1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Darány Község Önkormányzata / a továbbiakban: önkormányzat /, Székhelye: 7988 Darány, Rákóczi utca 72.

(2) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.

(3) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) A képviselő-testület szervei:

(6)² A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(7)³ A településen horvát és roma nemzetiségi önkormányzat működik.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Darány község címerének, zászlajának leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat kitüntetései: Darány Község Díszpolgára, Darányért Emlékplakett.

(4) A kitüntető címek adományozásának rendjét, szabályait külön rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

3. §⁴ Darány község testvérkapcsolatot tart fenn: Székelyderzs, Székelymuzsna /Románia-Erdély/ községekkel.

4. § (1)⁵ Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés szerinti feladatokat, és saját hatáskörben dönt a feladatok ellátásának módjáról.

(2)⁶

(3)⁷ Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 3. melléklet tartalmazza.

5. § Darány községi önkormányzat kötelezően ellátja Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.

6. § A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális feladathoz kapcsolódó hatásköröket.

(2) A képviselő-testület a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsára ruházza át a 44. §.(2) bekezdésében meghatározott feladatait.

7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv alapján ülésezik.

(3) A képviselő-testület szükség szerint a (2) bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is elrendelhet.

(4)⁸ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(5) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésén legalább 3 települési képviselő jelen van.

(6) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására - össze kell hívni.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3)⁹ A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbiztatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a munkaterv szerint tartja.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza:

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

11. § (1) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendi rendjéről a hivatal a lakosságot az ülést megelőzően, legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hivatal és a művelődési ház hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

12. §¹⁰ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni Mötv. 44. §-a értelmében a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni a testületi ülés összehívásának indokát.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra köteles a testület rendkívüli ülését összehívni, a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell, illetve azonnali ülést igénylő esetekben legalább az ülés előtt ki kell osztani az önkormányzati képviselőknek. A rendkívüli ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben telefonon vagy e-mailen is összehívható.

(7) Rendeletet alkotni vagy módosítani a (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet az adott napirend témája szerint azonnal szükséges meghozni.

(8) A rendkívüli ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a település lakóit a közös hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

13. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot állapít meg, melyben meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, a község- politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül.

14. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel, a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.

(4) A polgármester terjeszti a munkaterv tervezetet a tárgy évet megelőző december havi képviselő-testület elé jóváhagyás végett.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell: a képviselő-testületi ülések várható időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóját.

(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.

(7) A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(8) A munkatervet meg kell küldeni:

15. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége és a helyi kábeltelevíziós csatorna biztosítja.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(3) Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő- testület dönt az egyes napirendi pontok felvételéről.

(5) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok vagy legalább 2 fő képviselő írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt a jegyző és a helyi kisebbségi önkormányzatok is benyújthatnak.

(3) A sürgősségi indítványt a sürgősség rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján be kell nyújtani a polgármesternél.

(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja.

(7) Amennyiben a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indítványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére, arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.

(8) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamelyik bizottság döntési hatáskörébe tartozik, akkor abban a kérdésben is állást foglal a testület, hogy az indítvány elbírálását magához vonja-e.

18. § (1) A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.

(2) Az (1) bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület, vagy a polgármester adhat felmentést, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozatot írásban kell elkészíteni.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 nappal kell leadni a jegyzőnek. Sürgős tárgyalás esetén benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.

(3) A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja, és azt kézjegyével igazolja. A törvényességi vizsgálat során:

(4) A képviselő-testületi tag, bizottság, kisebbségi önkormányzat által készítendő előterjesztések elkészítésénél a hivatal közreműködik az előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.

(5) A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet.

(6) A bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt.

20. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:

21. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön, külön vitát nyit, amelynek során:

(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő, vagy a tanácskozási joggal meghívott, a képviselő- testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(4) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) A polgármester összefoglalja a vitát, szükség szerint javaslatot tesz.

(7) A vita lezárása vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) A vita után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzá szólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(9) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni részére a szót meg kell adni.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a rendfenntartás során:

23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatokról kell dönteni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester a határozatot kihirdeti.

(3) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön ABC sorrendben személyenként kell megejteni.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy /ek / kiesnek.

24. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(5) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(6) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(7) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(8)¹¹ A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ülés vezetője jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

25. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemelésével hozza. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra.

(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók számát, tartózkodni a szavazás során nem lehet.

(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el, mindazon esetben és ügyekben, amelyekbe zárt ülést kell tartani.

(7) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást.

(8) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazatát akkor a javaslat elutasításra kerül.

(12) A név szerinti szavazás elrendelése kötelező:

(13) Név szerinti szavazás rendelhető el ha:

(14) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(15) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét sorrendben olvassák fel, akit nevük felolvasása után „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaznak. A polgármester utolsóként szavaz. A szavazást a névsorban fel kell tüntetni, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

27. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelettervezetet a jegyző irányításával a hivatal készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.

(4) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelettervezetet 15 napra, a helyi adó rendelettervezet 30 napra közszemlére kell tenni. Ennek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A lakosság a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatát, kifogásait a jegyzőnél teheti meg. Ezek tekintetében a képviselő-testület a rendelet - tervezetet tárgyaló ülésén foglal állást.

(5) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzat rendeletét a jegyző és a polgármester írják alá.

(6) A rendeleteket minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját /hónap, nap/.

(7) Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.

(8) Az önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, illetve az önkormányzat honlapján elérhetővé kell tenni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(9) Az önkormányzati rendeletet elektronikusan a jegyző megküldi:

28. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.

(2)¹² A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A határozatok nyilvántartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik. A határozatok jelölése a következő formában történik:..../..... (..... .....) képviselő-testületi határozat.

29. § (1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelős írásbeli jelentése.

(3) A beszámoló elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról. A döntés vonatkozhat:

30. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A képviselő kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz, jegyzőhöz intézhet.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni.

31. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan, vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A 30. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek.

32. §¹³ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző, megbízása esetén az aljegyző felelős. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a közös önkormányzati hivatalban betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a közös önkormányzati hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

33. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.

34. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:

(3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha

(4)¹⁴ A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot képviselő-testületi ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(5) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tanácsnokhoz, vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek, maximum 5 percben felszólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adniuk a kérdés feltevőinek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

35. § (1) Darány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében. Az együttműködés célja és rendeltetése:

(2) A képviselő-testület a költségvetésben meghatározott összeg erejéig, anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

36. § (1)¹⁵ Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit, továbbá az Mötv. 32.§ (2) bekezdése alapján látja el feladatát. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)¹⁶

(3) A polgármester a települési képviselőt szakmai ismeretei alapján bevonhatja döntések előkészítésébe a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(4) Az önkormányzati képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(5)¹⁷

(6) Az Önkormányzati képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben határozza meg.

37. § (1) A képviselő-testület előkészítő, szervező és ellenőrző továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó, ideiglenes és albizottságok.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell kiválasztani.

(4) A bizottság feladat és hatásköreinek megállapításáról 2. melléklet rendelkezik.

38. § (1) Az állandó bizottság jogai:

(2)¹⁸ A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

(3) Állandó bizottságok és tagjainak száma: Ügyrendi Bizottság 3 fő.

(4)¹⁹

(5)²⁰

(6)²¹

39. § (1) A polgármester, az alpolgármester, illetve a hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által megbízott képviselő-testületi bizottsági tag látja el:

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön a nem szabályozott működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(4) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5)²³

40. § (1)²⁴ A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. Mindkettő tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselőtestületet. A polgármester akadályozott különösen betegség vagy egyéb távollét esetén.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatal és működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető.

(4) A polgármester főbb feladatai KÜLÖNÖSEN:

(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

(6) A polgármesternek a bizottságok munkájával összefüggő főbb feladatai:

(7) A hivatal működésével összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok

(8) A polgármester az önkormányzat ügyeinek intézése érdekében hivatali időt (ügyfélfogadást) tart a Hivatalban: Hétfőn 08.30 órától 09.30 óráig, kedd 08.30 órától 09.30 óráig, csütörtökön 08.30 órától 12 óráig.

41. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Ügyfélfogadást tart minden csütörtökön 10 órától 12 óráig.

(3) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

42. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az aljegyző jogállására az Mötv. 81. §. (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyzőnek és az aljegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(4) A Mötv 82. §(3) bekezdésében meghatározott esetben a Közös Önkormányzati Hivatal tanácsos besorolású köztisztviselője helyettesíthet maximum 2 hónapra.

43. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7988 Darány, Rákóczi utca 72.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ) tartalmazza.

(4) A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó SzMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

44. § (1)²⁶ A képviselő-testület tagja a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak és a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulásnak.

(2) A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban ellátott feladat- és hatáskörök:

(3) A Társulásra egyebekben a Mötv. 87. – 95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az Önkormányzatot az (1) bekezdés szerinti társulásokban a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a 12. §.(2) bekezdése az irányadó.

45. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § -a alapján a települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2)²⁷ A helyi önkormányzat a kötelezettségének teljesítése érdekében biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester felel.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott hivatal önállóan működik, gazdálkodik. A jegyző egy személyben felelős az általa vezetett intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért.

47. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését külsős szolgáltató bevonásával oldja meg.

(2) Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés keretében az alábbi feladatokat kell ellátni:

48. § (1) E rendelet 2015. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (X.26.) számú rendelete.