1. § A rendelet hatálya kiterjed Akasztó önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

(2) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

3. § Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

4. § (1) Az eljárást:

(2)² A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézményben lehet benyújtani.

(3) A kérelemhez szükséges nyilatkozatot a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban, két tanú igazolásával teheti meg e rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni. A hiánypótlásra 8 napos határidővel kell felhívni a kérelmezőt.

(5) A települési támogatás iránti kérelmekről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni, melybe a hiánypótlás határideje nem számít bele.

5. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felhívás ellenére - a hiánypótlásban meghatározott időpontig - sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban (azonos lakcímen) élők jövedelmét igazoló dokumentumokat, valamint – a települési temetési támogatás kivételével - a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon 1 havi fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat, különösen a közüzemi számlákat (víz, villany, gáz), valamint élelmiszerre, ruházatra, gépjármű fenntartására, biztosításra, hulladék szállítási díjra, telefonra, hiteltörlesztésre, adó jellegű kiadásra fordított költségeket. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 75 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(3)³ Gyógyszerköltségre nyújtott természetbeni települési támogatás esetén csatolandó a gyógyszertár által kiállított igazolás, mely a háziorvos által felírt, a kérelmező gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz szükségleteit tartalmazza.

(4) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatal az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet. A kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelmét el kell utasítani. Nem kell környezettanulmányt készíteni ugyanazon kérelmező szociális helyzetéről, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül környezettanulmány már készült és a kérelem, valamint a becsatolt nyilatkozat és igazolások alapján nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás történt.

(5) A kérelmezőnek a jövedelmi és egyéb viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni a döntést hozó szervnek. Hivatalból történő tudomásszerzés esetén a rendszeres szociális ellátás felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.

6. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése folyószámlára utalással, illetve – amennyiben bankszámlával nem rendelkezik - postai úton történő kifizetéssel történik.

(2) Az eseti és rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. Amennyiben az adott hónap 5. napja munkaszüneti napra esik, a támogatás folyósítása az azt követő legelső munkanapon történik.

(3) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg a jogosultat azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

9. §⁴ (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) Települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 9. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl annak a rendkívüli élethelyzetbe került egyedülállónak, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(3) A támogatás nyújtható eseti települési támogatás formájában, különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez – a (3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolnia kell:

10. §⁵ (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintnál.

11. § (1) A temetési költségek hozzájárulására tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 25 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000 Ft.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó - kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított - eredeti számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

12. § (1) Települési rendkívüli gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Települési rendkívüli gyermeknevelési támogatásra jogosult az a hátrányos helyzetű gyermek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került és rendelkezik ezen tényt kimondó jegyzői határozattal.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez – az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - csatolnia kell:

13. § (1) A települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(2) Tanszervásárlás jogcímén kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel és csak abban az esetben állapítható meg települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás, ha a tárgyévben a tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban sem a gyámhatóság, sem a szabálysértési hatóság nem állapított meg semmilyen joghátrányt, ideértve az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozás után a családok támogatásról rendelkező jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekre való felhívást is. A joghátrányról szóló igazolást hivatalból kell beszerezni.

14. § (1) Települési egészségkárosodási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, aki legalább 67 %-os mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett és a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A támogatás legfeljebb 12 hónapig nyújtható.

(3) A települési egészségkárosodási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 92 %-a.

15. § (1) A települési egészségkárosodási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan a települési lakásfenntartási támogatás nyújtásának e rendelet 18. §-ában meghatározott feltételekkel megegyező feltételeket kell előírni.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a települési lakásfenntartási támogatásra vonatkozó - a 19. §-ban meghatározott - határidő kitűzésével szólítja fel.

16. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető, támogatható lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a hulladékszállítási díj és a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés.

17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani a szolgáltató felé történő utalással, illetve lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztése esetén a pénzintézeti hitelszámlára történő utalással.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás minimális összege 2000 Ft, maximális összege 4000 Ft, mely összeg a háztartásban együttélők számától függően a következők szerint állapítható meg:

20. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

(2) A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

(5) A természetbeni juttatás Forint értékét a határozatban fel kell tüntetni.

21. § (1) Természetbeni települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) A támogatás természetben nyújtható eseti jelleggel különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

22. § (1) Eseti természetbeni települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti természetbeni települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintot érő természetbeni juttatásnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintot érő természetbeni juttatásnál.

23. § (1) Természetbeni települési támogatásként tűzifa támogatásban részesíthető elsősorban az a személy és/vagy család, aki/k

(2) A természetbeni települési tűzifa támogatás adható alkalmanként, természetbeni juttatásként, háztartásonként legfeljebb 5m3 mennyiségben.

(3) A támogatás odaítélése – a rendelkezésre álló keret erejéig - hivatalból történik, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(4) A természetbeni települési tűzifa támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedik a határozat azonnali végrehajtásáról.

24. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

25. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani,

(3) Külön eljárás nélkül akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 3 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

(5) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

26. § A térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére és segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

(3)⁸

(4) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(5) A házi segítségnyújtás keretében az ebéd kiszállításáért alkalmanként 15 perc vehető figyelembe.

(6) Az étkezés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

28. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást az Idősek Napközi Otthona nevű,

29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

30. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(2) A házi segítségnyújtásnak konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

(3) A házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt.

31. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családsegítés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

(4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(5) A családsegítő szolgálat együttműködik a egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.

32. § (1) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, szociális, egészségi és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására, ellátására szolgál.

(2) A nappali ellátás igénybevétele kiterjed Akasztó község közigazgatási területére.

(3) A nappali ellátás igénybevétele térítésmentes.

(4) Az intézménybe történő beszállításért térítési díj fizetendő. A térítési díj mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A nappali ellátás részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

(6) Az önkormányzat a nappali ellátási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(7) A nappali ellátás nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

(8) A nappali ellátásról az intézményvezető dönt.

33. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottak, valamint a következő szervezetek képviselői:

35. § Ez a rendelet 2015. év március 1-jén lép hatályba.

36. § Hatályát veszti: