Szulok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete

Az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 06. 30

Szulok község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet


A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 


1. Általános rendelkezések


A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

 A rendelet hatálya

1.  §.


(1)   A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.


(2)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a szuloki önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. Eljárási rendelkezések


2. §.


(1)    Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Képviselő-testület hivatalánál (Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatala – a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.



(2)   Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott Drávamenti Alapszolgáltatási Központ útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet közvetlenül a Központ Vezetőjéhez vagy a Hivatalnál lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.


(3)   Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.


(4)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.


(5)   Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajtákról a 4/2005. (X.27.) számú rendelet rendelkezik.

3. §.


(1)     A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.


(2)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

-          az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

-          az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.


(3)     A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.


(4)     A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.


(5)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.


(6)     A települési támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.


(7)     A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Drávamenti Óvodák Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: családsegítő szolgálat).


(8)     Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.


(9)     Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §.


(1)     A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.


(2)     Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.



5. §.


A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.


6. §.


A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék

7. §.


A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

8. §.

A Szoctv. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet


Szociális ellátások


1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások



Lakhatási támogatás


9. §


(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram- és  a vízfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.


2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.


(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.


(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.


(8) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.


(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM ------------------- NYM

× 0,15,


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


(11)A lakhatási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.


(12) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.


(13) A lakhatási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

10. §.



  1. Lakhatási támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a támogatás egyéb feltételeinek megfelelő kérelmező (a továbbiakban: támogatásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
  2. A lakhatási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeket köteles teljesíteni, függetlenül attól, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház használatára milyen jogcímen jogosult.
  3. A lakhatási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettsége:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje tisztán tartása,

b) a kerítéssel határos közterület, járda, csapadék-elvezető árok tisztán tartása,

c) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

  1. A lakhatási támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben lehet rendezettnek tekinteni, ha

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartott, szemét- és hulladékmentes,

b) a zöldfelület magassága nem haladja meg a 20 cm-t,

c) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, kártevőktől mentes,

d) a háziállatok tartása esetében e célra megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő, és az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartják, 

e) a tüzelő rendezett formában van tárolva,

f) a kerítés olyan állapotú, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza a kiskorú gyermekek kijutását az úttestre és az állatok elkóborlását.

g) az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsávnak) tisztán tartott, szemét- és gyommentes, télen hó- és síkosság mentesített,

h) a ház előtt lévő lágy- és fás szárú növények, cserjék nem akadályozzák a forgalmat és a kilátást az úttestre;

i) a ház előtti csapadékvíz elvezető csatornarendszer tiszta, a csapadékvíz lefolyását háztartási hulladék, építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák,

j) a lakóépület tisztán tartott, rendezett.


(5)   A kérelmező köteles az (2) bekezdésben megjelölt kötelezettségét a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A (3)-(4) bekezdésben előírt feltételek teljesülését a kérelem benyújtását követően a jogosultság megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság fennállásának ideje alatt ellenőrizni jogosult a megállapító szerv által kijelölt személy, helyszíni szemle és környezettanulmány lefolytatásával.


(6)     Az e rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a polgármesternek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.


(7)   Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelmet a polgármester a (6) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a  lakhatási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.


ass=MsoNormal>(12) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.



(13) A lakhatási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

11. §.


  1. Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


  1. Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Ápolásért nyújtott települési támogatás


12. §.


(1)   A képviselő-testület ápolásért nyújtott települési támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.


(2)   Az ápolásért nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolásért nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.


(3)   Az ápolásért nyújtott települési támogatás havi összege 23.600.- Ft.


(4)   Az ápolásért nyújtott települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése


13.§


(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.


(2)  A Drávamenti Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését indokolt esetben, a polgármester felkérésére, de legalább évente két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a polgármesternek jelzi.

Rendkívüli települési támogatás

14. §.

(1)       Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik   önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy    alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és

            a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj   mindenkori legkisebb összege vagy

            b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb         összegének legfeljebb 150%-a.


(2)       A rendkívüli települési támogatás összege, ha az egy főre jutó jövedelem a jogosultsági határ

a)      0-30 %-a:                                                                  10.000.- Ft

b)      31-60 %-a:                                                                  8.000.- Ft

c)      61-100 %-a:                                                                5.000.- Ft.


15.§.

(1)   Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke a 100.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.


(2)   Sürgős szükség esetén, – ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.


(3)   Rendkívüli települési támogatás egy kérelmezőnek – a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat ide nem értve – naptári félévenként legfeljebb egy alkalommal adható.


(4)   A rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.



Szociális célú tűzifa-támogatás

16. §


  1. Szulok község Képviselő-testülete szociális célú tűzifa-támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabért és tűzifával nem rendelkezik.
  2. Az (1) bekezdés alapján a kérelmező akkor tekinthető tűzifával nem rendelkezőnek, ha a birtokában lévő tűzifa mennyiség az 2 m3-t nem haladja meg.
  3. Az e §-ban szabályozott támogatás egy lakásra csak egy kérelmezőnek nyújtható, függetlenül a lakásban élők számától.
  4. Az e  szerinti támogatásban a kérelmező akkor részesíthető, ha a kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi támogatások valamelyikében részesül:
    1. aktív korúak ellátása
    2. időskorúak járadéka
    3. adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatás
    4. lahatási támogatás;

vagy

  1. családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelkedik.


  1. A támogatás mértéke a 30.000 Ft/ fő havi jövedelemig egyszeri 2 m3 kemény tűzifa.
  2. A támogatási kérelem benyújtásának határidejét  a Képviselő-testület minden évben határozattal állapítja meg, melyről a lakosságot a Hivatal hirdetményben tájékoztatja..
  3. Amennyiben a határidőben benyújtott, a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemmel rendelkező jogosultak igényei nem fedik le a teljes famennyiséget, úgy a fennmaradó mennyiséget a további, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meg nem haladó kérelmezők között kell kiosztani.
  4. A (7) bekezdésben meghatározott jogosulti kör részére adható támogatás mértéke 1 m3 kemény tűzifa.
  5. A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, így különösen annak értékesítése esetén a támogatott a következő 2 évben szociális tűzifa-támogatásban nem részesíthető.
  6. Szociális célú tűzifa-támogatás odaítéléséről a polgármester dönt.

Temetéshez nyújtott települési támogatás

17. §.

  

(1)               Szulok Község Képviselő-testülete települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a.       annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b.      tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és  akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetén annak négyszeresét nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 


(2)       Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított    rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség:            200.000,-Ft - összege: 20.000,-Ft.

18. §.


(1)   A temetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalban. 


  1. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.



  1. A temetéshez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


Szüléshez nyújtott települési támogatás


19. §.


(1) A Képviselő-testület a Szulok községben élő családok részére minden újszülött után a egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • A család (egyedülálló szülő esetében az anya) legalább egy éve folyamatosan, életvitelszerűen Szulokban tartózkodik (kivéve: kollégiumi, albérleti viszony iskolarendszerű tanulmányok folytatása miatt), és állandó lakcíme is Szulok;
  • A gyermeket a szülő nő a saját háztartásában neveli;
  • A családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladja meg

(2)        A támogatás összege gyermekenként 20.000.- Ft.


(3)        A kérelemhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.


(4)        A támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatás formájában adható. A támogatási forma megállapításának jogát a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza.



. Természetben nyújtott szociális ellátások


Eseti gyógyszer hozzájárulás

20. §.

(1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy családnak, illetve egyedülállónak egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.


Térítési díj átvállalása

21. §.


(1)A szülő kérelmére Szulok község Képviselő-testülete a gyermekintézmények térítési díjának részbeni átvállalását rendelheti el, a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő kiskorú gyermek, vagy középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló, 25. életévét még be nem töltött, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személy jogán , akinek családjában az egy főre számított, havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át. 


(2)        A térítési díj átvállalásának mértéke az alábbi igazolt egy főre jutó jövedelem esetén illeti meg a kérelmezőt:

Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum

Az önkormányzati támogatás mértéke a szülő által fizetendő összeg

100%-áig

50%

120%-áig

25%



(3) Az intézményi étkezési díj átvállalása a beadást követő hónap első napjától az adott iskolai félév utolsó napjáig kerül megállapításra.

(4) Az intézményi étkezési térítési díj átvállalásának mértéke a ténylegesen igénybe vett étkezési napok és a napi étkezési díj szorzatával egyenlő. Az összeg átutalása az étkezést biztosító intézmény számlájára az igénybevételt követő hónap 15. napjáig történik.

(5) A térítési díj átvállalására vonatkozó kérelmek elbírálását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

(6) Jogorvoslati kérelem alapján, a Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatároktól, magasabb egy főre jutó jövedelem esetében is nyújthat támogatást, de az eltérés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %át.




Köztemetés


22. §.


      A Szoctv. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.



Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj


23. §.


      Az 51/2007 (III.26.) Korm rendelet 18. §. szerinti Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban az a hallgató részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg. 

III. Fejezet


 Szociális szolgáltatások


1. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai


24.§.


(1)   A szociális szolgáltatásokat az Önkormányzat társulás keretében, a Drávamenti Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.


(2)   A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az érintett Önkormányzatok megállapodása alapján Csokonyavisonta Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

IV. Fejezet 


Záró rendelkezések


25. §.


  1. E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


  1. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat 5/2011. (IV.28.) számú rendelete hatályát veszti.

Szulok, 2015. február 18.

                



                         Hengerics József                                              Dr. Kálmán László          

                           polgármester                                                               jegyző


Záradék: A rendelet a mai napon kihirdetésre került.


Szulok, 2015. február 26.

Dr. Kálmán László                                                    jegyző