az R. 26.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2)   Az ösztöndíj legmagasabb havi összege 10.000 Ft.”



11. §


(1)     Az R. 28.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3)   A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától egy évre, az igénybe vett étkezési napokra állapítható meg.”


(2)     Az R. 28.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5)   A támogatás a bejelentett zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a városban élő, valamint zalaegerszegi köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek étkezéséhez nyújtható. Nem állapítható meg arra a gyermekre tekintettel, aki rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesül.”


12. §


Az R. 29.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(6)   Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 13. § b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”



13. §


Az R. 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.



14. §


(1)     E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2)      E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.




Dr. Kovács Gábor sk.

jegyző

Balaicz Zoltán sk.

polgármester