Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében megállapítsa a Mindszent Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosítandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások körét, fajtáit, megállapításuk eljárási rendjét és jogosultsági feltételeit, folyósításuk, valamint felhasználásuk ellenőrzésének szabályait.

(2) A rendelet célja továbbá, hogy meghatározza a személyes gondoskodás keretében biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, valamint az ellátások igénybevételének, a térítési díj megfizetésének módját.

2. § A rendelet célja olyan helyi szociális ellátó rendszer kialakítása, mely az állam által biztosított szociális ellátások és az önkormányzat gazdasági teljesítőképessége figyelembe vételével célzott, hatékony segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére, kiküszöböli ugyanakkor az ellátások közötti indokolatlan átfedéseket, megakadályozza a szociális ellátások jogosulatlan igénybevételét.

3. § A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény hatályára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával a Mindszent város közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.

2. Alapelvek

4. § (1) Az önkormányzat a szociális ellátások biztosítását – az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségét alapelvként deklarálva és egyik alapvető jogosultsági feltételként figyelembe véve – kiemelt feladatként kezeli.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) Az ellátást igénylők a tőlük elvárhatóság követelményének akkor tesznek eleget, ha a lehetséges jövedelmek megszerzése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik. Így különösen munkanélkülivé válás esetén regisztráltatják magukat az állami foglalkoztatási szervnél, azzal együttműködnek, valamint ha bármilyen más rendszeres pénzellátásra jogosultak, akkor annak megállapítása érdekében eljárnak, továbbá egészségi állapotuk függvényében jövedelmüket megpróbálják egyszerűsített foglalkoztatás keretében – pl. alkalmi munka vállalásával - vagy a konyhakert művelésével, állattartással kiegészíteni. A közüzemi díjhátralékkal rendelkező akkor tesz eleget ennek a követelménynek, amennyiben a közüzemi szolgáltatónál eljár, és a hátralékkal kapcsolatban pl. részletfizetési megállapodást köt.

(4) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, szociális- és gyermekjóléti, családsegítő, egészségügyi intézmények – a civil szervezetekkel, érintett magánszemélyekkel, hozzátartozókkal együttműködve - a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

(5) Rendkívüli szociális ellátás iránti kérelem esetén vizsgálandó, hogy az adott létfenntartást veszélyeztető vagy váratlan anyagi kiadást előidéző élethelyzet más, rendszeres ellátás megállapításával megoldható-e.

(6) Az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat az adott év költségvetési rendeletében szociális feladatokra meghatározott előirányzat erejéig biztosítja.

3. Értelmező rendelkezések

5. § Az e rendelet alkalmazása során használt és e rendeletben nem szabályozott fogalmakra a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

6. § E rendelet alkalmazásában

1. egy főre jutó jövedelem: a család, háztartás összjövedelmének és a családban, háztartásban élők számának hányadosa,
   
2. egyedi fűtési mód: amikor a fűtési energia-hordozó nem vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatás útján jut el az ingatlanba, hanem egyedi központi vagy helyiségfűtést (kályha, kandalló, stb.) alkalmaznak,
3. életvitelszerű helyben lakás: amennyiben a kérelmező (jogosult) vagy a család, háztartás kérelemmel érintett tagjainak valamelyike áll szerződéses jogviszonyban az adott fogyasztási helyen a közüzemi szolgáltatókkal,
4. fogyasztási egység: a család, háztartás tagjainak a családon, háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
   

da) a család, háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0

db) a család, háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9

dc) minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8

dd) a család, háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8

de) minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7

df) minden olyan személy arányszáma, aki magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági  támogatásban részesül 0,2-del növekszik

dg) az egyedülálló szülő, nevelőszülő, gyám arányszáma 0,2-del növekszik.

5. köztemetést végző szolgáltató: a temető üzemeltetője, amennyiben temetkezési szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkezik, ennek hiányában a köztemetési szolgáltatás végzésére az önkormányzattal szerződő partner,
6. legolcsóbb temetési mód: a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény szerinti temetkezési szolgáltatás elemei közül csak a kegyeleti jogok biztosításához minimálisan szükségesek alkalmazása a legolcsóbb módon, a minimálisan szükséges temetési kellékek legolcsóbb fajtájának felhasználásával,
7. létfenntartást veszélyeztető helyzet: amikor az adott kérelmező, vagy az érintett család tagjai a szociális válsághelyzet kialakulása vagy váratlan többletkiadás miatt már az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, személyes higiéniát biztosító árucikkek megvásárlására sem képesek.
   

4. Általános eljárási rendelkezések

7. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.), a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.), továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § (1) A helyi pénzbeli és természetbeni szociális ellátások (a továbbiakban: települési támogatás) iránti kérelmet az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell az adott ellátás tekintetében e rendeletben, illetve a formanyomtatványon meghatározott mellékleteket.

(3) Havi rendszerességgel járó települési támogatás esetén az új kérelem a jogosultsági idő lejárta előtt legfeljebb 45 nappal nyújtható be.

9. § (1) A kérelemben közölt adatok valódisága környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit bármely más ügyben vizsgálták, és a 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmányból a kérelmező körülményei ismertek és azokban lényeges változások nem feltételezhetők.

10. § (1) A havi rendszerességgel járó jövedelmek esetén a kérelemhez a hivatalos jövedelemigazolás (pl. munkáltatói jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, folyósító szerv határozata, stb.) eredeti vagy hitelesített másolati példányát kell csatolni.

(2) A nem havi rendszerességgel szerzett – pl. állattartásból, ingatlan bérbeadásából, értékpapírból, alkalmi munkákból – valamint a vállalkozásból származó jövedelmet nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelőző egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának és nettó összegének megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll.

(3) Mellőzni lehet a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

11. § (1) A közös lakásban élő házastársak, élettársak akkor tekinthetők külön háztartásban élőknek, ha a közös lakás használatáról a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint egymással szerződést, megállapodást kötöttek, vagy arról kérelmükre a bíróság döntött.

(2) Egyedülállónak akkor tekinthető a szülő (nevelőszülő, gyám), ha az államháztartásról szóló törvény szerint vezetett elektronikus családtámogatási (szociális) nyilvántartás alapján a családtámogatási ellátást az egyedülálló szülőkre vonatkozó szabályok szerint folyósítják részére.

12. § (1) Amennyiben a jogosult lakcíme az önkormányzat illetékességi területén megszűnik, a változás hónapjára járó ellátást még teljes összegben folyósítani kell. Az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás folyósítását a lakcímváltozást követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

(2) Az illetékességi területen belül történt lakcímváltozás esetén az (1) bekezdésbe foglaltakat a lakásfenntartási települési támogatás és az adósságkezelési települési támogatás tekintetében kell alkalmazni.

13. § (1) Az ellátásra való jogosultság időtartama alatt a jogosult haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni, ha a jogosultsági feltételek alapjául szolgáló jövedelmi, vagyoni viszonyokban tartós változás áll be, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy családban, háztartásban élők létszáma megváltozott.

(2) Az (1) bekezdésbe foglalt kötelezettség teljesítése szempontjából a jövedelmi viszonyokban bekövetkezett tartós változásnak kell tekinteni különösen

1. az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
2. keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony legalább 3 egymást követő hónapban fennáll,
3. a keresőtevékenység megszűnését,
4. ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a) – c) pontokon kívüli okból három egymást követő hónapban legalább 10%-os mértékű változás következik be.

(3) Nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási munkát végez.

14. § Ha az öregségi nyugdíjminimum összege emelkedik, az ennek bizonyos százalékához kötötten megállapított ellátást az emelkedést követő hónap 1. napjától az emelt összegben kell folyósítani, erről határozatot nem kell hozni.

15. § (1) Amennyiben a települési támogatást pénzbeli ellátásként nyújtják, a jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv elszámolási kötelezettséget írhat elő. 

(2) Az elszámolás formájáról, módjáról, a benyújtandó dokumentumokról, igazolásokról a települési támogatásra való jogosultság megállapításáról szóló határozatban kell rendelkezni.

5. A szociális gondoskodás rendszere

16. § (1) Az önkormányzat az arra rászorulók részére a szociális gondoskodás keretén belül a következő ellátásokat nyújtja:

1. települési támogatások,
2. természetbeni szociális ellátások,
3. egyes szociális alapszolgáltatások megszervezése,
4. szakosított ellátások biztosítása.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti települési támogatásokat a II. fejezet rendelkezéseinek figyelembe vételével elsősorban természetbeni ellátásként kell nyújtani.

17. § (1) Települési támogatás ugyanazon személy, család részére ugyanarra az időszakra vonatkozóan – a (2)-(4) bekezdésekbe foglalt kivétellel – több jogcímen is megállapítható.

(2) Ugyanazon személy, család ugyanarra (egymást időben átfedő) időszakra egyszerre a fűtési költségekre megállapított lakásfenntartási települési támogatásban és tüzelővásárlási települési támogatásban nem részesíthető.

(3) Rendkívüli települési támogatás nem nyújtható olyan célra, melyre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan más, rendszeres szociális ellátás került megállapításra.

(4) Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg azon személy részére, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult.

6. Hatásköri rendelkezések

18. § (1) A Képviselő-testület a következő települési támogatások megállapításával, folyósításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át:

1. rendkívüli települési támogatás megállapítása létfenntartást veszélyeztető helyzet fennállása miatt azonnali intézkedést igénylő esetben.

(2) A Képviselő-testület a következő települési támogatások megállapításával, folyósításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskörét a szociális feladatokat ellátó bizottságára ruházza át:

1. tüzelővásárlási települési támogatás,
2. adósságkezelési települési támogatás,
3. rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdés a) pontja kivételével.

(3) A Képviselő-testület a következő települési támogatások, valamint szociális alapszolgáltatás megállapításával, folyósításával (biztosításával), megszüntetésével, a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre ruházza át:

1. lakásfenntartási települési támogatás,
   
2. gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás,
3. szociális étkeztetés igénybevétele.
   

19. § A Képviselő-testület a köztemetés elrendelésével, valamint a költségek hagyatéki teherként történő bejegyeztetésével, illetve megtéríttetésével, továbbá a megtérítés alóli mentesítéssel, részletfizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

7. Lakásfenntartási települési támogatás

20. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadásaikhoz nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a villanyáram-, vezetékes ivóvíz- és vezetékes gázfogyasztás díja; a szennyvízcsatorna-használat és a települési szilárdhulladék-szállítás díja; a lakbér vagy albérleti díj, valamint közös költség megfizetéséhez nyújt lakásfenntartási települési támogatást.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban azon lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(5) A (4) bekezdésbe foglaltakon túl lakásfenntartási települési támogatást kell megállapítani az adósságkezelési települési támogatásban részesülő jogosult részére.

(6) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a háztartás fogyasztási egységei összegének hányadosával.

21. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás egy jogosultsági időszakon belül egyszerre legfeljebb kétfajta, a 20. § (2) bekezdésébe foglalt kiadás megfizetéséhez állapítható meg. A jogosultsági időszakon belül ez legfeljebb egyszer módosítható.

(3) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

22. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra megállapított összege, amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és

1. a háztartásban 1 személy él: 3.500,- Ft,
2. a háztartásban 2-3 személy él: 4.500,- Ft,
3. a háztartásban 4-5 személy él: 6.000,- Ft,
4. a háztartásban 6 vagy annál több személy él: 7.000,- Ft.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra megállapított összege, amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az (1) bekezdésbe foglalt mértéket meghaladja, és

1. a háztartásban 1 személy él: 2.500,- Ft,
2. a háztartásban 2-3 személy él: 3.500,- Ft,
3. a háztartásban 4-5 személy él: 5.000,- Ft,
4. a háztartásban 6 vagy annál több személy él: 6.000,- Ft.
   

23. § (1) Azon háztartások esetében, akiknél a díjhátralék miatt a vezetékes gáz- vagy áramszolgáltatást kikapcsolták, illetve a kikapcsolásról értesítést kaptak, vagy egyéb okból arra jogosultak (pl. védendő fogyasztóként nyilvántartásba vették) – a kérelmező hozzájárulása esetén - előírható, hogy a szolgáltatás visszaállítása, illetőleg a kikapcsolás elkerülése érdekében előrefizetős mérőkészülék kerüljön felszerelésre.

(2) Az (1) bekezdésbe foglalt esetben a támogatást az adott mérőkészülék működtetését lehetővé tevő, a fogyasztó nevén regisztrált kódhordozó (kártya) elektronikus úton történő feltöltésével kell nyújtani.

8. Tüzelővásárlási települési támogatás

24. § (1) A tüzelővásárlási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott, egyedi fűtési móddal ellátott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési költségeihez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat az egyedi fűtőberendezések fűtéséhez használt tűzifa megvásárlásához nyújt tüzelővásárlási települési támogatást.

(3) Tüzelővásárlási települési támogatás abban az esetben is megállapítható, ha az ingatlant a vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatásba bekapcsolták, azonban a háztartás tagjai egyedi fűtést is alkalmaznak.

(4) Tüzelővásárlási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló személy esetében 250%-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

25. § (1) A tüzelővásárlási települési támogatást a november 15-től április 15-ig tartó fűtési idényre vagy annak meghatározott időszakára elsősorban – a támogatás teljes mennyiségére vonatkozóan - a tüzelőanyag fajtájának megfelelő mértékegységben (q, m³), illetve amennyiben ez nem lehetséges, pénzben, az egy hónapra járó összeg meghatározásával kell megállapítani.

(2) A tüzelővásárlási települési támogatás egy hónapra megállapított mennyisége, amennyiben a jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és

            a) a háztartásban 1-3 személy él: 3 q,

            b) a háztartásban 3-nál több személy él: 4 q.

(3) A tüzelővásárlási települési támogatás egy hónapra megállapított mennyisége, amennyiben a jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem a (2) bekezdésbe foglalt mértéket meghaladja, és

            a) a háztartásban 1-3 személy él: 2 q,

            b) a háztartásban 3-nál több személy él:3 q.

(4) A tüzelővásárlási települési támogatás iránti kérelmet az adott év október hó 1. és 31., valamint január 1. és 31. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

9. Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás

26. § (1) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló személyek egészségi állapotának megőrzéséhez, helyreállításához kapcsolódó költségeinek csökkentéséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a kérelmező havi rendszeres gyógyszervásárlási kiadásaihoz nyújt települési támogatást.

(3) A kérelmező havi rendszeres gyógyszerszükségletét a vonatkozó jogszabályok, különösen az Szt. rendelkezései, és a szakmai szabályok betartásával a háziorvos igazolja.

(4) Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy esetén 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy havi rendszeres gyógyszerszükséglete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(5) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

27. § (1) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra megállapított összege, amennyiben a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén 150%-át nem haladja meg, 5.000,- Ft/hó.

(2) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra megállapított összege, amennyiben a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem, illetve az egyedülálló személy jövedelme az (1) bekezdésbe foglalt mértéket meghaladja, 3.000,- Ft/hó.

10. Adósságkezelési települési támogatás

28. § (1) Az adósságkezelési települési támogatás a szociálisan rászorult személyek, családok részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás.

(2) E rendelet alkalmazásában adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

1. villanyáram,
2. vezetékes gáz, valamint
3. víz- és csatornadíj

közüzemi díjtartozás.

(3) Adósságkezelési települési támogatásra az a szolgáltatóval (a követelés jogosultjával) szerződéses jogviszonyban álló személy jogosult, akinek a nevén a mérőóra van, feltéve, hogy életvitelszerűen az adóssággal érintett ingatlanban lakik, és annak tulajdonosa vagy azzal jogszerűen rendelkezni jogosult (bérlője, használója, birtokosa).

(4) Az adósságkezelési támogatás feltétele, hogy az adós az e rendelet szerinti adósságkezelési tanácsadásban részesüljön, és abban aktívan közreműködjön.

29. § (1) Adósságkezelési települési támogatásra jogosult a kérelmező, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló személy esetén 250%-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Családban élő kérelmezők esetén legalább a házastársak, élettársak egyikének, egyedülálló kérelmező esetén a kérelmezőnek rendszeres havi jövedelemmel kell rendelkeznie. Munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén ennek a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónapja fenn kell állnia.

(3) Adósságkezelési települési támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha az adóssággal érintett ingatlan (lakás)

1. a helyi adókról szóló törvényben szabályozott hasznos alapterülete a 100 m²-t nem haladja meg, és
2. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerint komfortosnak vagy annál alacsonyabb komfortfokozatúnak minősül.

(4) Nem jogosult adósságkezelési települési támogatásra, aki az adóssággal érintett lakásra tartási-, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, vagy más, állami adósságkezelési szolgáltatásban (pl. családi csődvédelem) részesül.

30. § (1) Az adósságkezelési települési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege legfeljebb 100 ezer forint.

(2) A megállapított adósságkezelési települési támogatást annyi havi részletben kell a követelés jogosultjának átutalni, ahány részletben az adós az önrész megfizetését vállalja. A támogatás egy összegben történő átutalására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az adós vállalja az önrész egy összegben történő megfizetését.

(3) Adósságkezelési települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) Az adósságkezelési települési támogatás vissza nem térítendő szociális ellátás.

(6) Az adósságkezelési települési támogatás kezdő időpontja a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap első napja.

11. Rendkívüli települési támogatás

31. § (1) A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a váratlan többletkiadás miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtott ellátás.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmek tárgyában való döntéshozatal során az e rendeletbe foglalt objektív – különösen a jövedelmi, vagyoni – feltételek fennállásának vizsgálata mellett egyedi elbírálás és mérlegelés alkalmazásával kiemelt figyelmet kell fordítani az Szt.-ben és a jelen rendeletben lefektetett alapelvek érvényesülésére és ezzel összefüggésben a kérelmező konkrét helyzetének megítélésére.

(3) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Létfenntartást veszélyeztető és azonnali intézkedést igénylő esetben e jövedelemhatártól el lehet térni.

(4) A rendkívüli települési támogatás összegét a (2) bekezdésbe foglalt egyedi elbírálás és mérlegelés alapján úgy kell megállapítani, hogy – az e rendeletben meghatározott kereteken belül - hozzájáruljon a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzet elhárításához, az időszakos vagy tartós létfenntartási gondok áthidalásához, illetve az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás okozta helyzet megoldásához.

(5) Az eseti jelleggel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg.

(6) A polgármester a 18. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt hatáskörének gyakorlása során legfeljebb évi 400 ezer forint keretösszeg erejéig nyújthat rendkívüli települési támogatást.

32. § (1) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2) Kamatmentes kölcsön formában nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén vizsgálni kell és a döntésnél mérlegelési szempont a visszafizetés fedezete és biztonsága (pl. rendszeres, és végrehajtás esetén letiltható jövedelem, stb.).

(3) Kamatmentes kölcsön formában nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén annak összege legfeljebb 100 ezer forint, a kölcsön futamideje legfeljebb 18 hónap lehet.

33. § (1) Meghatározott időszakra, havi rendszerességgel legfeljebb 6 hónapra és legfeljebb 15.000,- Ft/hó összegben nyújtható rendkívüli települési támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát megelőzően legalább 15 nappal benyújtott újabb kérelem alapján, a feltételek fennállásának ismételt megvizsgálása után a meghatározott időszak legfeljebb egyszer és legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.

34. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20%-át. Ettől el lehet térni, amennyiben a temetés költségeinek viselése a kérelmező vagy családja esetében létfenntartást veszélyeztető helyzetet idézne elő.

(2) Temetési költségekhez való hozzájárulás nem állapítható meg, ha szociális temetésre vagy köztemetésre kerül sor.

35. § (1) Elemi kár az elháríthatatlan, rendkívüli természeti, időjárási esemény (különösen ár- vagy belvíz, szélvihar, villámcsapás, tűz) okozta kár, amely egyes ingatlanokat, vagy a katasztrófavédelemről szóló jogszabályok szerinti mértékben és területen több ingatlant érint, és amelynek következtében a lakhatás elemi feltételei megszűntek vagy veszélyben vannak.

(2) Elemi kár esetén a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv a 31. § (3) bekezdésébe foglaltaktól eltérhet, azonban támogatás ebben az esetben is csak akkor állapítható meg, ha a károsult személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át.

(3) Elemi kárra tekintettel a kamatmentes kölcsön formában nyújtott rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 500 ezer forint, a kölcsön futamideje legfeljebb 72 hónap lehet.

(4) Amennyiben a károsodott ingatlan műszakilag gazdaságosan már nem állítható helyre, az elemi kárra tekintettel folyósított rendkívüli települési támogatás használt lakás vásárlására vagy új lakóház építésére is felhasználható.

(5) Az elemi kárra tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról az önkormányzat és a segélyezett megállapodást köt egymással. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

1. a támogatás összegét, a futamidőt, a folyósítás módját, időpontját,
2. a támogatást nyújtó önkormányzat ellenőrzési jogosultságát, melyhez más szerv (pl. építésügyi hatóság, stb.) közreműködését igénybe veheti,
3. a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratait, dokumentumait,
4. az elszámolási kötelezettséget, valamint annak módját és végső határidejét,
5. a jelzálogjogra, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket,
6. a céltól eltérő felhasználás esetére a visszafizetési kötelezettséget,
7. a károsult nyilatkozatát a helyreállított ingatlanra vonatkozó lakásbiztosítási szerződés megkötésének vállalásáról; ennek elmulasztása, illetve a biztosítási szerződés megkötése esetén 10 éven belül a biztosítottnak felróható megszűnés esetére a jogkövetkezményeket,
8. használt lakás vásárlása vagy új lakás építése esetén a károsodott ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat tulajdonszerzésének szabályait.

(6) Elemi kár esetén nem nyújtható támogatás, ha

1. a kár bekövetkezését az ingatlan tulajdonosának, más jogszerű használójának felróható tevékenysége vagy mulasztása idézte elő,
2. a károsodott ingatlan nem lakás céljára szolgál,
3. a károsodott ingatlan nem kizárólagosan magántulajdonban van,
4. a károsodott ingatlan műszakilag gazdaságosan nem helyreállítható és nem állnak fenn a (4) bekezdésbe foglalt feltételek,
5. a károsultnak és családjának a károsodott ingatlanon kívül a tulajdonában, használatában más, lakás céljára szolgáló ingatlan van, illetőleg más lakáscélú ingatlanra vonatkozó bérleti joga áll fenn.

III. Fejezet

TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

12. A települési támogatások természetbeni nyújtásának

 és folyósításának szabályai

36. § (1) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztó és a fogyasztási hely azonosításához szükséges adatokat.

(2) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a fogyasztó és a fogyasztási hely azonosításához szükséges adatokat,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(4) Amennyiben a támogatás jogosultja társasházi fogyasztó, az adatszolgáltatás során a (3) bekezdés e) pontja tekintetében a társasház szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot kell megadni.

(5) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a fennmaradó különbözeti összeget a következő havi számlában kell érvényesíteni.

(6) Adott lakásra vonatkozó szolgáltató változás esetén a változás hónapjára járó támogatás teljes összegét még a korábbi szolgáltatónak, a változást követő hónapra járó támogatást már az új szolgáltatónak kell utalni.

37. § (1) Adósságkezelési települési támogatásban részesülő jogosultnak a lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtania.

(2) Előrefizetős mérőkészülék alkalmazásának előírása esetén a kérelmezőnek hozzájárulásában arról is nyilatkoznia kell, hogy a készülék működtetését legalább egy évig vállalja. Amennyiben a szolgáltató a készüléket a nyilatkozatban vállalt időnél korábban, a kérelmező kérésére vagy neki felróható okból leszereli, a lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultságot a készülék leszerelésének hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

(3) Az előrefizetős mérőkészülék 23. § (2) bekezdése szerinti feltöltése a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Mindszenti Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) családgondozójának, vagy a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjének (szociális segítőjének) közreműködésével történik. A megállapító határozat alapján minden hónapban a kijelölt családgondozó vagy ügyintéző, szociális segítő kezéhez kerül kifizetésre az adott hónapra járó támogatás összege, aki a jogosulttal egyeztetve valamely helyi, a szolgáltatóval szerződésben álló, a kártya feltöltésére feljogosított kereskedelmi vagy vendéglátó egységben a támogatás összegét a kártyára elektronikusan feltölti.

(4) A családgondozó (ügyintéző, szociális segítő) a feltöltő helyen kapott bizonylatnak a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda Pénzügyi Csoportjához (a továbbiakban: pénzügyi csoport) – legkésőbb a feltöltés napját követő 5 napon belül – történő benyújtásával számol el a támogatás összegével.

38. § (1) A tüzelővásárlási települési támogatás iránti kérelmek elbírálását követően a Polgármesteri Hivatalnak a támogatási kérelmek döntésre való előkészítésére a munkaköri leírása alapján köteles ügyintézője (a továbbiakban: ügyintéző) a 25. § (1) bekezdése szerinti mértékegységben összesíti a tűzifa vásárlására a hatáskörrel rendelkező szerv által megállapított támogatásokat. Az összesítést tartalmazó bizonylatot a határozatok egy-egy másolati példányával együtt átadja a pénzügyi csoportnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint összesített tűzifa-mennyiséget Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Csoportjának (a továbbiakban: városüzemeltetési csoport) kijelölt munkatársa vásárolja meg és veszi készletként nyilvántartásba a vonatkozó jogszabályok és a Hivatal belső szabályzatai rendelkezéseinek betartásával.

(3) A tüzelőanyag jogosultaknak történő átadására az önkormányzat erre kijelölt telephelyén, a városüzemeltetési csoport közreműködésével kerül sor. Az átadás időpontjáról a városüzemeltetési csoport tájékoztatása alapján az (1) bekezdésben meghatározott ügyintéző értesíti a jogosultakat.

(4) A tüzelőanyag lakásra történő kiszállítására kivételes esetben kerülhet sor. Erről a hatáskörrel rendelkező szerv a megállapító határozatban (pl. egészségügyi okokra, idős életkorra, stb. tekintettel) dönt.

39. § (1) A gyógyszerköltségek viselésének támogatására benyújtott kérelemhez becsatolt háziorvosi igazolást – amennyiben arra törvény vagy kormányrendelet, miniszteri rendelet felhatalmazást ad – a szakhatósági állásfoglalás kiadása végett meg kell küldeni az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek. A szakhatósági állásfoglalást a kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell kérni.

(2) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott támogatást minden hónap 5. napjáig a Polgármesteri Hivatal pénztárában készpénzben kell kifizetni, vagy a jogosult választása szerinti bankszámlára kell átutalni.

40. § (1) Amennyiben az adósságkezelési települési támogatás megállapítása során az adósnál előrefizetős mérőóra kerül felszerelésre, a kódhordozó kártya feltöltésére a 37. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az adós részére előrefizetős mérő készüléket is biztosítanak, az adósságkezelési települési támogatás a készülék felszerelésének költségével együtt nem haladhatja meg a 30. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket.

41 § (1) A 28. § (4) bekezdése szerinti adósságkezelési tanácsadást a családsegítő szolgálat (e § alkalmazásában: tanácsadó) végzi.

(2) Az adós az adósságkezelési támogatásban részesítésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megkötni a tanácsadóval az adósság rendezésének feltételeit szabályozó írásbeli megállapodást. A határidő jogvesztő, elmulasztása a támogatásra való jogosultság megszüntetését vonja maga után.

(3) Az adós a támogatás időtartama alatt együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

1. hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
2. aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
3. havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni, és tájékoztatást adni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
4. a megállapító határozatba foglalt önrészt, illetve annak törlesztő részletét a megadott határidőig befizetni, és ezt minden hónapban a tanácsadónak hitelt érdemlően igazolni.

(4) A tanácsadó

1. a kérelem benyújtását megelőzően tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
2. az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési támogatásra,
3. az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásban adósságkezelési megállapodást köt,
4. az adósságkezelési támogatás időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart, és havonta legalább egy személyes találkozó útján figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,
5. szükség esetén kezdeményezi az adósságkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, a jogosultság megszüntetését,
6. a (3) bekezdés d) pontja szerinti igazolást haladéktalanul eljuttatja a pénzügyi csoportnak.

(5) A pénzügyi csoport kizárólag a (3) bekezdés d) pontja szerinti igazolás átvételét követően utalja át a követelés jogosultjának a támogatást, illetve annak abban a hónapban esedékes részletét.

(6) Az adós személyes találkozón történő megjelenéséről, az együttműködési kötelezettség teljesítéséről írásos dokumentációt kell vezetni, mely tartalmazza – találkozónként - az időpontot, a személyes találkozón megbeszéltek rövid tartalmát, az adós feladatát vagy vállalását és a teljesítés határidejét, az adós aláírását.

42. § (1) A 15 ezer forintot meghaladó rendkívüli települési támogatás esetén a megállapító szerv köteles megvizsgálni a támogatás vagy annak egy része természetbeni formában történő nyújtásának lehetőségét.

(2) Rendkívüli települési támogatás természetben történő nyújtásának minősül különösen a fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány, az étkezési térítési díj vagy a tankönyvek díja intézménynek történő átutalása, a közüzemi díj szolgáltatónak történő utalása.

(3) A (2) bekezdésbe foglaltakon túl természetbeni támogatásnak minősül, amennyiben a rendkívüli települési támogatást az ügyintéző vagy a családsegítő szolgálat családgondozója vásárolja le és a vásárolt élelmiszereket, árucikkeket adja át a jogosultnak.

(4) A temetési költségek viseléséhez benyújtott kérelem esetén ahhoz csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési számlát vagy számlákat.

43. § (1) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély felhasználásáról elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás formájáról, módjáról, a benyújtandó dokumentumokról, igazolásokról a segély odaítéléséről szóló határozatban kell dönteni.

(2) Kamatmentes kölcsön formában nyújtott önkormányzati segély esetén a kölcsön folyósítására, visszafizetésére, a felhasználás ellenőrzésére és az elszámolásra vonatkozó főbb feltételekről az önkormányzat és a segélyezett megállapodást köt.

(3) Meghatározott időszakra, havi rendszerességgel nyújtott önkormányzati segély esetén adott időszakon belül a következő havi összeg folyósításának feltételeként – az (1) bekezdésbe foglaltak szerint - az előző havi összeg felhasználásáról szóló elszámolási kötelezettség írható elő.

(4) Ha a segélyezett az elszámolási kötelezettségét nem, vagy nem határidőben teljesíti, a folyósított önkormányzati segély visszafizetésére kell kötelezni, valamint havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segély esetén a további segélyezést haladéktalanul meg kell szüntetni.

13. Köztemetés

44. § (1) Köztemetés elrendelése esetén a köztemetést végző szolgáltatónak a legolcsóbb temetési mód szerint kell az elhunyt eltemettetéséről gondoskodnia.

(2) Amennyiben a haláleset helye szerint illetékes önkormányzat megtérítési igényt nyújt be Mindszent Város Önkormányzatához, úgy az igényhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát, valamint a köztemetés költségeit igazoló dokumentumok hiteles másolatát.

(3) Amennyiben Mindszent Város Önkormányzata nyújt be megtérítés iránti igényt, azt a (2) bekezdés szerinti mellékletekkel kell megküldeni az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzatnak.

(4) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott megtérítési kötelezettség alól kérelemre

1. ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló kötelezett esetében havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy egyébként a kötelezett a köztemetés költségének megtérítése miatt létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerülne, teljes mentesítés,
2. ha a jövedelem az a) pontba foglaltnál magasabb, de családban élő kötelezett esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló kötelezett esetében a havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, részleges – legfeljebb azonban a köztemetés költségének 50%-áig terjedő – mentesítés, továbbá
3. részletfizetési kedvezmény
   

adható.

(5) A (4) bekezdés c) pontja esetén a kedvezmény futamideje a 24 hónapot nem haladhatja meg.

14. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

45. § Jogosulatlanul igénybevett ellátás esetén a megtérítés összegének elengedésére, mérséklésére, a részletfizetési kedvezményre a 44. § (4)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Fejezet

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

15. Az ellátások formái

46. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a) szociális alapszolgáltatások,

b) szakosított ellátás.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

1. étkeztetés,
2. tanyagondnoki szolgáltatás,
3. házi segítségnyújtás,
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
5. családsegítés,
6. időskorúak nappali ellátása.

(3) Szakosított ellátás:

1. Időskorúak Ápolást, Gondozást Nyújtó Otthona.

16. Alapszolgáltatások

47. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy, intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti – dokumentációt vezet.

(3) Az önkormányzat fenntartásában biztosított szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) tanyagondnoki szolgáltatás.

(4) A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális alapszolgáltatások:

a) házi segítségnyújtás,

b) családsegítés,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) nappali ellátás.

(5) A (4) bekezdésbe foglalt szociális alapszolgáltatások igénybevételének és a fizetendő térítési díjaknak a szabályait – mint a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásában kijelölt önkormányzat - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének vonatkozó rendelete tartalmazza.

17. Szociális étkeztetés

48. § (1) Az étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, ha azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással,

b) házhoz szállítással,

c) elvitellel.

(3) Az étkeztetés iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének.

(4) Az írásbeli kérelem formai követelményeit a rendelet 5. (normál), illetve 6. (diétás) melléklete tartalmazza. A szóban előterjesztett kérelem rögzítésére a kérelem-minta alapján kerül sor. 

49. § (1) Az étkeztetésre való jogosultság elbírálásakor szociálisan rászorulónak minősül elsősorban, aki

a) kora,

b) egészségi állapota,

c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége,

d) szenvedélybetegsége,

e) hajléktalansága

miatt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani az ellátást.

(2) Étkeztetés iránti kérelmet nyújthat be az a személy is, aki olyan létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül, amely az ő vagy közeli hozzátartozói megélhetését fenyegeti.

(3) A polgármester az étkeztetésre vonatkozó kérelmeknek mindaddig helyt adhat, ameddig a szolgáltatás-nyújtási kapacitását az önkormányzat nem lépi túl.

50. § (1) Kora miatt szociális étkeztetésre jogosult, aki a 60. életévét betöltötte.

(2) Egészségi állapotra hivatkozással benyújtott kérelem alátámasztására a kérelmező a háziorvos által kiállított, az ellátást igénylő betegségére, egészségi állapotára vonatkozó igazolást köteles csatolni kérelméhez, amely bizonyítja a 48. § (1) bekezdésébe foglalt helyzet fennállását.

(3) Fogyatékosságra hivatkozással benyújtott kérelem alátámasztására a kérelmező a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján folyósított támogatást igazoló dokumentumot köteles a kérelemhez csatolni.

(4) Pszichiátriai betegségre, illetőleg szenvedélybetegségre hivatkozással benyújtott kérelem alátámasztására a kérelmező a szakorvos által kiállított, az ellátást igénylő betegségére, egészségi állapotára vonatkozó igazolást köteles csatolni kérelméhez, amely bizonyítja a 48. § (1) bekezdésébe foglalt helyzet fennállását.

(5) Hajléktalanságra hivatkozással benyújtott kérelem alátámasztására a kérelmező tartózkodási helyére vonatkozóan azt köteles igazolni, hogy lakóhellyel nem rendelkezik, tartózkodási helyeként pedig az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg.

(6) Amennyiben a kérelmező igénye elutasításra került, ez ellen az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez címzett, de a polgármesterhez benyújtott panasszal élhet.

51. § (1) Az ellátás megkezdése előtt az önkormányzat az ellátást igénylővel, vagy törvényes képviselőjével határozott vagy határozatlan időre írásban az e rendelet 4. melléklete szerinti megállapodást köt.

(2) A szolgáltató a jogosultság feltételeit az igénybevételt megelőzően, illetve a szolgáltatást igénybe vevők esetében évente legalább egy alkalommal jogosult felülvizsgálni.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során bizonyítást nyer, hogy az igénylés feltételei már nem állnak fenn, a szolgáltató jogosult a megállapodást felbontani, az ellátás nyújtását megszüntetni.

(4) Az étkeztetés ellátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás a kiszállítás. Az önkormányzat kiszállítással biztosítja az étkeztetést azon személyeknek, akik kérelmezik ezt a kapcsolódó szolgáltatást.

52. § (1) Az étkeztetésért és kiszállításért az ellátás jogosultja térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj összege a rendelet 1. mellékletében kerül meghatározásra.

(2) A térítési díj felülvizsgálatára a szolgáltatás nyújtója évente két alkalommal – először április hónap 1. napi hatállyal - jogosult. A felülvizsgálatot követően megállapított térítési díjról az önkormányzat értesítést küld az ellátás igénybe vevőjének.

(3) Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez fordulhat.

(4) A térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni Mindszent Város Polgármesteri Hivatalának költségvetési számlájára.

18. Tanyagondnoki szolgáltatás

53. § A tanyagondnoki szolgáltatás szabályait Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének külön rendelete tartalmazza.

19. Szakosított ellátás

54. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

(2) A Mindszent városban működtetett, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (HTKT) által fenntartott szakosított ellátás: Idősek Ápolást, Gondozást Nyújtó Otthona (6630 Mindszent, Kőrösi Cs. S. u. 1.)

(3) A szakosított ellátás igénybevételének és a fizetendő térítési díjaknak a szabályait – mint a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásában kijelölt önkormányzat - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének vonatkozó rendelete tartalmazza.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Szociálpolitikai kerekasztal

55. § Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart. Tagjai a polgármester, a jegyző, a HTKT Kapcsolat Központ főigazgatója, a HTKT és az önkormányzat által fenntartott szociális intézmények vezetői, a Képviselő-testület szociális feladatokat ellátó bizottságának elnöke, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint az Idősügyi Tanács elnöke. A kerekasztal üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Szociálpolitikai Tanács területi szervének vezetőjét, valamint – a tárgyalt előterjesztés témájától függően - a megyei szociális intézmények vezetőit is.

21. Szolgáltatástervezési koncepció

56. § A szociális szolgáltatástervezési koncepciót a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulással egyeztetve, az adott ciklusra elfogadott Gazdasági és Munkaprogramhoz igazodóan kell elkészíteni.  Megalkotásakor figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági helyzetére, teherbíró képességére is.

22. Hatálybalépés, hatályukat vesztő rendelkezések

57. § (1) Ez a rendelet 2015. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet.