Drávatamási Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) b, (3) bekezdésében, 45. §. (1) és (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 62. §. (2), 92. §. (1) bekezdés b) pont, 92. §. (2) bekezdés,  132.§ (4) bekezdésében  és 134/E §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva  a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed Drávatamási község közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó, az Szt. 3. § (1) - (3)  bekezdésében megjelölt személyekre.

3. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki. 

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4.§. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg.

2. Elemi károsultnak kell tekintetni azt a személyt, akinek az elemi csapás következtében a tulajdonában lévő és az általa lakott ingatlana, vagy ingósága olyan mértékben megsérült vagy elpusztult, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált.

4. Az ellátások megállapításának általános szabályai

5.§ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott települési támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

6.§ (1) Az ellátásra irányuló kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Darányi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

2. A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.
3. A kérelemhez mellékelni kell:

a)  a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,

e)  társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságró1 szó1ó igazolást,

f) munkanélküli esetén a Somogy Megyei Kormányhivatala Barcsi Járási Munkaügyi  kirendeltsége által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,

g) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

h) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,

i) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,

j) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,

l) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint

k) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.

4. A kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni.
5. Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.

7. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.

(2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit  kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.

3. A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei alapján köteles meghozni.
4. Amennyiben a települési támogatások iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Drávamenti Óvodák Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: családsegítő szolgálat).

(5)     Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(6)     Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.

(7)     E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés – az a) - b) pontjaira tekintettel –  c) és f) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.

(8)     Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

8. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a pénztárból vagy postai úton történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

2. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
3. A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
4. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
5. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól.

9. § (1)A képviselő-testület az ezen rendeletben meghatározott ellátásokkal, valamint a köztemetéssel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a  Polgármesterre ruházza át.

(2)            A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapítását határozatban kell rögzíteni. A határozatban a támogatásban részesülő figyelmét fel kell hívni a jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a rendszeres ellátásban részesülőt tájékoztatni kell arra vonatkozóan, hogy a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tényeket 15 napon belül köteles bejelenteni.

II. Fejezet

Települési támogatások

5. A települési támogatások nyújtásának formái

10. § (1) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez: települési lakhatási támogatás,

b) temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás,

c) kamatmentes szociális kölcsön.

(2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt azoknak a személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen:

a) betegséghez, kórházi kezeléshez

b) elemi kár elhárításához,

c) halálesethez,

d) gyermek hátrányos helyzete miatt, iskoláztatáshoz.

6. Települési lakhatási támogatás

11. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a vízfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakhatási támogatást nyújt  az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban pénzbeli szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

 (6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege 3000,-Ft.

(8) A települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a kérelmező csak olyan ingatlanra igényelheti, amelyben a kérelem benyújtásakor életvitelszerűen él

(9) A lakhatási települési támogatást - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően – egy év időtartamra kell megállapítani.

12. § (1) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Külön háztartásnak minősül továbbá azon osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban kialakított lakás, amelyben élő háztartás a közüzemi számláit elkülönülten fizeti, amennyiben a kérelmező az ingatlanba lévő háztartások mindegyikének villanyáram számláit bemutatja, vagy a közüzemi szolgáltató álak kiadott igazolással igazolja az ingatlanban lévő szolgáltatási helyeket. A kérelmező köteles az önkormányzat részére a lakóingatlanban lévő háztartások számáról, az abban lakó személyekről nyilatkozni, mely nyilatkozat valóságtartalmát az önkormányzat ellenőrizni jogosult.

(3) A települési lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:

a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy

b) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be,

a változás hónapját követő hónaptól.

(4) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

7. Temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás

13.§ (1) A képviselő-testület temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a)annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b)tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(2) A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély összege 15.000,-Ft.

14.§ (1) A temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalban.

 (2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

8. Kamatmentes szociális kölcsön

15.§ (1) Kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető kétévente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- Ft összeg erejéig az a rászoruló személy,

a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó nyugdíj, munkaviszonyból származó jövedelem), amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2)   Szociális kölcsön a kérelmezőnek a közeli hozzátartozójának eltemetéséhez szükséges.

16.§ Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

17.§ (1) A kölcsönt, ha annak összege a 30.000,- Ft-ot nem haladja meg három hónap, ha 30.001,- Ft és 70.000,- Ft között van hat hónap, ha 70.001,- Ft és 100.000,- Ft között van nyolc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta. A törlesztő-részlet havi összege nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem 30%-át.

(2)   Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3)   A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

9. Rendkívüli települési támogatás

18.§ (1) Kérelemre rendkívüli települési támogatás állapítható meg az állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

a) családot ért elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett,

b) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási

intézetből szabadult,

c) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

d) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése,

helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a

mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,

e) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,

h) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei

elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve

egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

19.§ (1) Rendkívüli támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 130 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve egyedül élő vagy gyermekét egyedül

nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal

rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és

az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnal nem rendelkezik, valamint a létfenntartása veszélyeztetett.

(2) A rendkívüli támogatás családonként egy személy részére állapítható meg, maximális összege megegyezik az öregségi nyugdíj összegével, minimális összege 1.000,- Ft.

(3) A rendkívüli támogatás természetben (pl: recept kiváltása, élelmiszer vásárlása, tűzifa, stb.) is megállapítható, illetve a családsegítővel és a védőnővel való együttműködéshez köthető.

(4) A rendkívüli támogatás évente két alkalommal, naptári félévenként egyszer állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A rendkívüli települési támogatás szabályaitól eltérni akkor lehet, ha a képviselő-testület külön határozattal önkormányzati támogatás keretében nyújtandó egységes támogatásról dönt (beiskolázási támogatás, mikuláscsomag, karácsonyi támogatás, stb.)

(6) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén a 18.§ (2) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti. 

10. Szociális tűzifa támogatás

20.§ (1) Kérelemre, egyedi elbírálás alapján, térítésmentesen, természetbeni juttatásként szociális tűzifa támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személyek részére, ahol az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a) családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

(42.750,-Ft),

b) egyedül élő esetén annak 200 %-át (57.000,-Ft).

(2) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelméről szóló igazolást.

(3) Az indokolással ellátott kérelmet az Önkormányzati Hivatal szociális ügyintézőjénél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem elbírálásának határideje tárgyév december 15.

(4) A kérelem elbírálásánál – a jogosultsági feltételek megléte esetén – az alábbi családi körülményeket kiemelten kell kezelni, előnyben kell részesíteni:

a) 3 vagy több gyermeket nevelő személy,

b) gyermekét egyedül nevelő személy,

c) egy vagy két gyermeket nevelő személy,

d) egyedül élő nyugdíjas,

e) nyugdíjas házaspár,

f) gyermek nélküli család.

(5) Szociális tűzifa támogatás évente egy alkalommal, a rendelkezésre álló tűzifa mennyiség erejéig, illetve az illetékes minisztérium által kibocsátott rendelet figyelembe vételével állapítható meg.

(6) Szociális tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ezen feltétel teljesülésre érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A szociális tűzifa támogatás jogosultanként legfeljebb 2 m³ mennyiségben nyújtható.

(8) A megállapított szociális tűzifa támogatást a tárgyévi megállapítást követő év január 31-ig kell a jogosult rendelkezésére bocsátani.

 11. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

21. § Az 51/2007 (III.26.) Korm rendelet 18. §. szerinti Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban az a hallgató részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.

III. fejezet

Szociális szolgáltatások

12. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22.§ (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) családsegítés.

2. A szociális ellátások közül a falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat közvetlenül biztosítja.
3. Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
4. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.
5. A családsegítést Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

13. Falugondnoki szolgáltatás

23.§  (1) A falugondnoki szolgáltatás célja a település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2)   A falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60.§-ában foglaltak az irányadók.

(3)   A szolgáltatás szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

14. Térítési díj

24. § Az intézményi térítési díjakat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa évente egy alkalommal állapítja meg, melyet Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete március 31-ig a szociális személyes gondoskodásról szóló önkormányzati rendelete 1. mellékletében szabályoz.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

25.§. (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávatamási Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2013.(XII.04.) önkormányzati rendelete.