Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 3/2015(II.24.)önkormányzati rendelete
A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 06. 30Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 3/2015(II.24.)önkormányzati rendelete
A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról
2015-03-01-tól 2015-06-30-ig
Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/ 2015.(II.24.) rendelete
a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról
Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdés, 25.§.(3) bekezdés b) pontjában, 26.§ 32. § (1) bekezdés b.) pontjában, ugyanezen §. (3) bekezdésében, 45.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében és 132.§.(4) bekezdés g.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjába meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1.§
E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza - a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével - Mezőcsát városban, a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit, folyósításuk és ellenőrzésük szabályait.
2. A rendelet hatálya
2.§
A rendelet hatálya kiterjed Mezőcsát város illetékességi területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre és hajléktalanokra.
3. Értelmező rendelkezések
3.§
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) elemi kár: kizárólag életvitelszerűen lakott lakóépületet érintő tűz, jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó-, jég- és széltörés, vihar, villámcsapás, földrengés okozta elemi csapás,
b) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja,
c) tartósan beteg: akinek részére krónikus betegségére tekintettel legalább 2 féle rendszeres gyógyszer szedése lett előírva és előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban tartós gondozást igényel, vagy emelt családi pótlékban részesül és előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban tartós gondozást igényel,
d) súlyosan fogyatékos az, aki a Szoc. tv 41.§ (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel.
(2) A jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, egyedülálló, különélő és háztartás fogalmakra a Szoc. tv. 4.§ (1) bekezdésében meghatározottak az irányadók.
4. Az ellátások formái
4.§
(1) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátásokat állapíthatja meg:
a) települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
c) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjtámogatás
(2) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi természetbeni ellátásokat állapíthatja meg:
a) települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
c) köztemetés
5. Hatásköri szabályok
5.§
(1) A Képviselő – testület Humán Erőforrás Bizottság hatáskörébe tartozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elbírálása, felülvizsgálata, visszavonása, megtérítésére való kötelezése.
(2) A Képviselő-testület Humán Erőforrás Bizottságának hatáskörébe tartozik a:
a) települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésére való kötelezés továbbá a megtérítés és a kamat összegének a méltányosságból való elengedése, csökkentése, illetve részletekben történő visszafizettetése.
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a köztemetés elrendelése, megtérítésre való kötelezés és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés.
II. FEJEZET AZ EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
1. Települési támogatás
Települési támogatás lakásfenntartásra
6 .§
(1) Települési támogatás állapítható meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek, a) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4)Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5)A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450.-Ft
(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagysága és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg a 7.000..-forintot, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(8)A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM ───── x 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(9) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(10) (a) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(b) A (10) bekezdés (a) pontja alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
7.§
(1) A lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és csatornahasználati díj, a gázfogyasztás -, a távhő - szolgáltatás -, a szemétszállítás díja, a lakbér és a közös költség.
2. Rendkívüli települési támogatás
8.§
(1) Rendkívüli települési támogatás a Szoctv. 45 § (3) és (4) bekezdéseiben előírt esetekben adható.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, haláleset miatt bekövetkezett rendkívüli élethelyzet, vagy munkanélküliség miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés.
(3) A Szoctv. 45 §. (4) bekezdéseiben foglaltakon túl nem várt többletkiadásnak minősül különösen a) alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek beiskolázása, b) közgyógyellátásra nem jogosult személy akut megbetegedéséből adódó gyógyszereinek kiváltása, c) amennyiben a kérelmező családjában minimum két tartósan beteg személyt ápolnak, d) tüzelő beszerzése, illetve a fűtési költségekhez kapcsolódó kiadás, amennyiben a kérelmező ilyen jogcímen lakásfenntartásra biztosított települési támogatásban nem részesül, e) elemi kár, f) akinek a sérelmére bűncselekményt, vagy szabálysértést (különösen rablás, lopás, betörés) követtek el és amelynek következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.
9.§
(1) A rendkívüli települési támogatás minimális mértéke alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-a, maximális mértéke a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.
(2) Elemi kár esetén a támogatás maximális mértéke alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedhet.
(3) Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás összege alkalmanként a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000.- Ft.
(4) Beiskolázáshoz nyújtott rendkívüli települési támogatás összege gyermekenként az alapfokú oktatás-nevelési intézményben tanuló gyermek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-a, középfokú oktatási-nevelési intézmény esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a.
10.§
(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át.
(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg a következő feltételek fennállása esetén, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át a) alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeke beiskolázására, vagy b) ha a kérelmező családjában minimum két tartósan beteg személyt ápol, vagy c) elemi kárt szenvedett, d) akinek a sérelmére bűncselekményt, vagy szabálysértést (különösen rablás, lopás, betörés) követtek el és amelynek következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.
(3) Beiskolázásra nyújtott rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg, ha a) a kérelmező rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy b) a gyermek tankötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt gyermekvédelmi hatósági intézkedés alatt áll.
11.§
(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a temetés költségei nem haladják meg a helyben elismert legolcsóbb temetés 120 %-át.
(2) Nem állapítható meg temetési költségek finanszírozása érdekében rendkívüli települési támogatás, amennyiben az elhunyt eltemetéséről az önkormányzat köztemetés formájában gondoskodott.
3. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
12.§
(1) A „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében ösztöndíj állapítható meg annak a pályázatát határidőben benyújtó és a benyújtás időpontjában Mezőcsát bejelentett lakóhellyel rendelkező pályázónak, aki megfelel a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben meghatározott előírásoknak és e rendelet szabályai szerint szociális rászorultsága megállapítható.
(2) Az ösztöndíjra való jogosultság megállapítása szempontjából szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a pályázót, akinél az egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(3) Előnyben részesül azon pályázó aki: a) árva, vagy félárva, b) akinek szülei elváltak, vagy különváltan élnek, c) akinek családjában munkanélküli van, d) aki tartós beteg, vagy fogyatékossággal élő, illetve családjában tartósan beteg, vagy rokkant személy van, e) aki gyermeket nevel, f) akinek családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több.
13.§
(1) Az ösztöndíj időtartamát és az egyéb feltételeket a mindenkori pályázati felhívás tartalmazza, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(2) Az önkormányzat által folyósított ösztöndíj havi összege 5.000.- Ft. (3) Az önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül, a visszavonásról hozott határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, ha a) a “B” típusú ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn, b) a támogatásban részesített “A” vagy “B” típusú pályázó elköltözik Mezőcsát önkormányzat illetékességi területéről.
14. §
(1) A pályázónak a saját és vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről szóló igazoláson túl a szociális rászorultság igazolására csatolni kell: a) amennyiben a szülők elváltak, jogerős bírósági ítélet másolatát, b) több eltartott esetén iskola-, óvodalátogatási igazolásokat, c) amennyiben a pályázó árva, félárva, halotti anyakönyvi kivonat másolatát, árvaellátást megállapító határozatot, d) amennyiben gyermeket nevel, születési anyakönyvi kivonatot, e) állami gondozott, gyámolt esetén gyámhivatal határozatát, bíróság ítéletét, f) igazolást tartós betegségről, határozatot rokkantság, fogyatékosság megállapításáról, g) munkanélküliség esetén a Munkaügyi Központ igazolását, h) vállalkozó esetén, a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolását előző évi jövedelméről.
4. Köztemetés
15.§
(1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szoctv. 48 §-a tartalmazza.
(2) A polgármester kérelemre, a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól a Szoctv. 48.§ (3) bekezdés b.) pontja fennállása esetén, amennyiben az eltemettetésre kötelezett személy vagyonnal nem rendelkezik, a teljes összeg visszafizetését elengedheti, ha az eltemettetésre kötelezett személy
1. egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, vagy
2. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
III. FEJEZET
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB FELTÉTELEK
Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok
16. §
(1) A települési támogatást kérelmező személy a rendeletben foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének, társasházi, lakótelepi lakásának és ingatlana környezetének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyom és parlagfű mentesítése, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése, szemét- és gyommentesítése, e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, ec) tartózkodni a zajt, bűzt keltő és egyéb másokat zavaró magatartástól, f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
17. §
(1) A jogosultság feltételeként a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok betartását a Képviselő-testület a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával ellenőrzi.
(2) Abban az esetben, amennyiben a helyszíni ellenőrzéskor a 16. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése vonatkozásában hiányosság állapítható meg, a jegyző legalább 5 napos határidő tűzésével a felszólítja a kérelmezőt vagy a jogosultat a hiányosság megszüntetésére.
(3)Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni
IV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Támogatási kérelmek benyújtásának szabályai
18.§
(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz lehet benyújtani.
(2) Temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatás iránti kérelem kizárólag a temetést követő 2 hónapon belül nyújtható be.
(3) A kérelmező kérelmét ezen rendeletben meghatározott feltételek hiteles igazolására alkalmas bizonylatokkal köteles ellátni. Amennyiben a kérelmező a kérelmet, illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja, az eljárást meg kell szüntetni.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A havi rendszeres jövedelmet hivatalos igazolásokkal kell igazolni.
(5) A havi rendszerességgel biztosított települési támogatás iránt benyújtott kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
19. §
A jövedelem igazolására szolgáló iratok különösen a) a rendszeres pénzellátás esetén a pénzellátás folyósításának igazolószelvénye - nyugdíjszerű ellátás esetében az összesítő -, illetve megállapító határozata, feltéve, hogy azt más szerv állapította meg és folyósítja, b) a foglalkoztatottaknál a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló munkáltató által kiállított hivatalos nettó kereseti kimutatás, c) az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok tagjai esetében a NAV igazolása és a kérelmező nyilatkozata, d) a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolása a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, f) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről, a Munkaügyi Központ illetékes kirendeltsége által kiadott igazolás, határozat.
20.§
(1) Annak igazolására, hogy a) a szülő gyermekét egyedül neveli, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló jogerős bírósági ítélet, gyermektartásdíj c) pont szerinti igazolása, b) a kérelmező háztartásában gyámhatóság által ideiglenesen elhelyezett, vagy gyámrendelés alapján eltartott gyermek él, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott jogerős bírósági és gyámhatósági határozat, c) gyermektartásdíjban részesül, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet, bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, vagy amennyiben - a tartásdíj fizetésére kötelezett nem fizet - végrehajtásról, illetve állam általi megelőlegezésről szóló igazolás, d) a lakásban való tartózkodás milyen jogcímen történik hiteles tulajdoni lap, bérleti szerződés másolata, e) a kérelmező által lakott lakás mely évben épült, hiteles tulajdoni lap, vagy építéshatósági szakvélemény csatolása szükséges.
Szociális ellátások megállapításával, kifizetésével kapcsolatos szabályok
21.§
(1) A Képviselő-testület a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során a Szoctv. 10. §-ában foglaltakat figyelembe véve jár el.
(2) A Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal valamint a Családsegítő Szolgálat az igénylő személy vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás, vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban rögzíti.
(3) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetőleg család- és gyermekvédelemmel foglalkozó más szerv, vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta egy hónap még nem telt el.
22. §
(1) Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásának hónapja első napjától egy évre kell megállapítani.
(2) A rendelet alkalmazása során, az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a szociális juttatások összegei is. Ilyen esetben a támogatások összegének változásáról nem kell külön határozatot hozni.
23. §
(1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatást a döntést követő 8 napon belül kell folyósítani.
(2) A települési támogatás folyósítása postai úton, banki átutalással, kivételes esetben házi pénztári kifizetéssel történik.
(3) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjtámogatás önkormányzati részének utalása és az ösztöndíj folyósítása az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerint történik.
Ellenőrzés, felülvizsgálat
24. §
(1) A hatáskör gyakorlója jogosult a megállapított segély/támogatás feltételeinek és felhasználásának ellenőrzésére.
(2) Amennyiben a segélyben/támogatásban részesülő a Szoctv-ben és jelen rendeletben meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást vesz igénybe, az Szoctv. 17.§-ban foglalt jogkövetkezmények terhelik. Lakásfenntartásra biztosított települési támogatás különös eljárási feltételei
25. §
(1) A lakásfenntartásra nyújtott települési támogatásra benyújtott kérelemhez csatolni kell a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását valamint c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosítás megállapítására, igazolására szolgáló irat másolatát.
V. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) A képviselő-testület a szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente egy ülést tart.
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a) a Humán Erőforrás Bizottság elnöke, b) Mezőcsát Város Önkormányzat jegyzője c) az Igazgatási Osztály vezetője d) a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ képviselője, e) a Mozgáskorlátozottak Mezőkövesdi Egyesületének képviselője
(4) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a Humán Erőforrás Bizottság elnöke vezeti.
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. §
(1) Ezen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, azzal, hogy a hatályba lépés napján már benyújtott, de el nem bírált kérelmek esetében is ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 4/2011. (III. 1.) önkormányzati rendelet, a Felsőoktatási önkormányzati szociális ösztöndíjról szóló 11/2001. /V.31./önkormányzati rendelet , a helyi szociálpolitika kerekasztal létrehozásáról szóló 3/2009. (II.23.) önkormányzati rendelet.
Siposné Horváth Anita sk. Tóthné Bodnár Irén sk.
polgármester címzetes főjegyző