Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. 

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a)       az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a városban tartózkodó

aa)     magyar állampolgárokra,

ab)     bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)     hontalanokra,

ad)     a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b)      az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c)       az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

4. §

(1)     E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2)     A kérelmet írásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani

a) Bursa Hungarica ösztöndíj esetében a pályázat meghirdetése során rendelkezésre bocsátott pályázati lapon,

b) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3)     Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás és adósságrendezési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

-   természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

-   lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,   

- állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,                                                

-   az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

-   társadalombiztosítási azonosító jeléről,

-   jövedelemi viszonyairól,

-   e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b) energiatámogatás és adósságrendezési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a városban lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

5. §

(1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

(4) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(6) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától – a temetési segély kivételével - különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.

6. §

A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának,

kifizetésének és folyósításának szabályai

7. §  

(1) A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, energiatámogatás esetén a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

8. §

(1)     A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a) megélhetési támogatás és energiatámogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) gyermekétkeztetési támogatás esetén havonta utólag, minden hónap 15. napjáig,

c) gyógyszertámogatás esetén negyedévente, a negyedévet követő hónap 5. napjáig

a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2) Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

9. §

(1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,

b) energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

Felülvizsgálati szabályok

10. §

(1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultság felülvizsgálatát

a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,

b) a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül,

c) valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.

(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

11. §

(1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,

d) temetési segély ügyében indult eljárásokban.

12. §

A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. 

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

13. §

A hatáskör gyakorlója:

a) valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 12. § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi;

b) a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyéb esetben a 100 %-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkeznek.

Adatkezelés

14. §

E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. 

II. Fejezet

A  TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSRA ÉS  A

GYERMEKVÉDELMI  ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az ellátások rendszere

15. §

(1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

a)       Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

aa)     a megélhetési támogatás,

ab)    a gyógyszertámogatás.

Természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ac)     az energiatámogatás.

b)      Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

ba)    a temetési segély.

Természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bb)    az adósságrendezési támogatás.

Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bc)    az átmeneti segély,

bd)    a méltányossági segély.

c)       Pénzben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

ca)     a Bursa Hungarica ösztöndíj.

Természetben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

cb)    a gyermekétkeztetési támogatás.

(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

A hatásköri szabályok

16. §

(1)     Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet 

a) 15. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, b) pont ba)-bc) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,

b) 15. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság,

c) e rendelet 15. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott ellátás esetében a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester

gyakorolja.

(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről,

b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

(3) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.

Az ellátások finanszírozása

17. §

(1) E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

A rendszeres települési támogatás formái

Megélhetési támogatás

18. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személynek, aki

a) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és az aktív korúak ellátására az Szt. 33. § (6) bekezdésére tekintettel nem jogosult, vagy

b) munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90 %-át, vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Nem állapítható meg a támogatás annak, aki

- keresőtevékenységet folytat,

- előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

- rendszeres pénzellátásban részesül,

- köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

- a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

- az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a munkaügyi kirendeltségnek az Szvhr. 15. § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakat tartalmazó igazolását,

- az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését.

(4) A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. Abban az esetben, ha a kérelmet a rendszeres pénzellátás megszüntetéséről szóló határozat keltét követő 30 napon belül benyújtják, a megélhetési támogatásra jogosultság kezdő napja a rendszeres pénzellátás megszűnését követő nap.

(5) A megélhetési támogatás összege azonos a nyugdíjminimum 90 %-ával. Folyósítása postai úton történik.

(6) A jogosultság feltételeinek fennállását a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül, a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaképesség-csökkenés mértékéről szóló szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

(7) Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságát annak,

a) akire vonatkozóan a 18. § (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

c) aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.

Gyógyszertámogatás

19. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

ab)    kétfős család esetén a  nyugdíjminimum 200 %-át,

ac)     három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 175 %-át.

b) a legalább hat hónap időtartamban rendszeresen szedett gyógyszereinek a havi költsége pedig meghaladja a 10.000.- Ft-ot,

és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,

ab)    kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 225 %-át,

ac)     három- vagy ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át.

(4) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-  a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

- a kérelmező által rendszeresen, legalább hat hónap időtartamban szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást,

-  a gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot.

(5) A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 6.000.- Ft, melyet a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5-éig kell utalni.

(6) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

Energiatámogatás

20. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos áram-, vagy gázdíj költségéhez természetben biztosított energiatámogatással nyújt segítséget.

(2) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester energiatámogatást állapíthat meg annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) a nyugdíjminimum 250 %-át, ha a legfeljebb kétszemélyes háztartásban kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő közeli hozzátartozók élnek,

b) a nyugdíjminimum 200 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

          és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

- a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

- a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot.

(4) A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy évre lehet megállapítani a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll.

A támogatás havi összege 3.000.- Ft, melyet havonta utólag, minden hónap 5-éig, a szolgáltató számlájára kell utalni.

(5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Nem állapítható meg energiatámogatás a lakásfenntartási támogatásra jogosultság ideje alatt.

(6) A támogatásra jogosultságot, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

A rendkívüli települési támogatás formái

Temetési segély

21. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. 

(2) A temetési segély iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, kivéve ha a halálesetet Zalaegerszegen anyakönyvezték, továbbá

c) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(3) A temetés költségeihez megállapított temetési segély százasra kerekített összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének

a) 30 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,

b) 20 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg annak 200 %-át,

c) 15 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át,

de nem haladhatja meg a temetés számlával igazolt költségét.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 151.000.- Ft.

(5) A (4) bekezdésben foglalt összeg emeléséről – amennyiben a zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Kegyeleti Ágazatának tárgyévi számítása alapján ez indokolt - a közgyűlés dönt.

(6) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) Nem állapítható meg temetési segély, ha

a) a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be,

b) a temetés számlával igazolt költsége a 400.000.-  Ft-ot meghaladja,

c) az elhunyt eltemettetéséhez az önkormányzat már hozzájárult,

d) az elhunyt eltemetése közköltségen történt,

e) az eltemettetésre öröklési szerződés alapján került sor.

(8) Indokolt esetben a temetési segély előre is adható. Ez esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a jogosult köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.

Adósságrendezési támogatás

22. §

(1) Az önkormányzat a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló családoknak a hátralék csökkentéséhez, felszámolásához adósságrendezési támogatással nyújthat segítséget.

(2) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester természetbeni támogatásként adósságrendezési támogatást állapíthat meg annak, akinek

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át,

b) a háztartásában élők vagyonnal nem rendelkeznek,

c) a lakbér, központi fűtés, közös költség, víz- és csatornadíj, vagy szemétdíj tartozása legalább egyfajta hátralék esetében hat havi, összege pedig meghaladja az 50.000.- Ft-ot, de nem haladja meg a 150.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

d) igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben a hátralékának legalább 50 %-át  (a továbbiakban: önrész) megfizette.

(3) Az adósságrendezési támogatás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon az önkormányzat által megjelölt időtartamban lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) a szolgáltató által kiállított igazolást, mely tartalmazza:

- az adósság aktuális összegét,

- keletkezésének kezdő időpontját,

- az igazolás kiállítását megelőző egy évben az igénylő által a hátralék csökkentésére teljesített befizetések összegét,

- kikapcsolt közüzemi szolgáltatás esetén annak időpontját.

(4) Az önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetővé teszi a kérelem benyújtását, melyet a megyei napilapban, a városi hetilapban, a városi televízióban és az önkormányzat honlapján tesz közzé. A kérelem benyújtására legalább 15 napot kell biztosítani.

(5) Az adósságrendezési támogatás összege megegyezik a jogosult által megfizetett önrész összegével, de legfeljebb ötvenezer forint, melyet a követelés jogosultjának kell utalni.

(6) Nem részesülhet adósságrendezési támogatásban az, aki a kérelem benyújtását megelőző 48 hónapban adósságkezelési szolgáltatásban, vagy adósságrendezési támogatásban részesült.

Átmeneti segély

23. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki

a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és váratlan esemény, elemi kár, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható, továbbá

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

 ba)    egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,

                   bb)    egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 130 %-át.

és vagyonnal nem rendelkeznek.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha

a)       az igénylő:

- egyedül él,

- 70 éven felüli,

- balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

- betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt;

b)      ha a kiadás:

- a gyermek iskoláztatásával,

- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával kapcsolatos,

- a gyermek fogadásához,

- a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz,

- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges.

(4) Az átmeneti segély iránti kérelmet a rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

-  a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-  a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát.

(5) Átmeneti segély egy naptári évben legfeljebb két alkalommal állapítható meg úgy, hogy a támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 1.000.- Ft-nál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

(6) A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

Méltányossági segély

24. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság méltányossági segélyt állapíthat meg annak a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, átmeneti segélyre nem jogosult személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, melyet önerőből vagy családja, szűkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetőségekkel megoldani nem képes.

(2) A méltányossági segély kérelemhez minden esetben mellékelni kell – az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetből következő – többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait. A támogatás felhasználására vonatkozóan utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(3) A bizottság által e célra felhasználható költségvetési forrás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének ötvenszeresét. Méltányossági segély megállapítására családonként évente egy alkalommal van lehetőség.

Bursa Hungarica ösztöndíj

25. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester – ha a közgyűlés döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló pályázót, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak.

(2) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben)  pályázatot tesz közzé, amely tartalmazza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(4) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát írásban benyújtani, amelyhez csatolni kell a pályázati kiírásban meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.

26. §

(1) A hatáskör gyakorlója dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.

(2) Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum összegének 25 %-át.

(3) Az ösztöndíj időtartama

a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,

b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egyösszegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer bankszámlájára.

(5) A támogatásnak az ösztöndíjas számlára történő utalásáról az illetékes minisztérium gondoskodik. 

27. §

(1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,

b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,

c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.

(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.

Gyermekétkeztetési támogatás

28. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre a gyermekintézményben igénybe vett étkezés térítési díj megfizetéséhez gyermekétkeztetési támogatást állapíthat meg a törvényes képviselőnek a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekre, vagy középfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőttre (a továbbiakban együtt: gyermek) tekintettel, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedül nevelés esetén a nyugdíjminimum 170 %-át,

b) egyéb esetben a nyugdíjminimum 150 %-át,

és vagyonuk nincsen.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

- a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(3) A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától az igénybe vett étkezési napokra állapítható meg

a) bölcsőde, óvoda esetén legfeljebb egy év időtartamra,

b) iskola esetén legfeljebb tíz hónapra a tanulmányi év végéig.

(4) A gyermekétkeztetési támogatás összege napi 150.- Ft, melyet természetbeni támogatásként havonta utólag, minden hónap 15. napjáig, a Zalaegerszegi Gazdasági Ellátó Szervezet (a továbbiakban: ZeGESZ) számlájára kell utalni. A ZeGESZ a támogatásra jogosult gyermekek által igénybevett étkezési napok számát a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli az önkormányzattal.

(5) A támogatás a bejelentett zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a városban élő, valamint zalaegerszegi bölcsődével, ill. köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek étkezéséhez nyújtható. Nem állapítható meg arra a gyermekre tekintettel, aki normatív kedvezményben, vagy rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesül.

(6) Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságot, ha a gyermek zalaegerszegi lakóhelye megszűnik, vagy életvitelszerűen más településen él, továbbá ha bentlakásos intézményben kerül elhelyezésre.

Köztemetés

29. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Zalaegerszeg városban a köztemetés helye: Új Köztemető.

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(6) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 13. § b)-c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

III. Fejezet

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Szabályait – a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 2015. február 28-án fennálló méltányossági ápolási díjra jogosultságot ezen időponttal meg kell szüntetni, a jogosultak részére pedig a 2015. március 1-jétől 2015. június 30-áig terjedő időre gondozási díjat kell megállapítani.

A gondozási díj havi összege 21.240.- Ft, melyet nyugdíjjárulék nem terhel.

Meg kell szüntetni a gondozási díj folyósítását, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, rendszeres pénzellátásra szerez jogosultságot, vagy a gondozási tevékenysége megszűnt.

(3) A 2015. február 28-án méltányossági ápolási díj megállapítása iránt folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított rendszeres gyermekvédelmi segélyt a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig tovább kell folyósítani. A rendszeres gyermekvédelmi segéllyel összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 25/2006. (VI. 15.) számú önkormányzati rendelet, továbbá az azt módosító:

-        47/2006. (XI.24.) számú önkormányzati rendelet,

-        7/2007. (II.09.) számú önkormányzati rendelet,

-        36/2007. (IX.21.) számú önkormányzati rendelet,

-        6/2008. (III.21.) számú önkormányzati rendelet,

-        38/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelet,

-        6/2009. (III.20.) számú önkormányzati rendelet,

-        26/2009. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet,

-        43/2009. (XI.27.) számú önkormányzati rendelet.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 29/2003. (IX. 19.) önkormányzati rendelet, továbbá az azt módosító:

-        27/2004. (VI.18.) számú önkormányzati rendelet,

-        37/2004. (IX.24.) számú önkormányzati rendelet,

-        15/2005. (V.06.) számú önkormányzati rendelet,

-        42/2005. (X.28.) számú önkormányzati rendelet,

-        30/2007. (VII.13.) számú önkormányzati rendelet,

-        25/2009. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet.