Kovácsvágás

Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2015. /II.26./ önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Tv. (a továbbiakban:Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kovácsvágás  Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:  3992 Kovácsvágás, Fő utca 63.

(3) Működési területe: Kovácsvágás közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat székhelyként részt vesz a Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) fenntartásában és működtetésében az arra kötött megállapodás alapján.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

     Kovácsvágás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a jegyző, a bizottság, a közös hivatal, és a társulás.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.

4. §

(1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott” Kovácsvágás  Községi  Önkormányzat” körfelirat található.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
2. a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
3. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország  címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Kovácsvágás Község Polgármestere,

b) Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője .

5. §

A képviselő-testület a helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására, és adományozására vonatkozó szabályokra önálló rendeletet alkot.

II. Fejezet

A helyi önkormányzat alapjogai, együttműködés a megyei és nemzetiségi önkormányzattal

6. §

(1) A képviselő-testület hatáskörét az Alaptörvényben és a Mötv.-ben meghatározott módon gyakorolja.

(2) A helyi képviselőtestület alapvető jogait és kötelezettségeit az Alaptörvény és a Mötv. állapítja meg.

7. §

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában együttműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzattal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés megvalósításáért a polgármester felelős. A Községet érintő megyei önkormányzati koncepció, terv kidolgozásában részt vesz, egyeztet.

8.§

A képviselő-testület tevékenysége során az egyéni és közösségi nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik a Kovácsvágási Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

III.Fejezet

Az önkormányzat  feladata  hatásköre, szervezete

9. §

Az önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatásköreit a mindenkori hatályos jogszabályi hatásköri jegyzék alapján gyakorolja.

10. §

(1) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását a Mötv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Az önként vállalt feladatról hozott képviselő-testületi döntést megelőzően kötelezően vizsgálja a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állását.

(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A függelék naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

11. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat a Mötv. határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója átruházott hatáskörében hozott döntéseiről beszámol a képviselő-testület által meghatározott időpontban.

(5) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni  a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

12. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület  alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

13.§

(1)Az alakuló ülést a választás jogerős eredményének megállapítását követő 15 napon 

belülre a polgármester hívja össze és vezeti az   SZMSZ általános szabályainak  betartásával.

(2)Figyelemmel az ülés ünnepélyes jellegére, csak kivételesen indokolt esetben tárgyalható a kötelező napirenden kívüli napirendi pont.

14.§

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. 

(2)  A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke  hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) a Kovácsvágási Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét;

d) az önkormányzati intézmény vezetőt, az intézményt érintő napirend tárgyalásánál

e) akit a  polgármester, képviselő-testület szükségesnek tart.

(5) A képviselő-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

 (6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt;

(7) Tanácskozási jog illeti meg az adott napirendi pontok tárgyalásánál:

 a) nemzetiségi önkormányzat elnökét;

 b) az önkormányzati intézmény vezetőt;

 c) akit a polgármester a (4) bek. e) pontja alapján meghívott.

15. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják, kivéve a 16. §(2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület az ülések időpontjáról, helyéről, és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja.

16. §

(1) Rendkívüli testületi ülést hív össze a polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható. Az ülés napirendjén csak a rendkívüli ülés összehívásának alapjául szolgáló előterjesztés szerepelhet.

(3)A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni legkésőbb 15 napon belül:

1. a Mötv.-ben  meghatározott esetben,
2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
3. ha azt más, hivatalos szervek jogszabályi felhatalmazás alapján kezdeményezik.

17. §

A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját a képviselő-testület éves munkaterve tartalmazza. A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

Gazdasági program és munkaterv

18. §

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a község fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely legalább a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3)  A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.

19. §

(1) A képviselő-testület  éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első ülésére a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkatervre javaslatot tehet

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a  jegyző,

d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

f) a település önszerveződő közössége.

(4) A munkatervi javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

20. §

(1) A munkaterv főbb tartalmi eleme

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei

b) a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előterjesztés elkészítésében, véleményezésében

közreműködő személy, szervezet,

c) a közmeghallgatás időpontja, helye, témája.

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

21. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang és video felvételt kell készíteni. A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat, amennyiben a képviselő testület minősített többséggel hozott határozatával ehhez hozzájárul.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a Mötv.ben  meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai,  a jegyző, és a jegyző által kijelölt a  hivatalban foglalkoztatott személy, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt . A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

22. §

(1) A polgármester a képviselő-testületi ülésének vezetése során:

a) megnyitja, szükség esetén félbeszakítja, illetve berekeszti az ülést;

b megállapítja az ülés határozatképességét a hiányzó képviselők személyét, és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet;

c) előterjeszti a napirendi javaslatot;

    d) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra

változatlan napirenddel újra összehívja

(2) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

A tanácskozás rendje, szavazás

23.§

 (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(2) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja

24. §

 (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a döntés előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. §

 (1) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, a benyújtás, majd az elhangzás sorrendjében, ezt követően bocsátja szavazásra a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárás eseteit és eljárási rendjét a Mötv. tartalmazza.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjeszthető elő.

(4) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.

26.§

(1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Név szerinti szavazás a Mötv-ben meghatározott esetben rendelhető el.

(3) Ügyrendi kérdésében nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban “igen”-nel,  tartózkodással, vagy “nem”-mel fejezik ki álláspontjukat.

(5) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást megismételtetheti.

27.§.

(1)Titkos szavazás tartásának eseteit a Mötv. tartalmazza.

(2)A titkos szavazást

1. a polgármester,
2. a képviselő,
3. a jegyző, és
4. az érintett kezdeményezheti.

(3)A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)Titkos szavazás esetén a polgármester ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5)A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, és annak idejére a polgármester szünetet rendel el. (6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(7) A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és  hirdeti ki.

(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

A tanácskozás rendjének fenntartása

28. §

 (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A képviselő-testület határozatai

29.§

(1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

 (3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

 (4) A képviselő-testület döntéseiről a Közös Hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(6) A határozatok végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

Az önkormányzati rendeletalkotás

30.§

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

d) pénzügyi és ügyrendi bizottság

e) a jegyző,

f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

g) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat   

meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a Közös Hivatal végzi, megbízható az előkészítéssel ideiglenes bizottság, külső szakértő is. A Közös Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában abban az esetben is, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

31. §

(1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő . Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Mötv. határozza meg.

(4) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A Közös Hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. Az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendeletet az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a Közös Hivatalban naprakész állapotban vezeti.

Az előterjesztés

32. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett, és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző.

33. §

(1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel l5 percre megváltoztathatja.

(4)  Amennyiben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előterjesztések együttes terjedelme a  6 gépelt oldal mértéket meghaladja, a polgármester engedélyezheti annak elektronikus úton történő kiküldését.

34. §

(1)  Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a). Az előterjesztés első része tartalmazza

aa)a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab)a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac)az előkészítésben részt vevők  véleményét,

ad) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,   mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

ae)az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

af) döntési alternatívát.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

bb)az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bc)a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A sürgősségi indítvány

35. §

(1)Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről.

(3) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a jegyző.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

Kérdésfeltevés napirenden kívül

36. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, 30 napon belül, írásban kell a választ megadni.

A képviselő-testületi ülések dokumentálása

37. §

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban írásos, a jogszabály által elrendelt az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet, és a nyilvános ülésről 2 eredeti példányban teljes video és hangfelvételt kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket.

(2) A képviselő-testület üléséről készített írásos jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá

(4) A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről video és hangfelvétel nem készül.

(5) A jegyző a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a kormányhivatalnak

(6) A képviselő-testületi ülésről készült írásos jegyzőkönyv és a video és hangfelvétel

a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti, illetőleg nyilvántartásba veszi és elhelyezi a Közös Hivatal irattárában;

     b) egy írásos példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférést a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára A video és hangfelvételt közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek az írásos képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésen rögzített jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendeletben foglaltaknak megfelelően az érdemi döntéseket, valamint a közérdekű adatokat és a közérdekből nyilvános adatokat ismerhetik meg.

(8) A képviselő-testület üléséről felvett video és hangfelvételt tartalmazó adathordozó őrzésére, és selejtezésére a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervei

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

38. §

A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

39. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást önálló rendelet állapítja meg .

A képviselő kötelezettségei

40. §

A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

f)  a képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában való közreműködés, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban való részvétel,

g)  olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

41. §

A törvényben, és az SZMSZ-ben szereplő kötelezettségeit ismételten megszegő képviselővel szemben a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti az érintett tiszteletdíjának csökkentését, amely annak 50 %-áig terjedhet. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként is.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

42. §

(1)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

A  képviselő-testületi tagok, a polgármester (alpolgármester) vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) Az állandó bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság  feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

43. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottságok működése

44. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület elé csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be:

a) költségvetési rendelet,

b) zárszámadási rendelet,

c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, abban való részvétel.

 E meghatározott előterjesztéseket a bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

45. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagok többsége jelen van

     A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a rendelet 21. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

46. §

(1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

(2) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottsági határozat  jelölése:

– a határozat  sorszáma / évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele.

47. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről 5 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a  Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal  látja el .

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

48. §

(1) A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és aljegyző.

A polgármester

49. §

(1) A polgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el. Tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 63. §. szerint esküt tesz a testület tagjai előtt .

(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester tiszteletdíját  a képviselő-testület alakuló ülésén állapítja meg, majd annak fejlesztésére a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

50. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit

b) képviseli az önkormányzatot

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a község fejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt 

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b) véleményt nyilvánít a község  életét érintő kérdésekben;

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propagandatevékenység kialakításáról;

e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

g) dönt a képviselőtestület által polgármesterre ruházott hatáskörökben. Ennek terjedelmét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz

(4) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit a jogszabályok határozzák meg.

(5) A polgármester a polgármesteri hivatalban  minden héten  pénteken 13-17 óráig fogadónapot tart

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is .

Az alpolgármester

51. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére 1 fő alpolgármestert választ .

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásúként látja el.

52. §

Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében;

A jegyző és az aljegyző

53. §

A jegyzői  feladatokat Felsőregmec, Filkeháza Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Kovácsvágás, Nagyhuta, Vágáshuta  községi önkormányzatok  polgármesterei által  – jogszabály, illetve pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő, kinevezett jegyző látja el.

54. §

(1)  A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési     

nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény

szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli

azokat,

l)  előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a

testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

m)gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt

aláírja,

n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az

önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a közös hivatal munkájáról.

(4) A jegyző egyéb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;

b)  szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját;

c) ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

 (5) A jegyző köteles gondoskodni a  hatásköri jegyzék folyamatos figyelemmel kíséréséről.

(6) A jegyző, megbízása esetén az aljegyző vagy a jegyző megbízottja  a polgármesteri hivatalban minden héten  hétfőn  8-12 óráig fogadónapot tart.

(7)  A jegyző, megbízása esetén az aljegyző vagy a jegyző megbízottja köteles részt venni mindegyik képviselőtestületi ülésen  és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

(8)  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatal személyi állományába tartozó, képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő kerül megbízásra. Amennyiben e feltételeknek megfelelő köztisztviselő az adott időpontban nincs állományban, akkor más önkormányzati hivatal jegyzője is megbízható.

VIII. Fejezet

A Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal

55. §

(1) Felsőregmec, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta Kovácsvágás Nagyhuta, Vágáshuta községek képviselő-testületei a Mötv. szabályai szerint egységes hivatalt hoztak létre Kishutai Közös Önkormányzati elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A Közös Hivatal székhelye: 3994 Kishuta, Kossuth u. 51. sz.

Telephelye, Feladat ellátási helye: 3994 Pálháza, Dózsa Gy, u. 34.sz.

(4) A polgármesterek évente, a költségvetés tervezésekor előkészítik a Közös Hivatal működési, és fenntartási költségeinek tervezetét, melyet az érintett képviselő-testületek együttes ülésükön tárgyalnak meg és fogadnak el.

(5)A Közös Hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a Közös Hivatal SZMSZ-e határozza meg, amely a rendelet 3. számú függeléke. Az SZMSZ naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

56. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Hegyközi  Szociális Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulásban, a Hegyközi Óvodafenntartó Intézményi Társulásban, a Hegyközi Egészségügyi Alapellátási Társulásban, valamint az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásban vesz rész.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodás a rendelet 4. számú függeléke képezi.

X. Fejezet

Az együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok

57.§

(1) Az együttes ülés megtartását a napirend megjelölésével kezdeményezheti a tagtelepülés

a) önkormányzatának képviselő-testülete,

b) a  polgármestere.

(2) Együttes ülés megtartására kerül sor:

a)  a Közös Hivatal költségvetésével kapcsolatos döntés ügyében,

b) a Közös Hivatal éves beszámolójának elfogadásakor,         

c) a Közös Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása, illetőleg megszüntetése

tárgyában.

58.§.

 (1) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhelye szerinti település önkormányzatának polgármestere, akadályoztatása az általa felkért község polgármestere hívja össze.

(2) Az együttes ülést össze kell hívni

a) az indítvány, kezdeményezés megtételétől számított 15 napon belül,

b) rendkívüli esetben 3 napon belül.

(3) Az együttes ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit.

(4) Az együttes ülés meghívóját legalább 3 nappal az ülés előtt meg kell küldeni az érintett települések képviselőinek, valamint a meghívottaknak.

(5) Rendkívüli ülés összehívása rövid úton, telefonon is történhet.

(6) Az együttes ülés időpontját és helyét a képviselő-testület ülésének közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

59. §

Az együttes ülésre meghívást kapnak

a) a képviselő-testületek tagjai,

b) a jegyző,

c) az intézményvezető,

d) a napirendi pont tárgyalásában érintett,

60. §

(1) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhely településének polgármestere, akadályoztatása esetén a felkért község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülés határozatképes, ha a képviselő-testületek külön-külön határozatképesek.

61. §

Az együttes ülés nyilvánosságára és a zárt ülés elrendelésére, a kizárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

62. §

(1) A polgármester feladatai az ülésvezetés során

a) külön-külön megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testületek

határozatképességét,

b) vitát nyit az egyes előterjesztések felett, összefoglalja a vitában lehangzottakat,

c) a vita lezárása után először a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel külön-

külön szavazásra, majd külön-külön megállapítja a szavazás eredményét.

(2) Az ülést vezető polgármester

a) megadja a szót,

b) biztosítja az ülés zavartalan lefolyását,

c) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér az adott témától,

d) rendreutasítja azt, aki képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülésen,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a települési

képviselők kivételével a rendbontót,

63. §

(1) Az írásbeli előterjesztést szóban az előterjesztő kiegészítheti.

(2) A napirendi pontokkal kapcsolatban a képviselő-testületek tagjai, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz. Az előterjesztő a kérdésekre válaszol.

(3) Az észrevételekkel, hozzászólásokkal összefüggésben az előterjesztő kifejtheti álláspontját.

64. §

Az együttes ülés döntéseit a képviselő-testületek nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozzák.

65.§

 (1) Az együttes ülésről egységes jegyzőkönyv készül, települési önkormányzatonként megfelelő példányban, a 37.§-ban foglalt szabályok szerint.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(3) Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvéhez csatolásra kerül

a) a jelenléti ív,

b) a meghívó,

c) az előterjesztés.

XI. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

66. §

(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

XII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

67. §

A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat önálló önkormányzati rendeletben határozza meg.

Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, annak ellenőrzése

68. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, és annak zárszámadásáról önálló önkormányzati rendelet alkot.

(2)  Az önkormányzati gazdálkodás szabályait az Államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendeletei, valamint az önkormányzat önálló rendelete állapítják meg.

(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el.

(4)  Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék, és Magyar Államkincstár ellenőrzi. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a közös hivatal által kötött megállapodásban  foglaltaknak megfelelő módon belső ellenőr igénybevételével gondoskodik

XIII. Fejezet

FELTERJESZTÉSI JOG

69. §

(1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti

XIV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE

Közmeghallgatás

70. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart  az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen  működő társadalmi szervezetek, egyesületek közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon

 hirdetőtáblán tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal;

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról video és hangfelvétel, továbbá a jogszabályban meghatározott  tartalommal írásos jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Bel- és külföldi kapcsolatok

71. §

(1) A helyi közoktatás, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a nemzetiségi lakosságot ebben a minőségében érintő rendelet csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével alkotható meg.

(2)  A nemzetiségek jogairól szóló törvényben és az előző bekezdésekben felsoroltakhoz kapcsolódó nyilatkozat és vélemény ülés előtt 5 nappal történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A Közös Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, ellátja az ezzel kapcsolatos legfontosabb teendőket (a testületi működéshez kapcsolódó helyiséghasználat koordinálását, a tájékoztatási, leírási, sokszorosítási, postázási feladatokat). Az előzőekben említetteken felüli segítségnyújtást – a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére – külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a közös hivatal. Külön megállapodás tartalmazza a gazdálkodás végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat.

72. §

Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési,  megyei  önkormányzatokkal. Együttműködik az 5. számú mellékletben szereplő partner szervezetekkel.

73. §

(1) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó feladatokról, ezek költségigényeiről az éves költségvetés jóváhagyásával a képviselő-testület dönt, és annak végrehajtásáról évente egy alkalommal a képviselő-testület előtt be kell számolni.

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon  lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kovácsvágás Község  Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 31.§(5) bekezdésében meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.

               Szilágyi Gábor                                                  Sándor Endre

               jegyző                                                                 polgármester

Kihirdetve: 2015. február  26.

                                               Szilágyi Gábor

                                               jegyző

Az SZMSZ mellékletei:

Az SZMSZ függelékei:

1.számú függelék         a Képviselő-testület tagjainak névsora

2.számú függelék         a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás

3.számú függelék         a Közös Hivatal SZMSZ-e

4.számú függelék         az Önkormányzati társulások létrehozásáról szóló megállapodások és                                  SZMSZ-ük
1. melléklet

A képviselő-testület önként vállalt feladatai:

nemleges

2. melléklet

A képviselő-testület társulásra átruházott hatáskörei:

1. A Hegyközi Szociális Alapszolgáltatási  Intézményfenntartó  Társulás által a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek klubja, szenvedélybetegek nappali ellátása;
2. A Hegyközi Óvodafenntartó Intézményi Társulás által a gyermekek óvodai nevelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.tv.)8.§ (1) bekezdése alapján. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált együttnevelése óvodai fejlesztő programmal. Egységes óvoda-bölcsődei ellátás a Köznev. tv. 20.§ (10) bekezdésében foglaltak szerint. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése a Köznev. tv. 47.§(3) bekezdése alapján. Gyermekétkeztetés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 151.§(2) bekezdése alapján.
3. A Hegyközi Egészségügyi Alapellátási Társulás által az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény  152. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi alapellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, védőnői ellátásról,az iskola-egészségügyi ellátásról.
4. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás által a Hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény  33. §-a  szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.

3. melléklet

A képviselő-testület állandó bizottsága által ellátandó feladatok jegyzéke:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

Feladata:             a) pénzügyi előterjesztések véleményezése

                                        b) ügyrendi bizottsági feladatok

4. melléklet

A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörei. 

1. Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 4/2009. (III.19.) számú önkormányzati rendeletének a rendkívüli települési támogatás

5.  melléklet

Partner szervezetek jegyzéke

1. Református Egyházközség Kovácsvágás

2. Kovácsvágás Polgárőr Egyesület

3. Kovácsvágásért Alapítvány

4. Kovácsvágási Községi Sportkör

1. függelék

A képviselő-testület tagjainak névsora:

1. Sándor Endre polgármester
2. Bodnár Zoltán alpolgármester
3. Kovács László képviselő
4. Sándor Balázs képviselő
5. Tóth József képviselő

2. függelék

Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás

3. függelék

Közös Hivatal SZMSZ-e

4. függelék

Önkormányzati társulások létrehozásáról szóló megállapodások és SZMSZ-ük

1. Megállapodás a Kishutai Közös Önkormányzat Hivatal létrehozásáról
2. Megállapodás a Hegyközi Óvodafenntartó Intézményi Társulás létrehozásáról
3. Megállapodás a Hegyközi Egészségügyi Alapellátási Társulás létrehozásáról
4. Megállapodás a Hegyközi Alapszolgáltatási Intézményfenntató Társulás létrehozásáról
5. Megállapodás az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásról